Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)

1930-01-23 / 18. (2239.) szám

|V^ V Mai siíntURfc 12eMal évf'18* ^2239^ szá^° Cs^törtdi< s 1933 íanuár 23 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké ; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. Egyes szám ára 1*20 Ke A sztovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő. DZURANY! LÁSZLÓ FCR6Á Lh ötZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ui 12/III. — Te­lefon: 34184. — Sürgönyeim. Hírlap, Praha Hága és a Hradzsin (§) A hágai konferencia hullámai- még min­dig v égig v Ih a r zanak a világsajtón, annak elle­nére, hogy a hágai találkozásoknak s a meg­egyezésnek nyomában rögtön újabb nemzet­közi konferencia vette kezdetét Londonban, amely a leszerelés ügyében tanácskozik. Akik a diplomáciai események fontosságát és jelentőségét mérlegelni tudják azt állítják, hogy az 1930. január 20-án aláirt hágai meg­egyezés a legfontosabb politikai aktus volt a versaiilesi békekötés aláírása óta, mert tulaj­donképpen ez az aktus likvidálta véglegesen a háborút. A konferencia rendkívül izgalmas lefolyásáról, az egymással szemben felvonuló felek harcias magatartásából és a diplomá­ciai csata kérlelhet ellen keménységéből egy­szeriben bebizonyosodott, hogy a háború lik­vidálásának és Európa jövőjének'szempontjá­ból mennyire fontos a középső Duna-menti or­szágok viszonyának végeleges rendezése, be- bizonyosodcti., hogy az európai konszolidá­ciónak és békének súlypontját többé nem a véglegesei' rendezettnek és elintézettnek te­kinthető Rajna-problémában, hanem a Du- na-kérdésben kell tekintenünk. A háború likvidálása történt meg Hágában és a háborút véglegesen likvidálni csak úgy lehetett, ha megcsinálják a mérleget, eloszt­ják a fizetési kötél ezeltségekef, egyszóval rendezik a háborús üzletnek még függőben lé­vő kérdéseit Most Európa tisztában van azzal, hogy ki kinek- tartozik, .mennyivel tartozik, hogyan fogja megfizetni és véglegesen tisztá­ban vannak azzal is, hogy mindez az összeg jórészben az amerikai hitelezők zsebébe vándorol. Ebből a szempontból talán egy ta­nulsággal szolgált a világháború pénzügyi lik­vidálása. határozottan hozzájárult a páneuró­pai érzésnek k fejlesztéséhez, legalább is ab­ban az alakjában, hogy szükség van az euró­pai szolidaritásra, ai.a'ly nélkül a kontinens egészséges gazdaság' és kulturális élete el nem képzelhető. Hága tehát végeredményben egy rossz há­borús üzlet likvidálása volt, amelyen az üz­letfelek igyekeztek annyit megmenteni, amennyit lehetett. Alku, elkeseredett alku folyt, és minden millióén éjszakákba nyúló tanácskozások feszi* ették meg a delegátusok idegrendszerét Végre megfa álfák a formu­lát, megvolt a megegyezés és a világsajtó 1930 januárját nagyjelentőségű eseménnyel vezethette be é- jigosan állapíthatta meg hogy a huszadik szazad negyedik decenniu- mát bevezető évtized mérhetetlen hordere­jű politikai eseménnyel kezdődött. A hágai megegyezést fontosságára való te­kintetted természetesen az egész világsajtó, különösen pedig az érdekelt államok sajtója kommentálja behatóan. A legellentétesebb hangok hallatszanak a hágai eseményekkel kapcsolatban. A különböző pártok és a pár­tok érdekeit szolgáló sajtóorgánumok politi­kai felfogásuk alapján állítják be az esemé­nyeket. így történik meg azután, hogy egyes ■Lapok százszázalékos sikerről. más lapok viszont katasztrofális vereségről számolnak be. Ha azonban a szélsőségek lapjaitól elte­kintünk, meg kell állapi tanunk, hogy az ér­dekéit államok sajtója, elsősorban a hivata­los és a félhivatalos sajtó, a hágai eredmé­nyekkel meg van elégedve. Úgy látszik, hogy a hágai megegyezés valóban megfelel a kompromisszum feltételeinek, olyan, ami­nőnek minden egészséges kompromisszum­nak lennie kell, vagyis nagyjából mindegyik egyezkedő felet kielégíti. Olvassuk a buda­pesti magyar lapokban a magyar delegátu­soknak, elsősorban Bethlen gróf miniszter- elnöknek és Walko Lajos külügyminiszter­nek nyilatkozatát, olvassuk Apponyi Albert gróf véleményét is, amely szerint a hágai Általános a kiábrándulás a E — Vé§re a cseh sajtó is meri .kritizálni i hibás külpolitikai kurzust (—■) A jóvátételi kérdés lekerült a diplomá­cia zöld asztaláról és belpolitikai téma lett. A legkörülvilatottabb belpolitikai témánk. Az eredmény meglepte a csehszlovák közvéle­ményt. A