Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)

1930-01-03 / 2. (2223.) szám

t>rxgaiA\a<Aarhirlap 1930 január 3, péntek. h rozsnyói iiiioifófesilei jubileuma Cáascíag 8á?gjfS9f92sáu ünnepi nap fiz orszásos kttxpont és a vitíéli kép- wiseleS® az üanepéSyen Rozsnyó, január 2. (Saját tudósítónktól.) Csak öt év©, hogy a szépmultu rozsnyói tűz­oltó testület újjáalakult s a széthulló, kor szé­rűién né öregedett, megfáradt szervezetbe friss életet öntött az uj erők lelkes munkája. Az aránylag rövid idő: öt óv, Így mégis nagy jelentőséget nyer az átalakulás súlyában s méltó határkő ahhoz, hogy az elért eredmé­nyekkel és< a jövő kilátásaival komoly szá­mot vessen az ifjú alakulás. Ez volt a célja a december 29.-én tartott ünnepi napnak, melynek tartalma, eredmé­nye, egész lefolyása egyrészt méltó értékébe állította a végzett munkát, másrészt szép biz­tatást nyújt a jövőre nézve. Mindjárt elöljáróban meg kell említenünk, hogy amilyen meleg rokon szén wel és meg­becsüléssel sietett az ünnepi napon képvisel­tetni magát az Országos Tűzoltó Szövetség központja, valamint messzi viclék és a kör­nyék rokoniéstülefei, olyan bántó és feltűnő közöny és részvétlenség kisérte a jubileumot Rozsnyó közönsége, társadalma részéről. A központból és vidékről érkező vendége­ket a déli vonatnál nagyszámú küldöttség élén Schmögner János főparancsnok fogadta. Az ünneplés délután fél 2 órakor a rozsnyói és bánya telepi tűzoltóság zenés felvonulásá­val kezdődött, a város főútvonalain végig, a városházára. A zenét a bányatelepi fúvós ze­nekar szolgáltatta. A városházán az összes megjelentek 'megtekintették a szertárat, melynek példás rendje, tisztasága s különö­sen újabb beszerzésű nagyszerű, modern da­rabjai általános tetszészt váltották ki. Délután 3 órakor vette kezdetét az ünnepi közgyűlés a városháza dísztermében. A fú­vós zenekar zeneszáma után Schmögner Já­nos tüzoltófőparancsnök, a rozsnyói testület lelke és páratlan agilitásai vezetője nyitotta meg a közgyűlést és üdvözölte a vendégeket, az összes megjelenteket. A város nevében Knóth László városbiró üdvözölte meleg, megbecsülő, tiszteletadó szavakkal a jubi- , láns testületet, vezetőit s vendégeit. Jegyző- könyvi formaságok elintézése után Lévay János alparancsnok a testület öt éves törté- * . netét ismertette érdekes' előadásban. Az Or- 1 . szagos Tüzoltószövetség központja nevében Voldán Béla.'az orsz. főparancsnok helyet- fűzöl tők Lapjának szerkesztője inon- ■ , dói: nagyhatású beszédet. A hatalmasan j megtapsolt beszéd után Schmögner János fő- . parancsnok két emlékjelvényt adott át csa- 1 patának: egy nehéz vörös damasztselyemre 2 arany betűkkel hímezett zászlószalagot, mint 1 felesége adományát és egy diszkürtöt, mint ' saját emlékét. Majd a tűzoltók énekkara ad­ta elő a szépen csengő s kitünően összeta­nult tűzoltó indulót, nagy tetszés mellett. A kitüntetések és szolgálati érmek átadása volt í a következő pont. A testület első sorban [ Müller Sándor bányaigazgató, a testület sok- ? szoros áldozatkész támogatója iránt fejezte g ki ünnepélyes köszönetét egy gyönyörűen * -kiállított, arany keretbe helyezett diszokle- r vélte!, mely örökös tiszteletbeli tagságáról szó], a díszoklevél mellett egy remek kivite­lű. ezüstből mintázott és zománccal diszitett tb. tagsági éremmel. Schmögner János 30 ^ é vos tűzoltói munkássága megbecsülésére a Szövetség ezüst' emlékérmét, Varga János őr parancsnok. 