Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)

1930-01-23 / 18. (2239.) szám

1930 január 33, csütörtök. T>RX<ímMaG^AR-H 1 RLAE> 3 Franciaország csak a biztonsági kérdés megoldása után hajlandó leszerelni A londoni flotta-konferencia első napja - Főldközitengeri paktum? - Taráién első sikere hogy azt a magyar grófok kapják s nem a nép kapja az egészet. De ez a lap is el is­meri, hogy mindez a mi rovásunkra tör­ténik. Deutsche Presse (német keresztényszo- cialistk): Sem a szépítés, sem a szemrehá­nyás nemi segít rajtunk. Fizetnünk kell, és pedig nekünk németeknek is, akik a „fel- szabadi tásban“ nem is részesedtünk. Né­hány tanulságot azonban levonhatunk a há­gai eredményből: azt, högy ne nagyon bízzuk rá magunkat barátaink­ra és külpolitikánkat ne fektessük le egyetlen irányban, továbbá: a külföld felé i kevesebbet dicsekedjünk gazdagságunkkal és jólétünkkel. A külföld a mi külföldi propagandánk révén arra a meggyőződés-, re jutott, hogy Csehszlovákia egy tejjel- ( mézzel folyó ország, úgy hogy 4.7—5 mil­liárd koronát csak úgy a kisujjunkból ráz- j hatunk ki. Bethlen beszámolója Budapest, január 22. (Budapesti szerkesz­tőségünk teleíonjelentése.) Parlamenti körök­ben a képviselőház összehívását a legköze­lebbi napokra várják. Bethlen miniszterel­nök e hét végén, vagy a jövő hét elején ér­kezik vissza Budapestre és minden valószí­nűség szerint kedden már nagy beszédben ismertetni fogja a házban a hágai tárgyalások eredményét. Ugyanekkor ül össze a képvise­lőház külügyi bizottsága is. Apponyi második nyilatkozata Hága, január 22. Apponyi Albert gróf a Pesti Napló mai számában a következőképpen nyi­latkozott a hágai egyezményről: — Az eredmények megítélésében ép oly indokolatlannak tartom az öröm tüzek meg­gyújtását, mint amilyen igazságtalanság volna a magyar kormány eredményeit el nem is­merni. A financiális részről csak később nyi­latkozom, amikor az összes eredményeket is­merni fogom. Benyomásom mindazonáltal nem kedvezőt­len, mert hiszen egyébként oly terheket kellett volna viselni, amelyekből egy fillér sem került volna vissza a magyar nemzeti vagyonba. Megállapítható, hogy sikerült a magyar jogi birtokállomány ellen intézett támadás visz- szaverése, a reánk róható terhek tekinteté­ben a bizonytalanság megszüntetése, pénz­ügyi függetlenségünk helyreállítása és egy olyan politikai atmoszféra megteremtése, ameiy sokkal jobb mindazoknál, -mint ami­lyenben a háború óta bármikor is éltünk. Magyarország megnövekedett tekintéllyel bontakozott ki a tárgyalásokból és a nagyhatalmak részéről több jóindulatra számíthat, mint azelőtt, sőt a gazdasági hitel­műveletre vonatkozóan a nagyhatalmak tá­mogatását és ígéretét is bírjuk. A kisantant- hoz való viszonyunk politikai nehézségei még nem szűntek meg a pénzügyi kérdések ren­dezésével. Hiszen amit elértünk, ép csak annyi, ho<™ a Trianon által teremtett helyzet nem rosszabbodott és megmentettük azt a keveset, amit Trianon mint ránk nézve eny­hítőt tartalmazott. Az apró súrlódások megszüntetése mégis teremthet egy kevésbé akut atmoszférát, amely legalább a gazdasági kérdések politi­kamentes megoldását teszi lehetővé. Bár eb­ben merül ki a magyar politika célja, ez azon­ban mindegyik félnek érdekében