Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)
1930-01-25 / 20. (2241.) szám
yeflfe Jk Mai sző műnk 12 oldal évf. 20. (2241) szám ■ Szombat ■ 1930 január 25 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ki ; külföldre: évenie 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. Egyes szám ára 1*20 Ke A sziovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszert eszlő: politikai napilapja felelős szerkesztő. DZURANYl LÁSZLÓ FORGAth GtZA Szerkesztőség: Prága IU Panská ulice 12, II. emelet telefon: 30311 — Kiadó* hivatal: Prága II., Panská u! 12/111. — íe« lefon: 34184, — Sürgönyeim. Hírlap, Prahs Küzdelmünk a háború igazi likvidálásáért ^g) A világlapokban négy hasábos címek ordítják: Hágában likvidálták a háborút!, az Államférfiak most Londonban a tengeri leszerelés kérdéséről tanácskoznak, Briand a Pán- eurépa-tervet készíti elő népszövetségi tanácskozásra, egyszóval az 1930-al bevezetett évii- zed a béke devizája jegyében indul. Mi azonban, akik itt Középeurópábán véggéljük a kisebbségi sors minden keservét, akik legjobban érezzük a háború utáni idők súlyát, a gazdasági válság terheit, mi akik saját keserves tapasz'a!atainkből tudjuk, hogy az igazi béke és konszolidáció napjai távol vannak, — nem hiszünk már a szépen csengő frázisoknak és nem hisszük el azt sem, hogy a háborúiból fennmaradt pénzügyi kérdések rendezésével valóban végleg likvidálták volna a háborút. Nem. likvidációról nem lehet addig beszélni, amíg itt közöttünk élnek a háborúnak és a háború utáni időknek legszerencsétlenebb áldozatai: a hontalanok. Az állampolgársági mizériák tömegét a háború és a háborút követő békeszerződések meg az állam polgárságra vonatkozó törvényalkotások honosították meg és addig nem beszélhetünk a háborúnak likvidálásáról, amíg Közép euróbában csak egy a1 vau ember is él, akinek á’íam polgársági ügye rendezetlen és aki emiatt a hontalanság keserű sorsának részese. Ma már ott tartunk, hogy a cseh közvé1 e- ménynek egy kicsiny, jószándéku töredéke idealista bek eb arátok, akik a b^ke pártjába tömörü’tek. azután az emberi jogok ligájának cső por'ja, megismerte a csehsz’ovákiai állammégársági kérdés szörnyű labirintusát, temérdek útvesztőit, amelynek reod'béhozásá- ra a lex Dérer sem volt alkalmatos. Most már hivatalos he’yrői. a belügyminiszter szájából is Ígéreteket hallunk, hogy a közigazgatási hatóságok az ábampoVársági kérdésben más gvakorhatot fognak folytatni. Értesülünk arról is, hogy egyes parlamenti pártok uj állampolgársági törvény ja vas Vöt kész‘fenek elő ennek a kérdésnek vécn1 eg°s likvidálása céljából s különben is a lex Dérer a kormányt is kötelezte egy ilyen uj és átfogó törvényjavaslat kidolgozására és benyújtására. A hontalanság a szó szoros éríebnében áPa- pottá változott és elérkezett a legfőbb ideje annak hogy a csehsz’o-vák köztársaságban komo’yan hozzálássanak a háború ez áíkos örökségének likvidálásához. A Prágai Magyar Hírlap kezdettől fogva a legelszántabb harcol folytatta a hontalanoknak, a háborús és háború utáni idők ezen legszerencsétlenebb áldnrq‘q;inak érdekében és elhatározta, hogy az 1930. évet, amely a magyar kisebbség életében a második évtizedet vezeti be leoVíáhb arra használja fel, hogy szüntelen a.gr'adójával hangsúlyozza az állampolgársági kérd és megoldásának szükségszerűségét. Elvonulnak előttünk a szerencsétlen szenvedek ezrei és ezrei, látjuk a hontaianok légióját. amelynek panasza égbe tör, de ez a hang még sem hahatszlk el oda. ahol a hatalmasok a világ sorsának intézéséről tárgyalnak é? aho1 azt h;sz:k. hogy véglegesen likvidálták a háborúk Az é'etnek a könyve most nagyon szomorú de ennek a tragikus eserné- nvekkel te'eiroht könyvnek 1 epkétségbeejtóbb fejeze’e’t azok a lapok alkotják, amelyek a honta’anok k^ógeeitő szenvedéseiről számosak be. Ezek a fejezetek valóban olyanok mintha Hugó Vidor Nyomorultak elmü regényének legsötétebb sz’nnel megrajzolt tAsz’etedből volnának kiszakítva. Olvasunk arról a szerencsétlen gyermekemberről, akit a isitis külügyminisiter megfutamodott a külügyi bizottság előtti beszámolótól Benes megjelenése és expozéja tárgyában a külügyi bizottság kormánytöbbségi tagja nak egy része is Szüllö nap rendi indítványa mellett szavazott - Szüllő Géza antiparlamentáPsnak bélyegezte a bizottság ignorálását Prága, január 24. A képviselöház külügyi bizottságának mai ülésén viharos vita volt Benes külügyminiszternek azon elhatározása miatt, hogy a hágai eseményekről csak a képviselőház plénuma előtt kíván expozét mondani. Ezt az elhatározását a külügyi bizottság számos tagja a bizottság ignorálásának minősítette és Szüllő Géza képviselőnek erélyeshangu kétszeri fölszclalása, nemkfdönben az az indítványa, hogy Benes a külügyi bizottság előtt is megjelenjen és beszámolót mondjon, nemcsak az ellenzék helyeslésével találkozott, hanem a koalíció bizottsági képviseletét is megosztotta s megtörtént az a szenzáció- számba rrenő politikai pikantéria, hogy a kormánytöbbség három tagja éspedig a rem- zeti demokrata, a cceh iparospárti és e^y cseh nénnárti bizottsági tag is a? ellenzéki magyar képviselő indítványa mellett szavazott. Már ez a kis jelenet is élénken mutatja, hogy maga a koalíció is mily megosztó szimpátiával fogadja Benes külügyminiszter primadonna- velleitásait. amelyekkel a miniszter ki akar buini azon kötelessége elöl. hogy a bizottság előtt bővebben és behatóbban számolion be útjáról, mint a plénum előtt s egyúttal oly részletekre is fölvdágositá.st adíon. meívekd a plénum előtt, nem érinthet. A külügyi bizottság emez iynorálása prágai politikai körökben nagy föltűnőst keltett. Az érdekes lefolyású bizottsági ülésről alábbi részletes tudósításunk számol be: Tomásek furcsa elnfiki bejelentése Tomásek elnök bejelentette, hogy a napirenden szereplő és a régi magyar korona- tartozásoikra vonatkozó Magyarországgal kötött szerződést a bizottság elnöksége leveszi a napirendről, mivel az alkotmányjogi bizottság ennek a szerződésnek a ratifikálásáról szóló kormányjavaslat tárgyalását elnapolta. Bejelenti továbbá, hogy Benes külügyminiszter előtt a miniszternek Hágából való visz- szarérte alkalmával azonnal tolmácsolta a bizottság ama kívánságát, hogy a külügyi bizottságban mondjon expozét a jóvátételi tárgyalásokról. A külügyminiszter hajlandó volna ennek a kívánságnak eleget tenni, azonban hontalanság átka az utódállamokban ide-oda vetett, nyo’cszor utasították ki, nyolcszor kellett munkahe'yét. becsületes fogadkozását elhagynia és végül is, amikor állampolgársági papír hiányában már sehol sem tudott munkához jutni, a bűn útjára kényszerült, lopott, hogy kenyere legyen és börtönbe kerü't, ahol végre hajlékra talált. Olvasunk eseteket amikor ötven esztendeje Szlovenszkón vagy Ruszinszkón élő nyugdíjastól meg’agadják a csekélyke nyugdijat azon a jegeimen, hogy nincs áhamno'gársága. tehát nyugdijat nem kaphat. A hontalanok szenvedéséről írott krónika a háború utáni idők legmegrázóbb könyve, sokkal borzalmasabb olvasmány, mint Ro- gerius mesternek Carmen Miserabile-ja, amely a tatárok pusztításának szörnyű eredményeit mondja el. Ha komo’y az a törekvés, ha becsületes az a szándék hogy a háborút likvidálják, akkor egy emberi gesz'ussal hozzá kell végre látni ennek a tüskének a kihúzásához is, amely az ügy rendkívül fontosságára való tekintettel beszédét egyenesen a képviselöház plénuma előtt óhajtja elmondani. A miniszter eme tervét a maga részéről teljesen helyesli és méltányolja, mert ez szerinte csak a parlamentarizmus nívóját emeli. SsQiiS Géza Benas buv&cskája ellen Az elnöki bejelentés után Tomásek kísérletet tett az ülés bezárására, de a bizottsági tagok azonnal vitát kezdtek a bejelentés fő lőtt. A vita folyamán Szüllő Géza dr. képvi •elő, az országos keres.ztényszocialista párt elnöke tiltakozott az ellen, hogy a külügyminiszter a parlamentarizmust j ilyen buvécskával játsza ki. Benes miniszternek — úgymond — nem lehet több joga és kvalitása, mint a viJágoíí bármely más állam külügyminiszterének. Vannak dolgok, amelyeket nem Tehet a plénum előtt elmondani. A miniszter ezzel az eljárással csak el akarja kerülni azt, hogy a bizottság tagjai hozzá bizalmasabb jellegű, kényesebb kérdéseket intézhessenek, amelyekre köteles volna válaszolni. Benes ezzel korántsem a parlamentarizmust respektálta, hanem ellenkezőleg lebecsüli az egész institúciót. A magyarság parlamenti pártjai nevében, de az egész csehszlovák parlamentarizmus nev/ben is oroíestál ez ellen