20 éves munkásságáért a bronz érmet kapta, hat újabb altiszt kineve­zése, kettőnek előléptetése, továbbá az utol- ■ só évben, valamint az öt év alatt legszor- ^ galmasabb tűzoltók megjutalmazása — meg­kapó, szép formák közt, igazi ünnepi hangú- * latban történtek. Különösen közvetlenül ha­tott az a jelenet, mikor az orsz. főparancs­Megtalálták a rák kórokozólát? Egy orosz tudós szerint a gregarin okozza a szörnyű betegségei Bécs, január 2. Moszkvai jelentések szerint M. Nevjadomszkij orosz tudós olyan felfedezést tett, amely egy lépéssel előre vi­szi a rák kórokozójának kutatását. Annak idején már Blumentihal berlini és Lipsdhütz bécsi professzorok megállapították, hogy h>a rákbeteg egerek vérét egészséges egerekbe fecskendezik, hamarosan az egészséges álla­tok is megkaják a betegséget. A tudósok ezt eddig úgy magyarázták, hogy a beteg állatok vérébe bekerülnek a széthasított ráksejtek, amelyek azután rohamosan szaporodnak. Nevjadomszkij megállapításai most meg- döntik ezt a felfogást. Az orosz tudós megál­lapította, hogy a rákot egy különleges kórokozó terjeszti. Nevjadomszkij egerek hasüregébe fecskende­zett rákos vért. Hamarosan kifejlődött az ál­latok hasüregében a rákos daganat, amely igen sokszor bizonyos vórizzadmánnyal is járt. A tudós most már gondos mikroszkopi­kus vizsgálatnak vetette alá a vérizzadmányt * S. és minden egyes esetben megtalált benne egy bizonyos élösdit, amely a spóraállatok csoportjába tartozik s amelyet a tudomány gregarin-nak nevez. A tudós 125 egér rákos daganatát viszgálta meg, a 125 daganatból 682 mikrosz/kópiíkus prepa­rátumot készített és mind a 682 preparátum­ban megtalálta a gregarint. Később hason­ló kísérleteket végzett patkányokkal, majd emberi rákot is megvizsgált s ezekben is talált gregariuokat, bár ezek egy kissé eltértek az egér-rák giregarimjától. Nevjadomszkij mind­ezek alapján arra a megállapításra jutott, hogy a rák kórokozója ez a kis élösdi állast. Az orosz professzornak sikerült legújabban egy egér rákos daganatából tiszta gregarin- spérafculfurát kitenyésztenie. Most majd eb­ből a kitenyésztett kultúrából fog kisebb ada­gokat egészséges állatokba oltani és ezek­nek a kis éri eteknek az eredménye fogja, vagy nem fogja igazolni az uj felfedezést. Páris, január 2. Az óceánokon dühöng a vihar. A hatalmas óceánjáró csodapaloták riadt fedélzetéiről fel sikolt a vészjel: „S. 0. S. S. 0 S. ‘ Az elemekkel dacoló ember újra és újra tudatára ébred végtelen csöppségé­nek. A La Manche csatornán egymagában szá­zakra megy az áldozatok száma egy-egy ilyen viharos évszak után. Könnyen megértjük tehát, milyen óriási a je­lentősége ainak a felfedezésnek, amelyről csak a minap informálta egy kitűnő fiatal francia mérnök a Pórusban összehívott ten­gerészet: és hajózási világtekintélyeiket. A mérnök neve Witliam Loth és a találmány: a „navigation physiqueei ‘vagyis fizikai ha­józási módszer. Majdnem valamennyi hajózásban érdekelt európai kormán;, szakértőinek jelentése alap­ján bizottságokat küldött ki a találmány kö­zelebbi és alapos tanulmányozására. A