Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)

1930-01-25 / 20. (2241.) szám

€ 1930 január 26, szombat A megléketl emberi agy Az operáló kés eltávolítja az eddigi biztosan halálos agy­daganatokat és kivágja az agyvelobol a jellembeli Iagyaié- hosságokat — Lobmayer Géza dr. budapesti sebészlőorvos, egyetemi magántanár nyilatkozata Angol napok tüntető körmenete Máglyán elégették az uj angol ImakOnyvet London, január 24. Mintegy más-félévvel ezelőtt elkeseredett vallási viták s konfliktu­sok támadtak egész Angliában az imákonyv- reform-tervezet miatt, amelyet akkor tárgyalt a parlament. Hosszú és szenvedélyes harcok után végre törvényre emelkedett az ima- könyvreiorm, de az uj imakönyveket csak most kezdik forgalomba hozni. A papság egy tekintélyes része nem akarja használni az uj imakönyvet, mert a benne foglalt imádságok, | a papok szerint erősen közel állnak a katoli­kus imákhoz. Exeter városának papjai tegnap uccui tűnte-1; test- rendeztek az uj imakö-nyv ellen. A papok . négyes sorokban vonultak végig az ueeán. Va-j Jamennyien fekete zsakettet és cilindert visel-1 tek. Minthogy esett az eső, esernyő alatt vo-'y nultak a tüntető papok, Mikor megérkeztek ; az exter-i székesen yház föle apu ja elé, móglyát 1 raktak és a máglyán ünnepélyesen elégették az uj imakönyvek egy példányát. Hogy az eső i el ne oltsa a máglyáit, esernyőt tartottak fölé- 1 ■ je. A tüntető papok ellen szigorú fegyelmi vizsgálat fog indulni. — ........... t Na gy Mmmjegy román leánynetfsféinféietfeen Bukarest, január 24. Súlyos incidens ját-j szódott íe kedden a rada-uti lányiiceurn tanári: i szobájában. Néhány héttel ezelőtt a líceum I igazgatónője felkérte Mim Üresen tanárnőt, Iá-1 fogassa meg Vage-r Ilona nevű növendéket a j lakásán, mert feljelentés érkezett a-z igazgató­nőhöz, hogy h a 16 esztengős diáklány együtt él egy Kúp- - cev.-ko nevű prefektusai tisztviselővel. < A tanárnő kiment a lány lakására és megái- ^ lapította., hogy a fiatal diáklány és a tdsztvise- . lő együtt élnek. Az igazgatónő e-rre magához hivatta a leány anyját, aki egy vidéki községben lakik. Dimit- ^ résen tanárnő a tanári szobában négyszemközt j tudomására adta az anyának,‘hogy ezt a hely- , zet-et azonnal szüntesse meg, különben meg- j törlő intézkedéseket volnának kénytelenek fo- ] ganatositani. 1 A leány anyja megértő válasz helyett két- j 1 szer arcul ütötte a tanárnőt és ordítozni kéz-! lett: ÍJ — Maga piszok, hogy mer beleavatkozni ] az én családi ügyembe?! )1 Az iskolaügyi hatóságok az esetről jelent ' t ■' tettek a közoklaásügyi nr'mszternek. < .Nedvesek* i .szérazak, elteli j Uj erővel lángolt fel a harc a prohibició ellen j! Xewvork, január 2 Az amerikai közvélemény ' érdeklődése négy nap óta teljesen a prohibioiós harcra terelődött. A kongresszusban négy nappal ezelőtt több indítványt terjesztettek be a pro-hibició ’ eltörlése ügyében s azóta nem múlik el ül-és, hogy' * a „nedves párt“ ne indulna uja-bb és újabb offenzi- j vára a szesztilalom ellen. A küzdelem egyezerre | két fronton folyik, a szenátusban és a reprezentán- f sok házában. A republikánus párt szenátusi frak- , diójának vezére, Wa-tson. a hétfői ülésen népszava- ] ■/.mi indítványt