Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)
1930-01-25 / 20. (2241.) szám
1930 január 25, szombat. A nemzetgyűlés mindkét háza újjáválasztotta eddigi ellenzékmentes elnökségét Grosschmid Géza szenátor két javaslata a szenátus előtt — A mezőgazdasági válságot Szlovenszkó érzi a legerősebben Prága, január 24. Á szenátus ma rövid' ülést tartott, amelynek folyamán kiosztották Grosschmid Géza dr. országos koresztényszocialista párti szenátor két törvényjavaslatát. Az egyik a nyugdijak egységesítéséről, a másik ai állampolgárság szabályozásáról szól. Mint ismeretes, ezeket a javaslatokat Gros- sdimid szenátor még az előző törvényhozási ciklusban nyújtotta be, de a házszabályok értelmében az uj ház csak akkor foglalkozik velük, ha azokat uj javaslatként újból beterjesztik az uj ciklusban. Soukup elnök délelőtt féltizenegykor nyitotta meg a gyűlést. Napirenden a költség- vetési provizórium szerepelt. Előadó Sh)do- la Kornél szenátor volt, aki behatóan foglalkozott Szlovén szkó gazdasági kérdéseivel. Rámutatott arra, hogy a következő évtized alatt Szlovenszkón vasúti beruházásokra 1 milliárd és 792 millió koronát kellene fordi- tani, utak épitésére, amivel nagyban emelhetnék az idegenforgalmat, körülbelül egy milliárd korona összeg volna szükséges, föld tagosításra, folyók szabályozására körülbelül 4487 millió. A mezőgazdasági krízis különösen S/Jki- venszkón érezhető, mert Szloyenszkó 305 ezer hektár búza és 325.000 árpa vetés- fpHitette! a köztársaságban az országrészek között az első helyen szerepel, rozsos zabtermelésben pedig a második helyen. Tengeritermelés pedig egyedül csak Szlovenszkón van. A tárgyhoz csak Mikulicsek kommunista szólt hozzá. A szenátus ügy ezt a javaslatot, •mint az aranyvalutáról szóló és a kényszer- kilajkoltaíásról szóló javaslatokat is elfogadta. Több mentelmi ügy elintézése után sor került a végleges elnökség megválasztására. Elnöknek az eddigi ideiglenes elnököt, Sou- kupot választották meg. Az alelnökök megválasztása előtt Kovalik szlovák néppárti szenátor pártja és a német keresztényszocialista párt nevében bejelentette, hogy a parlamenti elnökségek választásánál bevett eddigi szokásjog megszegése következtében a két párt nem vesz részt a választásban és nemi vállal semmiféle tisztséget. Alelnökieknek a következőket választották: Donáth agrárius, Klofács cseh nemzeti szocialista, Hruban cseh néppárti, Heller német szociáldemokrata, Trcska cseh tparos- párti és Luksch német agrárius. Ezzel az ülés véget ért. A következő ülés január 29-én, szerdán délután négyr órakor lesz. Ennek napirendjén az állandó bizottságnak a képviselőház által már jóváhagyott intézkedései szerepelnek. Az ssj állandó bizottság képviselőtagjai Prága, január 24. A képviselőház ma ülést tartolt. MaJvpetr házelnök délelőtt fél tizenegy órakor nyitotta meg az ülést. Napirenden a nyugdíjbiztosítási törvények, az állandó bizottságtól elfogadott novellája szerepelt, Klein cseh szociáldemokrata és Bergmann cseh nemzeti szocialista képviselő előadói jelentése után a ház vita nélkül megerősítette az állandó bizottság ideiglenes törvényét. Ezután a ház megválasztotta a huszonnégy' rendes és huszonnégy póttagból álló állandó bizottságnak tizenhat-tizenhat képviselőházi rendes, illetve póttagját. A választás eredménye a következő: rendes tagok: Malypetr, Sünnek, Mapata, Dolánszky, Hampl, Tomasek, Zeminova, Tucny, Kramár, Najman, Pohl, Böllraann, Gottwald, Tiso, Lwschka és Jung képviselők, póttagok: Stefánek, Berán, Myslivee. Kosek, Remes, Markovié, Patejdl, Langr, Hajn, Horák, Hackenbere, Hód ina, Bábel, Önderco. Bobok és Scholich. Továbbá megválasztotta a ház tizenhattagu yggyondézsma ellenőrző bizottságot. Végül sor került a házelnöksóg végleges megválasztására. A szavazás előtt a szlovák néppárt, a német keresztényszocialista és a kommunista párt képviselői kivonultak a teremből. Elnöknek ismét Malypetrt választottak meg. 135 szavazatból Malypetr 127-et kapott, egyet Masata, és hét üres szavazat esett. Alelnökök lettek: Stivin. Spatny, cseh szociáldemokrata. cseh nemzeti szocialista. 