Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)
1930-01-26 / 21. (2242.) szám
T>EA<ai-A\^G^AR-H ÍRLAI* nem felfogásuk, azzal kár sokai az idői vesztegelnünk, véleményük megváltoztatására úgy sem tudnánk őket bírni. Számolnunk kell tehát a helyzettel és a munkának azt a módját kell választanunk, mely nem esketik kifogás alá, mert a halasztgatás folytán csak a gazdasági érdekek szenvednek. A mai pártokra felépített gazdasági munkának meg van az a hátránya is, hogy a párt mint ilyen nem részesülhet a járások és az ország költségvetésében a gazdasági, társadalmi munkára felvett segélyekben, mi által a magyarság elveszti ezeket. Valljuk be őszintén, amint Jaross Andor n.. on helyesen rámutatott erre, hogy a pár- t.OK gazdasági munkája jórészt a párierő gya rapo'dását szolgálja, ami egészségtelen versenyt jelent pártjaink között és oda vezet, hogy az egyik párt csak azért rendez egy községben pl. gazdasági tanfolyamot, mert az előző évben a másik párt rendezett ugyanott, csak azért, nehogy azt mondhassák a választók, hogy Íme a mi pártunk túltesz a tiéteken. Az eredmény az, hogy néhol egymást követik a gazdasági akciók, máshol pedig, sok száz és száz községben semmi sem történik. Döntő érv a politikától való mentesítés melleit az is, amit már előbb is hangsúlyoztam hogy ezáltal értékes munkaerők százait és ezreit vonjuk be a munkába, olyanokét, akik eddig a hatóságok ellenszenve miatt kém .eleuek voltak ettől tartózkodni. Végeredményben tehát, meg kell szüntetnünk a hatóságok ellenállását, ki kell küszöbölnünk minden félreértés! lehetőséget, meg kell találnunk az együttműködés módját úgy a hatóságokkal mint uiz állami gazdasági intézmények kei hogy ezzel is szolgáljuk gazdasági munkánkat és a magyarság részesülhessen a különböző költségvetésekben felvett támogatásokban. Meg kell szüntetnünk a pártok között fenáiló, csak a munka róvására menő versengést és lehetővé kell tenni, hogy minél többen részesei legyenek munkánknak. vag'ífi politikától szigorúan mentesíteni és a pártok fölé kell emelni a gazdasági tevékenységet. Az alapszabályok jóváhagyásának feltételezett nehézségeitől nem szabad visszariadnunk. Előbb-utóbb túl kell esni ezen, s minél később csináljuk, annál később láthatunk a komoly munkához. Egy gazxi asági-szővetkezetö központ létesítőiét, mely üzleti tevékenység mellett a reánk váró ga©dasági munkát Ls végezné, nem tartom helyesnek és kivihetőnek Ez esetben az a helyzet állhatna elő, mint ma a politikai pártokkal szemben. A gazdasági munka esetleg esaki? a szövetkezet üzleti 'munkájának lenne a Iá támasztója. Ez szinte elkerülhetetlen. Csodálom ée a legnagyobb elismeréssel adózom azon fáradhatatlan lelkes férfiak munkájának, atkák a .JíárusátM megteremtették, párját ritkít ón kifejlesztették és felvirágoztatták, de nem gondolnám, hogy garantálni mernék, hogy nem akadhat a szövetkezetinek dolgozó emberek között olyan, aki a gazdasági munkát esetleg nem használná ki üzleti célokra. E tekintetben már tapasztalataink vannak. Nehéz lenne azon kérdés felett is dönteni, hogy melyik nagyobb szövetkezet bizassék meg ezzel a feladattal s kérdés, helyes Lenne-e egy szövetkezetei ilyen munkára privilegizálni. A nagyobb szövetkezetek mindenütt folytatnak tanító, felviiágoiisó munkát, azt azonban nem találjuk sehol, hogy a társadalmi-gazdasági munka kizárólag a kezeikben egyes Hitetnék, ellenkezőleg, ezt mindenütt, külön e célra alakult egyesületek folytatják. Végül, a gazdasági munka igy teljesen a szövetkezet anyagi helyzetétől, vagy pedig a változtatható vezetőség áldozatkészségétőil vagy gondolkodásmódjától függne, mert nem tudom elképzelni, hogy igy valamely tagdíj szedhető lenne, vagy pedig a már említett, gazdasági mozgalmak támogatására az orezé gos vagy járási költségvetésekben előirányzott összegeik hozzáférhetők lennének. Meg kell teremtenünk tehát egy teljesen politikaimentes, pártoktól