Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)
1930-01-23 / 18. (2239.) szám
|V^ V Mai siíntURfc 12eMal évf'18* ^2239^ szá^° Cs^törtdi< s 1933 íanuár 23 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké ; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. Egyes szám ára 1*20 Ke A sztovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő. DZURANY! LÁSZLÓ FCR6Á Lh ötZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ui 12/III. — Telefon: 34184. — Sürgönyeim. Hírlap, Praha Hága és a Hradzsin (§) A hágai konferencia hullámai- még mindig v égig v Ih a r zanak a világsajtón, annak ellenére, hogy a hágai találkozásoknak s a megegyezésnek nyomában rögtön újabb nemzetközi konferencia vette kezdetét Londonban, amely a leszerelés ügyében tanácskozik. Akik a diplomáciai események fontosságát és jelentőségét mérlegelni tudják azt állítják, hogy az 1930. január 20-án aláirt hágai megegyezés a legfontosabb politikai aktus volt a versaiilesi békekötés aláírása óta, mert tulajdonképpen ez az aktus likvidálta véglegesen a háborút. A konferencia rendkívül izgalmas lefolyásáról, az egymással szemben felvonuló felek harcias magatartásából és a diplomáciai csata kérlelhet ellen keménységéből egyszeriben bebizonyosodott, hogy a háború likvidálásának és Európa jövőjének'szempontjából mennyire fontos a középső Duna-menti országok viszonyának végeleges rendezése, be- bizonyosodcti., hogy az európai konszolidációnak és békének súlypontját többé nem a véglegesei' rendezettnek és elintézettnek tekinthető Rajna-problémában, hanem a Du- na-kérdésben kell tekintenünk. A háború likvidálása történt meg Hágában és a háborút véglegesen likvidálni csak úgy lehetett, ha megcsinálják a mérleget, elosztják a fizetési kötél ezeltségekef, egyszóval rendezik a háborús üzletnek még függőben lévő kérdéseit Most Európa tisztában van azzal, hogy ki kinek- tartozik, .mennyivel tartozik, hogyan fogja megfizetni és véglegesen tisztában vannak azzal is, hogy mindez az összeg jórészben az amerikai hitelezők zsebébe vándorol. Ebből a szempontból talán egy tanulsággal szolgált a világháború pénzügyi likvidálása. határozottan hozzájárult a páneurópai érzésnek k fejlesztéséhez, legalább is abban az alakjában, hogy szükség van az európai szolidaritásra, ai.a'ly nélkül a kontinens egészséges gazdaság' és kulturális élete el nem képzelhető. Hága tehát végeredményben egy rossz háborús üzlet likvidálása volt, amelyen az üzletfelek igyekeztek annyit megmenteni, amennyit lehetett. Alku, elkeseredett alku folyt, és minden millióén éjszakákba nyúló tanácskozások feszi* ették meg a delegátusok idegrendszerét Végre megfa álfák a formulát, megvolt a megegyezés és a világsajtó 1930 januárját nagyjelentőségű eseménnyel vezethette be é- jigosan állapíthatta meg hogy a huszadik szazad negyedik decenniu- mát bevezető évtized mérhetetlen horderejű politikai eseménnyel kezdődött. A hágai megegyezést fontosságára való tekintetted természetesen az egész világsajtó, különösen pedig az érdekelt államok sajtója kommentálja behatóan. A legellentétesebb hangok hallatszanak a hágai eseményekkel kapcsolatban. A különböző pártok és a pártok érdekeit szolgáló sajtóorgánumok politikai felfogásuk alapján állítják be az eseményeket. így történik meg azután, hogy egyes ■Lapok százszázalékos sikerről. más lapok viszont katasztrofális vereségről számolnak be. Ha azonban a szélsőségek lapjaitól eltekintünk, meg kell állapi tanunk, hogy az érdekéit államok sajtója, elsősorban a hivatalos és a félhivatalos sajtó, a hágai eredményekkel meg van elégedve. Úgy látszik, hogy a hágai megegyezés valóban megfelel a kompromisszum feltételeinek, olyan, aminőnek minden egészséges kompromisszumnak lennie kell, vagyis nagyjából mindegyik egyezkedő felet kielégíti. Olvassuk a budapesti magyar lapokban a magyar delegátusoknak, elsősorban Bethlen gróf miniszter- elnöknek és Walko Lajos külügyminiszternek nyilatkozatát, olvassuk Apponyi Albert gróf véleményét is, amely szerint a hágai Általános a kiábrándulás a E — Vé§re a cseh sajtó is meri .kritizálni i hibás külpolitikai kurzust (—■) A jóvátételi kérdés lekerült a diplomácia zöld asztaláról és belpolitikai téma lett. A legkörülvilatottabb belpolitikai témánk. Az eredmény meglepte a csehszlovák