Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)

1930-01-26 / 21. (2242.) szám

TWtCT-A^AÍíteRHITOW!® 5 VALLOMÁS L HbA; Is érextem, hogy e&ak miami reftetríC té­vedés terelhetett minket együvé. Olykor, ha rád- aéztem, megresskettem és eltakartam arcomat, hogy ne lássam elmosódott levonatát a mennyei képnek. Most már tadom, hogy kontár mása vagy a hamisiiha tartannak, profán Inkarnációja u át mombélinek. Ne airj. Mindjárt megértem mindent, csak még •ifibb mosd le arcodról a rózsaszínt és a rlasport a dörzsöld !e szád pirosát. Most hogy ismét lecsapódott díszes fedele a marseilíel koporsónak, amelyet Caire apó és Caire anyó vásárolt az örökhagyó pénzén Gaby Deslys hamvainak rejtekéül, hogy minden elcsitult már a mauzóleum körűi s hogy elült már a szél is, mely hetekig fodrozta a halott királyi kedves emlékét mint éhes férfiszem a táncosnő libegő szoknyáját* — igyekszem érthető választ adni rémült kérdéseid­re, amikkel váltig ostromoltál nem tudván, hon­nan a rémületed. 2. A fényképet megmutattam neked. Nem tetszik, nem baj, húsz évvel ezelőtt egy egész világnak s egy koronás főnek tetszett. Párnás vonalú, fülledt szépségű, kissé buja áldémon volt, csillagos szeme csodálkozott legjobban a tikkadt száján, amely ke­sernyés kételyre morcosodva, már ízlelve a fony nyadás szikkadtságát még idejében iparkodott fel- habzsolni mindent, amit az élete nyújthatott neki. Itta a fényt, amely a rivaldáról és a nézők kigyult szemeiből testére tapadt és szfircsölte a világ hó dolatát Évekig állott a reflektorok fényében, botrányok, újságok, hires szerelmek, szeszélyes di­vathóbortok, hírhedtség és megbotránkozás pellen­gérén avagy diadalmi oszlopán, de mindig mezte­lenül s kiszolgáltatottan. Százezren látták, ezren Ismertéit, százan imádták a tizen szerették és ő csak egyetlen volt, eltéveszthetetlen és páratlan. Most lesz tiz éve, hogy meghalt. Akkor már más ▼olt a szépség arca, gápadtabb és morbidabb. Ki sem siratta, csak akik el nem felejthették, mert belőlük szakadt ki, a szülei. De Marseilleben és Hatvanban egyszerre siratták őt, a páratlant, az elnemtévesztketőt. Két apa és két anya könnyezte meg a halálát, megrendithetetlenül hús hitben, hogy meghalt a gyermekük. S amikor Marseiile- tfil Hatvanig tovalobbant az újságok betűin a kér tfés, hogy ki volt Gaby Deslys, vájjon Gábriellé Olrc-e vagy NavratU Hedvig, négy pirosra sirt •sempár tágult ki révülten és megdöbbenéssel. Megindult a pör, a világ legfurcsább pőre, egy milliós örökségért, amely csak a két családra tar­tozik, de egy fikcióért is, amely már mindnyá­junk legszemélyesebb ügye. Nézd, töröld le arcodról ezt az utolsó rizsporme- met is, hidd el, nem érdemes és hasztalan igyek- ▼éfiu Mert a százezrek furcsán csak vállat vontak, as •erek as emlékezetükbe ástak tévelygő utat. a mázak etsxégyették magukat e a tizek dermed ten hallgatnak, amikor (elmerült a probléma: meg kell állapítani Gaby Deslys személyazonosságát A fényképek néma, de hamis tanuk lehetnek csak, hiúén retusálva vannak, levelek pedig büntetlenül hazudhatnak. Próbáljuk meg az ellenkező oldalról tehát, nem­csak test az ember. Ennek az emberi lénynek, aki Gaby Dcslysnek nevezte magát, voltak érzései, amelyeket csak ő érezhetett, — emlékei, mikről beszélnie kellett, — pillanatai, amelyek csak szá­mára rendeltettek el, — külön végtelen világ minden lélek, amely szándéktaJan és céltalanul Is kiárasztja melengető sugarait. Ezeket a sugara­kat kellett volna most összegyűjteni, morékba szedni s felmutatni: a veszendő test elmállott a kriptában, de él a lélek, a páratlan $ külön életre rendeltetett. 