terjesztette be. Az indítvány értei- i inében valamennyi áHnmbrn külön--külön j i népszavazást kell elrendelni 11 és azokban az államokban, ahol a többség a prolii- j bioié ellen van, vissza kell állítani a szabad szesz-j fogyasztóét. A szenátus egyelőre még nem szavazott ] a javaslat fölött. -1 A képviselőhásban a ,szárazpárt" ellentámadásba i ment át és javaslatot téri eszi élt be a rep rézén tán- , sok házában, amelyben íölhaíaimazza a kormányt] a prohibiciós rendőrség kö'ir-rtgvetéaének feleme­lésére. A képviselőház már m-g is szavazta a ja­vaslatot és a már jóváhagyott költségvetésen felül további 15 millió dollárt engedélyezett az 1930. év­re a prohibiciós rendőrség céljaira. Sirowik demokrata képviselő — amint már rövi- ­den jelentettük, ... szintén javaslaltot terjesztett 5 be a reprezentánsok háziban, amelyben a newyorki 1 prohibiciós rendőrség gyökeres átszervezését kéri. ] Siroviik szerint a neyorki prohibiciós rendőrség ' teljesen elhanyagolja feladatát és csak (nmek tud-- haló be, hogy Newyorkban ma már több, mint 1 31.000 titkos bár vau. amelyekben óriási arányokban • folyik az a-lkoh-o-lfogyasrctás. > j A küzdelem egyébként ismét két halált követelt. Palm Reachhan a probiVciés rendőrség vasárnap t bázkubatá t tartott egy e'őkcdő vittábán, miiu‘áh bi- j zaimas fclkf'en-iés alapján tiudcanást szerzett arról,, hogy a villában „alkohoi f rfiriákat" tartanak. A vil­in tulajdonosát annyira felháborította a prohibiciós j rendőrök megi-elenése. hogy revolvert rántott és két' rendőri agyonlőtt. A többi rendőr is csak nehezen 1 India megfékezni a dühöngő embert. A gyilkost le- * tartóztál Iá k. ■ Köraíaku kártyák. Kgy angol kárl yn-gyár j n jabban kizárólag köraíakn kártyalapokat hoz j forgalomba. A köralak-o kártyáknak nagy Kikerül: au. mert Joliban lehet őket kezelni, mint a négy. •zög'l-utc.-‘:knt és állítólag kevésbé lehet velük Csal­ni. N-'-íiány lió-riap múlva már kizárólag ilyen ke- ( itt kárt váj. lesznek fői ga lomban \ nci iában. Budapest, január hó. A modern orvostudomány száguldó fejlődésiek egyik ünnepi állomása volt a bécsi orvostársaság minapi ülése, amelyen a híres ideggyógyász, Wagner Jauregg elnökölt Ezen az ülésen a nagynevű Eise'Jberg professzor klinikájá­nak egyik magántanára tartott előadást az agyda­ganatok sebészi gyógyításáról. Ez a betegség tud­valévőén egész a legutolsó időkig gyógyíthatatlan volt: a betegség felismerése ekvivalens volt a ha­lálos Ítélet kimondásával. A legújabb idők ope­ratív beavatkozásai azonban ötven százalékra szorították le a halálozási arányszámot, amelyet nem befolyásol a beteg kora vagy neme, mert hiszen az Eisefeberg-kláinika betegei közt egyfor­mán voltak férfiak és nők, tizenegyéve6 gyermek és hetven esztendőn felüli aggastyán. A bécsi orvosegyesületben bántott beszámoló természetesen nem jelenti azt, hogy az orvostudo­mánynak ez a nagy dicsősége csupán az osztrák orvosok dicsősége lenne. A magyar sebészek nem­csak hogy nem maradtak el e tekintetben kül­földi kollégáik mögött, hanem kedvezőbb gyógyu­lási arányszámot tudnak felmutatni, ezenfelül pedig épp az agyoperációk terén olyan csodálatos és eddig nem sejtett eredményeket értek el, ame­lyek az