Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)

1930-01-25 / 20. (2241.) szám

1930 január 25, szombat. A nemzetgyűlés mindkét háza újjáválasztotta eddigi ellenzékmentes elnökségét Grosschmid Géza szenátor két javaslata a szenátus előtt — A mező­gazdasági válságot Szlovenszkó érzi a legerősebben Prága, január 24. Á szenátus ma rövid' ülést tartott, amelynek folyamán kiosztották Grosschmid Géza dr. országos koresztényszocialista párti szenátor két törvényjavaslatát. Az egyik a nyugdijak egységesítéséről, a másik ai állampolgár­ság szabályozásáról szól. Mint ismeretes, ezeket a javaslatokat Gros- sdimid szenátor még az előző törvényhozási ciklusban nyújtotta be, de a házszabályok értelmében az uj ház csak akkor foglalkozik velük, ha azokat uj javaslatként újból beter­jesztik az uj ciklusban. Soukup elnök délelőtt féltizenegykor nyi­totta meg a gyűlést. Napirenden a költség- vetési provizórium szerepelt. Előadó Sh)do- la Kornél szenátor volt, aki behatóan foglal­kozott Szlovén szkó gazdasági kérdéseivel. Rámutatott arra, hogy a következő évtized alatt Szlovenszkón vasúti beruházásokra 1 milliárd és 792 millió koronát kellene fordi- tani, utak épitésére, amivel nagyban emel­hetnék az idegenforgalmat, körülbelül egy milliárd korona összeg volna szükséges, föld tagosításra, folyók szabályozására körül­belül 4487 millió. A mezőgazdasági krízis különösen S/Jki- venszkón érezhető, mert Szloyenszkó 305 ezer hektár búza és 325.000 árpa vetés- fpHitette! a köztársaságban az országré­szek között az első helyen szerepel, rozs­os zabtermelésben pedig a második he­lyen. Tengeritermelés pedig egyedül csak Szlovenszkón van. A tárgyhoz csak Mikulicsek kommunista szólt hozzá. A szenátus ügy ezt a javaslatot, •mint az aranyvalutáról szóló és a kényszer- kilajkoltaíásról szóló javaslatokat is elfo­gadta. Több mentelmi ügy elintézése után sor került a végleges elnökség megválasztására. Elnöknek az eddigi ideiglenes elnököt, Sou- kupot választották meg. Az alelnökök meg­választása előtt Kovalik szlovák néppárti szenátor pártja és a német keresztényszocia­lista párt nevében bejelentette, hogy a parlamenti elnökségek választásánál be­vett eddigi szokásjog megszegése követ­keztében a két párt nem vesz részt a vá­lasztásban és nemi vállal semmiféle tiszt­séget. Alelnökieknek a következőket választották: Donáth agrárius, Klofács cseh nemzeti szo­cialista, Hruban cseh néppárti, Heller né­met szociáldemokrata, Trcska cseh tparos- párti és Luksch német agrárius. Ezzel az ülés véget ért. A következő ülés január 29-én, szerdán délután négyr órakor lesz. Ennek napirendjén az állandó bizottságnak a képviselőház által már jóváhagyott intéz­kedései szerepelnek. Az ssj állandó bizottság képviselőtagjai Prága, január 24. A képviselőház ma ülést tartolt. MaJvpetr házelnök délelőtt fél tizen­egy órakor nyitotta meg az ülést. Napiren­den a nyugdíjbiztosítási törvények, az állan­dó bizottságtól elfogadott novellája szerepelt, Klein cseh szociáldemokrata és Bergmann cseh nemzeti szocialista képviselő előadói je­lentése után a ház vita nélkül megerősítette az állandó bizottság ideiglenes törvényét. Ezután a ház megválasztotta a huszonnégy' rendes és huszonnégy póttagból álló állandó bizottságnak tizenhat-tizenhat képviselőházi rendes, illetve póttagját. A választás eredmé­nye a következő: rendes tagok: Malypetr, Sünnek, Mapata, Dolánszky, Hampl, Tomasek, Zeminova, Tucny, Kramár, Najman, Pohl, Böllraann, Gottwald, Tiso, Lwschka és Jung képvise­lők, póttagok: Stefánek, Berán, Myslivee. Kosek, Remes, Markovié, Patejdl, Langr, Hajn, Horák, Hackenbere, Hód ina, Bábel, Önderco. Bobok és Scholich. Továbbá megválasztotta a ház tizenhattagu yggyondézsma ellenőrző bizottságot. Végül sor került a házelnöksóg végleges megválasztására. A szavazás előtt a szlovák néppárt, a német keresztényszo­cialista és a kommunista párt képviselői kivonultak a teremből. Elnöknek ismét Malypetrt választottak meg. 135 szavazatból Malypetr 127-et kapott, egyet Masata, és hét üres szavazat esett. Alelnökök lettek: Stivin. Spatny, cseh szo­ciáldemokrata. cseh nemzeti szocialista. 