4. KI emlékezett a testére? S ki tudta lelkét fel Idézni? Hiszen vannak vonalak, görbületek, izek és rostok, színek és árnyalatok, amelyek, amióta ember fi, mindig mások, akárcsak a tenyér vagy a hüvelykujj vonatozása. De kiderült, hogy senki sem ismerte őt Harminchat évet fit s nem maradt utána egy jel, amely kétségbevonhataflanul őt Jelentené. Semmis és általános, amit a barátok ró­la a bíróság elé tártak, mindennapi s felületes, amit a szülők Marseilleben és Hatvanban fel tud­tak merni emlékezetük kutjából. Mert a fényké­pészek szépre tudnak retusálni minden arcot s mi magunk Is retusáljuk a belsőnket, amit láttatni engedünk. Maradtak a papírok. 3. Bocsáss meg, de én nem hiszem, hogy odahaza birtokotok volt Túra mellett. Erős kételkedéssel gondolok most már a falutok pópájára, akinek övig érő szakálla volt, nem vállalom a tábornok- nagybácsidat, akit megöltek a zűrzavarban, szü­leid halálát is csak eshetőségként fogom fel. Amit fenntartás nélkül elfogadok, csak te magad vagy. De mit tudsz magadról még mondani? Ismerem a tested vonalát, a lelked görbületeit, de ha most bíróság elé kellene állnom, mit mondanék rólad? A pópát, akinek szakálla volt, a birtokot, amelyen csikóként szaladgáltál, a nagybácsit, aki mindig ai ölébe vett, a huszonöt évedből, amelyből tizen- ketfft itt töltöttél már, mit idézhetnék, ami esak téged jelentene és senki mást? Manják itt Is van­nak, papok, tábornokok, birtokok, gyilkosságok j Ht sem mennek ritkaságszámba. Olyat közölj ve- i lepi, ami csak téged jelent, ami egyedül te vagy. j Hallgatsz, felém nyitód sírva az arcodat és a j •zeniedet s elémbetolód a papírjaidat. j Ki vagy? i | A Monté Cervantes kapitánya hősi halál! halt a sülyedő luxus-hajó fedélzetén Nagy tengeri katasztrófa a Magalhaes-uton — Huszonnégy órán át küzdöttek a hajó megmentéséért jfontrrtfeo, január tü. (A Prágai Magyar Hírlap rádiójeleabée©.) Két aap ót* tele vaa a világsajtó anaak a borzalmas hajókatasztrófád oak eseményeivel, amely a Déiamerik* vécén áthúzódó tengeri utón, a MagaBsaes-esemtmaa ment végbe. A Hamburg—Délamerikai Gfixhajóatáreaság Monté Cervantes nevű hajója süllyedt el, me­lyen a katasztrófa pillanatában mintegy 1500 személy tartózkodott és hogy ebből a szereaceétleaoégből a Utánié és Lousitania eieülyedése óta nem lett a világ legnagyobb hajókatasztrófája, ast csupán a kar pitány hőeieeoégánek lehet tulajdonítani, aki utasainak é« legénységének megmentése érde­kében föláldozta életét, A katasztrófának így csupán egyetlenegy áldozata van, maga a hajó kapitánya, aki hősies magatartásával ismét példát szolgáltatott a hájókapitányok legendás hősiességének. Hol történt a szerencsétlenség ? A Magalhaes-ezorosfc 1580-ban fedezte föl Magalhaes Ferdinánd portugál hajós, aki a spa­nyol király szolgálatában arra a nagy föladatra vállalkozott, hogy körülhajózza a földet Út­jára 1519-ben indult és amikor Dé Iára erika partjához elért, Patagónia kövéé partja mellett lefelé hajózott, igy jutott el * 'fűzfőidig, ahol rábukkant a délamerikai kontinens és a töz- földi szigetek között átvezető fjordszerü ten­geri kapura, amelyen azután át is hatóit Ez a föladat igen nagy hajózási bravúrt jelentett, amennyiben a Magalhaes-szoros, amelynek hosszúsága mintegy 80 kilométer, szélessége pedig átlag­ban két kilométer, a legveszélyesebb hajó- utak közé tartozik. Tele van apró szirtek-kcl, kis szigetekkel, ten­geralatti hátakkal, amelyeknek mindegyike nincs ie