áll. MarínkovFcs a kisantant szerepéről Belgrád, január 22. Marinkovics jugoszláv külügyminiszter a Politika legújabb számában nyilatkozatot közöl a kisantant hágai működé­séről. Marinkovics szerint a kisantant azzal a kívánsággal jött Hágába, hogy végleg likvidál­ja Ausztriával, Olaszországgal és Magyaror­szággal a háborús ügyeket. Ha a kisantant cél­ját elérte volna, sikerült volna Középeurópa : helyzetét stabilizálni és a Balkánt megmenteni a krízistől. Sajnos, a célt nem sikerült teljes egészében elérni. Ausztriával és Bulgáriával a a kisantanthatalmak megegyezlek, de nem az ő hibájuk volt. ha Magyarországgal nem tudtak zöld ágra vergődni, holott Magyarország érde­ke kivanta volna elsősorban a megegyezést. A magyar delegáció nem fogadta el a kisan­tant indítványát, úgy, hogy a kis- antanthataluiak kénytelenek voltak erélye­sen megvédelmeani pénzügyi érdekeiket. Magyarország könnyen kedvezőbb feltételeket kapott volna, mint Ausztria. A február 5-én ösz- szeülő párisi konferencián számos fontos kér­dést kell elintézni. Ámbár Hágában elvileg si­került megegyezni, a párisi konferencia kompli­kált lesz. A balkáni helyzettel és a szlávok ál­talános helyzetével kapcsolatban Marinkovics hangsúlyozta, hogy a bolgárok Hágában kedve­zőtlenebb feltételeket kaptak, mint Ausztria, vagy akár mint Magyarország. A jugosz-láv delegáció a tőle telhető erővel támogatta a bolgárodat, de a két kormány hiába küzdött az ellen a nyugateurópai tév­hit ellen, amely kétféle mértékkel mér, az egyikkel a közelálló és a másikkal a távol­án ó hatalmakat. A konferecia tanulságaképpen a jövőben vala­mennyi szláv népnek össze kell tartania. Benes dr. csehszlovák külügyminiszter London, január 22. A tegnap esti magánva­csora után MacDonald, Stimson, Tardieu, Briand és Henderson órák hosszat arról ta- i nácskoztak, hogy az angolszász hatalmasságok j milyen garanciákat adhatnak Franciaország­inak, ha a francia kormány elhatározza, hogy lényegesen megrövidíti 1942-ig terjedő flotta- ' programját. Tardieu és Briand kezdetben a I Kellogg-paktum kiegészítését kérték. A pak­tum aláírói, legalább a nagyhatalmak, kötelez- ' ték volna magukat, hogy azokat az országo- 1 kát, amelyek megsértik a Kellogg-paktumot, pénzügyileg és gazdaságilag a legszigorúbb bojkott alá helyezik. Stimson nyomban rámutatott arra, hogy Amerika nem fogadhatja el ezt az indít­ványt, mert alkotmánya nem engedi meg, hogy európai ügyekbe avatkozzék. Franciaország tehát garanciáit csupán regioná­lis szerződésekben és európai kezesekkel ke­resheti. A vita ezután a földközitengeri és á csatorna-paktum kombinációjára ment át. Tar­dieu, aki diner előtt hosszasan tárgyalt Grandi olasz külügyminiszterrel, kijelentette, hogy ha Anglia és Spanyolország a maguk részéről haj­landóak a földközitengeri támadó hatalmat blo­kád és bojkott alá venni, Franciaország ezt az elhatározást c a kért általános bojkottmozgalom részleges pótlásának tekintené. Mivel Német­ország nem vesz részt a konferencián, az Észa­ki tenger helyzetének stabilizálására Amerika ■azt az ajánlatot tette, hogy Anglia és Francia- ország az angol—amerikai előtanácskozások mintájára gentleman-aggrementet kössön a csa­torna védelmére, mely szerint Anglia és Fran­ciaország esetleg