tenge­részeti minisztérium és a francia 1 égügyi minisztérium ujdonságíkutató mérnökei a legnagyobb elragadtatójssal beszélnek Loth mérnök találmányáról. Mi hát ez a navigation pkysique? Magához Loth mérnökhöz fordultunk felvilágosításért. Negyvenöt év körüli igen szlmpátikus ember a navigation physique feltalálója. A francia tengerészeti minisztérium nem egy szabadal­mat köszenhe neki. Érdemeiért már évek óta tagja az Instátut de la Marine-nak, az állami tengerészeti kutatóintézetnek és egy csomó kitüntetést is kapott. Ezeket mondja a találmányáról: nők: Söhmidt Miloslav Schmögner János ezüst érmét átadta, igazi bajtársi szeretettől hevített szavak kíséretében s meleg baráti öleléssel. A szép lefolyású, emelkedett szellemű közgyűlés a zenekar himnusz-számaival ért végei. Este 7 órakor hetven terítékes köz vacsora volt a .Városháza kis termiében, ahol megje­lent: Schmidt Miloslav országos' főparancs­nok és Szlivka Károly orsz. felügyelő Turóc- szentmártonból, Voldán Béla az orsz. főpa­rancsnok helyettese Pozsonyból, az iglói tűzoltó-testület négy tagja Bolcsák főparancs­nok vezetésével, Lőcséről Haeseler Alfréd, továbbá Fülek, Nagyrőcze, Fékét elek óta, Vár­alja. stíb. tűzöltétestületeinek képviselői. A városi hatóságok, katonaság, hivatalok, járás, etb. részéről: Forbelszky tábornok, Pácolt dT. járási főnök,’ Mislivecsek rendőrfőbiztos, Ro- hus rlr. főszolgabíró, járási tűzoltóparancs­nok, Knóth dr. városbiró és számosán. Az ünnepi vacsoránál elhangzott pafoárkőszön- tőkben a hatóságok képviselői a jubiláns testület megbecsülésének, önzetlen munkája elismerésének újabb és újabb értékes tanú­ságait adták. A testület dalosainak vacsora közben előadott ropogós tűzoltó-nótái viharos' tetszést arattalk. A közvacsora után kitünően sikerült tánc- jtmdatflág vök a városháza öeaaee termedben pen rá kellett jönni. Igaz, hogy ez a rájövős tizenhárom évig tartott Két világítótorony — Az ón módszerem lényege, hogy nem egy világítótornyot dilit ok, hanem kettőt. Mindegyik forog körbe-körbe és igy vetíti a fénysugarakat. Ezek a fénysugarak, minden forgás után, találkoznak, metszik egjmásí. Mái most aszerint, hogy lassabban vagy gyor­sabban forgatom-e az egyik vagy a másik tornyot, aszerint más és más/ponton fognak találkozni a fény csóvák A 'fénycsóvák találkozási pontja jelöld az utat, amelyet a hajó megfigyelője akár szabad szemmel, akár távcsővel könnyen megfigyel­het. A tornyok forgási sebességét, vagyis a vilharmentes áreát, a beérkező időjelentések alapján mindig aránylag könnyű meghatároz­ni. Ezt a vonalat pedig csak egyszerűen be kell rajzolni egy fiilmitérképszalagra és az egész szerkezet automatikusan vesz] át azt a forgási sebességet, amely mellett a sugarak találkozási pontjai a veszélytelen és biztos hajózható utat jelölik. — Ez az irányjelzés egyelőre természete­sen csak a part mellett és a parthoz közéi használ­ható, mert hisz a fényjelek láthatósága ma még korlátolt. De egyrészt a legtöbb Imjószerencsétlenség a part mellett történik, másrészt a találmány tökéie testit ésénetk még szabad útja van. Az első ilyen tökéletesítés, hogy infravörös sugarakat használunk köd esetén. Jelzőberendezések az óceánon — Ha sikerül megvalósítani a Fonok— Armstrcng uszószigeteket