Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)

1930-01-21 / 16. (2237.) szám

2

'PR&GM-MAíifem-H 1RLAP

1930 jíinuíir 31, ítfvM. na—a—BB—ne auniwiumiDiiiiHW hm—n—m—

eete fél hétkor elutazik Hágából, Curtius .Taspárhoz ment és kérte, hogy a ráróiilést valamivel előbb nyissa meg. Jaspar és Curtius végre megállapodtak abban, hogy az ünnepi aktus délután négy órakor történik meg.

A tegnapról virradó éjszaka a konferenciák történelmének legdrámaibb éjszakája volt. A delegátusok szakadatlanul tárgyaltak. A kisantant megbízottai és Magyarország képviselői éjfélkor elvileg megegyeztek, de a tárgyalás reggel hatig elhúzódott, mert az eredményt pontos formába kellett önteni. Az utolsó pillanatban Csehszlovákiával is sikerült megegyezni, ámbár a prágai delegációnak a megegyezés szem- melláthatóan nem volt ínyére, amiről a csehszlovák távirati iroda utolsó jelentései tanúskodnak. Anglia grandseigneuri gesztussal belement abba, hogy az angol kincstár rovására Csehszlovákia fölszaba- dáfcési adójának annuitását tizenegy millió márkáról tiz millió márkára szállítsák le. A csehszlovák külügyminiszter elvi jelentőségű eredményt ért el azáltal, hogy a hitelező hatalmak megszavazták Csehszlovákiának a keleti jóvátételek egy százalékát. Ennek az engedménynek természetesen nincs pénzügyi jelentősége s hatása pusztán politikai, mivel Csehszlovákia ezentúl Magyarország hitelezői sorába került, úgy mint Románia és Jugoszlávia. Érdekes, hogy Csehszlovákiát e két kérdésben legfőképpen Olaszország támogatta. Mivel Csehszlovákia jóvátételi felszabadítás! adóját az első hágai konferencia megállapodása szerint Angiig kapja, a csökkentés elsősorban Anglia kárára történt.

Az éjszaka folyamán Ausztriával és Bnlgáriával is sikerült megegyezni.

A borzalmak éjszakáié

A ma éjszakai ülés kétségtelenül egyike volt a világtörténelem leghosszabb üléseinek és mindenesetre a legnagyobb fizikai munkateljesítmény, amelyre eddig nemzetközi konferenciákon sor került. A Magyar- országgal való tárgyalások huszonnégy óra hosszat megszakítás nélkül folytak. Snow- den betartotta szavát: a delegációk addig nem hagyták abba a munkát, amig elvileg meg nem egyeztek. Éjféltájban Loucheur, a II. bizottság elnöke, frissítőket hozatott a terembe és a delegátusok, mint a vadak vetették magukat az ételekre, mert délelőtt tiz óra óta nem ettek. Ma reggel huszperces szünet volt s a munka újra folytatódott. Végre délelőtt féltizenegykor a delegátusok elérték a célt. A kisantant, a nagy hitelező államok és Magyarország delegátusai elhagyták az üléstermet, hogy álomra hajtsák fejüket Megdöbbentő kép volt, amikor a többnyire korosabb államférfiak és politikusok az irtózatos munka után megtörve és a végletekig elcsigázva, karikás szemmel és

a munkában föhnorzsolódott idegekkel, halvány arccal megjelentek a palota kapujában. Néhányan a szó szoros értelmében csak inibolyogva tudtak járni és fiatalabb kollégáik támogatták öltét.

A magyar kérdést a szakértők a délutáni órákban tovább tárgyalták. A fődelegátusok pihenni térhettek, mert délelőtt csupán a mellékkérdések kidolgozásáról volt szó.

Mussolini és Snowden harca Csehszlovákia ellen

Vasárnap délelőtt tiz órától hétfő délelőtt tizenegy óráig az ülés megszakítás nélkül tartott. A drámai feszültség a végsőkig fölcsigáz- ta a delegátusok idegeit s nincs az a nagy sporttéljesitmóny. amely fá/rasztóbb lett volna, mint az agynak ez az állandó koncentráltsága és a folytonos tárgyalás.