egy hivatalos parlamenti nyi­latkozatban kölcsönösen biztosítanák egymást arról, hogy közöttük a háború elképzelhetetlen és lehetetlen. A tegnapi tárgyalások alapján megálla­píthatjuk, hogy Tardieu Anglia és Amerika tiltakozása ellenére keresztül tudta vinni, hogy a konferncia vezető politikusai a Fran­ciaországnak adandó garanciákat komolyan a konferencia letárgyalandó anyaga közé illesszék. A biztonsági kérdés elintézése fon­tosabb a konferencián, mint a lefegyverzési kérdés megoldása. A tegnap esti angol—japán tárgyaláson a csatahajók leépítésének kérdése döntő jelentő­séget játszóit. Japán hajlandónak mutatkozott arra, hogy elfogadja, az angol—amerikai állás­pontot és beszünteti a csatahajóépitést. Az angol parlament Írásbeli 'megkérdezésére MacDonald kijelentette, hogy az angol kor­mány Amerikával a tengerek szabadságának kérdéséről egyelőre nem tárgyalt. Az angol sajtó a konfcrqncia megnyitását nem kommen­tálja, de általános optimizmusa továbbra ■ is megmaradt. A francia sajtó barátságtalan Paris, január 22. A londoni flotíakonferen- cia ünnepélyes megnyitása után a francia sajtó álláspontja továbbra is barátságtalan maradt. Valamennyi lap bizalmatlanul tekint a londoni kísérlet eredménye elé. A lapok szerint a hivatalos beszédek Londonban any- nyira konvencionálisak, annyira sötétek és ködösek voltak, hogy a Journal nem lát ben- í nük semmi újat és megállapítja, hogy a poli- I tikusok kitartanak a két év óta szakadatla nul ismételt formulák mellett. Pertinax Mac­Donald beszédét „a iapáliák és a közhelyek 1 niestermüvének“ nevezi. Általában az a be­nyomás, hogy a francia álláspont megerősö dött Londonban. A Petit Párisién a sikert Tardieu logikus és hatásos beszédének tulaj­donítja. Pertinax szerint Anglia és Amerika között nem sikerült valamennyi ellentétet ki­küszöbölni s ezért a francia álláspont köny- nyen diadalmaskodhatik. Franciaország1 Madrid, január 22. Tegnap délután Sebo- v iá bán két tüzér tiszt, egy hadnagy és egy kapitány párbajt vivőit, amely nemcsak drá­mai kimenetele, hanem politikai jelentősége miatt is nagy port vert fel az országban. A hadnagy kihívta a kapitányt, mivel az utóbbi denunciáns szerepet töltött be a kormánynál és többek között leleplezte az egyik vidéki összeesküvést. Följelentése után a kormány négy tisztet és két polgári személyt számki­vetésbe küldött. A pisztoly párbajt rendkívül szigorú féltéit elekkel vívták meg és a két fél egyszerre lőtt. A hadnagy azonnal meghalt, a kapitány sú­lyosan megsebesült. Ámbár a cenzúra mindent elkövetett a hír el­nyomására, csakhamar egész Madrid tudott róla és izgatottan kommentálta az eseményt. A délutáni ülésen újból Kalina beszélt és Karlsbad fürdő részére két és félmillió álla­mi szubvenciót kért. Mojto szlovák néppárti hangsúlyozza, hogy a statisztikai hivatal is állandóan provokálja a szlovákokat, mert kiadványaiban min­denütt csakis a „csehszlovák’*© terminust használja. Követeli, hogy a statisztikai hiva­tal és valamennyi állami hatóság kiadvá­nyaiban mindig tegyen különbséget a cseh és szlovák nemzetiség között. Rosche német agrár egy 32 tagú bizottság kiküldését javasolja, amely megvitatná a jó- vátételi kérdést. Utáina Udrzsal miniszterelnök válaszolt az elhangzott