független, azokon felülálló, az egész magyarságot felölelő gazdasági szervezetűinket. Ez nem jelenti azt, hogy ebben a munkában, egyes a politikai tó ren is szereplő férfiaintk ne vegyenek részt, hisz a világon mindenütt ténykednek ezek a gazdasági éleiben is, de igenis azt jelenti, hogy ez a gazdasági szervezet nem állhat semmiféle politikai oélok szolgál alá bon. Ha komoly munkát akar végezni egy ilyen intézmény-, úgy annyi minden vár reá. hogy nem marad másra ideje és ba a kitűzött feladatoknak legalább egy részét sikeresem megoldja, mry ez mindennel felér. Elgondolásom szerint egv olvan intézményt kell életrehivnunk, mely felöleli a termelőmunkát folytató magyar társadalom összességét, vagyis ugv a földművelés, mint akis- ipar érdekeit szolgálná. Mindkét rétegnek szüksége van erre. megérdemli és elvárhatja ezt a munkát, s meg vágyóik győződve, bogv hálás örömmel fog ebbe belekapoí'olódul Már azért is szükségesnek tartom az egyesítés ilyen formáját., mert ezzel két kérdést oldunk meg egyszerre és nem mondhatja senki, hogy kiéi pair osságunk magára van hagyva és társadalmi mozgalmaink ée gondoskodásunk mostohagyermeke. A* intézmény Szlovénekéi Magyar Köz- gazdasági Egyesületinek, vagy „Magyar Gaz dasági és Ipar E?rvesület*‘-nek gondolnám nevezni. Célszerűnek tartanám a födrajzi helyzet szerint nyugaton és keleten egy ilyen egyesület létesítését. Ennek elég indoka a földrajzi szétszakitottság és távolság, valamint a nagyon különböző éghajlati-, termelési-, értékesítési viszonyok ás fejlődési lehetőségek, mely utóbbiakra, Nvugatszloven- szkét illetőleg, legközelebb külön rá kívánok mulatni. Két ilyen egyesületnek az a nagy előnye is meg volna, hogy egymásra serkentőleg hatnának s egyik a másik miatt nem lanyhulhatna eL Az egyesület célkitűzéseit a következőkben gondolnám összefoglalni: Az egyesület célja a (nyugat- kelet) Szloven- szkói magyar földművelő és kisiparos népesség fokozott, a termelési módokkal és viszonyokkal lépést tartó munkásságra való buzdítása, önbizalmuk növelése, a haladás szereteteknek fejlesztése, gazdasági és szellemi érdekeik előmozdítása, hogy ezáltal a földművelés és kisipar felvirágoztassák. Céljait a következő eszközökkel igyekszik elérni: 1. Kezdeményez és támogat mindennemű gazdasági akciót, melynek célja a földművelés és kisipar érdekeinek előmozdítása és megvédése. 2. Gyűléseket, tanfolyamokat, előadásokat és kiállításokat rendez. 3. A termelési viszonyokról és árakról, a munkabérekről és anyagárakról statisztikát vezet, hogy vidéki csoportjainak, a járási, gazdasági egyesületeknek, gazda- és iparos köröknek, a törvényhozó testületeknek és hatóságoknak munkájukhoz mindenkor megfelelő anyagot bocsáthasson rendelkezésre. 4. A mezőgazdaságot és kisipari termelést érintő törvényekhez állást foglal, javaslatokat tesz, résztvesz a mezőgazdaság és kisipar kérdéseivel foglalkozó tárgyalásokon (ankéteken). 5. Kiad szakbavágó lapokat, füzeteket, röpiratokat, terjeszt mezőgazdasági és ipari iratokat és képeket, szakkönyvtárt rendez be és ezt a tagoknak és csoportoknak továbbképzésük szolgálatában rendekezésiikre bocsátja. 6. A hitel-, áru-, termelő és értékesítő szövetkezetek munkáját támogatja, ilyeneket kezdeményez, alakulásukat elősegíti. 7. Tanulmányozza az adó-, vám-, kereske- ielempoíítikai kérdéseket, hogv tagjainak felvilágosításokat és tanácsokat adhasson. 8. Kísérleteket és vizsgálatokat végez, hogy tagjait munkájukban elősegítse és ezek eredményét nyilvánosságra hozza. 9. Keresi és fenntartja a hasonló egyesületekkel, gazdasági hivatalokkal, intézményekkel és kirendeltségekkel az érintkezést a kölcsönös eszmecsere és támogatás érdekében. 