1 Roudnicky cseh néppárti, Lukavsky cseh nemzeti demokrata Taub német szoc. dem. és Zierhut német agrárius. Háznagyul Masatát választották meg. Ezzel az ülés véget ért.. A legközelebbi ülés csütörtök délután három órakor lesz. Napirendjén a következő állandó bizottsági intézkedések jóváhagyása szerepel: az elemi károk állami segélyezése, a behozatali jegyek és a gépbehozataii vámkedvezmények. A hadügyi büdzsé a költségvetési bizottságban Prága, január 24. A költségvetési bizottság ma délelőtt kezdte meg a hadügyi költségvetés tárgyalását. Cserny előadó felszólalásában keveselte a hadügyi tételt, mert szerinte más országokban, igy Lengyelországban, Franciaországban, Olaszországban és Oroszországban is nagyobbak a hadügyi kiadások, mint Csehszlovákiában. A tényleges katonai szolgálati idő leszállítására csak akkor kerül sóit, ha nyolcezer továbbszolgáló altiszt lesz, jelenleg azonban nem egészen 3000 a továbbszolgáló altisztek száma. Az ország függetlenségéi és a határok integritását csakis a nemzet maga védheti, nem bízhatunk sohasem abban, hogy a nemzetközi politikában a szentimentaliz- mus érvényesül. Bizonyos tanulságot vonhatunk le épp a most befejezett hágai tárgyalásokból. Ez az álláspont nein jelenti azt, hogy bent az országban és a külpolitikáiban is ne folytassuk tovább a pacifizmus politikáját. Sokat beszélnek a szárazföldi és a tengeri leszerelésről. Szívesen szerelünk le, ha majd meglátjuk, hogy más országok i« azt teszik. Mindaddig azonban, amíg Gertiben és máshelyubt csak szép szavakat hallunk a vezető államférfiaktól és a diplomatáktól, de a szavakat soha tett nem követi, a béke érdekében fenn kell tartaná az erős és módéin hadsereget. A vita első szónoka Mayr-Hartíug német keresztényszocialsta képviselő, aki tulmagasnak találja á hadügyi kiadásokat, amelyek az egész költségvetésnek több, mint 25 százalékát teszik ki. A hadügyi tételből nagyobb összegek törölhe- tők, igy például a rendelkezési alap tétele is. Követeli a szolgálati idő leszállítását. Hackenberg német szociáldemokrata ugyancsak a tényleges katonai szolgálati idő és a hadsereg létszámának a csökkentését követeti. Pólyák szlovák néppárti elismeri, hogy az államnak erős hadseregre van szüksége és éppen ezért nincs is semmi kifogása a hadügyi költségvetés ellen. Azonban a hadügyi kiadások sok tételét törölni lehetne és nemzetgazdasági beruházásokra, valamint kulturális célokra lehetne fordítani. Bergmann nemzeti szocialista, Dvorák kommunista, Hummelhans cseh szociáldemokrata után az ülést berekesztették. A vitát hétfőn délután három órakor folytatják. A hadügyi tételhez még öt szónok fog fölszólalni, úgyhogy hétfőn Viskovszky nemzotvédehni miniszter válaszolni fog az elhangzott fölezólalásokra és ezzel a hadügyi tétel vitáját hétfőn este, legföljebb kedd reggel be íb fejezik. Csütörtökön: Benes expozé Prá{7«, január 34. A képviselőház mai ülér- se elolt a házelnöksóg ülést tartott, amelyen elhatározták, hogy a jövő héten csütörtökön délután Benes külügyminiszter expozét mond a plénum előtt. A házelnöksóg javasolni fogja, hogy az expozé fölötti vita pénteken, esetleg szombaton legyen a napirenden. A költségvetést a képviselőház valószínűleg csak február második felében fogja tárgyalni Mihelyt a költségvetési bizottság jelentését bemutatják a plénumnak, a kormány törvény- javaslatot nyújt be további egyhónapos költségvetési provizóriumra vonatkozólag. Erre azért van szükség, mert a szenátus február végéig nem tudja letárgyalni a költségvetést Egyre veszedelmesebbé vélik a madridi egyelem! szfráik Madrid, január 23. A madridi egyetemi hallgatók sztrájkja a tanári testület szolidaritási nyilatkozata után súlyos belpolitikai krízissé vált. Az egyetemi hatóságok a kormánynak ultimátumszerű nyilatkozatot küldtek, amelyben követelik, hogy a diktátor azonnal teljesítse a diákok kívánságait. Ha huszonnégy óra alatt a helyzet nem változik, a tanári testület lemond, ami az egyetem bezárását vonná maga után. Sfalln: „Teljesen ki akarom írtáé; a vagyonos parasztokat!