egész világ tudományos köreit valósággal izgalomba hozták. Ez utóbbiak közt mindenesetre a legérdekesebb az, hogy magyar sebészeknek sikerült operatív beavat­kozással megváltoztatni jellembeli tulajdon­ságokat. A koponyacsontot fúró acélszerszám és az agy- velőt metsző operálókés súlyos jellembeli fogyaté­kosságokat távolított el. Magyar orvosok érdeme ez, s az egyik nagy budapesti napilap munkatársa éppen ezért fölkereste Lobmayer Géza dr. egyete­mi magántanárt, a PoMkliaaika igazgató-főorvosát, aki a következőket mondotta: A BÉKE AGYSEBÉSZETE — Amerikában vannak egyes klinikák, amelyek kizáróan agyi betegségek műtéti gyógyításával fog­lalkoznak. Ilyenek például Dandy és Cushing, akiknek klinikája meglepő eredményeket mutatott föl. Európában azonban az angol Horsley tekint­hető csupán agysebészettel foglalkozó specialistá­nak. Mindazáltal az európai sebészeknek is óriási gyakorlatuk van e tekintetben. — A háború számtalan agysérülési esete hatá­rozottan kifejlesztette tudásukat. Azelőtt legföljebb állat kisérlet ek eredményeiből tudtunk csak homá­lyos vonatkozásokat applikálni a sokkal kifejlet­tebb emberi agyra, a háború azonban, sajnos, mint egy óriási kísérlet, nap-nap után produkálta a ku­tatási lehetőségeket. — A háborúban rengeteg volt az agysérülés: az ezek kapcsán kifejlődött büdösek és érzéstelen- sége'k tisztázták az agykéreg egyes pontjainak föladatát. A háborúban megtanultuk az agy sebei­nek gyógyítását, kezelését és megismertük végre, hogy mely agyrészek feltét­lenül szükségesek az élethez és melyek azok, amik elveszti'ét elbírja a szervezet. Találtunk elvan ag részeket is, amelyek elvesztése semmi, vagy aránylag igen kevés tünettel, jár, ilyen például rz agy homloki része. — Békében aránylag ritkán " rdúltak elő agy­sérülések, ezeket leginkább baleset, gyilkosság, vagy öngyilkosság idézte elő. Éppen ezért a bé­kebeli agysebészet legfőbb tárgyát az agyban fej­lődő daganatok alkotják. Ezek a daganatok lehet­nek tömlősek, amelyeket élősdiek okoztak, vagy tömörek, amelyek viszont jóindulatnak, vagy rosszindulatunk. — Az agydaganatokat most már műtéti utón tudjuk eltávolítani é6 annak ellenére, hogy a sebészetek ez az ága még most is fejlődésben van, az eredmények máris rendkívül kedvezőek és biztatóak. — Egyelőre azonban csak azokat az agydaganatokat lehet a beteg életének kockáztatása nélkül eltávolítani, ame­lyek vagy az agy felszínén, vagy ahhoz közel vannak. A mélyebben, az agy belsejében levők legtöbb­ször hozzáférhetetlenek, ámbár műtéttel ilyen ese­tekben is többnyire meg lehet hosszabbítani a beteg életét, főként pedig meg lehet előzni a fenyegéiő vakságot. — Ezeknél a műtéteknél rendkívül fontos sze­repe van az ideggyógyásznak, aki együtt működik a sebésszel. Az ideggyógyász hivatott arra, hogy a fennálló tünetek alapján meghatározza az agy­kéregnek azt a részét, ahol a daganat van. Fárad­ságos, nagy tudást, gyakorlatot és szinte páratlan figyelmet kívánó munka ez, de csak ennek alapján képes a sebész el távoli tani a daganatot. KIOPERÁLT JELLEM-HIBÁK — Hazánkban a legtöbb neves sebész nagy­mértékben foglalkozik ilyen agyi műtétek végzé­sével és ezelőtt nyolc évvel a magyar sebésztárea- ságban