közvéleményt. A hivatalos körök meg vannak elégedve, azonban a közvélemény, a sajtó kétségkívül mást várt. Várta a tizenegyéves külpolitikai nagy tabu csodatételét: a Benes-legenda valóraváltását. A csoda nem történt meg, Be- nes nem Váltotta be a legendás összeköttetéseibe, a szocialisták interaacionális szolidaritásába vetett hitet. A Benes pótolhatatlanságáról szóló legenda a fizetendő százmilliós összegek ténye mellett szétfoszlott, a tabu megbukott. Tizenegy évig azért tartogatták Bene-.st a külügyminiszteri székben, hogy a háborút likvidáló reparációs tárgyaláson ő. az állam egyik alapítója, első és örökös külügymhrsztere, Európa legrangídősebb külügyminisztere lehessen ott Csehszlovákia-képviseletében. Az ellenzékben volt szocialista körök ezért hagyták benn a polgári kormánvhan. a polgári pártok ezért tűrték meg ellenzéki létére a saját kormányukban, ezért volt az. hogy a szocialisták ellenzékben is tapsoltak a kormány külpolitikájának és a külpolitikával elégedetlen polgári kormánypártok mindig hallgattak a kritikájukkal. Benes személyét illetően igy nyeTt tizenegyévi türelmi időt a cseh kormánypártoktól é3 cseh ellenzéktől egyaránt. így fejlődött ki a cseh közvélemény szemhunvása mellett egy felelősségtől és kritikától mentesített külpolitikai kurzus, melyre Benes alaposan rányomta saját egyezménnyel Magyarország teljes mértékben meg lehet elégedve, mert a magyar delegációnak a döntőbíráskodás elvét sikerült megvédenie és sikerült kivívnia azt is, hogy a trianoni békeszerződés 250. szakasza, amelynek revízióját a kisantant mindenáron végre szerette volna hajtatni, továbbra is érvényben marad. A ma reggelű Ceské Slovo, Benes pártjának, a nemzeti szocialistáknak hivatalos lapja, a lap munkatársának Bemessel folytatott interjúját közli, amelyben a csehszlovák külügyminiszter megállapítja, hogy a hágai mérleg Csehszlovákiára vonatkozólag aktívummal végződött, a csehszlovák delegáció a maximumát érte el annak, ami elérhető volt. Olvassuk azt is, hogy kedden est-e a kisantant államainak külügyminisztered a hágai Des Indes szállodában tanácskozásra gyűltek össze, amelyen megállapították, hogy a konferencia eredményével úgy anyagi, mint főleg politikai szempontból meg vannak elégedve. A megelégedettségnek, a nyugalomnak hangja csendül ki tehát a hivatalos nyilatkozatokból. Ez szinte optimizmusra adihat jegeimet, mert hiszen a megelégedett hangokból jogosan arra következtethetünk, hogy Keleteurópának egyik legfájóbb tüskéjét, a répa ráció kérdését úgy sikerült a még mindig beteg testből eltávolítani, hogy a seb dezinficiálódott, egyetlenegy érdekelt félnek a lelkében sem maradt gyülölség matériájának a mérge. Ha ez tényleg igy van, akkor a logikus következmény az lehetne, hogy a hágai kompromisszum olyan alapot képez, amelyen az igazi középeurópai konszolidáció, a középeurópai népek közeledés, a végleges béke és megnyugvás politikája megindítható és felépíthető. Tegnapi száegyéniségének bélyegét és a csehszlovák köztársaságot a mindig forrongó és bizonytalan struktúrájú Jugoszláviához, meg Romániához fűzte s a csehszlovák diplomáciát egyoldalúan a francia diplomácia függvényévé tette. Nos- hát, a türelmi idő most, a háború végleges likvidálásával, a reparációk kiszabásával lejárt. A nagy vizsgán a tabu megbukott ugv legendás személyi presztízsével, mint francia koncepciójával. A csehszlovák külügyi propagandának Benes-dicsőitő kórusa célt tévesztett s a legendás Benes még a szocialista voltával sem tudta megnyerni a szocialista Snowdent. A tárgyiakban viszont Benes mindent a francia kártyára tett s ez a kártya a hágai partiban mégsem bizonyult a legerősebb, mindenható aduinak. A franciákhoz való túlzott lekötöttséggel elszigetelést ért el úgy Olaszországgal, mint Angliával szemben. így omlott össze egy tizenegy évig mesterségesen ársdt hálv&mv Benee eltévesztett politikáiánaik első következményei már mutatkoznak. A cseh sajtó előlépett eddigi rezerváltságábóí és megtörtént a tizenegy év óta nem tapasztalt csoda: a cseh sajtó kritikával illeti a külügyi politikát. A két félhivatalos lapot és a két szocialista párt .orgánumát leszámítva, á többszázezres . olvasóközönséggel rendelkező többi nagy lap ,ráadául kormánylapok nem titkolják többé érzelmeiket. Bizonyos, hogy a mostani