egészen föltüntetve & hajózási térké­pen. A nagy óceánjáró gőzösök, amelyek Dél- amerika megkerülésével akarnak átjutói az Atlanti óceánból a Csendes óceánba, vagype- dig fordított irányban hajóznak, ezt az utvona- lat nem szívesen választják, hanem inkább meg­kerülik a Hoom-fok körül a tüzföldi lige­teket A Monté Cervantes azonban kiránduló- hajó volt, amelynek főcélja éppen a Magalhae*- szorosoo való áthajózás volt, amennyiben ez a tengeri oí tájképi szépségeivel, fjord­szerü részleteivel a világ egyik legszebb he- jó utjai közül való, amelyhez esupáa Norvégia partvidéké* talá­lunk hasonlót. Minden hajós ismeri a Maga&aee-ut vesze­delmeit és ezért az argentínai kormány állandó mentőszolgálatot tart fönn a tengerszorosban. Huszonhárom kieebb-nagyobb tengeri jármű végzi itt az őrszolgálatot, hogy amint valami szereoceétlenség bekövetkezik, rögtön meg­kezdhessék a mentési munkálatokat. Ennek a körülménynek tulajdoni tható, hogy a Mont® Cervantes katasztrófája nem járt borzalmasabb következményekkel, mert az őrhajók abban a pillanatban, amint rádiójuk az S. 0. Bejelzése­ket fölvette, rögtön a katasztrófa helyére in­dultak. A gondos őrszolgálatnak tulajdonítható as is, hogy 1912 óta nem történt bajóezerencsétlen- ség a Magalhaes-uton. Akkor hasonló körülmé­nyek között a S&rniento gőzös gülyedt el e ka­tasztrófája nagyobb arányú volt, mint a Monté Cervante&é, mert az utasoknak és a legénység­nek legnagyobb része elpusztult. A hataszirófahajó A Monté Cervantes gőzös, amint emfitottflk, a Hamburg-Déiamerikai Gőzhajó társaság tulaj­dona, kitűnő technikai alkotás, 20 méter szé­les, 160 méter hosszú hajó. Története különös­képpen tengeri katasztrófákkal kapcsolódik egybe. Már ogyizben.; másfél évvel ezelőtt, a Spitzbergák északi sarkán hasonló szeren­csétlenség érte. Akkor egy jéghegynek szaladt neki és orra Én nem hiszek ezeknek a papíroknak, amiket ] a ti itteni komitétek állított ki, hiszen okmányok j nélkül hoztak el ide, magad sem todod, kik. Ille­tőségi bizonyítványt, keresztlevelet mutass, hogy lássam, ki vagy, ki volt apád és anyád, hol szü­lettél s milyen kormányzóságban laktatok. Dehát értsd meg, nem tudom másképp megálla­pítani, hogy ki vagy. Ismerlek két éve, de ha most bíróság elé idéznének, hogy különválasszalak másoktól elvitathatatlan, döntfi bizonyítással, csak a papírjaidat húzhatnám elő. Maradnak a papírok. 6. Innep volt a te rémületed. Nem tudom bizonyítani külön léted, holott — most már tudom — csak kópiája vagy egy másik nak. Hány példányban szaladgáltok ezen a vilá­gon s hol találnám meg az Igazít? Az a blarritzi nő, “akinél a papírok varinak, a megszólalásig ha­sonlít Gally Dwdysre, de vájjon kltso'da ő? Érted már? Gaby Deslys, a páratlan és eltévészthetetlen, egy volt Návraíil Hedviggel és á fifejdi Kézivé! a Íercheníejdi Nellyvej. Négyen voltak ők, Gaby Deslys és három kópiája. Csak két dolog biztos: Örömmel tudatjuk, hogy I I az u$ Pocsátko szappan, I gyertya és vegyi gyár teljes üzemben van! Az nj gyárból még jobb a szappan! rettentően megsérült. Szerencsére a Kraszin jégtörőhajó a közelben tartózkodott és igy a veszedelembe került hajót & Kraszin megmen­tette. Most azután a Magalhaes-uton érte a vég­zetes katasztrófa, amely végleges pusztulásával járt, mert a mentőmunkálalok ellenére, a hajót nem sikerült a sziklahátról levontatni és révbe juttatni. A hajó kapitánya, Dreyer, 02 éves, tapasz­talt hajós, bár ez alkalommal először tette meg a veszélye* tüáföldi utazást. Miután a Ham­burg—^Délamerikai Társaság három