Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)

1930-01-28 / 22. (2243.) szám

öyl 1k Mai s*ésnunl* 1* oldal ^ ^ SZ^m * Kedd - 1930 január 28 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke : külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ke. Egyes száza ára I *20 Ke A sziovenszkői es ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja /'etetőt, szerkesztő. DZURÁFYi L ÁSZIG FÖRGACh GFZA Szerkesztőség: Prága II., Panská olice 12, ü„ eímeiet. telefon: 30311 — Kiadó­hivatal: Prága ll., Panská u! 12/IIL — Te­lefon; 34184. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha London, január 27. Az angol fővárosból érkező legújabb hírek szerint a flottakonfe­rencián komoly közeledés történt egyrészt az angol—francia, másrészt a francia—olasz delegáció között, mig a kezdetben kitűnő angol—amerikai viszony megromlott és a két kezdeményező világhatalom szemmellátiia- tóan elidegenedett egymástól. A konferencia plénuma hétfőn délelőtt ül össze s ezen az ülésen nemcsak az egyes politikai csoportok tárgyalásainak eredményét vitatják meg, ha­nem a delegátusok több hétre előre kidolgoz­zák a konferencia programját is. Bizonyos­nak látszik, hogy a konferencia, amennyiben nem oszlatják föl erőszakosan, hetekig, sőt hónapokig fog tartani. Anglia, Japán és Olaszország egyhangúan azt ajánlják, hogy a technikai tanácskozásokon mindenekelőtt a tengeralattjárók és a nagy csatahajók leépí­téséről legyen szó. Viszont az amerikai dele­gáció tegnap reggel óta minden igyekezeté­vel az úgynevezett „csatahajóeíienes európai egységes front“ megbontásán fáradozik és saját álláspontját akarja érvényesíteni, amennyiben azt követeli, hogy legelőször a hatalmak cirkálóinak tonnaszámát intézzék el azután fogjanak a washingtoni szerződés revíziójának munkájába. Az Egyesült Álla­mok delegációja szívesen venné, ha a nagy­hatalmak kérdését egyelőre a washingtoni alapon békében hagynák és a cirkálók pro­blémáját oldanák meg, viszont az európai hatalmaknak fontosabb a nagy hajók ügye, mint a cirkálóké. Síimson államtitkár, az amerikai delegáció vezetője, vasárnap várat­lanul a weekendező MaeDonaldnál termett és egyenesen megostromolta Amerika kíván­ságaival. Vasárnapi számunkban jelentettük, hogy az angol—francia közeledés első fázisa az 1928-as francia—angol flottaegyezmény meg­tartása volt. amit Tardieu ki tudott csikarni MacDonaidtól. A londoni sajtó és a domíniu­mok delegációi helytelenítik MacDonald kész-, eégét, mert a veszedelmes francia—angol flot­taegyezmény Amerikát annyira elidegenítheti Angliától, mint két év előtt, amikor csaknem szakításra került sor Anglia és Amerika kö­zött. A lapok szerint- Franciaország és Olaszor­szág tengeri leszerelését nem szabad az ame­rikai elhidegülés árán megvásárolni. Ugyanakkor, amikor Anglia és Franciaor­szág között komoly közeledés történt, az angol delegáció nyugtalankodva figyeli a franciák és az olaszok közt történő esemé­nyeket. Tardieu francia miniszterelnök, Briand külügyminiszter és Grandi olasz kül­ügyminiszter az elmúlt napokban három hosz- szu értekezletet tartott. Ugyanakkor a fiata­labb francia és olasz delegációs tagok szin­tén többizben tárgyaltak a legnagyobb titok­tartás mellett és a francia és az olasz újság­írók, akik szemmelláthatóan a közvetítő sze­repét töltik be, a szó legszorosabb értelmé­ben reggeltől estig és estétől reggelig együtt vannak. Az angolokat és az amerikaiakat a franciák és az olaszok nem értesítik tanács­kozásaik eredményéről, ami érthető módon nyugtalanságot keit. Francia részről a há­romnapos tanácskozás alatt állítólag nyoma­tékosan figyelmeztették az olaszokat, hogy Franciaország és Olaszország széleskörű és általános politikai megegyezését lényeges te- rületválíoztatásokkal az olaszok nem vásá­rolhatják meg és például szó sem lehet Tu­nisz