Egyrészt Anglia és Olaszország, másrészt a kisantant között szörnyű és elkeseredett küzdelmek folytak. Főleg Csehszlovákia nem engedett. Mussolini éjszaka táviratot intézett az olasz delegációhoz, amelyben megparancsolta, hogy tovább is a legnagyobb nyomaíékkal védelmezze Magyarország érdekeit. Az angol delegáció körében

azt beszélik, hogy Snowden és Benes között órákig tartó küzdelem folyt, amely gyakran az objektív vita hangneméből átcsapott a személyeskedésbe. Snowden kitartóan védte a főhercegek jogait. Gyakran úgy látszott, hogy a szakítás elkerülhetetlen. Végre sikerült nagy vonalakban megteremteni a megegyezést.

A döntőbíráskodás ügyében a bot3!mák abban állapodtak meg, hogy 91. arbitrázs bíróságot. a jövőben két semleges taggal kiegészítik és má« *dik •nstancián&L az állandó hágai nemzetközi döntőbi'•óságot snierik el. Ez a írás ’dik instancia dö. en fog Magyarország valamennyi eddig el nem döntött panaszának ügyében. Az optám ok kár>aldu liánra szükséges összeg moblizálására r-égy és fél százalékos benno-k kiadásával fog történni s a bon- nokat a jóvátételi bank jegyzi

Ma délben Csehszlovákia és Magyarország deL-gátusai a bolsevista habomban szenvedett szlovenszkói kárnk kártalanifásárak kérdésével íog’alkoziak. Ar osztrák bizottságot délután három órára nivták össze.

1 magyar Jóvátételi kérdés rendezésének sémája

Hága, január 20. A magyar jóvátételi kérdés rendezése főbb vonalaiban a következőképpen hangzik:

A legfontosabb kérdést, azaz az optáns- kérdést és a tiszta mezőgazdasági pörök kérdését pénzügyi szerződés szabályozza, amely szerint a kisantant kétszáznegyvenmillió aranykoronás alapot teremt, amelyből kártalanítani kell a magyar opíánsokat a Romániában, Jugoszláviában és Csehszlovákiában lefoglalt birtokokért. A kártalanítások végösszege nem haladhatja túl ezt a 240 milliós összeget. A 240 milliót a kisan- tantállamok kölcsön alakjában azonnal mobilizálják. A hágai tanácskozások után Pá- risban megkezdődnek a tárgyalások a Lou- cheurhcz közelálló francia bankcsoporttal és a kisantanthatalmak kiadják a 4.5 százalékos bonnokat. A kártalanitási eljárás lefolyása a következő lesz: A vegyes döntőbíróság a jövőben is, mint eddig, dönt a magyar állampolgárok követeléseinek jogosságáról. Románia visszaküldi biráit a vegyes döntőbíróságba. A bíróság döntése után a felek megállapodnak a kártérítés öszegének nagyságában. Természetesen esetről-esetre a pörösködő felek a döntőbíróság nélkül is megegyezhetnek, vagy a klsantantállamok természetben is visszaadhatják az elkobzott birtokokat.

