Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)
1930-01-29 / 23. (2244.) szám
'PRA:aM-A\\G^AU-HlM>AT? Derer kőtelezővé akarja téma a kulonbozo felekezeti iskolák helyi egybeolvasztását! 1930 jannár 29, szerda. Prága, január 28. Dérer Iván iskolaügyi miniszter a Cesiké Slovo munkatársa előtt nyilatkozott a szlovenszkói felekezeti iskolákról és a szlovenszkói iskolaügyek egységesítésének kérdéséről. — Az állom még az egyházi iskolákban is fedezi a íanitói személyi kiadások nagy részét — mondotta Dérer. — Egészen természetes, hogy az állam arra törekszik, hogy ezen iskoláknál biztosítsa magának a közvetlen befolyást nemcsak a tanitási ügyekben, hanem egyes tanítók személyi kérdéseiben is. Szívesen venném, ha ebben az ügyiben rövidese® határozott eredményeket érhetnénk el. Szlovenszkén a* iskolák kétharmada egy- ton termes és csak egyharmad többtan termes. Szlovenszkó egyes községeiben több egyháznak is van iskolája, néhol egymás mellett van romai katolikus, evangélikus és. zsidó felekezeti iskola, keleten ezekhez még református iskola is járul. Egyes helyeken a zsidó iskola is kétféle. Nagy kulturális eredmény volna az, ha például egy községben három egyosztáíyos helyett egy többosztályos iskolát lehetne berendezni, amely teljesen fel volna szerelve. Az iskola tökéletes fölszerelésére egyetlen egyház sem elég erős. Megegyezést lehetne létrehozni az egyházak között, hogy iskoláikat egységesítsék. Ilyen község azonban csak kevés van. Szükséges tehát egy olyan formát, minden valószínűség szerint törvényben lefektetett formát találni, hogy az iskolák egységesítése kötelezővé váljon. Ennék a reformnak a szükségességét az irányadó tényezők felekezetekre való tekintet nélkül elismerik, mert a jelenlegi állapot tarthatatlan. Az iskola ügyi minisztérium most összegyűjti a szükséges adatokat, hogy tisztán lássa a tényleges helyzetet és ez alapon dönthessen az uj rendezést célzó javaslat kérdésében. Dérer miniszter végül az iskolareform kérdésével foglalkozva kijelentette, hogy nem barátja a nagy ankétoknak, hanem szívesebben veszi a kisebb bizottságok munkáját. Ezen a téren már tárgyalásokat folytatott egyes szakemberekkel és - legközelebbi jövőben a minisztériumban megújítja az iskolareform előkészítését szolgáló osztályt. Déremek a különböző felekezeti iskolák helyi egyesítésére irányuló terve természetesen éles ellenállásra fog találni minden egyház és az egyházaik érdekeit védelmező tömegek részéről. Hiszen a különböző egyházi iskolák egyesitése megszüntetné az iskola speciális felekezeti jellegét s ez a „re- form“ nyilvánvalóan csak közbeeső állomása lenne a teljes államosítás felé törekvő kormánypolitika utjának. A terv komoly napirendre kerülése esetén ezzel mindenki tisztában lesz. Paris, január 28. A londoni flottak (miere®- eia unalmas és jelentéktelen tárgyalásai tovább folynak. A francia lapok egyre nagyobb bizalmatlansággal tekintenek a londoni eredmény elé és a félhivatalos Petit Párisién szerint legalább nyolc napig fog tartani, anüg a konferencia kikerül az általános frázisok birodalmából és végre reális munkához foghat. Akkor természetesen ki fog tűnni, hogy a kellőképpen elő nem készített konferencián lehetetlen megegyezni. Taráién Sauerweinnek, a Mafcin munkatársának kijelentette, hogy két hétig is eltarthat, amíg a konferencia ..a felhőkből a földre száll“. A francia sajtó egyforma hévvel támadja Olaszországot és Angliát. A Petit Párisién szerint Olaszország presztizspoütikát követ és vezetőit személyes dicsvágy füti. Anglia viszont a konkurrens flottákat