Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)

1930-01-18 / 14. (2235.) szám

1930 január 18, szombat. ^I^<LAjA\\G^AR.HYttLAr> A szocialista pártok szociális kérdések rendezésétől teszik függővé a mezőgazdasági követelések teljesítését Újabb agrárjavasiat — Mentesíteni kei! a belföldi élelmiszereket a forgalmi adó alól 3s mérsékelni keli a vasúti tarifákat Prága, január 17. Az agrárpárt tegnap újabb 'kezdeményező javaslatokat nyújtott be a kép visel őházbao. Az agrárkövetelések első­sorban a mezőgazdasági termékek autonóm vámjainak visszaállítására vonatkoznak. Ennek a követelésnek az lehet a következ­ménye, hogy Csehszlovákia kénytelen lesz fölbontani Magyarországgal való kereske­delmi szerződését. Az agráriusok kikötik, hogy az autonóm vá­mokat kereskedelmi szerződésekkel ne le­hessen mérsékelni. Vagyis ezek volnának a minimális vámtételek. Ennek következménye az lehetne, hogy föl kellene mondani a Len­gyelországgal kötött tarifaszerződést is. A ga­bona- és lisztimportot behozatali engedélyek­hez kell kötni. Behozatali engedélyeket csakis mezőgazdaságilag orientált bizottságok indít­ványára szabad adni. További javaslatukban azt követelik, hogy a malmok köteleztemse- nek amna, hogy a külföldi gabonát belföldi rozzsal és búzával meghatározott minimális viszonylatban keverjék. A mesterségesen fe­hérített liszt behozatalát és eladását megkell tiltani. A len behozatalát engedélyhez kell kötni. Adózási téren azt követelik az agráriusok, hogy az összes belföldi élelmiszereket mentesít­sék a forgalmi adó alól. A vasút tarifapoli­tikájában mérsékelt belföldi és exporttari­fákkal kedvezzenek a mezőgazdaságnak, A még át nem vett magán vas utakat a legsür­gősebben államosítani kell. Az agráriusok javaslataikban a legnagyobb súlyt a mezőgazdasági szövetkezetek kiépíté­sére helyezik. Állatvásárlásokra eladási szer­vezeteket kell teremteni, amelyeket az állam segélyez. A mezőgazdasági szövetkezetek szervezeteit olcsó és kamatmentes' hiteleikkel kell segélyezni. Az agráriusok javaslataik in­dokolásaiban rámutatnak az egyre növekvő mezőgazdasági válságra és az ezzel kapcsola­tos gazdasági következménvekre. Az egész közvélemény tisztán látja azt, hogy a mezőgazdasági krízist könnyen követheti az ipari és kereskedelmi válság, sőt az egész nemzetgazdaság válsága is. A válság okai elsősorban a kereskedelem- és vámpolitikában keresendők. Szem előtt kell tartani azt is, miképpen oldják meg a maguk válságát a külföldi, elsősorban szomszédos államok. A két agrárpárt kezdeményező ja­vaslatai sürgős letárgvalását kéri. Az agráriusok követelésének elintézése máris halasztást szenved, miután a cseh szociáldemokraták a gabona- monopólium bevezetésének ellenértékéül állí­tólag a gabonavámok megszüntetését követe­lik. Tegnap késő este a két szociáldemokrata párt képviselői tanácskoztak, s ezen a tanács­kozáson Bechyne népjóléti miniszter részletes jelentést tett a legsürgősebb gazdasági kér­désekről. A szociáldemokraták nem járulnak hozzá, hogy csak az agrárkérdéseket intézzék el, hanem junktimha hozzák az ő szociális kö­veteléseik elintézésével. A legközelebbi politikai események kétsé­gen kívül ezen junktimért való haTc jegyében fognak lefolyni. Az agrársajtó a szocialisták ellen Hogy mennyire kiélésedéit a helyzet az agrárok és a kormányprbi szocialisták kö­zött, erre nagyon jellemző a Ventoov mai vezércikkének nehány szakasza. — A probléma nagyon egyszerű, — írja a lap. — Éppen olyan egyszerű, mint a mun­kásság alacsony bérekből származó válsága. Semmi mással nem lehet segíteni a munkás­ságon. mint