Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)

1930-01-21 / 16. (2237.) szám

1L Mai Hámunk 12 oldal

^ ^V^' ^ SZ^m * *®®*^*® * 1930 január 21

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké: külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. Egyes szám ára I *20 Ke

A sziovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok

Főszerkesztő: politikai napilapja Feieiös szerkesztőDZURANYi LÁSZLÓ FCRGACh GtZA

Szerkesztőség: Prága 11., Panská ulice 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadóhivatal: Prága II., Panská ul 12/111. — Telefon: 34184. —Sürgönyeim: Hirlap, Praha

VÉGÉTÉRT A KONFERENCIA, LIKVIDÁLTÁK A HÁBORÚT

Magyarország váratlan győzelme

Hágában

A magyar delegáció csaknem mindenben elérte célját — Mussolini távirata és Snowden energiája Magyarország oldalára billentette az eredményt — Husionhatórás szakadatlan tárgyalás — Csehszlovákia elvi jelentőségű engedményeket kapott Angliától

Hétfőn délután aláírták a zárőlegyzikönyvet

(sp) Hága, január 20. Talán még a legmegrögzötí-e-b'b magyar optimisták som remélték, hogy a második húgai konferencia Magyarországra nézve oly kedvezően fog végződni, mint végződött. Az igazság győzött és Bethlen István magyar miniszterelnök delegációjával együtt diadalmasan térhet vissza Budapestre. Ez az első eset a háború után, hogy a nagy nemzetközi fórumok előtt Magyarország döntő szerepet játszott és a legcsekélyebb túlzás nélkül megállapíthatjuk, hogy az első eset, amikor álláspontjának igazságát a kisantant ellen- agitációja dacára elfogadták.

A kiharcolt materiális előnyöknél hasznosabb az a morális atmoszféra, amelyet a lankadatlan szorgalmú magyar delegáció és az ismét rendkívül ügyes diplomatának bizonyult Bethlen István gróf Hágában Magyar- ország számára teremtett. A nagyhatalmak zárt falankszban álltak a magyar álláspont mögé. Németország jóakaratát nem kell fölemlítenünk, de annyi tény, hogy Curtius, Moldenhauer és Soha eh t Stresemannál is jobb barátai a magyarságnak. Olaszország páratlan áldozatkészséggel állt a magyar ügy mögé, amiért magyar részről hála és köszönet illeti meg.

Mussolini az utolsó pillanatban sürgönyt küldött a hágai olasz delegációnak, melyben a legnagyobb nyomatékkai fölszólítja, hogy tántoríthatatlan energiával és az utolsó pillanatig tartson ki a magyar álláspont mellett.

Mindennél feltűnőbb Anglia magyarbarát viselkedése. Kezdetben úgy látszott, hogy Snowden a kisantant oldalán van, de amikor tájékoztatták a valódi tényállásról, a közismert energiájú angol államférfin a magyarok legodaadóbb protektorává vált. Három nap óta harcol a kisantant ellen, Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia túlzott kívánságainak letörésére s mint az Ull- stein jelenti,

az utolsó - éjszakán valóságos diplomáciai párviadal támadt Benes és Snowden köj zött s mondanunk sem kell, hogy a vitából Snowden került ki győztesen.

Egyedül Franciaország helyezkedett a kisantant oldalára, de a ma éjszakai monstruó- zus ülés alatt Louűheur is engedett s vég1 eredményben beleegyezett Magyarország legfőbb kívánságainak teljesítéséibe.

Ez a fölfrissült atmoszféra, amelyet a magyarok Hágában kiharcoltak, a közeljövőben aligha változik meg.

A jég megtört, a kisantant presztízsén csorba esett s a franciák nem ölelik keblükre oly meggondolatlan szeretettel a kisantantot, mint eddig tették.

A jobboldali Candide nevű párisi hetilap legutóbbi számában olvassuk, mennyire megelégelték már a francia diplomaták a kisantant államférfiainak, különösen Titu- lescunak, a hírhedt „Titu“-nak dagályos stílusát és mennyivel rokonszenvesebb előttük a férfiason és önérzetesen viselkedő magyar delegáció.

Bethlen gróf végleg kiemelte Magyarországot abból a diplomáciai elszigeteltségből, amelyben a háború utáni évtizedben volt. A négy európai nagyhatalom Hágában 1:8 arányban Magyarország oldalára állott, ami az idők változásának legörven- detesebb tanujele.

Németország, Olaszország és Anglia határozottan a kisantant ellen harcolt, mig Franciaország sem volt Magyarországgal szemben intranzigens. A nyugateurópai hatalmak hangulatváltozása, a kisantant tekintélyének meggyengülése és az a körülmény, hogy a világ figyelmét sikerült fölhívni a magyar ügyre, nagyobb értéket jelent a kiharcolt pénzügyi előnyöknél is.