1 Roudnicky cseh néppárti, Lukavsky cseh nemzeti demokrata Taub német szoc. dem. és Zierhut német agrárius. Háznagyul Masatát választották meg. Ezzel az ülés véget ért.. A legközelebbi ülés csütörtök délután há­rom órakor lesz. Napirendjén a következő állandó bizottsági intézkedések jóváhagyása szerepel: az elemi károk állami segélyezése, a behozatali jegyek és a gépbehozataii vámkedvezmények. A hadügyi büdzsé a költségvetési bizottságban Prága, január 24. A költségvetési bizott­ság ma délelőtt kezdte meg a hadügyi költ­ségvetés tárgyalását. Cserny előadó felszóla­lásában keveselte a hadügyi tételt, mert sze­rinte más országokban, igy Lengyelországban, Franciaországban, Olaszországban és Orosz­országban is nagyobbak a hadügyi kiadások, mint Csehszlovákiában. A tényleges katonai szolgálati idő leszállítására csak akkor kerül sóit, ha nyolcezer továbbszolgáló altiszt lesz, jelenleg azonban nem egészen 3000 a továbbszolgáló altisztek száma. Az ország függetlenségéi és a határok integ­ritását csakis a nemzet maga védheti, nem bízhatunk sohasem abban, hogy a nemzetközi politikában a szentimentaliz- mus érvényesül. Bizonyos tanulságot vonhatunk le épp a most befejezett hágai tárgyalásokból. Ez az álláspont nein jelenti azt, hogy bent az or­szágban és a külpolitikáiban is ne folytassuk tovább a pacifizmus politikáját. Sokat beszél­nek a szárazföldi és a tengeri leszerelésről. Szívesen szerelünk le, ha majd meglátjuk, hogy más országok i« azt teszik. Mindaddig azonban, amíg Gertiben és máshelyubt csak szép szavakat hallunk a vezető államférfiak­tól és a diplomatáktól, de a szavakat soha tett nem követi, a béke érdekében fenn kell tartaná az erős és módéin hadsereget. A vita első szónoka Mayr-Hartíug német keresztényszocialsta képviselő, aki tulmagasnak találja á hadügyi kiadásokat, amelyek az egész költségvetésnek több, mint 25 százalékát teszik ki. A hadügyi tételből nagyobb összegek törölhe- tők, igy például a rendelkezési alap tétele is. Követeli a szolgálati idő leszállítását. Hackenberg német szociáldemokrata ugyan­csak a tényleges katonai szolgálati idő és a hadsereg létszámának a csökkentését követeti. Pólyák szlovák néppárti elismeri, hogy az ál­lamnak erős hadseregre van szüksége és éppen ezért nincs is semmi kifogása a hadügyi költ­ségvetés ellen. Azonban a hadügyi kiadások sok tételét törölni lehetne és nemzetgazdasági beruházásokra, valamint kulturális célokra le­hetne fordítani. Bergmann nemzeti szocialista, Dvorák kom­munista, Hummelhans cseh szociáldemokrata után az ülést berekesztették. A vitát hétfőn délután három órakor folytatják. A hadügyi tételhez még öt szónok fog fölszólalni, úgyhogy hétfőn Viskovszky nemzotvédehni miniszter vá­laszolni fog az elhangzott fölezólalásokra és ezzel a hadügyi tétel vitáját hétfőn este, leg­följebb kedd reggel be íb fejezik. Csütörtökön: Benes expozé Prá{7«, január 34. A képviselőház mai ülér- se elolt a házelnöksóg ülést tartott, amelyen elhatározták, hogy a jövő héten csütörtökön délután Benes külügyminiszter expozét mond a plénum előtt. A házelnöksóg javasolni fog­ja, hogy az expozé fölötti vita pénteken, eset­leg szombaton legyen a napirenden. A költ­ségvetést a képviselőház valószínűleg csak február második felében fogja tárgyalni Mi­helyt a költségvetési bizottság jelentését be­mutatják a plénumnak, a kormány törvény- javaslatot nyújt be további egyhónapos költ­ségvetési provizóriumra vonatkozólag. Erre azért van szükség, mert a szenátus február végéig nem tudja letárgyalni a költségve­tést Egyre veszedelmesebbé vélik a madridi egyelem! szfráik Madrid, január 23. A madridi egyetemi hallgatók sztrájkja a tanári testület szoli­daritási nyilatkozata után súlyos belpoliti­kai krízissé vált. Az egyetemi hatóságok a kormánynak ultimátumszerű nyilatkozatot küldtek, amelyben követelik, hogy a dik­tátor azonnal teljesítse a diákok kívánsá­gait. Ha huszonnégy óra alatt a helyzet nem változik, a tanári testület lemond, ami az egyetem bezárását vonná maga után. Sfalln: „Teljesen ki akarom írtáé; a vagyonos parasztokat!