10. A földművelés és kisipar terén felmutatott kiváló eredményeket és érdemeket dijakkal és elismerésekkel jutalmazza. Sokat meghánytunk-vetettünk. A váz több tervben kész van. Teremtsünk belőle egy egészet, hozzuk egy nevezőre őket. Lássunk az alkotáshoz, hogy mielőbb eredmény legyen! Ui háboniskodás Délamerikában Rio d« Janeiro, január 25. Az United Press jeVsv- tóee szerint a bolíviai és a paraguayi ható rop újabb összeütközésre kerüli a sor a kiét áiíam csapatai között Fu'gemico Moreno paraguayi követ ktaése eaeriait a bolíviai ősapátok Coktmbánél átlépték a hatért. Közelebbi résatvfcek egyelőre hiányoznak. Egyes jelenlétek - -érint a Ménmite-kolónia kiaaeJé- ben ugyancsak őeeaeütközéare került a oov. i I g y é k Gottdiener PEZSGŐT Szent-ivány intervenciója Ragályi Ferenc szabadlábra- helyezése érdekében Prága, január 26. Tegnap közöltük, hogy & kassai állam rendőrség Ragályi Ferenc magyar őrs sági földbirtokost letartóztatta azért, mert az illető a Levente-egyesület helyi szervezetének a tiszteletbeli elnöke. Szent-ivány József nemzetgyűlési képviselő a letartóztatásról Prágából való elutazása órájában értés alt s azonnal levélben fordult Meissner Alfréd dr. igaz- ságüigyminíszterhez Ragályi Ferenc rögtön szabadlábra való h oly esésének távirati elrendelése érdekében, annál is inkább, mert az ilyenfajta letartóztatásoknak semmiféle jogalapja sincs és Ragályi Ferencet — akit Szent-Irány személyesen is jól ismer — semmiféle deliktnmnsdc terhe nem nyomja. Püsudski fizenkéféves leányát Lengyelország királynőiévé akaria kikfáltatni? Bocs. január 25. Az Extrablatt varsói jelentése szerint Pilsudski marsai újra államcsínyt tervez. A varsói társaságban és politikai körökben jól tudják, hogy Pilsudski tizenhétévé® leányát, Jadvigát Lengyelország királynőjévé akarja kikiAltatm. Az arisztokrácia, a hadsereg és a nagytőke legnagyobb része a vidéki földibirtok osokkai együtt szívesen látná a monarchia helyreállítását Lengyelországban. A moaarohista mozgalom központja Vilna. Mivel Jadviga csak tizenkétóves, nagykorúságáig Pilsudski kormányozna a korona tanács segítségével. A marsall isteníti gyermekét és több ízben ki- ^ jele® tel te, hogy leánya méltó lenne Lengyel- ország koronájára. ~; FABRICZY FÉLIX BOLDOGSÁGA REGÉNY (13) | Egy délelőtt Eszternek sürgős beszél ni- valója lett volna Félixszel. Adó miatt jöttek a városból és sietett a kőt hivatalnok. — Küldjenek az űrért! — intett egy embernek az udvarra. Az a vállát vonogatta. Nem tudja, hol az ur. A másik se tudta. Valahol kint jár, de hogy merre, az ég tudná. Mostanában sokfelé csatangol. Az ügy igen sürgős volt. Eszter befogatott a könnyű kis kocsiba s a széles, puha dűlő- utón maga hajtotta a lovakat, hogy legalább beszélni tudjon az urával. A csépiéinél nemrég látták, de elment. Gurult tovább a kis kocsi a tarlón, aztán az erdő szegélye mellett. Csendesen, halkan léptetett a ló, puhán gurult a homok futó. A kis akácos mellett egyszerre csak éles nevetést hall. önkéntelenül megállította a kocsit s a kis tisztásra pillantott be, ahol öreg gémeikül szomorkodott. A gémeskuí mellett egy ló, a lovon Félix és erős karjával épp e pillán atban emelt nyeregbe egy kék szoknyás, pirosképti paraszt lányt. A lány sikoltott, de érzett a sikoltásán. hogy nem meggyőződésből teszt. Mert már fent is ült a nyeregben, Félix átfogta a vállát és magához húzta. Megcsókolta. A lány ügyesen visszahuppant a földre, leült a válu szélére és felnevetett Félix re. Félix a lovagl óért orral igyekezett rá.paltiníani a lány vállára. A lány szeme azonban tá gr ámened t, mert az ut mellett, egy kocsiban, a bakon magas úri asszony ült hidegen és gőgösen Félix hát rr pillantott s leejtette a lovagi óvesszőt. Egy pillanatig farkasszemet néztek: Eszter meg az ura. Akkor Eszter rácsapótt a lovakra, megfor- dito"n a kocsit és végiírszáguldott az ordő- H/éli üülöulon. Haza. Otthon a maga belétáIrta: SZOMBATHY VIKTOR sa szerint intézte el az adózás bonyolult kérdéseit, a hivatalnokok haza vonultak s Eszter elvkor úgy érezte, hogy valami zuhan, zuhan, végre teljesen agyon zúzza őt. De csak egy