kritikákra. Arra a vádra, hogy az állami tisztviselőkkel nemzetiségi szempon­tok szerint és nem kvalifikációjuk alapján járnak el, kijelenti, hogy csakis a képesítés a mérvadó. A köztársasági elnök legutóbbi nyilatkozatára vonatkozólag hangsúlyozza, hogy ez nem politikai, hanem baráti nyilat­kozat volt, ámelyben csak hangsúlyozni kí­vánta Krepek nagy érdemeit a cseh és né­met nemzet kiegyezése körül. Beismeri, azt. hogy egyes hivatal okban hosszú ideig elinté­zetlenül fekszenek az akták, de ezen az ál­lapoton javítani fognak. A képviselőknek olyan flottát követel, amely olyan erős, mint az egyesült olasz és német flotta. Pertinax szerint Tardieu meggondolatlanul cseleke­dett, amikor a füldközitengeri paktum kom­promisszumának fölvetésével eltért eredeti ál­láspontjától. Murciában és Salamancában a diákok azonnal sztrájkba léptek s Madridban a központi egye­bemen és az orvosi fakultáson veszedelmes' összeütközésekre került a sor. A diákok nagy része elkeseredetten harcol a diktatúra ellen. A kormány egy jegyzékben nyugalomra in­tette őket, de ez sem használt. , A diákok röpiratokat és pamflet teket oszto­gattak Madrid uccáin és a kávéházakban. A rendőrség a legnagyobb erőfeszítéssel sem tudta megállapítani, hogy honnét erednek ezek a diktatúrát gyalázó iratok. Az esemé­nyek arra engednek következtetni, hogy Primo di Kiver át a néphangulat hamarosan elsöpri. Ámbár Primo di Rivera 1930 dereka táján önként lemondana, nem valószínű; hogy addig uralmon maradhasson. módjukban áll a parlament plénumában és bizottságaiban interveniálni, igy jobb volna, ha mennél kevesebbszer keresnék fel a hi­vatalokat, mert ez indokolatlan gyanúsítások­ra ad alkalmat. Az állami tisztviselők közül sokan idő előtt nyugdijaztatják magukat, de ez a háborúé évek beszámításának a következményé. A Mojtó ál­tal tolmácsolt kívánságokat kölcsönös egyetér­téssel lehet elintézni. Végül Rosche indítvá­nyát, mellyel Rosche egy jóvátételi bizottság kiküldését kéri, a maga részéről megfontolás tárgyává teszi. Udrzal fölszólalásával költségvetés első bá­rom tétele fölötti vita befejeződött s a bizott­ság áttért a külügyi költségvetés tárgyalá­sára. Slavieek cseh nemzeti szocialista, mint elő­adó élesen támadta a jobboldali sajtót, amely a jóvátételi kérdéssel kapcsolatban Csehszlo­vákia nagy vereségéről irt. A vita első szónoka Kaffka német képviselő volt, aki azt indítványozta, hogy a részletes költségvetési vita megkezdése előtt a bizott­ság expozéra kérje fel Krofta meghatalmazott minisztert a hágai tárgyalások ügyében. Az előkészített indítvány elfogadása után Krofta nyomban szólásra emelkedett és hosszabb ex­pozéban ismertette a jóvátételi kérdést. Krof­ta lapunk zártakor még beszól. Ha az egyezmény értelmezése körül nézet- eltérés merülne fel, az igazgatóbizottság közösen döntőbírót választ, vagy a nemzet­közi bíróság elnöke dönt. A harmadik függd ék a B alapra vonatkozik, amely Magyarorr?ágot nem érinti. A B. alap rendeltetése a magyar állampolgároknak az agrárpereken kiviP az u ódá’iamok ellen tá­masztott követeléseit kielégíteni. Az alap 100 mJ.iió aranykorom jat a nagyhatalmak lé­tesítik. A negyed k függőién Magyarországot a békeszerződésekből k-ío yóan terhelő terhek teljes, végleges megváltásáról intézkedik. Ma­gyarország ez.' n a dinen 1944-től 1966-ig évente 13 és fél millió aranykoronát fizet. 