az óceán több pontján lehet lesz feláUUa- ni ilyen hatalmas jelzőberendezéseket. De ami még ennél is sokkal fontosabb és ami a találmányt sokkal tágabb körben teszi hasznavebetővé és ami a repülőgépek irátnyi- tásának is tág teret nyit, az az a körülmény, hogy a fentemlitett princípium épp igy használ­ható, épp igy Rajzolja" ez utat az égre vagy a tengerre, ha nem fénycsóvákkal, hanem rádióhullámokkal dolgozunk. A különbség csak az, hogy mig a fénycsóva ( látható, addig a „rádiócsóva“ hallható. A j rádiókészülékek közül az egyik toronyban pont-Morse jel eket, a másikban vonásokat adnak le. — Már most, ha a hajó a jobboldali torony fénycsóváját látja élőbb és csak utána a bal­oldali toronyét, tudja, hogy túlságosan jobb­ra került és balra kell térnie, hogy vissza­jusson a jelzett biztonságos útira. Ha viszont a hajó vagy a gép pilótája a rádióállomáson előbb hallja a baloldali (mondjuk pontokat leadó) jelzőállomást, ugyanígy tudja, hogy balra tért el, viszont ha a jobboldali, vonala-! kát leadó, állomást hallja előbb, tudja hogy I j jobbra került. Ha gödiig egyszerre látja a| fényes óvókat, vagy egyesítve hallja a ponto­kat és vonalakat, tudja, hogy a helyes utón jár 13 év *.. — Nagyjából ez tehát a „navigation póly­ámé" szikémája. Ugy-e milyen e^szerü? — A pilóta szerepe mindössze is az, hogy figyeljen a fülére illesztett hallgatóban kat­togó pont és vonaljelekre és vakon köves­se azok irányítását. Ezzel egyszerre megoldódik a repülés ma még egyik legnagyobb problémája, az éjszakai és a ködben, sötétben való re­pülés. A repülőgépek szempontjából fontos még az, Ut a tengeren és a levegőben A tengeren átlag 6C00 szerencsétlenség tör­ténik évenként és légköri zavarok, de fő­képpen a köd miatt naponta zuhannak le re­pülőgépek a világ különböző tájain. A. hajózás a huszadik században még min­dig azokra a princípiumokra támaszkodik, amelyeket a föníciaiak használtak — ötezer évvel ezelőtt. fiz a lehetetlen áj lapot hajtott engem arra, hogy „tabula rasa“-t csináljak így jutottam el a „navigation physique“-kez. Mi is tulaj­donképpen ? — Ut a tengeren és a levegőben. Kijelölt pontoe ut, majdnem olyan, amilye­neket a szárazföldön szoktak építem. A különbség csak annyi talán, hogy a száraz­földi ut fix és állandó, mig a tengeren kijelölt utat állandóm változ­tatni kell és lehet,-aszerint, hogy melyik viharrégiót kell elke­rülni — Ezt az utat fény csóvák, illetve rádiójelek utján rajzoljuk a levegőbe, vagy a tengerre. Az egész ördöngösségben tulajdonképpen nincs semmi uj. Alapjában véve egyszerű a dolog, valóságos Kolumbusz tojása, csak ép­iá jubiláns nap megrendezésében, — mint általában a tűzoltó testület minden megmoz­dulásában — Schmögner János főparancs­noké volt i. legtöbb fáradság, övé a legfőbb érdem is. ©ttií©ni-Jésáksárá!kí Kérje 'az otthoni csizi ivó és fürdökurá* használati utasítását. CsizHkdő I 2^aaaCTTr-73rr^j7r3T3T:’r ~’^TT3T'^r: &cr”rY' * hogy igen kis változtatással ugyanezzel a módszerrel a repülőgép tudtára leket adni a magas­ságot is, amely magasságban éppen repül. Minden le­egyszerűsödik tehát és a megaldhatalanuak látszó probléma meg van oldva. Igaz, hogy ti­zenhárom év keserves ás verejtőkes munká­ja kellett ahhoz, hogy ez} az egyszerű dol­got megkonstruáljuk. De ha arra a sokezer lélekre gondolok, akiit ki tudunk majd ragad­ni a viharzó tenger .karmai közül és arra gon­dolok, hogy az ember ismét egy uj nagy lé­péssel diadalmaskodott az elemek felett, mondhatom őszintén — nem sajnálom. \ j^::ai^xiSiT!