az egyik hircs sebész tanár az agyee bőszei­ről tartott előadásában már bejelenthette, hogy a magyar sebészet eredményei nem csupán elér­ték, de egyes megbetegedéseknél kedvező ered­mény tekintetében feliül is múlták a külföldi sebé-zek husxmtá munkásságát. Legújabban nemcsak daganatokat tudnak eltávoJilani az agyból, liánom, ugy látszik, lelki fogyatékosságokat és jellembeli hibákat is lehet kiküszöbölni, vagy megváltoztatni agyi műtéti beavatkozással. E téren éppen magyar idegorvosoké és sebészeké az érdem, akik a külföldet nemrégiben értesítették eredményeikről, amelyért lelkes elismerésben volt részük. — Mind a daganatok, mind pedig a lelkiibeteg- ségek fölismerés-énéi nagy segítségünkre van a Röntgen, valamint egy újabb eljárás, amely az agyban lévő normális üregeket, az úgynevezett agykamrákat levegővel tölti ki, amiállal ezek a röntgenképen igen plasztikusan látszanak. — Igen sok eebészileg kezelhető agybántalom első tünete a fejfájás, az émelygés, a látás élessé­gének csökkenése, egyes testrészeken mutatkozó görcsök, vagy érzészavarok, miért is ezeket a tüneteket mindig komolyan kell venni és orvosolni kell, mert az agybetegségeknél ugyanaz a helyzet, mint a többi betegségnél: akkor nyújt legtöbb reményt a gyógyulásra, ha idejében fölismerik. — Hazánkban a gerincagy- és agy daganatok gyógyulási arányszáma meghaladja az ötven szá­zalékot a mélyebben fekvő, valamint a hallóideg- ból kiinduló daganatok gyógyulási arányszáma huszszáaaték. A sebészetnek e zaz ága természete­sen most van csak fejlődésben, de a jelekből arra lehet következtetni, hogy egész szenzációs ered­mények várhatók a legközelebbi jövőben. AZ OPERÁLÓ ŐSEMBER — Az agyműtétekhez vezető utat nagyban meg­nehezíti a kemény tokot alkotó koponyacsont, ame­lyet vagy egy kerek nyílás megfúrásával, az úgy­nevezett trepanációval, vagy pedig nagyobb ceont- lágyrész-lebeny készítésével lehet föltárni. A trepanáció módszere nem nevezhető a legújabb kor sebészi vívmányának, amennyiben őslénytani ku­tatások alkalmával már a kőkorszakbeli emberek koponyáján is találtak művészi ügyességgel készített kerek trepanációs nyílásokat. Az ősember valószínűen azért csinálta ezeket a nyílásokat, hogy az ilyen agydaganatos, tehát gör­csökben szenvedő embernél utat nyisson a föltéte­lezett rossz szellemnek, démonnak az eltávozásra. Igv aztán öntudatlanul is a tudomány mai állása szerint jogosult és hasznos műtétet végzett. Hogy ezek az ősember kenőn vő ián talált trepanációs nyilasok nem véletlen, vagy szándékos fejbe­ütések eredményei, azt elsősorban bizonyítja a köraíaku nyitások geometrikus pontossága. De bizonyítják a nyitás szélein mutatkozó csont- gyógyulási folyamatok Í6, amelyekből következik, hogy az illető nem halt meg közvetlenül a koponyá­ján látható nyílás keletkezése után, már pedig, ha ekkora lyukat ülőitek volna fején, bizonyosan rögtön elpusztult volna. Nagyon valószínű, hogy a kőkorszakbeli ősember kőeszközével éppen olyan műveletet végzett, mint a mai modern csontvágó körfűrészek. Természetesen va-lósziniitlen, hogy az érzéstelenítést is ismerték volna, de ez nem is nagyon fontos, mert laikusoknak bármily külö­nösen hangzik is, tény az, hogy az agy