hajója: a Gap Polonio, a Monté Oiivio és Cap Norte már minden baj nélkül jutott át a hírhedt szoroson, a társaság most is teljes bizalommal bocsátotta Dreyer vezetése alatt a Monté Cervaatest út­jára. Se O. S az éjszakában A hajón 1200, leginkább argentínai kiránduló volt. Az argentínaiak ugyanis rendkívül szere­tik azt a tengeri kirándulást, amelynek főcélja a Magalhaes-szoros tájképi szépségeinek meg­ismerése, úgyhogy a kirándulóhajók itt fiég sűrűn közlekednek. Csütörtökön este gyönyörű időben haladt a gőzös az argentínai part közelében. Nem meez- sziről Isla Esclaireur világítótornyának fény­csóvái szántották végig a tenger fodros hullá­mait. Hirtelen recsegés hallatszott. A kirándulók legnagyobb része a hajó sza­lonjában tartózkodott, vacsora után voltak már, tehát a hölgyek pazar e&télyi ruhában, a férfiak pedig szmo-kingosan a tánc élvezetének adták magukat, amikor a katasztrófa bekövetkezett. Még Játszott a jaxz-band, amikor a radlogra- fus kabinjában már lázas gyorsasággal adta szét az S. O. S.-jeleket e közölte a megrendí­tő tényt, hogy a Monté Cervantes hajóka­tasztrófa áldozata lett. A hajó rászaladt egy tengeralatti szirtre, mely a pontos hajózási térképen sem volt jelezve és a szírt úgy végighaeitotta a hasát, mint ahogy az operatőr kése metszi föl egyetlen vágással az emberi testet. A mentés munkája Az S. 0. S.-jelek fölvétele után az argentínai kormány is rögtön rendeletet adott ki, hogy a tüzföldi csatornán tartózkodó haditengerészeti raj azonnal induljon a Monté Cervantes segít­ségére. Négy őr ha jó nemsokára a katasztrófa színhelyén volt és a Vicente Lopez argentínai ftzállitóhajóval együttesen hozzálátott a mentés munkálataihoz. A borzalmas sérülést szenvedett Monté Cer­vantes félredőlten állott csaknem teljes 24 órán keresztül, tehát péntek estéig, az alattomos tengeralatti háton. Az utasoknak és a csomagoknak a megmen­tése a lehető legnagyobb rendben ment végbe. A segítségre sietett hajók sorba vették át a ki­rándulókat és rendben rakták át a csomagokat is. A kapitány és tisztikara, meg a legénység nagy része azonban még nem hagyták el a ha­lálraítélt hajót, mert meg akarták kísérelni, Gaby Deslys halott s a blarritzi nő Navratfl Hed­vig, mert nála vannak a papírok. Érdemes volt? Gaby Deslvsnek lenni, Pária ki­rálynőjének s egy király vesztének lenni? Állni a reflektorok záporozó tüzét, amely megperzselte vakító bőrét s melynek láthatatlan pernyéje a lel­kére szállt? Érdemes volt szeretni, csalódni, ke­gyetlennek és jónak lenni, filágyulnl s felhorkan­ni, szenvedni s boldognak lenni, érdemes volt élni? Jel nem maradt utána. "■ 7. Ne hidd, nem megyek utána, nem fogom kutatni öt, az álombélit. Aligha találnám meg, nemtudnám kiválogatni a kópiák közül s ha meglelném, mi­lyen bélyeget sütne belém, hogy fájjon vagy bol­dog legyek tőle e csak a jelre kellene pillantanom, ha meg akarnám különböztetni? Mindegy, hogy milyennek látszunk, hát láttasd magad szebbnek. Kend fel a rúzst, sminket és a púdért s belülről is kendőzd el magad. Most pedig nyújthatod a kezedet, ba akarod Mint abban az idó'Len. amikór még hittem a meny- njfi. képben, amely rajtunk és bennünk van. Árva Pál. amit emberi erő még megkísérelhetett, hogy a hajót megmentsék, Dreyer kapitány pénteken rácRogramot küi dött a Hamburg—Délamerikai Társaság bue- nosaireei központjába é* jelentette, hogy pén­tek reggelig az összes utasokat és a hajó le­génységét biztonságba hozták és az utasok csomagjainak legnagyobb részét is átvitték a segélyhajókra. Jelentette