1943-ig az eddig fizetett összegeket fizeti. Rgtnáms „súlyos áltiozafohat hozott** Bukarest január 22. A lapok kivétel nélkül ír eg o lé v dós ükét fejezik ki a hágai mego'dás felett és különösen örvendeznek az optánsügy v ég]eges rend ezésén. A sajtó rámutat arra, hogy Románia súlyos áldozatokat hozott, hogy megértő együttmű­ködést hozzon létre. A sajtó reméli, hogy a hágai egyezmény követ kezdeményeként megkezdődik Románia és szomszédai közt a pozitív együttműködés kor­szaka. ugyancsak interjút adott, a Politika hágai tudó­sítójának. A külügyminiszter szerint a konfe­rencia eredménye a kisantant sikerét jelenti. A kisantant soha nem volt befolyásosabb és szolidárisabb, mint Hágában. A Politika tudó­A magyar siker jogi megszövegezése Hága, január 21. A magyar ügyben való megegyezés az általános egyezményt és négy függeléket tartalmaz. Az általános egyez­ményben az utódállamok és Magyarország kormányai kijelentik, hogy a jogi álláspont fen tartásával a kiengesztelődés és béke szellemé ben óhajtják rendezni a vegyes bíró­ságok előtti agrárpereket. Az első függelék ki­mondja hogy a folyó és ezután meginduló ag- rárperekben az agráralap elnevezésű közös alapból elégítik ká az igényeket. Az agráralap jogi személyiség és pénzügyi autonómiával bir. A vegye- döntőbíróságok állapítják meg, hogy kik igényeinek az alapból kártalanítást. Az I ítéleteket nem az érdekelt állam, hanem az alap ellen hozzák, amely a fizetésekért egye­dül felelős. A vegyes bíróságok ítélete a hágai áUandó nemzetközi bírósághoz fellebbezhető. A második függelék a 240 millió aranykoro­nát tartalmazó agráralap megteremtéséről és működéséről rendelkezik. Az összeg megállapításánál a magyar kor­síitója szerint a kisantant a magyar delegáció­nak 1943 utánra sokkal kisebb annuitásokat kínált, mint amilyeneket az ország végül elfo­gadott, de a magyarok nagybirtokosaik javára lemondtak erről (?) a fölkínált kedvezményről. mány által a hágai értekezlet elé terjesztett emlékiratnak adatait vették alapul. Az alap 4 százalékos kötvényeket bocsát ki. Az alap lótesi lésére a következő annuitások áll­nak rendelkezésre: Csehszlovákia és Románia a külön követelé­sek címén kapott összegekből 1944-től kezd­ve évente 6,10^.0G0 arany koronát fizet be. Frantué-rszán, Anglia, Olaszország, Portugá­lia, Japán é. Belgium átengedik 1931 és 194a köz' a magyar jóvátélelből nekik járó összegeket. Anglia, Franciaország és Olasz­ország 1933 és 1943 közt évente 3,600.000 éjre „ koronát fizet be. Ebből negyven szá­zalék Franciaországra, negyven százalék Olaszországra, húsz százalék pedig Angliára esik. Ugyanezen alapba 1944-től 1966-ig évente 2.280 000 aranykoronát fizetnek be ugyanezen arányban. Az alapot négytagú külön bizottság igazgatja, amelyből egy tagot a magyar kor­mány, hármat a népszövetség pénzügyi bi­zottsága nevez ki. A spanyol ilstalm végnapjai? Egy tragikus kimenetelű politika! párkai — Diákzavargások A keiirSf vetéli bizotttág megkezdte a külügyi budget tárgyalását Krofta meghatalmazott miniszter expozéja a regarációs kérdésről - Udrzsal miniszterelnök felszólalása

Next

/
Thumbnails
Contents