“ London, január 24. Sztálin, a szovjetkom- munista pár* főtitkára, hivatalos nyfatkoza- tában a legélesebb offenzívat jelenti be az összes , la tusi kapitalista*4 elemek ellen Sztá­lin kijelentette nyilatkozatában, hogy politi­kájának közvetlen célja a vagyonos paraszt- osztály teljes kiirtása. Ezt elsősorban úgy gon­dolja elérni, hogy megfosztja a parasztokat a fö’dm ívelés jogától. Sztálin ezt a tervét még a múlt év végá.q. tartott mezőgazdasági értekezleten próbáTa érvényre juttatni, de ott még a szélső balol­dal képviselői is arra hivatkoztak hogy lehe­tetlen ötmillió parasztosaiádot a szó szoros ér­té méhen kiirtani. Vagyonos parasztok alatt Sztalinék három vagy több aprómarha tu’adonosát értik. htniBMPMiii mm—nmwnii"ni>i«H"iiiwi«iiHii mi n ír ...mwm FA BRICZY FÉLIX BOLDOGSÁGA REGÉNY (12) ’ — Mintha rosszkedvűek volnátok? — ér­deklődött vacsora közben, de nyughatatlan természete be sem várta a kitérő feleletet. Lomnicról kezdett beszélni. A félesége vala­hová Zsolnára került, ián férjhez is megy, ő most üzletember lett — mert tudod, Félix- kém, az embernek reális alapokra kell he­lyezkednie az uj világban s mindig talpra kell esnie. Félix keveset szólt. Eszter igyekezett dia­lógus-formává menteni a társalgást, mely már veszedelmesen Hagen Attila monológjá­nak egyeduralma alá került Vacsora után Attila nyugovóra tért na­gyon fáradt. Eszter és Félix egyedül maradi. Mindketten érezték, ez a kritikus pont. De valami dac szállott beléjük, egyik sem szólt. Eszter összeszoritolta az ajkát, 5 Isten és ember előtt ártatlan ebben a meg.iövetel- ben. Félixnek bíznia kellene benne Büszke­ség szorította le a nyelvét. Mindent Félix belátására bízott. Egyetlen magyarázó szót, egy pillantást nem kockáztatott meg. Félix sem szólt semmit. Némán fújta ciga­rettája füstjét. Ha most, most, ha valamelyik szól Csak egy feddő szót, magyarázatot, kérdést. De nem. Múlt az idő. Minden csöndes lett. Vég­re Félix felállóit, vállat rántott s csak ennyit szólt: — £n nem bánom! S ment, mint Bayaírd lovag. Utána Eszter, megsértett királynői mivoltában. A;m mindebből a. vendég nem vett észre wíuijri! Láthatólag jól érezte magát, túltette magát izori az ellenségei magatartáson, irta: SZOMBATHY VIKTOR amit Félix használt vele szemben fegyverül s nem akarta tudomásul venni Eszter hideg­ségét sem.. Ünnepnap délutániján sétálni kellett vele, ebben a neki oly szokatlan környezetben. Még fönt, a Tátrában minden fehér és lám, itten már vetés kezd zöldülni s a füzek bar­káit megáldotta a pap. Husvét hétfőjén gá­láns lovag módjára udvarias locsolkodást végzett, aztán egy üveg pár főmét nyújtott át mély tisztelete jeléül a ház asszonyának. Vi­rágot bért cserébe. Aztán, amint jött, oly fürgén és váratlanul állt odébb. A kanyarodénál még lobogtatta lila zsebkendőjét. Elment, de zavart és nyomott hangulatot hagyott maga után. Mint az ördög kénkő- i Hatot. 