De a technikái eredmény sem megvetendő. A trianoni békeszerződés 250. paragrafusa, amelynek eltörlését a kisantant követelte, érvényben marad és jogot ad Magyarországnak, hogy a vegyes döntőbírósághoz folyamodjék. Az op- tánsok ügyében összeült vegyes döntőbíróság, amelyből Románia visszahívta delegált tagját, tovább folytatja működését és Románia kénytelen visszaküldeni megbizottát Hágába. Az op- tánsokat elkobzott vagyonukért kártalanítják és a 240 millió arany koronás kártalanítási ösz'- szeg, amelyet a hatalmak Hágában erre a célra elismertek, mindössze 60 millióval kisebb, mint amennyit Magyarország kért. A hágai konferencia kimondta, hogy a főherqegeket. az egyházat és a magánvállalkozókat is kártalanítani kell, holott a kisantant hallani sem akart erről s az erre a célra engedélyezett száz millió aranykorona csupán ideiglenes összeg, mert a vegyes döntőbíróság később ennél az összegnél jóval túlmenő kártalanítást szavazhat meg az

elkobzott vagyonokért. Magyarország ugyan belegyezett abba, hogy 1943-tól 1966-ig évi 13 és fél millió aranykoronát fizessen a Hágában létesített két közös alapba,

hogy Franciaország a francia tökének Magyarországra való bevonulása után bizonyára revidiálni fogja Magyarországgal szemben tanúsított eddigi magatartását.

de ezek az öszegok nem a jóvátétel! fizeít- ségiek alakjában történnek, ami virtuális szempontból óriási eredményt jelent. A negyvenhárom utáni magyar annuitások ugyanis ugyanolyan államadósságnak fognak számítani, mint amilyen államadósság a háború előtt a civilizált világ valamennyi országának volt. A háborúval nincsenek összefüggésben, elmaradásuk őseién a hatalmak szankciókat nem alkalmazhatnak és a külföldi hatalmak semlmféle ellenőrzési jogot nem gyakorol hatnak a magyar pénzpiacra, ami a jóvátételek idejében elmaradhatatlan volt. Az összegek nem a baseli közös bankba folynak be, hanem a két Brocchi-alapba, azaz kiesnek a nemzetközi kontrol alól. Magyarország 1943- ban visszanyeri teljes pénzügyi szuverenitását és a külföldi hatalmak megkérdezése nélkül bonyolíthatja le valamennyi belföldi, vagy külföldi financiális ügyletét. Kölcsönöket vehet föl, építhet, beruházhat, egyáltalán saját belátása szerint cselekedhet, mig ha a negyvenhárom utáni annuitásokat jóvátételként fizetné, mindez szóba sem kerülhetne. Az 1943 után fizetendő összeg különben is elenyészően csekély: a magyar költségvetésnek alig egy százaléka.

Ennyi államadóssága — s ismételjük, hogy ezeket az annuitásokat államadósságnak és nem szankciókkal járó, vagy a függetlenséget megkötő jóvátételnek kell tekinteni — valamennyi államnak van és Magyarország nem járt rosz- S'zul, ha csupán ezt rótták rá.

Sőt, a nyugati hatalmak belátták azt is, hogy Magyarország rendkívül kedvezőtlen anyagi helyzetben van és elhatározták, hogy hathatósan támogatni fogják.

Azonnal a hágai konfemcia után Parisban Loucheur személyes vezetése alatt kölcsön- tárgyalások kezdődnek meg és Magyarország jelentékeny összegű beruházási és likvidálás! kölcsönt kap. Eddig erről szó nem lehetett, s Magyarország kölcsön nélkül vergődött a gazdasági nyomorban. Loucheur bankházai maguk is részt vesznek e kölcsönben, úgy-,

E tények szem előtt tartásával a hágai eredményt magyar szempontból valóban komoly győzelemnek kell tartanunk.

A nagyhatalmak érezték, hogy a kisantantot, főleg Csehszlovákiát bizonyos tekintetben háttérbe szorították- Mivel nem akarták a bríisz- kirozás látszatát kelteni, számos kedvezményt nyújtottak Csehszlovák iának, de ezek a kedvezmények egyáltalán nem Magyarország ro'. á- sára történnek és függetlenek a keleti jóvátételek rendezésétől.

A terheket — hallatlan nagylelkűséggel — Anglia vállalta magára.

Csehszlovákia föLszabaditási adóját leszállítják évi egymillió márkával és a magyar jóvátétel egy százalékát ezentúl Csehszlovákia kapja. Mondanunk sem kell, hogy ennek az utóbbi kedvezménynek pusztán demonstrativ jeli ege van, mert az 1943-ig folyó magyar jóvátétel egy százaléka valóban jelentéktelen összeg, s odaígérése mindössze kibékítő gesztus volt, mert ezentúl — elvben — Csehszlovákia is úgy szerepel, mint „Magyarország hitelezője11. A magyar győzelmet a Csehszlovákiának tett engedmények egyáltalán nem csorbíthatják.

A prágai boulevard-sajtó máris érzi, hogy Hágában Benes külügyminiszter politikája újabb csorbát szenvedett. A lapok riadót fújnak Benes ellen és megbotránkozással állapítják meg, hogy Benes vesztett. A kudarc könnyen belpolitikai következményekkel is járhat, de a tényen ez mit sem változtat.

Az alábibakban részletesen beszámolunk a hágai eredményről. A baloldali Ullstein-iroda nem nevezhető éppen Magyarország, lelkes barátjának és gyakran differenciák támadtak lapjai és Budapest között.

Hogy ezek a tudósítások most mégis teljes határozottsággal megállapítják Magyarország győzelmét, csakis azt igazolhatják hogy a győzelem teljes és elvitathatatlan volt.

A csehszlovák távirati iroda sem változtathat a tényen és nagyjában Ugyanúgy adja le a hágai eredményt, mint az Ullstein-iroda.

Délutánra halasztották a záróülést

Hága, január 20. A második hágai konferencia ünnepélyes záróülését eredetileg ma dé előtt 10 óra 80 perckor akarták megtartani, de az utolsó órában újabb halasztás történt, mivel a nagyhatalmak és a kisantant delegátusai elvi megállapodásaikat egyelőre nem tudták kellő formába önteni és a véghatározat megfogalmazása egész délelőtt tartott. A konferencia elnöke tehát arra kérte a delegációkat, hogy az ünnepélyes záróülést délután öt órára halasszák el. Mivel a német delegáció