velő, a gondolatok és aiz érzések székhelye, egyike a leg- kevésbbó érzékeny szerveinknek. * Eddig szól az orvos nyilatkozata, amely termé­szetesen csak a szigorúan lezárt eredményekre vonatkozik. Tény azonban az, hogy bármily szé­pek és izgalmasak ezek a konkrétumok, a jövő perspektíváit föltáró egyés legújabb kisérletek sokkal inkább csodálatraméltók. Így elsősorban tudományos körökben sokat beszélnek az amerikai Dandy egy szinte hihetet­lenül hangzó műtétjéről, amelyet olyan betegen végzett, akinek jobboldali koponyaüregében sar- koma, vagyis rosszindulatú daganat keletkezett. Műtéti utón ezt nem igen távolit.hatta el, egyéb­ként is az operáció után újra fejlődött volna a daganat. így aztán példátlanul merész elhatáro­zással két lyukat fúrt a koponyaesontba, az egyik nyi­lason át vizet nyomott a jobboldali agyvelőbe, amelyet a vizsugár a másik nyiláson át egy­szerűen kimosott az üregből. Ez a beteg teliét elvesztette a teljes félagyvelejét, mégis életben maradt, mindössze a baloldala bénult meg, amint ez előre várható volt. A sídyos és biztos halálos veszedelemből olyan tünettel menekült meg, amilyet jobboldali agyvérzés szo­kott előidézni. AZ AGY VÍZVEZETÉKRENDSZERE Még különösebbek a magyarországi kísérletek, amelyek az antiszociális jellembeli sajátosságok operatív utón történő eltávolítását célozzák, még pedig teljes sikerrel. Az operálókéssel sikerült kigvógyitaui egy sikkasztó! a beteges nagyzási hóbortból, amely őt a bűnök elkövetésére késztette. De meg­gyógyítottak tűrhetetlenül rossz maga viseletű í gyermekeket is, akikkel sem az iskolában, sem a! j a v if (óin té*ze tek ben nem boldogultak a nevelés szokásos eszközeivel. Csarvargó kedélyek szorgal­mas, otthon-ülő, jól tanuló din. kká változtak, s az olyan fiút. akii pénzt lopott, hogy erotikus képeket vásárolhasson magának, az operatív be­avatkozás jóra való. derék fiúvá változtatott. Ennek a csodálatos lehetőségnek okát és ma­gyarázatát: magyar orvosok fedezték föl. Rájöttek au ra, hogy &s agyban lévő kamrácskák valóságos visvesa- téki rendszerrel kapcsolódnak egymáshoz és az egészség egyik kelléke, hogy az agynak ez a vizvezetókrendszere kifogástalanul működjék. Ha valamelyik kamrácskában eldugul a cső é6 meg­reked abban a viz, akkor ez a felgyülemlett víz felduzzaszt ja a kamrát, amely aztán állandó nyo­mást gyakorol az agykéreg valamelyik felületére. Ez a nyomás a szervi oka annak a jellem bett fogyatékosságnak, amely esetleg az emberi társa­dalomban váló megmaradást lehetetlenné teszi, Egy-egy ilyen kis megduzzadt; vizkamrácska teheti gyilkossá, bűnözővé, vagy aljassá a szerencsétlent, aki ilymódon nem is tehet bűnéről. A röntgenlámpa azonban megmutatja ezt a parányi hibát, amelyet aztán a sebész fűrésze éa kése veszedelem nélkül való műtéttel helyrehoz. Figyelemreméltó ennél a csodálatos eljárásnál az, hogy a tudomány, a klasszikus, pozitivista tu­domány végre kezdi megtalálni a konkrét össze­függéseket a szervek mechanizmusa és a legrejtel­mesebb lelki aberrációk közt, amelyek gyógyítá­sát pedig az utóbbi években a p6zichoanalitikusok igyekeztek maguknak kisajátítani. (n. k.) Chaloupka cseh költő öngyilkos lett Brüim, január 24. Ma reggel lakásán