percig tartott ez az érzés. Hideg, józan, szürkéskéken fénylő szemével maga elé meredt, szokatlanul sápadt volt s hosszú ujjaival megdörzsölte a homlokát Egész nap még nagyobb buzgó)ómmal teíi- vett, szeretett volna rá nem gondolni arra a jelenetre, ott, az italénál. S az a lány milyen boldogan nevetett. Félix hosszan csókolta. Talán már máskor is. Biztosan... Este, későn, hazavetődött Félix is. Hangosan kiabált az udvarom, rendeleteket adott, veszekedett. Huzta-vonta a találkozást. Nagyvégre felkerült a verandára s leült. Köszöntötte Esztert. Az fogadta. Súlyos csőod. Csak lent, azok a mocsári békák... Eszter végre megszólalt. Ezt mondta: — Ma itt voltak az adóhivataltól. Azért akartam beszélni magával! Szólt, felemelkedett s vacsorát parancsolt. Egy szóval, egyetlenegy szóval nem tett említést arról a jelenetről ott a kutnái Sokkal, sokkal büszkébb volt annál. Hiszen, ha legalább szólt volna. Ha ve szekszik, ha sít, ha pattog, vagy. ha- megalázkodik, ha kér.., Nem! Nem? A kapitány, mint Toldy Miklós, oly súlyos lépéssel .ment be a szobába, lefeküdt. Furcsa ez a világ! Azt hitte, hogy ismeri az asszonyokat. £s milyen keserves tréfa: éppen a maga asszonyával nem tudják megérteni egymást soha. 14 Augusztus vége felé valami nyári tánc- mulatságot rendezett a falu, amire meghívták az urakat is. Esz tevéken kívül csak a pap, kedves, öreg, derűs plébános, meg két tanító lakott a.faluban, akik az intelligenciához számi toltak. A papnak ezidőtájt vendége volt, aki lengyelnek állott be rokonához, a plébánoshoz, mióta állásától kitették. Valamelyik északi megyéiben tanárkodéit, s mint mondogatták, szép karrier állott előtte Az Akadémiának valamely tudományos páA betegségek legnagyobb része ellen ma már a természet által nyújtott gyógytényezökkel küzdünk a legeredményesebben! Leoeqő Napfény Fürdő //■■■ Diéta leeserföv&s* Mnándi keserüviz kapható minden gyógj szertárban, drogueriában és jobb íüszerüzletben. lyázatán dijat nyert, irt néhány kisebb történelmi monográfiát, már-már rebesgették, hogy Pestre viszik, mert ott mindig elkél ax okos fej. A háború elején be is vonult katonának, tartalékos tiszt, de rögtön az első hónapok egyikében, a szerb szilvafa^rdők körül meglőtték a balkarját, erre aztán visszakerült s egy kis vér árán újból folytathatta a tanítást, ami szenvedélye volt. Mos! azonban feloszlatták ax iskolát, ahol tanított § állás nélkül maradt. Várta a helyzet alakulását, mert nagyon szerette ezeket az ódon városokat, eredetileg valahonnan Selmecbányáról származott s a hegyes vidék szeretető menthetetlen módon beleoltódott. Pestre átmenni nem tartotta célszerűnek, mostanában annyian kerestek ott uj egzisztenciák A dolgok kialakulásáig elfogadta ax öreg plébános ajánlatát, akivel1 atyafiságban volt olyan módon, ami)jenképpen húsz vármegye rokona egymásnak és levonult erre a csendes helyire. Sétált és gondolkozott. Dolgozni egyelőre nem volt kedve. Ott ült, a majálishely elkerített asatalánál s harci történeteket mesélt. A kisebbik tanító, béc9i figura, könyökre támaszkodva mondta apostoli igéit: — Uraim! Történelmi időket élünk! A plébánost e pillanatban inkább a sör érdekelte, amellyel nem tudtak bánni a legények és a pilzeni remek megtört színében. Állott a mulatság, a cigány olyan nótát muzsikált. amely erősen hasonlított az évek előtt divatos „Bözsi, ne sírjon*' cimü szomorú dalra, míg kiderült, hogy a banda ext, tiszteletreméltó önkénnyel, csárdássá temperálta. Egyelőre leányok s legények külön-külön mu- latgattak a maguk módja szerint. Eszter és Félix megjelent az úri asztalnál. A külvilággal szemben meg tudták őrizni a szép házasélet látszatát. Mindenkit Ismertek már, még a tulfaluból átkerült jegyzőt, meg az öreg póstamestert is, csak a tanár volt uj vendég. — Orosz György, — hajolt meg. A hosszabbik tanító, mint a maga érdemét, lőtte hozzá: (fajút**.) 1 m fm&r M, 1-ár—p. 2 ClKwr2sn]i