monstrum-koalíció is részben azért alakult, hogy Benes Hágában szükség esetén rámutathasson, milyen óriási többség koncentrálódik mögötte. Ezért mentek'bele a-polgári pártok a szocialistákkal való természetellenes szövetkezésbe. Most. Hága után ez a szempont nem összetartó kapocs többé s Benes körül, Benes .miatt bizonyára rövidesen rések fognak mutatkozni a mám mut-koalicié kebelében. A hágai eredmény belpolitikai hatásai ma tér meszel esen még csak épp hogy mutatkozni kezdenek, de bizonyos’, hogy a legközelebbi hetekben lényegesen megváltoztatják a belpolitika képét. A csehszlovák sajtó e tárgyú mai kcnnmen- tárja.it az alábbiakban ismertetjük: A cseh sállá „vegyes éraé'méMtér ír ma ás a hágai eredményekről Ceskoslovonská Republika (félhivatalos): j ben kifejezik, hogy a kisan fa írttal újabb, Ha lehet hinni a magyar távirati iroda által í jobb viszonyt kell teremteni, bár abból az közölt lapszemlékben, ezek legalább is rész- • előfeltevésből indulnak ki, hogy a helyzet inunkban vezető helyen Írott cikkünkben rámutattunk már arra, hogy az ilyen európai szellemű politikának két előfeltétele van: a kisebbségi kérdés megoldása és a csehszlovák közvélemény morális lefegyverzése. Benes akkor lenne igazi értelemben vett európai politikus, ha ezen az uj utón tudna megindulni. Meg kell állapítanunk azonban, hogy a hágai konferencia után bekövetkezett első megnyilvánulások nem azt mutatják, mintha a csehszlovák külpolitika a hágai megegyezés alapján átorientálóclni akarna. Ugyanaz a Ceské Slovo, amely a külügyiminiszternek nyilatkozatát közli, amely a külügyminiszter pártjának lapja és igy félhivatalos orgánumnak tekinthető, vezető cikkében a fékezhe- tetlen gyűlölet hangján támad Magyarországra, kétségbeesett desperádónnk nevezi el azt az államot, amelynek* komoly építő munkájáról éppen nemzetközi fórumok állítják ki a legszebb elismerést, és minősíthetetlen hangú támadást intéz Magyarország ellen, amikor ezeket iirja: „Abból a Magyar- országból, amely szlovákok, románok és szerbek millióit uralta és szipolvozta ki, hogy néhány zsentri Londonban, Párisban, vagy a Riviérán a snobok kényelmes életét élhesse, csak egy hatalom nélküli földdarab maradt, olyan embernek a kormányával és mentalitásával, akinek már nincs vesztenivalója s éppen azért mindent megengedhet magának, hasonlóan Smida „Bataillon“ ciimü könyvének elkracholt Uher doktorához, aki már annyira lesülyedt, hogy élet sikernek tekinti, ha valaki egy kupica páPnkát vagy egy szál cigarettát ad neki, rálévén utalva az emberhez nem illő alamízsnára.“ A Ceské Slovonak ezzel a gyydöletef cikké«paaa—ujjn' vei szemben fel lehetne hozni azt, hogy Snowden nem Bethlenhez intézte azokat a szavait, amelyek szerint nem kell kielégíteni feltét] énül azt, aki a leghangosabban követel. Snowden úgy látszik, más véleményen volt, mint a Ceské Slovo. De mit tett a magyar delegáció Hágában? Nem tett egyebet, mint amit a kisantant évek hosszú sora óta létezése egyetlen jogcímének hirdet: teljes energiával ragaszkodott a trianoni békeszerződés 250. szakaszához és ezzel széniben a kisantant delegációi ennek a szakasznak hatálytalanítását kívánták. A nagyhatalmak képviselői a magyar álláspontnak adtak igazat, néni azért, mert Magyarország alamizsnáért könyörgött, nem azért, mintha Magyarországnak több és befolyásosabb pr-otektora lenne, mint a kisantant á!lámái akármelyikének, hanem mert felismerték a magyar álláspont igazát és bense- jükben meg voltak- győződve • arról,- hogy a háborút csak akkor lehet véglegesen likvidálni, ha az annyiszor megesufóit és kijátszott igazságot érvényesítik. A hágai megegyezésnek az európai poétika szempontjából legfontosabb és legértékesebb következménye az yolna, ha a Duna- medence országa,iba uj atmoszféra vonulna be, amelynek hatására Középeurópa egészsó- gesedési folyamata végre kedvezőbb lendülettel törne előre. Ha Benes komolyan ennek az európai szellemű politikának jegyében kíván működni, akikor erélyesen szembe kell száltania azzal az utszéli hangnemmel szemben, amely az ő pártsajtójának hasábjain a Magyarországot érintő kérdéseikben felburján- zobt, mert ez a hangnem teszi lehetetlenné, hogy a két állam között tűrhető atzeoss^érc, fejlődjön kv . A cseh sajtó elégedetten Benes hágai eredményeivel