szeretné katalogizálni és legyöngáleni. Egyedül Franciaország helyezkedett reális bázisra, amikor a biztonság problémáját vetette a diszkusszióba. Egyes helyeken már a konferencia csődjéről beszélnek, másutt lehetőnek tartják a kompromisszumot. Olaszország állítólag engedett és megelégszik a Franciaországgal való „teoretikus" flottaparitással. A francia flotta nagyobb lehet, mert Franciaország komolyan aggódhat a hat nyolc „Ersatz Preussen" tipusu német cirkálótól. Késmárk, január 28. Ma, aimiko-r minden lap a közgazdasági s (különösképpen a mezőgazdasági válság pe-r- traktálásával van tele, igazán különösen hat, hogy egy^es hivatalok oly eljárásáról kell beszámolnunk, amely azt bizonyítja, hogy az alárendelt hivatalok egyszerűen nem akarnak tudomást szerezni a mezőgazdasági válságról s intézkedéseikkel orvoslás helyett csak elmérgesitik azt. A Magas Tátra hegyvidéki községeinek lakosai a természetadta körülmények és különösképpen a tiz év óta lényegesen megváltozott gazdasági viszonyok és a területi elhelyezett ség folytán a szemestermelés helyett az állattenyésztést kultiváljék. A Tátra alpesi legelői szinte determinálják a mező- gazdasági termelés emez ágának a fellendülését, amely a mai viszonyok között a pop- rádvölgyi mezőgazdák legfőbb bevételi forrását képezi. A tátrai németeklakta községek állattenyésztése szép eredményeket is Amikor a cselt agrárpárt haragszik a zipsserekre... Katasztrófába sodorják a német községek állattenyésztését ért el, mint azt a késmárki tejszövetkezet áldásos működése is bizonyítja. Ugylátszik az általános mezőgazdasági válság közepette a tátrai német községek sorsa nem sok gondot okozott volna a hatóságoknak, mert az élelmes német nép mindig megtalálta az önsegély elve alapján a bajból kivezető utat, ha közbe nem jönnek a nvult- évi parlamenti választások, amelyek során egyes túlbuzgó hivatalnokok a szepesi németeket az „egyedül üdvözítő" agrár táborba akarták terelni. A gerinces németeket azonban sem hivatalos ígérettel, sem fenyegetéssel neon tudták elveik feladására rávenni..' A fenyegetések között szerepelt egyebek között az is, hogy az úrbéres községek nem kapnak fakitermelési engedélyeket s nem kapnak legelőt az állatjaik számára. A szepesi német községek a fenyegetéseket nem vették komolyan, mig végre a múlt hét folyamán tiz tátraalji német község a poprádi állami erdészeti igazgatásági kirendeltségtől oly határozatot kapott, amely az említett községeknek megtiltja, hogy állataikat akár a saját tulajdonukban levő. akár az állami erdőterületeken legeltessék. A tiltó rendelet valójában kizárólag politikai bosszú müve, ami kitetszik abból, bogv csak a tátrai német községek kapták meg, a szlovák községek nem. A tilalomnak semmi erdőrencészeti alapja sincs, mert az állatok legeltetését a községek a saját érdekük ben a múltban sem engedték meg fiatal erdőkben s erdőültetvényekben. Ha a törvényellenes legeltetési tilalmat végrehajtatnák, úgy az érdekelt tiz német község lakossága koldusbotra jutna, mert állatállományát kénytelen volna eladni. így „segíti" a poprádi állami erdőigazgatósági kirendeltség a mezőgazdasági válság leküzdését. Az ügyben Nitseb Andor képviselő a parlament földművelésügyi bizottságában sürgős kérdést fog intézni Bradáes miniszterhez az annak expozéjáról tartott vita során. Kisebbségi törvényjavaslat készül Romániában Nagyvárad, január 28. Jó értesült helyről nyert információk szerint még husvófc előtt a parlament elé kerül a kisebbségi törvényjavaslat, amely a kisebbségek helyzetének tisztázására és szabályozására szolgál. A törvényjavaslat a következő hét fejezetre oszlik: 1. A kisebbség fogalma. 