“ London, január 24. Sztálin, a szovjetkom- munista pár* főtitkára, hivatalos nyfatkoza- tában a legélesebb offenzívat jelenti be az összes , la tusi kapitalista*4 elemek ellen Sztálin kijelentette nyilatkozatában, hogy politikájának közvetlen célja a vagyonos paraszt- osztály teljes kiirtása. Ezt elsősorban úgy gondolja elérni, hogy megfosztja a parasztokat a fö’dm ívelés jogától. Sztálin ezt a tervét még a múlt év végá.q. tartott mezőgazdasági értekezleten próbáTa érvényre juttatni, de ott még a szélső baloldal képviselői is arra hivatkoztak hogy lehetetlen ötmillió parasztosaiádot a szó szoros érté méhen kiirtani. Vagyonos parasztok alatt Sztalinék három vagy több aprómarha tu’adonosát értik. htniBMPMiii mm—nmwnii"ni>i«H"iiiwi«iiHii mi n ír ...mwm FA BRICZY FÉLIX BOLDOGSÁGA REGÉNY (12) ’ — Mintha rosszkedvűek volnátok? — érdeklődött vacsora közben, de nyughatatlan természete be sem várta a kitérő feleletet. Lomnicról kezdett beszélni. A félesége valahová Zsolnára került, ián férjhez is megy, ő most üzletember lett — mert tudod, Félix- kém, az embernek reális alapokra kell helyezkednie az uj világban s mindig talpra kell esnie. Félix keveset szólt. Eszter igyekezett dialógus-formává menteni a társalgást, mely már veszedelmesen Hagen Attila monológjának egyeduralma alá került Vacsora után Attila nyugovóra tért nagyon fáradt. Eszter és Félix egyedül maradi. Mindketten érezték, ez a kritikus pont. De valami dac szállott beléjük, egyik sem szólt. Eszter összeszoritolta az ajkát, 5 Isten és ember előtt ártatlan ebben a meg.iövetel- ben. Félixnek bíznia kellene benne Büszkeség szorította le a nyelvét. Mindent Félix belátására bízott. Egyetlen magyarázó szót, egy pillantást nem kockáztatott meg. Félix sem szólt semmit. Némán fújta cigarettája füstjét. Ha most, most, ha valamelyik szól Csak egy feddő szót, magyarázatot, kérdést. De nem. Múlt az idő. Minden csöndes lett. Végre Félix felállóit, vállat rántott s csak ennyit szólt: — £n nem bánom! S ment, mint Bayaírd lovag. Utána Eszter, megsértett királynői mivoltában. A;m mindebből a. vendég nem vett észre wíuijri! Láthatólag jól érezte magát, túltette magát izori az ellenségei magatartáson, irta: SZOMBATHY VIKTOR amit Félix használt vele szemben fegyverül s nem akarta tudomásul venni Eszter hidegségét sem.. Ünnepnap délutániján sétálni kellett vele, ebben a neki oly szokatlan környezetben. Még fönt, a Tátrában minden fehér és lám, itten már vetés kezd zöldülni s a füzek barkáit megáldotta a pap. Husvét hétfőjén gáláns lovag módjára udvarias locsolkodást végzett, aztán egy üveg pár főmét nyújtott át mély tisztelete jeléül a ház asszonyának. Virágot bért cserébe. Aztán, amint jött, oly fürgén és váratlanul állt odébb. A kanyarodénál még lobogtatta lila zsebkendőjét. Elment, de zavart és nyomott hangulatot hagyott maga után. Mint az ördög kénkő- i Hatot. 