azt is, hogy ő maga a tisztikar nagy részéve! még a hajó fedélzetén van, megvizsgálja, vájjon meg lehet-e menteni a hajót, bár erre nincsen sok reménye. A gyilkosok szigetén A segélyhajók az utasokkal és legénységgel azonnal a Magalhaes tengeri utón lévő és a sze­rencsétlenség színhelyéhez közelfekvő Ushuaia szigetére siettek. Ez a sziget kietlen kŐpuszta- ság, amelyre kegyetlenül tűz alá a forró nap­sugár, amelynek partjain haragos morajjal tö­rik meg az óceán habverése. Az argentínai kormány éppen olyan fenyitő szigetnek szánta és rendezte be ezt a minden forgalomtól távoleső, kietlen szigetet, mint ahogy a francia kormány rendezte be az ördög-szigetet Életfogytiglani fegyházbüntetésre Ítélt bűnö­sök, leginkább rablógyilkosok és más súlyos gonosztevők töltik itt büntetésüket. A segély­hajók rögtön rádiójelentést küldöttek a sziget parancsnokának, hogy a hajótöröttekkel útban vannak és a szigeten kívánják elhelyezni őket, amennyiben a kis hajókon sem megfelelő hely, sem elegendő élelmiszer nincs. így a hajótöröt­teket a fegyencek szigetére vitték ki, ahol a szabad ég alatt vert sátrakban töltik idejüket és emlékeznek vissza borzalma* kalandjukra. A Hamburg—Délamerikai Gőzhajótároaság azonnal kiküldötte a Monté Cervantes testvér- hajóját, amely Montevideobó! már útban van, hogy a hajótörötteket fölvegye és argentínai kikötőkbe szállítsa. Dreyer kapitány hősi halála A Monté Cervantes katasztrófája péntek es­tére beteljesedett. A hajó elsülyedésének köz­vetlen oka abban keresendő, hogy a Vicente Lopez argentínai szállitógőzös megfeszített erővel akarta levontatni a léket kapott hajót a sziklahátról s eközben valószínűleg még jobban kitágult a hajó alján a hatalmas seb, ennek következtében a hajó elmozdult eredeti helyéről és nem tapadt már szilárdan a szik­laháthoz. Hirtelen beállott a szökőár, mely a sziikebh tengeri csatornákban néha 20 méter ma­gasságba is felemeli a tenger felszínéi, s a szökőár hatalmas ostroma hirtelen letaszí­totta a Monté Cervantest a szikláról, a mély vízre dobta, amelyen pár perc alatt elsül­lyedt. Szinte csodának lehet tekinteni, hogy a tiszti­kar és a legénységnek az a része, amely az utolsó pillanatig a hajón tartózkodott, meg­menekülhetett, annál is inkább, mert a süllye­dés akkor következett be, amikor már a tel­jes sötétség beállott és a hajó elmerülése pár pillanat müve volt. A hajó sülyedés közben újból beütközött egy tengeri sziklába és azért hirtelen annyira oldalrafordult, hogy a matró­zok egyrésze elvesztette az egyensúlyt és a vizbe suhant. Közvetlenül erre bekövetkezett a szerencsétlenség. A tisztek kétségbeesetten kérlelték Dreyer kapitányt, hogy tartson velük, a kapitány azonban nem akart elmenni őrhelyéről. A meg ott maradt matrózok és tisztek a végső pillanatban vetették magukat az árba. Ekkor már hatalmas örvények keletkeztek a sülyedés helye körül, úgyhogy az edzett ten­gerészek csak a legnagyobb erőfeszítéssel me­nekültek ki a biztos halál torkából. Még egy pilantás a sülyedő hajóra. Néhá- nyan, akik még közel voltak, látták; hogy Dreyer kapitány felmegy a hajóhidra, ki­bontja a hajó zászlaját, felfűzi, azután össze­fonja karjait, majd pár pillanat múlva hajó­jával együtt a mélységbe sülyed. A. Monté Cervantes igy lett a borzalmas ka­tasztrófa áldozata a Magalhaes-szorosban, 410 esztendővel azután, hogy Magalhaes Ferdí- nápd dicsőséggel kofmányozta át az első vi­torlást az Atlanti óceánt a Csendes Óceánnal egybekötő egyetlen természetes tengeri ka­pun-

Next

/
Thumbnails
Contents