elésben nem sikerült tisztázni, mert a trianoni békeszerződés 191. pontja az uralkodó család (tehát a Habsburg-család) tagjait kirekeszti a kártalanításból s igy a jövőben a főhercegek stb. folytatni fogják pőréikét. Az öt nagy hitelező hatalom mindenesetre hajlandónak mutatkozott arra, hogy függetlenül a pörök eredményétől, egy második, százmillió aranykoronás alap megteremtésével biztosítsa Magyarországot minden eshetőségre. A főhercegeket stb. egyelőre ebből a százmillió aranykoronából kártalanítanák. Ha a folyamatban levő pörök nagyobb összegeket Ítélnek meg, akkor a különbséget a bepörölt államok, tehát Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia fizetik meg. A trianoni békeszerződés 250. paragrafusa továbbra is érvényben marad, tehát az a döntőbíróság is, amelynek döntenie kell az optánsok ügyében. A döntőbíróságot a mai szabályozással két taggal kiegészítik. Eddig a döntőbíróságban egy magyar biró, a kisantant egyik képviselője és az a semleges elnök foglalt helyet, akit a népszövetség nevezett ki. A döntőbíróságot most két semleges taggal kiegészítik, akiket a hágai nemzetközi bíróság nevez ki. Ezenkívül Magyarország beleegyezett abba, hogy a döntőbíróság felettes fórumául a hágai nemzetközi döntőbíróságot ismerjék el és az op- tánsügy döntőbíróságnak felei legfőbb instanciaként hozzá folyamodjanak.

Az 1943 utáni annuitások

Magyarország hajlandónak mutatkozott arra, hogy adminisztratív adósságait 1943 után évi 13 és fél millió aranykoronás annuitások alakjában törlessze. A törlesztés 1867-ig tart. Adminisztratív adósságok alatt nem a jóvátétel értendő, hanem azok az összegek, .amelyekkel Magyarország a nyugati hatalmaknak tartozik, például a le m m szállított hadianyagért, iparcikkekért, állatállományért stb. Tiszta pénzügyi jóvátételt Magyarországtól nem kérnek. Az évi 13 és fél rniliió aranykoronás annuitások az amortizációs kamatok levonásával azt jelentik, hogy Magyarországra adminisztratív adóssága törlesztése fejtben íökealakban 87 és fél millió aranykoronát róttak ki A jelen pillanatban a magyar jóvátételi annuitása tízmillió aranykoronám rúg s ez az összeg később tizennégymillió aranykoronára emelkedik. Ez az össaeg és az 1943 után vállalt kötelezettségek a magyar államháztartásnak alig egy százalékát teszik ki 1943- ban, amikor az uj annuitás életbe lép, Magyarország amorlizálía népszövetségi kölcsönét, úgyhogy államadóssága kisebb lesz, mint a háború előtt volt. Magyarország tehát 1943-ban fölszabadul valamennyi háborús megterhelíetés alól. Ebből a konstrukcióból viszont az tűnik ki, hogy Magyarország már most visszanyeri korlátlan financiális s/.uve- rénitását és akadály nélkül vehet fel kölcsönöket á külföldön, mig eddig a jóvátételek rendezésének bizonytalan helyzete miatt a nagyhatalmak megtiltották a budapesti kor- mámnyak, hogy kölcsönöket vegyen föl és a külföldi bankok sem voltak hajlandók a financiális bizonytalanság miatt kölcsönt folyósítani, ami végeredményében a magyar gazdasági helyzet válságának főóra volt. Ez a helyzet most megváltozik. A nagyhatalmak megígérték, hogy mindenképpen segítségére lesznek Magyarországnak a szükséges külföldi kölcsönök megüeremíésénéL Jólinformált körök szerint rendkívül nagy összegű és sürgős invesztációs kölcsönről van szó, melyet nagy részben a magyar államvasutak kiépítésére és a magyar mezőgazdaság* termelés nemesítésére fordítanak. (A gaboua- gazdálkodást mezőgazdasági nemesíermény- gazdáJkodásra alakítják át.)

Teljes győzelem

A föfhersesefc

A másik nagy kérdés, amely körül különösen az utóbbi napokban tombolt a harc, a főhercegek birtokainak (főleg József és Frigyes birtokairól van szó), az egyházak birtokainak, a korona-uradalmaknak, a nagy ipari vállalatok és a vasutak vagyonának kártalanítása volt. A jogi álláspontot e kérAz Üllőiéin- iroda megállapítása szerint a

magyar delegáció és különösen Bethlen István miniszterelnök, akfrendkivül ügyesen vezette a tárgyalásokat, óriási eredmbiyí könyvelhet el és nagyjában elérte azt, amit célul tűzött maga elé.