13 Ez a dac valahogy egyre keményebbé vált bennük. Egyik sem szólt semmit, csak éreztették a mérleg erős billegését Félix mindinkább szilaj hangulatban járta a földeket, Eszter nekivetette magái a gazdasszonykodásnak. , Eszter sokat gyötrődött. Volt erre egy műszava, még otthon tanulta gyerekkorában: griibilizés. Ennek a gmblizésnek egyre több j>ercet áldozott. Félix egész .nap kint járt. Szeretett elbeszélgetni a munkásokkal, néha, veszebedet- tebb kedvében maga is beállt a dolgozók közé. Azért megfogta a nap tüze. Lassan elkövetkezett a május, gyönyörű hajnalaival, s egyre melegebbé a junlus. Minden csodás zöld színibe borúit, Az égen | kövér bárányfelhők csatangoltak, a búzatáblák hullámoztak a szélben, az erdő alján patak csordogált. Eszter hosszú estéket ült a verandán, egv- i magában. Olvasott, kézimunkázott, de mindinkább belefásult: egyetlenegy gondolatát, olvasmányét nem tudta megbeszélni az urával, pedig erre vágyott. A testi szerelmek néha felforrósodtak, hogy aztán annál érezhetőbb legyen az eltávolódás, ami mindegyikük lelkében végbemegy. Tulajdonképpen egyikük sem tudott volna számot adni arról, mi történt. Csak valahogy nem tudták megtalálni egymást. Eszter egyszer dühösen dobta félre Bovaryné regényét, mert nem akarta a meg nem értett asszony históriáját önmagában látni. Egy szer-két szer megpróbálta, hogy, mikor Félix hazajött, a kézimunkáját tüntetőleg simogatta, téri tgette ki. Félix odadobott egy közönyös pillantást. Eszter nem állhatta meg, hovy ne kérdezze: — Tetszik? Félix felriadt az újságjából. Kipillantott a kézimunka fölött s bümgetett: — Persze. Szép. Szép — s óivá sót' tovább. Máskor valami érdekeset olvasott Eszter, ami aztán egész nap foglalkoztatta. Vacsora után megpendítette a dolgot. — Nem érek én rá olvasni! Asszonyok i dolga! — vetette vissza az ajánlatot Félix. Áim ő is ugyanígy járt. Volt idő, miko** szives közlékeny séget érzett magában, hazajött valahonnan, vagy foglalkoztatta egy kérdés, felhívta rá Eszter figyelmét. Eszter nem reagált. kü,lönösebl>en. Elintézte egy általános mondattal. Néha, nagyritkán, mégis sikerült egy órára lekötniük egymás figyelmét.. Belefeledkeztek a beszédbe s később csodálkozva vettél; észre, ez is lehetséges? Azonban ez néni volt elég erős Impulzus arra, hegy ugyanígy | folytatódjék tovább. Házasságuk finom inechanizmusában egyre több döecenés jelentkezett. Eszter ráadta magát a gazd asszony kodásra és példás rendiben tartott mindent. Keze gondosságával egvre ápolta a Fabriczy-por- tát. Félix a szántót bújta, a kis erdőt s míg nem állott be a vadászati tilalom, néha pufi- kával kóborolt, bár a forradalom idején a hazakerült katonák kézigránáttal gondoskodtak arról, hogy minél kevesebb legyen az erdei vad. Félix mind ritkábban került haza. Volt úgy, hogy ebédre meg sem jött. Kivitette magának az ebédjét. Forró július. A kis mocsárban kövér békák brekegtek esten te, u-ung, 11-ung, nyújtották alkonvi búcsúszavaikat, a nap vörösen, mint a tűz, bolyongott a kék hegyek fölött, szénaillatot hurcolt a szellő s a faluban megcsendült a harang. A világ lármájából nem sok került ide, noha az üj állam berendezői errefelé is küldték olasz egyenruhás katonáikat, hivatalnokok cseréltek helyet és újabb, újabb rendeleteket hirdetett a dobos, meg az újság. Félix hazajött, legtöbbször át sem öltözött, csak üldözőit a verandán és fütvörészek magának. Eszter komo’y, okos szőke feje valami munka vagy könyv ttVé hajolt. Félix olykor megkérdezte; — Mit csinált ma? Avagy Eszter érdeklődött: — Sok vottt a dolga? Kint forrt a julius, de ezek körül jeges szellő teregette szárnyait. Valahogy nem egészen úgy sikerült ez a házasság, mint ahogy tervezték. Taláo nem ismerték egymást eléggé., mikor összekerültek. Esz'er hajlandó volt elfogadni azt az elméletet is, amely szerint csak meghatározott, egymásnak rendelt egyének házasélete lehet boldog. Általában* túlsókat elmélkedett, mig a kapitány egyre kevesebbet törte fejét a dolgom: ö bent élt a forró júliusban. 2 ^RXGAl-MAfikAR-HlRLAP I, . ......... 11 ml ■.Iliin, („ Ili IHIHIHmiimm HIHI'IMHIM milllHI—— Ili—nqgmirBHHlllww——a—MMW—BW