az antiparlameníáris eljárás ellen. Emlékeztet arra, hogy a háború előtti parlamentekben, továbbá az osztrák-magvar delegációban, amelynek ő is tagja volt, látta Goluehowskyt és Aehrentalt, de ezek sem mertek így viselkedni. Ez nern demokrácia. sem parlamentarizmus. Indítványozza, hogy a bizottság ragaszkodjék ahhoz, hogy Benes a bizottság előtt is jelenjék meg és itt is mondia el referátumát s válaszoljon a feladott kérdésekre. Szüllő képviselő szavaira Hrusovsky külügyi előadó reflektált. Szerinte lehetetlenség azt kívánni a külügyminisztertől, hegy most megjelenjék a bizottság előtt, mert hiszen Benes csak most érkezett meg hosszú hágai útjáról. (Benes tegnap érkezett és a köztársasági elnök recepcióján is jelen volt. Szerk.) . százezernyi szenvedő testébe, leikébe fúródott. Az 1921. évi népszámlálás alapján készült statisztika 239.000-re teszi a küífö'dleknek a számát. Olyan „külföldiek" ezek, akik huzamosabb ideje éhek és élnek a csehszlovák kötzánsaság területén, tehát egészen bizonyos, hogy másutt állampolgárságuk nincsen és a hontalanok légiójába tartoznak. Ez a szám azóta csak gyarapodott, mert a köz- igazgatási bíróság emlékezetes döntése a nép- számlá’ás végrehajtása után történt és a lex Dérer alapján megadott állampolgárságok száma elenyészően csekély. A hivatalos statisztikai közlemények alapján nem tudjuk megái lapítani, hogy 1921-től kezdődőleg hány sziovenszkói és ruszinszikói hontalan szerzett csehszVvák a 11 ampo1 gárságot, amennyiben a hivatalos statisztikai kimutatás csupán a történelmi országokban adott uj csehszlovák állampolgárságokról számol be. Ebből a kimutatásból megtudjuk, hogy a történelmi országokban 1919—1926 között, tehát nyolc Szüllő az előadó álláspontját kertelésnek jellemzi, mert hiszen azt ő is természetesnek tartja, hogy ha valaki tiz órakor érkezik Prágába, akkor kilenc órakor nem jelenhetik meg, de valamikor csak megjelenhetik. A szellem ellen van kifogása, mellyel itt a parlamentarizmust kijátszák. Lehetetlen parlamentáris élet van ebben az államiban. A törvényhozók nem tudják, mikor van ülés és mit fognak tárgyalni, mikor lesz bizottsági ülés, mert ezt csak az utolsó pillanatban tudatják velük. Ragaszkodik Benes megjelenésére vonatkozó indítványához. Csak két szótöbbség Szüllő inditványa mellett szólal fel Haja cseh nemzeti demokrata, Myslivec cseh néppárti és pergler ligapárti, valamint Kalina hómat nemzeti párti képviselő. A felszólalások után az elnök szavazás alá bocsátja az indítványt. Az indítvány mellett szavaztak a íentemli- tett felszólalók, valamint Vávra cseh iparospárti bizottsági tag, a szavazás eredménye 6:8, úgy hogy a többség csak két szótöbbséggel utasította el Szüllő indítványát. Jellemző, hogy Svetlik kanonok, cseh néppárti képviselő, akiről ismeretes, hogy minden egyes alkalommal, amikor a külügyi bizottságban valamely javaslat előadójaként szerepel, dicshimnuszokat zeng Benes külpolitikájáról, az indítvány ellen szavazott. Benes maga sincs megelégedve? Prága, január 24. Ma délelőtt a minisztertanács ülést tartott, amelyen azonban a várakozás ellenére nem a gazdasági válság megoldására vonatkozó kérdéseket tárgyalták, hanem Benes külügyminiszter tett részletes jelentést a hágai konferenciáról és annak eredményeiről. Élénk vita alakult ki a jelentés felett. Értesülésünk szerint Benes maga sincs megelégedve a hágai eredményekkel. esztendő alatt 55.509 külföldi állampolgárnak, köztük a hontalanoknak is, adtak állampo’gár- ságot. Nem hisszük, hogv Szovenszkón és Ru- szinszkon ugyanezen idő alatt ennek hetedrészét tenné az adományozott állampolgárságok száma. A Prágai Magyar Hírlap ujult erővel veszi fel a harcot az állampolgársági kérdés kielégítő és végleges megoldása érdekében, mert felfogásunk szerint ennek a problémának a rendezése jelenti a Duna-medence országaiban a háború igazi likvidálását. A hontalanok panaszai számára lapunk hasábjai nyitva állanak. Minden panasznak, amely hozzánk beérkezik és hiteles adatokkal van támogatva, helyt adunk. Fel akarjuk támasztani az alvó emberi szolidaritást, rá akarjuk kényszeríteni az egész csehszlovákiai közvéleményt hogy erélyesen követelje ennek a háborús rákfenének végleges kiirtását, a bábom igazi likvidálását