hivatalos körök meg vannak eléged­ve, azonban a közvélemény, a sajtó kétségkí­vül mást várt. Várta a tizenegyéves külpoliti­kai nagy tabu csodatételét: a Benes-legenda valóraváltását. A csoda nem történt meg, Be- nes nem Váltotta be a legendás összeköttetései­be, a szocialisták interaacionális szolidaritásá­ba vetett hitet. A Benes pótolhatatlanságáról szóló legenda a fizetendő százmilliós összegek ténye mellett szétfoszlott, a tabu megbukott. Tizenegy évig azért tartogatták Bene-.st a kül­ügyminiszteri székben, hogy a háborút likvi­dáló reparációs tárgyaláson ő. az állam egyik alapítója, első és örökös külügymhrsztere, Európa legrangídősebb külügyminisztere lehes­sen ott Csehszlovákia-képviseletében. Az ellen­zékben volt szocialista körök ezért hagyták benn a polgári kormánvhan. a polgári pártok ezért tűrték meg ellenzéki létére a saját kor­mányukban, ezért volt az. hogy a szocialisták ellenzékben is tapsoltak a kormány külpoliti­kájának és a külpolitikával elégedetlen polgári kormánypártok mindig hallgattak a kritikájuk­kal. Benes személyét illetően igy nyeTt tizen­egyévi türelmi időt a cseh kormánypártoktól é3 cseh ellenzéktől egyaránt. így fejlődött ki a cseh közvélemény szemhunvása mellett egy fe­lelősségtől és kritikától mentesített külpolitikai kurzus, melyre Benes alaposan rányomta saját egyezménnyel Magyarország teljes mérték­ben meg lehet elégedve, mert a magyar de­legációnak a döntőbíráskodás elvét sikerült megvédenie és sikerült kivívnia azt is, hogy a trianoni békeszerződés 250. szakasza, amelynek revízióját a kisantant minden­áron végre szerette volna hajtatni, továbbra is érvényben marad. A ma reggelű Ceské Slovo, Benes pártjának, a nemzeti szocialis­táknak hivatalos lapja, a lap munkatársának Bemessel folytatott interjúját közli, amely­ben a csehszlovák külügyminiszter megálla­pítja, hogy a hágai mérleg Csehszlovákiára vonatkozólag aktívummal végződött, a cseh­szlovák delegáció a maximumát érte el an­nak, ami elérhető volt. Olvassuk azt is, hogy kedden est-e a kisantant államainak külügy­minisztered a hágai Des Indes szállodában tanácskozásra gyűltek össze, amelyen meg­állapították, hogy a konferencia eredmé­nyével úgy anyagi, mint főleg politikai szem­pontból meg vannak elégedve. A megelégedettségnek, a nyugalomnak hangja csendül ki tehát a hivatalos nyilatko­zatokból. Ez szinte optimizmusra adihat jeg­eimet, mert hiszen a megelégedett hangok­ból jogosan arra következtethetünk, hogy Keleteurópának egyik legfájóbb tüskéjét, a répa ráció kérdését úgy sikerült a még min­dig beteg testből eltávolítani, hogy a seb dezinficiálódott, egyetlenegy érdekelt félnek a lelkében sem maradt gyülölség matériájá­nak a mérge. Ha ez tényleg igy van, akkor a logikus következmény az lehetne, hogy a hágai kompromisszum olyan alapot képez, amelyen az igazi középeurópai konszolidá­ció, a középeurópai népek közeledés, a végleges béke és megnyugvás politikája megindítható és felépíthető. Tegnapi szá­egyéniségének bélyegét és a csehszlovák köz­társaságot a mindig forrongó és bizonytalan struktúrájú Jugoszláviához, meg Romániához fűzte s a csehszlovák diplomáciát egyoldalúan a francia diplomácia függvényévé tette. Nos- hát, a türelmi idő most, a háború végleges lik­vidálásával, a reparációk kiszabásával lejárt. A nagy vizsgán a tabu megbukott ugv legen­dás személyi presztízsével, mint francia kon­cepciójával. A csehszlovák külügyi propagan­dának Benes-dicsőitő kórusa célt tévesztett s a legendás Benes még a szocialista voltával sem tudta megnyerni a szocialista Snowdent. A tárgyiakban viszont Benes mindent a francia kártyára tett s ez a kártya a hágai partiban mégsem bizonyult a legerősebb, mindenható aduinak. A franciákhoz való túlzott lekötött­séggel elszigetelést ért el úgy Olaszországgal, mint Angliával szemben. így omlott össze egy tizenegy évig mesterségesen ársdt hálv&mv Benee eltévesztett politikáiánaik első követ­kezményei már mutatkoznak. A cseh sajtó előlépett eddigi rezerváltságábóí és megtör­tént a tizenegy év óta nem tapasztalt csoda: a cseh sajtó kritikával illeti a külügyi politi­kát. A két félhivatalos lapot és a két szocia­lista párt .orgánumát leszámítva, á többszáz­ezres . olvasóközönséggel rendelkező többi nagy lap ,ráadául kormánylapok nem titkol­ják többé érzelmeiket. Bizonyos, hogy a mostani