Az osztrák kérdést ugyancsak szabályozták és Ausztria a jövőben nem visel lényeges terheket Az osztrák köztársaság Magyarországhoz hasonlóan visszanyeri pénzügyi szabadságát. Bul- n> gária 11 millió aranyfrankba annuitásokat fizet-, de valósznüleg moratóriumot'kap.'A dóbrudzsai birtokok likvidálásának kérdésében Bulgária és Románia tovább folytatják tárgyalásaikat.

A hágai tárgyalások alatt Curtius német külügyminiszter és Bethlen magyar miniszterelnök a függőben lévő német-magyar kereskedelmi szerződésről is tárgyalt. Jólinformált körök

FABRICZY FÉLIX BOLDOGSÁGA

REGÉNY

(8)

Eszter érdeklődve hallgatta. Utóbbi esztendőiben vajmi keveset forgott uj emberek között, házasságuk néhány hónapja is inkább a világtól távol telt el s most ujult örömmel figyelte az embereket.

De ez a Hagen fárasztott. Miután hatalmas körmondatokban ecsetelte a zuhanást és szörnyű részleteket festett a lehetőségekről, a behozás és a skizés szépségein lelkesedett. Ám ezzel is rohanvást elkészült és a 'látra szépségének áldozott, mint egy idegeu- vezető kalauz.

— De hisz ön nem is volt fenn a csúcsokon? — vetette közbe Eszter.

Hagen nem jött zavarba.

— Valóban, nem, nagyságos asszony. De pontosabban ismerek mindent, mint aki látta. Ez az én elméletem a sztereoszkópikus ismeretekről.

— Tessék?

— Hát kérem. Valahány ember járt a szebb helyeken, annyiféleképpen figyelt, látott, emlékezett. Minden ember másféleképpen. Én összegyűjtöttem az ő tapasztalataikat, véleményüket s ezáltal sokkal plasztikusabb képem van mindenről, mintha magam is ott jártam volna. Elvégre én is csak egy ember vagyok, egyféleképpen látok, miig azok százan voltak s ha mindegyik lehozott magával egyetlenegy eredeti megfigyelést, már javított a sztereoszkópomon.

A kapitány felkönyök ölt:

— Hallod, ez nem is rossz!

Gyanakodva tette hozzá:

— A magad elmélete?

Irta: SZOMBATHY VIKTOR

Hagen Attila önérzetesen billegette turbánját:

— Kérlek, kérlek! Igazán nem megyek kölcsönkérni eszmét senkitől!

De felnevetett s vele együtt a másik kettő is. A hangulat valamennyire oldódott feszességéből s félórái szózuhatag után Hagen jónak látta, hogy megossza a szót.

— De most magukról beszéljenek! Roppant őr vendek, hogy sikerült az én kedves barátom bájos feleségét megismernem, végtelen szimpatikus ez a találkozás.

Mind több teret engedett Félixnek és Eszternek a beszédben s mire távozni készült, olyannak tűnt a dolog, mintha interjúvoló riporter ülne Félix ágya szélén, aki a hős huszárkapitányt az utolsó leheletéig kérdezi.

Estellett A fürdő gyér lámpái egymásután lobbantak fel, mire Hagen Attila bu- csuzkodni kezdett. Sok dolga van, a villája most üresen áll s azt javítja belülről. Tavaly is mennyi bérlő volt még benne. Mert most ebből él, a bérekből. Ezt még mind egy szuszra mondta el. Majd, mielőtt végképpen eltávozott volna, még visszaszólt:

— Holnap este hangverseny lesz a nagyteremben. Nem parancsolják meghallgatni?

Becsukódott végre az ajtó. Eszter kíváncsian nézett utána.

— Vájjon kinek és minek az ügynöke ez?

A kapitány ásított:

— Sajáton agának!