13 Ez a dac valahogy egyre keményebbé vált bennük. Egyik sem szólt semmit, csak érez­tették a mérleg erős billegését Félix mind­inkább szilaj hangulatban járta a földeket, Eszter nekivetette magái a gazdasszonyko­dásnak. , Eszter sokat gyötrődött. Volt erre egy műszava, még otthon tanulta gyerekkorá­ban: griibilizés. Ennek a gmblizésnek egyre több j>ercet áldozott. Félix egész .nap kint járt. Szeretett elbe­szélgetni a munkásokkal, néha, veszebedet- tebb kedvében maga is beállt a dolgozók közé. Azért megfogta a nap tüze. Lassan elkövetkezett a május, gyönyörű hajnalaival, s egyre melegebbé a junlus. Minden csodás zöld színibe borúit, Az égen | kövér bárányfelhők csatangoltak, a búzatáb­lák hullámoztak a szélben, az erdő alján pa­tak csordogált. Eszter hosszú estéket ült a verandán, egv- i magában. Olvasott, kézimunkázott, de mind­inkább belefásult: egyetlenegy gondolatát, olvasmányét nem tudta megbeszélni az urá­val, pedig erre vágyott. A testi szerelmek néha felforrósodtak, hogy aztán annál érez­hetőbb legyen az eltávolódás, ami mindegyi­kük lelkében végbemegy. Tulajdonképpen egyikük sem tudott volna számot adni arról, mi történt. Csak valahogy nem tudták megtalálni egymást. Eszter egy­szer dühösen dobta félre Bovaryné regényét, mert nem akarta a meg nem értett asszony históriáját önmagában látni. Egy szer-két szer megpróbálta, hogy, mikor Félix hazajött, a kézimunkáját tüntetőleg simogatta, téri tgette ki. Félix odadobott egy közönyös pillantást. Eszter nem állhatta meg, hovy ne kérdezze: — Tetszik? Félix felriadt az újságjából. Kipillantott a kézimunka fölött s bümgetett: — Persze. Szép. Szép — s óivá sót' tovább. Máskor valami érdekeset olvasott Eszter, ami aztán egész nap foglalkoztatta. Vacsora után megpendítette a dolgot. — Nem érek én rá olvasni! Asszonyok i dolga! — vetette vissza az ajánlatot Félix. Áim ő is ugyanígy járt. Volt idő, miko** szi­ves közlékeny séget érzett magában, hazajött valahonnan, vagy foglalkoztatta egy kérdés, felhívta rá Eszter figyelmét. Eszter nem reagált. kü,lönösebl>en. Elintézte egy általá­nos mondattal. Néha, nagyritkán, mégis sikerült egy órá­ra lekötniük egymás figyelmét.. Belefeled­keztek a beszédbe s később csodálkozva vet­tél; észre, ez is lehetséges? Azonban ez néni volt elég erős Impulzus arra, hegy ugyanígy | folytatódjék tovább. Házasságuk finom inechanizmusában egy­re több döecenés jelentkezett. Eszter ráadta magát a gazd asszony kodás­ra és példás rendiben tartott mindent. Keze gondosságával egvre ápolta a Fabriczy-por- tát. Félix a szántót bújta, a kis erdőt s míg nem állott be a vadászati tilalom, néha pufi- kával kóborolt, bár a forradalom idején a hazakerült katonák kézigránáttal gondoskod­tak arról, hogy minél kevesebb legyen az erdei vad. Félix mind ritkábban került haza. Volt úgy, hogy ebédre meg sem jött. Kivitette magának az ebédjét. Forró július. A kis mocsárban kövér bé­kák brekegtek esten te, u-ung, 11-ung, nyúj­tották alkonvi búcsúszavaikat, a nap vörö­sen, mint a tűz, bolyongott a kék hegyek fö­lött, szénaillatot hurcolt a szellő s a faluban megcsendült a harang. A világ lármájából nem sok került ide, noha az üj állam beren­dezői errefelé is küldték olasz egyenruhás katonáikat, hivatalnokok cseréltek helyet és újabb, újabb rendeleteket hirdetett a dobos, meg az újság. Félix hazajött, legtöbbször át sem öltözött, csak üldözőit a verandán és fütvörészek ma­gának. Eszter komo’y, okos szőke feje vala­mi munka vagy könyv ttVé hajolt. Félix olykor megkérdezte; — Mit csinált ma? Avagy Eszter érdeklődött: — Sok vottt a dolga? Kint forrt a julius, de ezek körül jeges szellő teregette szárnyait. Valahogy nem egészen úgy sikerült ez a házasság, mint ahogy tervezték. Taláo nem ismerték egy­mást eléggé., mikor összekerültek. Esz'er hajlandó volt elfogadni azt az elméletet is, amely szerint csak meghatározott, egymás­nak rendelt egyének házasélete lehet bol­dog. Általában* túlsókat elmélkedett, mig a kapitány egyre kevesebbet törte fejét a dol­gom: ö bent élt a forró júliusban. 2 ^RXGAl-MAfikAR-HlRLAP I, . ......... 11 ml ■.Iliin, („ Ili IHIHIHmiimm HIHI'IMHIM milllHI—— Ili—nqgmirBHHlllww——a—MMW—BW

Next

/
Thumbnails
Contents