monstrum-koalí­ció is részben azért alakult, hogy Benes Há­gában szükség esetén rámutathasson, milyen óriási többség koncentrálódik mögötte. Ezért mentek'bele a-polgári pártok a szocialisták­kal való természetellenes szövetkezésbe. Most. Hága után ez a szempont nem össze­tartó kapocs többé s Benes körül, Benes .miatt bizonyára rövidesen rések fognak mutatkozni a mám mut-koalicié kebelében. A hágai eredmény belpolitikai hatásai ma tér meszel esen még csak épp hogy mutatkozni kezdenek, de bizonyos’, hogy a legközelebbi hetekben lényegesen megváltoztatják a bel­politika képét. A csehszlovák sajtó e tárgyú mai kcnnmen- tárja.it az alábbiakban ismertetjük: A cseh sállá „vegyes éraé'méMtér ír ma ás a hágai eredményekről Ceskoslovonská Republika (félhivatalos): j ben kifejezik, hogy a kisan fa írttal újabb, Ha lehet hinni a magyar távirati iroda által í jobb viszonyt kell teremteni, bár abból az közölt lapszemlékben, ezek legalább is rész- • előfeltevésből indulnak ki, hogy a helyzet inunkban vezető helyen Írott cikkünkben rámutattunk már arra, hogy az ilyen euró­pai szellemű politikának két előfeltétele van: a kisebbségi kérdés megoldása és a csehszlovák közvélemény morális lefegyver­zése. Benes akkor lenne igazi értelemben vett európai politikus, ha ezen az uj utón tudna megindulni. Meg kell állapítanunk azonban, hogy a hágai konferencia után bekövetkezett első megnyilvánulások nem azt mutatják, mintha a csehszlovák külpolitika a hágai megegye­zés alapján átorientálóclni akarna. Ugyanaz a Ceské Slovo, amely a külügyiminiszternek nyilatkozatát közli, amely a külügyminiszter pártjának lapja és igy félhivatalos orgánum­nak tekinthető, vezető cikkében a fékezhe- tetlen gyűlölet hangján támad Magyaror­szágra, kétségbeesett desperádónnk nevezi el azt az államot, amelynek* komoly építő munkájáról éppen nemzetközi fórumok ál­lítják ki a legszebb elismerést, és minősít­hetetlen hangú támadást intéz Magyarország ellen, amikor ezeket iirja: „Abból a Magyar- országból, amely szlovákok, románok és szerbek millióit uralta és szipolvozta ki, hogy néhány zsentri Londonban, Párisban, vagy a Riviérán a snobok kényelmes életét élhesse, csak egy hatalom nélküli földdarab maradt, olyan embernek a kormányával és mentalitásával, akinek már nincs veszteni­valója s éppen azért mindent megengedhet magának, hasonlóan Smida „Bataillon“ ciimü könyvének elkracholt Uher doktorához, aki már annyira lesülyedt, hogy élet sikernek tekinti, ha valaki egy kupica páPnkát vagy egy szál cigarettát ad neki, rálévén utalva az emberhez nem illő alamízsnára.“ A Ceské Slovonak ezzel a gyydöletef cikké­«paaa—ujjn' vei szemben fel lehetne hozni azt, hogy Snowden nem Bethlenhez intézte azokat a sza­vait, amelyek szerint nem kell kielégíteni fel­tét] énül azt, aki a leghangosabban követel. Snowden úgy látszik, más véleményen volt, mint a Ceské Slovo. De mit tett a magyar delegáció Hágában? Nem tett egyebet, mint amit a kisan­tant évek hosszú sora óta létezése egyetlen jogcímének hirdet: teljes energiával ragasz­kodott a trianoni békeszerződés 250. szaka­szához és ezzel széniben a kisantant delegá­ciói ennek a szakasznak hatálytalanítását kí­vánták. A nagyhatalmak képviselői a magyar álláspontnak adtak igazat, néni azért, mert Magyarország alamizsnáért könyörgött, nem azért, mintha Magyarországnak több és befo­lyásosabb pr-otektora lenne, mint a kisantant á!lámái akármelyikének, hanem mert felis­merték a magyar álláspont igazát és bense- jükben meg voltak- győződve • arról,- hogy a háborút csak akkor lehet véglegesen likvi­dálni, ha az annyiszor megesufóit és kiját­szott igazságot érvényesítik. A hágai megegyezésnek az európai poéti­ka szempontjából legfontosabb és legértéke­sebb következménye az yolna, ha a Duna- medence országa,iba uj atmoszféra vonulna be, amelynek hatására Középeurópa egészsó- gesedési folyamata végre kedvezőbb lendü­lettel törne előre. Ha Benes komolyan ennek az európai szellemű politikának jegyében kí­ván működni, akikor erélyesen szembe kell száltania azzal az utszéli hangnemmel szem­ben, amely az ő pártsajtójának hasábjain a Magyarországot érintő kérdéseikben felburján- zobt, mert ez a hangnem teszi lehetetlenné, hogy a két állam között tűrhető atzeoss^érc, fejlődjön kv . A cseh sajtó elégedetten Benes hágai eredményeivel

Next

/
Thumbnails
Contents