átengedéséről. A franciak kategórikus nemje után Grandi értésére adta Tardieu- nak, hogy Olaszország megelégszik a gyar­mati mandátumok elosztásának megváltozta­tásával Olaszország megelégedne Szíria, Pa­lesztina és a volt német gyarmatok mandá­tumával is és e használható tárgyalási ala­pon hajlandó a kért koncessziókat megadni. Tardieu szintén elfogadta a fölkínált alapot és az alapvető princípiumok tisztázása után Briand-nal együtt kettőzött energiával foly­tatta az olaszokkal való tárgyalást. A fran­cia miniszterelnök Loucbeurt Párásból Lon­donba kérette, ami azt jelenti, hogy az ola­szokkal folytatott tárgyalás kezd reális ala­kot ölteni. Tardieunak határozottan szeren­cséje van s amit eddig kezdeményezett, min­den sikerült. A németekkel való megegyezés után most az olasz—francia antantot készíti elő és remény van arra, hogy Anglia garan­tálni fogja az uj helyzetei. Francia részről érté­sére adták az olaszoknak, hogy Franciaor­szág a leszerelés technikájában is közeledne az öltöz' fölfogáshoz, ha a római delegáció nem követelné a tengeralattjárók hajónemé­nek eltüntetését. Farró napsüc London, január 27. A Daily Telegraph diplo­máciai munkatársa szerint a flottakőnferencia mai plenáris ülése viharos lesz. Elsősorban az j angol munkaprogramról lesz szó, miután a má- j sik négy delegáció Írásban reflektált MacDo- j nald javaslatára. Japán hajlandónak mutatko- i zik arra, .hogy mindenekelőtt a csatahajók! ügyéről tárgyaljon. Amerika a cirkálók tonhá- zsának elintézését fontosabbnak tartja a csata­hajóknál s az ellentét jelentős az angolok és az amerikaiak között. Olaszország és Francia- ország egyelőre nem nyilatkoztak.. Francia pesszimizmus Páris, január 27. A francia sajt óba , ma .újra.) riasztó hírek terjedtek el a londoni konferén­eiig-ói. Az Excelsior szerint lehetetlen, hogy- az első tiz nap ellentéteinek láttára bárki is a si-. körben reménykedjen. Anglia és Amerika, kény­telen lesz a washingtoni szerződést megváltoz­tatni, csak -igy -lehet megegyezni. A Petit Párisién idézi az egyik fődelegátus nyilatkozatát, aki vasárnap állítólag kijelen­tette, hogy a konferencia váratlanul meghal­hat, még mielőtt egyetlen lépést tett volna a megoldás felé. Az eljövendő napok mindenesetre forró csatá­kat hoznak. A francia delegáció a tegnapelőtti angol jegyzékre állítólag kategórikus nem-mel felelt és hibásnak találta az angol napirendi ja­vaslatot. A napirendről nem lehet vitatkozni, amíg a konferencia alapvető kérdéseit nem in­tézték el. Ezek közé az alapvető kérdések közé tartozik a biztonsági probléma elintézése is. Az angolok a tonnaszám korlátozását vala­mennyi haiónemre ki akarják terjeszteni, a tor­pedóüldözőkre és a segédhajókra is, mig a francia tétel szerint a kisebb hajókategóriák egységéinek tonnaszámát nem lehet limitálni. Tardieu és Brfsüd Párásban Pá fis, január 27. Tardieu és Briand előre­láthatólag szombaton, február elsején, visz- szaérkeznek Parisba, hogy a jövő héten részt vegyenek a parlamenti munkában. A londoni francia delegáció vezetője távollétükben Ley-í gues francia tengerészeti miniszter lesz. Lou- cheur munkaügyi miniszter, akit Tardieu távirati utón Londonba kért, hétfőn reggel az angol fővárosba érkezett. Bethlen: H ftaffhataiüaic Magyarországgal sisnafess a megértés is jóindulat isiéiről . telek tanúbizonyságot A magyar mfntszferelnók visszaérkezett liiaptstre — lijságirók előtt ki­jelentette, hogy a hozott áldozatok megérik a Hágában elért eredményeket Budapest, január 27. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) Bethlen István gróf magyar miniszterelnök három napos párisi tartózkodás után tegnap éjjel 11 óra­kor az Orient-expresszel Szobnál átlépte a magyar határt. A vonalon Bethlen nyilatko­zott a sajtó képviselői előtt a hágai megegye­zésről és többek között a következőket mon­dotta: — Hágában sikerült oly megegyezést el­érni, amely érdekeinknek megfelel. A meg­egyezés érdekében mindenesetre áldozato­kat is kellett hoznunk, de az áldozatok megérik, hogy a reparáeió végleg elintéző­dött és a békeszerződés 250. paragrafusa sértetlenül maradt fenn, végül pénzügyi szuverenitásunkat is visszanyertük. Pénz­ügyi szuverenitásunk visszanyerése termé­szetesen nem jelenti azt, hogy azonnal ve­gyünk fel kölcsönt, esetleges improduktív célokra. Arra a kérdésre, hogy igazak-e a kormány lemondásáról elterjedt hírek, a miniszterel­nök mosolyogva felelte: —■ Én nem tudok róla. Bethlen egyébként kijelentette, hogy a pá­risi tárgyalásokon Korányi Frigyes báró és Wekerle Sándor pénzügyminiszter képvise­lik majd Magyarországot. A ratifikációs tör­vényjavaslatot a kormány csak a párisi tár­gyalások befejezése után nyújtja be a képvi­selőházban. Bettiién Pozsonyon í$ keressfülutazott Pozsony, január 27. (Pozsonyi szerkesztő­ségünk telefon jelentése.) Bethlen magyar mi­niszterelnök tegnap este fél 9 órakor az Orient-expresszel a pozsonyi főpályaudvaron keresztül utazott. A miniszterelnök az étkező­kocsi ablakánál foglalt helyet és ki is nézett az állomás perronjára. A kíséretében lévő Bessenyey Zénó képviselő leszállt a vonatból és újságot akart vásárolni, de miután vasár­nap az ujságárusitás a pályaudvaron szüne­tel, újból visszatért az étkezőkocsiba. Pár percnyi várakozás után az expresszvonat to~ vábbrobogott Budapest irányában. A magyar képvisslöház csüfitiirsök@n ül össze Budapest, január 27. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefonjeleutése.) A képviselőház el­nöksége a mai napon a képviselőházat csü­törtökre ülésre hívta össze. A magyar kormány hágai céljai és az oofiánsügy Budapest, január 27. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjeleatéso.) Bethlen ma dél­ben egy órakor a sajtó képviselői előtt rész­letesen nyilatkozott a hágai konferenciáról. A beszélgetés során elmondotta, hogy a ma­gyar kormánynak nem volt alkalma, hogy expozéjában tüzetesen vázolja Magyarország helyzetét, mert mindössze) kétszer tárgyalt közvetlenül a kisantanttal. Egyébként a nagyhatalmak felváltva tár­gyaltak a kisantanttal és Magyarországgal. Mindazonáltal a delegáció kifejtette nézetét és álláspontját valamennyi kérdésben is. A megegyezés lehetősége akkor mutatko­zott, amikor a magyar kormány képvise­lői belementek abba, hogy a 250. paragra­fus alapján indított perek tárgyában a jogi elvek épségben tartása mellett pénzügyi alapon keressék a kibontakozást és ami­kor a nagyhatalmak hajlandóknak mutat­koztak ezen megegyezés érdekében nagy anyagi áldozatok hozatalára. A tárgyalások során többször volt olyan momentum, amikor a tárgyalások megsza­kítással fenyegették. A tömeges kisantauf- követelések miatt csak hosszas és kínos tár­gyalások során leheteti kompromisszumhoz jutni a magyar kormány álláspontjának föl­adása nélkül. Arra a kérdésre, hogy mennyiben felél meg a valóságnak egyes politikai körök ál­lítása, amely szerint a tárgyalások rugója az optánskérdés elintézése lett volna, . Bethlen kijelentette, hogy a. magyar kor­mánynak eszeágában sem volt erőszakom kodni azirányban, hogy a megindult perek meritumához financiális megegyezés köt­tessék. Ez tehát nem magyar követelés volt, hanem, amikor a nagyhatalmak látták, hogy a ma­gyar állásponttal szemben diametrálb ellen­tétben áll a kigantant álláspontja, a 250. pa­ragrafusról való lemondást, a perek törlé­sét és a károsultak Magyarország részéről való kártalanítását illetőleg, a nagyhalaiknak SZENZÁCIÓS FORDULATOK A FLOTTAKŐNFERENCIA^ Londonban angol-amerikai elhidegülés titán francia-olasz közeledés történt Táróién lilább sikere - A Mii Olaszország javára hajlandók lemondani Szíriáról — Eiifirhea a csatahajók megszüntetésének problémája

Next

/
Thumbnails
Contents