2. A kisebbségi személyes jog. 3. A kisebbség hováiarto- zandósági kérdésének megállapítása. 4. A kisebbségi iskolák kérdése. 5. A kisebbségek vallási kérdései. 6. Kisebbségi nyelv- használat. 7. A kisebbségek közigazgatása oly területen, ahol általános többségben vannak. A kisebbségi kodexxel kapcsolatban Bukarestben arról beszélnek, hogy az állam engedélyezni akar bizonyos kisebbségi intézményt, magára vállalná ennek a kisebbségi intézménynek ellátását, de belső adminisztrációja az állam felügyelete mellett autonóm maradna. A kisebbségi tervezetet előbb a kisebbségek vezetői kapják meg véleményezés végett és csak azután nyújtják be a parlamentben. A kisebbségi tervezetbe a kű7-v^ földön élő román kisebbségeket is felvették.’ ' A parlamenti tárgyalás előtt Mamii miniszterelnök értekezletet tart a kisebbségek vezetőivel. A kisebbségi törvényjavaslat előkészítésével egyidejűleg azonban újabb sérelem is érte az erdélyi magyar kisebbséget az éppen most lefolyt birói nyugdíjazások során. A megtörtént előléptetésekből úgyszólván teljesen kizárták a magyar bírákat és alig egy-kettő részesült előléptetésben. FABRICZY FÉLIX BOLDOGSÁGA REGÉNY (15) Félix bólintott. Lehetett akár beleegyezésnek is venni Tátinak roppant tetszett a dolog, Orosz sem húzódott tőle. Legalább elverik az unalmas órákat. — Persze, a nagyságos asszony beleegyezése a döntő! Eszter mosolygott. Arca ma este kipirult kissé, hlyemkor mindig szebb volt még. Orosz önkéntelenül rajtafeledte a tekintetét. — Én szívesen látom az urakat. Majd betanulunk néhány danabot. Orosz kutatni kezdett a kottákban. Itt van ez a Loheugrin-potpourri, hegedűre is kot- fázták, aztán ez a Csajkovszky, sőt még Debussyt is találtak, néhány Bartók-darab társaságában. Van anyag bőven! — A háború előtt Bayreuthbaa jártam — kezdte a tanár a Wagner-emlékezéseket... Ismét elemében volt, tiz perc múlva már a stahrembergi tó királyáról beszélt, aztán hirtelen lendülettel visszacsapott Ibsenre, hogy Strindíberggel végezze. Jókedvűen beszélt, mindenki hallgatta szívesen. Táti azonban az órára pillantott s hazafelé sürgette a vendégeket. — A viszontlátásra! — mondta Félix kő- aömibösen. Eszter a maga kedveskedő módján ugyanezt : v — A viszontlátásra! A tanár hóna alá csapta a hegedűjét. Csak otthon, vacsoránál kérdezte: • Régi házasok? ■ — Alig egy évesek. J — Szépen élnek?-- Azt hiszem, ideálisan! Irta: SZOMBATHY VIKTOR —■ Van, akinek kijut — mondta később a tanár — bár úgy veszem észre, nem egészen összeillő pár. Már ami a lelki struktúrájukat illeti. Külső megjelenésre, fotográfus-szemmel pompás emberpár. A kiválasztás törvénye azonban sokszor csak Én például hajlandó .vagyok azt mondani ... — Már megint bölcselkedsz ... — Azt mondani, hogy az asszony belső értékre gazdagabb. A férfi becsületes, derék fiú, tállá® nem lesz zökkenőjük az életben, alkalmazkodnak egymáshoz, de ne adja Isten, botoljanak csak el egy apró kavicsban, rájönnek, hogy végzetesen eltévesztették az utat. Nem valók egymáshoz. — Ez megint a te ember-elemzésed! — hajtogatta össze Táti a szalvétáit, mint afféle rendes ember és a csiibukára gyújtott. Orosz azon a kedvességen tűnődött, ami Eszter sajátossága volt. Próbálta maga elé idézni az egyes jeleneteket, a párbeszédeket s úgy tűnt fel neki, Eszter társaságban mindenkihez egyformán kedves. * — Zárkózott és hideg lehet s ezzel vértezi magát, — próbálta a nőt megfejteni Orosz. Vagy pedig vele szemben kedvesebb? Egyszer ki kellene próbálni valami