í'&r^íSj^^33samm A DÍVATSZSNEK s BABONÁJA London, január 2. Elképzelhetetlen, hogy a divatbabonák a modern élet. felvilágosult korszakában milyen csökönyösen hódítanak tért a nagy varosok hölgyközönségének körében. Vannak szinek, virágok és illatszerek, ame­lyek viselése valósággal istenkisértésszámbn megy a divat rajongóinak nagy táborában és gyakran fordul elő, hogy a gazdag amerikai urleány, vagy párisi grande dame valamely pillanatnyi szeszélytől kifolyó babonával ad uj irányt a divat színárnyalatának és ugyan­ekkor végső kétségbeesésbe dönti az illetékes szabócégeket. Alig néhány hónappal ezelőtt, nyáron, ami­kor még általánosan közkedvelt és népszerű divatszin volt a zöldnek különböző árnyalata, fiatal angol úri kisasszony tévedt be egy pá­risi szabófejedelem divatszalonjának csarno­kaiba. őnagyságán friss, élénk tengerzöld délutáni ruha libegett az ir szabadállam nem­zeti színének nagyobb dicsőségére s minden jel arra vallott, hogy a kis angol lady boldo­gan élvezte uj ruhájának szépségét a kora­őszi verőfény ragyogásában. A divatszalonban azonban nem várt megle­petés érte a zöldruhás angol kisasszonyt. Francia barátnői vércsevisongással rohanták meg őt és kezeiket tördelve, szinte magukon kívül könyörögtek neki, hogy azonnal vesse le ezt a szörnyű ruhadarabot, amelynek színe, — a zöld szin, — egészen bizonyosan a leg­borzalmasabb sorscsapásokat idézi fel ártat­lan fejére! Egy másik hasonló babona terjedt el Ame­rikában, ahol a legújabb időben a hölgy kö­zönség mint egy ember tiltakozik bármilyen féle madártolldiszitésnek kalapokon való vi­selése ellen. Amikor, nem is olyan régen Miss Isebel MacDonald, atyjával, az angol minisz­terelnökkel együtt Newyorkba érkezett, még az Újvilág metropolisában való partraszállá­sa előtt ismeretlen amerikai hölgyek tolong­tak hozzá, kik rimánkodva kérték, hogy azon­nal vegye le fejéről marabutollas kalapját és dobja az óceánba, mert a legszömyübb csapás éri azt, aki tolldiszitésü kalapban lép Ame­rika földjére. Mint Páriában a fekete színnek számtalan árnyalata létezik, úgy Londonban ugyanezt a stilust honosította meg a brit birodalom lobo­góján diszeilgő sötétkék nemzetiszin is. A Royal Blue, (királyi kék) ezúttal a sötétkék, majdnem fekete szinárnyalat és a sötéthaju, barna vagy feketehaju angol szépség ruhatá­rának kiegészítésekor minden alkalommal súlyt helyez az előkelő kék és királyi kék szi - nek választására. Vannak hölgyek, akik bol­dogtalanok, ha világos ruhát kell viselniök és ismét mások, akik szerencsétlenek, ha sö­tét ruhában kell mutatkozniok. Régen volt — Ez a sör olyan, mintha viz lenne. — Nekem Ízlik. Én ugyanis olyan régen n em ittam vizet, hogy nem emlékszem, az izére. (Simth‘s Weekly, SydneyJ Ö tudja Fogorvos: Semmit sem, fog érezni. Páciens: Ne beszéljen annyit, hiszen én is or orvos vagyok. (Evrybody’s Weckjy^ London.) ÁM országutat rajzol az égre és a tengerre — Loth íranda mérnök világraszóló találmánya — 6

Next

/
Thumbnails
Contents