hall­va találták Chaloupka József brünni tanítót, ismert cseh költőt. A vizsgálat szerint Cha- loupka világitógázzal követett el öngyilkos­ságot. Chaloupka, aki harmincegy évet élt meg, tavaly súlyosan megbetegedett. Ideg- betegség gyötörte, mely az utóbbi időben teljes melankóliára vezetett. Chaloupka a fiatal cseh költőgenerádő egyik jelentékeny tagja volt. Több versköte­te nagy sikert aratott. A krokodilusok felfaltak egy expedíciót London, január 24. Az Uganda-beli Kigau közelében tragikus végre jutott egy kisebb expedició, amelynek tagjai: egy európai és tizenkét bennszülött volt. A társaság csóna­kon kelt át a folyón, az erős hullámverés azonban felborította a csónakot és utasai a vízbe kerültek. Egy krokodiluscsapat rájuk vetette magát és valamennyieket felfalta. Kél uj reptüőrehordoí álliloíi löl egy olasz pilóta _ Róma, január 21. Ernesto Donáti polgári : pilóta, a montecelioi repülőtéren, aki mint hadiptlóta hírnévre tett szert, vasárnap reg­gel 9 óra 45 perckor felszállott ASI (Fiat) jel- ! zésü 85 lóerős Fiat-motorokkal ellátott tura- | repülőgépével hogy megdöntse a zárt pályán való távolsági repülés rekordját. Ezt a rekor­dot eddig Németország tartotta Cornelius né- j met pdóta 1929 augusztusában végzett 1601 i kitörné teres rekordrepülésével. Donáti utasként magával vitte a repülőgé­pen Capannini motorkezelőt is. A repülést a Ladispoü—Ostia—Enzio közötti vona'on vé­gezték. Donáti hétfőn délután 14 óra 48 perc 9 mp-kor a mentecel-ioi repülőtéren leszáloltit miután 2S00 kilométer ut megtét-etével 1200 kilométerrel megdöntötte a turarepülőgépek zárt pályán való távolsági repülésének Cor- | nelius-féle világrekordját.. Conati egyúttal 29 levegőben töltött órával uj rekordot állított fel az időtartam repülés terén. A pilóta a levegőben maradt mindad­dig, arnig benzinjét teljesen fel nem használ­ttá Leszállásakor a légügyi miniszter és több repülőt’.szt üdvözö 1 te, Donáti pilóta 1896-ban, Forliban született és a háborút mint pilóta küzdötte végig. Ez­alatt 11 repülőgépet lőtt le és 4 ezüst vi-téz- ségi érmet szerzett. 192 -ben magassági világ­rekordot állított fel 11.2000 méterrel. A turarepidőgép, amelyet most használt, kétüléses, egyfedelű, vegyes; vas- és fémszer­kezetű repülőgép és léghűtéses Fiat-motora van. A repülőgép hossza 6.277 méter, magas­sága 2.528 méter, felszíne 17.500 négygzögmé- ter, súlya 390 kilogram. A repülőgép 280 ki- logram terhet vihet és óránként 160 kilomé­teres maximális és minimális 60 kilométeres se bességige 1 r épül bet. — Az YMCA iparművészeti tanfolyama. Pozsony­ból jelentik: A pozsonyi YMCA iskolai bizottsága február 4-én 7 órai kezdettel 32 órás iparművészeti tanfolyamat nyit meg ugy kezdők mint haladók ré­szére a sáncu'ti YMCA -épületben. A tanfolyam anyaga a köv.: ipar művészeti tárgyak bőrből való készítése, bőrdoni borítás, bőrfeetée. szövet-, bár­sony- és selyem-festés technikái, függönyök, lámpa- ernyőik, takarók és párnák teljes elkészítése, re­lief-, ombrée-, gobetímfeslée es üveg féri és, atb. A tanrend lehetőleg a jelentkezők óhajához igazódik. Előadó Herényi iparművész. Jelentkezés és bővebb felvilágosítás a sárucuiU YMCA-bam.

Next

/
Thumbnails
Contents