ügyes módon. Hisz neon titok ez az asszony eem, aminthogy csak költők fantáztbája a női titokzatosság, akik mindenáron Irigylendő mezben ezrein ék fel tüntetni szivük hölgyét. Nem titok. De érdekes asszon y. 16 Szeptember. Csupa szán, csupa őszi illat mindenütt. Eszter apró pikniket rendezett a fenyők alatt s elhatározta, hogy a lehetőség szerint megpróbál társaságot összehozni olykor-olykor házában az ősz folyamán. Primitív társasélet, de a napok egyhangúságát legalább felölda. Néha egy messzibb földről érkezett vendég toppan! be hozzájuk, zajos azonban soha nem volt a Fabriczy ház. Legföljebb élénk. Félix jó cimborákra talált, legtöbbször mégis vette a puskáját s vadászná indult a mezőn. Garázdálkodó vaddisznót jelentettek, szerette volna felkutatni az erdőségekben. Orosz szorgalmasan megjelent ezeken az összejöveteleken, hegedül! és társalgóit, amint kiivánták. Beállt bridgepartnemek és rejtvényeket segített fejteni. Magának sem merte bevallani, hogy Eszter vonzza. Azzal áltatta lel ki ismeretét, hogy tespesztő unalmát űzi el az egyedül elfogadható módon. Arra mindenesetre vigyázott, hogy ne tűnjék olybá jelenléte, mintha udvarlója volna Eszternek. Tisztelte ezt a házasságot, aminthogy morális érzése nagyon kifejlődött volt. Utóbb megtette, hogy a Táti nélkül egymagában is átsétált Eszterékikez § együtt várták be az asszonnyal Félixet, aki fáradtan és porosán érkezett rendszerint, az asztalnál hamar elálmosodott és alig várta, hogy a vendég távozzék. Ámde Orosz György egyre inkább megtalálta Eszterben a hiányzó barátot. Órákig tartó vitákat folytattak, néha csak azért, hogy egy-egy kérdésben megfogja egyik a másikat. S míg Orosz Gyöirgy szakszerű tudással jött a nagy versenybe, Eszter a maga csavaros női firkájával küzdött. Voltak kérdések, amik napokig foglalkoztatták őket s uj találkozásukkor szinte kirobbant belőlük mindaz, arait elgondoltak. Félix, gyanakvó férj, titokban nagy figyelemmel kísérte ezt a® uj barátkozáet- Eszter azonban olyan finoman terelte helyes útra mindig Orosszal való barátságát, hogy Félix elszégyelte magát, valahányszor gyanakodott, Próbált volna már néhányszor szólni mégis, de eszébejutott Élsz!érnék viselkedése vele szemben, mikor az a paraszblány história történt. S összehasonlitotta Eszter szisztémáját a maga rohanó, féltékeny viselkedésével. Nem mert szólni, félt — és okkal félt — Eszter lesújtó fölényétől, hogy alulmarad a kitörhető nagy jelenetbe®. Egy este vacsorára is ott maradt, a tanár, mert ismét belekeveredett abba^ a végnélkül diskurzusba, ami szinte mindennapi foglalatosságukhoz számiott. Valami uj művészeti kérdésről volt szó. Orosz helyt adott mindenféle modern áramlatnak, mert szerinte, ha nem is abszo!ut művészet, a késő idők folyamán lefaragódnak róla az izmusok és uj diadalmas hibva Mássá magasul. Eszter az impresszionizmusnál tovább lendülő izmusokat mélyen megvetette- Picassoról volt szó és Kokoschkáró!. Félix révetegen hallgatta ezt a vitát, majd, hirtelen már ő is beié akart elgyedui a beszédbe s egy szójátékkal kezdte: — Kokosohka, kis kokoska, az is csaló, mint a többi festő. A tanár tűnődve nézett rá. — Tessék? — Azt akarom mondani, hogy a „Magyarok bejövetele" az egy szép kép. Azt láttam a városligetben, — igyekezett fitogtatni tudományát. — És? ... — kérdezte élesen Eszter, kicsit zavartan i«, mert a tanár megcsóválta a fejét. — És? A festő fessen okoson, — mondta ki a Szentenciát Félix. Eszter most legyintett. Lenézően intett * visszafordult a tanár felé. Csak ennyit mondott: — Ehhez maga nem ért! (Folytatjuk.) # 2