Eszter még szeretett volna valamit kérdezni. Egyáltalán, sok mindent szeretett volna még kérdezni, megbeszélni az urával, mert Hagen, ha egyebet nem tett, legalább megmozgatta a kedélyeket, ebtwn a szobában. v,

De a kapitány már falnak fordult és menthetetlenül aludni kezdett.

9

Hagen Attila mint egy robbant bomba tőrt be másnap estefelé az ajtón. Szaporán beszélt s miután néhány pletykát elujságolt — mert hová el nem jut a pletyka, még itt sem szabad tóle az ember — szabályszerűen meghívta Féiixéket a hangversenyre. Valami brünni művész fog zongorázni többek között. Lesz bűvészmutatvány is.

— Silány program, de az ember örülni tud. hogy ebben a zavaros világban ilyet is talál — ajánlhatta Hagen Attila a műsoros estet, mintha legalább is részese lenne a jövedelemnek.

— Nem megyek, igy, tőrt karral! — jelentette ki Félix.

Attila tir könyörögve nézett az asszonyra.

— Olyan kevés itt a szórakozási lehetőség, ki kell használni.

A kapitány felült.

— Ha a feleségem akar, ő lemehet.

A feleségéhez fordult, kérdezte:

— Noé, nem akarsz lemenni?

Hagen hevesen pártfogolta az eszmét.

— Dehogynem! — integetett kézzel-láb- bal — persze. Nagyon örvendek, hogy a nagyságos asszonyt gardírozhatom.

— No, gardírozni talán mégsem — mosolygott az asszony — legfeljebb kisér.

— Minden lovaglás szolgálatra kész örömmel!

Eszter tűnődött. Itthagyja az urát egyedül? De Hagen annyira unszolta, az ura i® küldte, különben sem volt kint két napja, mióta az ura fekszik, tehát bólintott a fejével.

— Jöjjön fel értem! — szólt Hagennefc.

Az jött is, megviselt szmokingban, sőt, nagyobb hatás kedvéért monokli is társult öltözetéhez.

Eszter megcsókolta az urát

— Egyedül hagyom. Álmodjon szépet.

A nagy étterem zajos, volt s a társaság összetétele nagyon különböző. Néhány ógkék uniformisos francia tiszt, azok kísérete, leányok, akik roppant elegánsan akartak mozogni, idős, fehérhajói hölgyek hatalmas lor- nyonokkal mint fegyverrel, pár estélyi ruhás ur, de még többen csak úgy, délutáni ruhában jelentek meg. Sőt egy, elkeseredésében idáig tévedt angol házaspár túr ista öltözetben terpeszkedett a nádion a tu székben.

Fabriczyné meg Hagen távolabb ültek a zongorától, amely mellett nemsokára megjelent egy frakkos ur s belevágott Beethoven harmadik szimfóniájába. Később egy hegedűs is társult másodiknak, hogy illően idézhessék Lisztet, majd, változatosság okából, egy álmosképü férfi szuggesztiós mutatványokat végzett a közönségen. A siker közepes volt.

Lomnic tétlen személyzete az ablakok körül állt a csillagos estén s kapkodta a hangfoszlányokat, a zenét, a nevetést, a tapsot s a tányércsörgést.

— Nem tartja nagyon unalmasnak? — fordult oda Hagen Eszterhez.

Eszter megrázta a fejét.

— Olyan ritkán volt részem utóbbi időben az ilyesmiben, hogy nem lehetek szigorú kritikus.

A hangverseny nemsokára véget ért. A pincérek szabad helyet biztosítottak a táncosoknak s valami titokzatos eredetű szalon- zenekar kísérete mellett néhány pár táncolni kezdte a divatos vanszteppet.

Ez a tánc még háborús maradék volt s nem a fékevesztett, Amerikát-utánzó Európa táncmámora a jazz-banddel. Most még csak a fiatalok rakták. Eszter, mint komoly asszony, természetesen ülve maradt. Hagen erővel pezsgőt akart hozatni. Szerencsére kiderült, hogy a tábornok asztalára vitték az utolsó két megmaradt üveget, amit Ha- gen nem is bánt ojy nagyon.