a bérek gyors emelésével. És minden sztrájknál, munkáskizárásnál és munkáisakciónál mindenkor béremelésről van szó ilyen vagy amolyan formában. A mező- gazdaság válsága szintén a mezőgazdasági munkás alacsony bérének a következménye. Sürgősen emelni kell ezt a bért- S hogy le­hessen ezt megcsinálni? A gazdák jövedel­mét kell emelni a mezőgazdasági termények árának emelésével. Aimig ez meg nem törté­nik, addig tartani fog a mezőgazdasági vál­ság. ,,Csak amikor a kapitalista rendszer megszűnik, akkor fog megszűnni a mezőgaz­dasági válság. Ez a szociáldemokraták vála­sza a fö!diniveseknek- Éppen olyan, mint­ha mi azt mondanék az éhező munkásnak. ,,várjál, majd megkapod a magadét, ha a vi­lág je7enleg fönnálló rendszere megválto­zik". De kii nagyobb támasza & pénz és ipa­ri kapitalizmusnak az egész világon, ki van életre-halálra összenőve a nagyiparral, a kar­tellekkel, a trösztökkel s ezek nemzetközi or­ganizációival, ki szolgálja legjobban és leg­szívesebben ezeket ? A szociáldemokrácia, amelynek vezérei ugyanabból a családból ke- kerülnek ki, mint a kapitalista világ vezetői. Amikor a szocialisták kormányon vannak, so­ha sehol nem szüntetik meg a .^kapitalista“ rezsimet.- Hol tettek a szocialisták legalább egy lépést a kapitalista rend ellen? Kormá­nyon voltatok Németországban és máshol és évtizedek óta kormányon vagytok különböző terül eleken és a kapitalista világ oszlopai szociáldemokratákat választanak, mert a szociáldemokraták támogatják a kapitaliz­must. A társadalmi rendet csak Oroszország­ban változtatták meg a kommunisták a szo­ciáldemokrata1- Marxának programja sze­rint- Hogy milyen nyomorba vetették a sze­gé.: y orosz nemzetet, arról a szocialista lapok £« Írnak. — A nemzeti szocialisták is cifra szavakkal akarnak jóllakatni- ,.Földmivesek, várnotok keli, míg a fogyasztók vásárlóképessége emel­kedni fog, s csak azután lehet megszüntetni a .mezőgazdasági válságot" így festenek a szocialisták abban a pillanatban, amikor a földmivesek azt kívánják tőlük, hogy telje­sítsék a választások előtt tett ígéretei­ket — írja a cikk végén a Venkov. A kereskedelmi mmisitérmtól függ a komáromi iparosok és kereskedők határátlépési engedéseinek visszaadása A belügyminisztérium Holota képviselő közbenjárására hajlandó visszaállítani a status quo-t Prága, január 17. Komárom város iparo­sai és kereskedői állandó határátlépési iga­zolványokkal rendelkeztek, a komáromi ál­lami rendőrség azonban a múlt év utolsó napjaiban arról értesítette az ipartársulatot, hogy a kereskedelmi szerződésre való te­kintettel január elsején megvonja az állandó határátlépési igazolványokat. Az ipartársu- ■lat vezetősége fölkereste Holota János dr. magyar nemzetipárti képviselőt és fölkérte, hogy ebben az ügyiben interveniáljon az or­szágos hivatalnál. Holota nemzetgyűlési kép­viselő intervenciója Pozsonyban nem járt eredménnyel, miután az országos hivatal ki­jelentette, hogy ez az ügy a belügyminiszté­rium hatáskörébe tartozik. Holota János dr. tegnap a belügyminisztériumban eljárt eb­ben az ügyben és az illetékes osztályfőnök biztosította afelől, hogy a belügyminisztérium hajlandó a status quo ante-t fenntartani, föltéve, hogy ez el­len a kereskedelemügyi minisztérium nem foglal állást. A belügymi n i sztér i um telefonon információ­kat kért az országos hivataltól és a komáro­mi rendőrségtől s egyúttal érintkezés-be lé­pett a kereskedelemügyi minisztériummal is. Miután a kereskedelemügyi miniszté­riumnak az igazolványmegvonásról még nem volt tudomása, nem adhatott fölvilágositást az interveniáló képviselőnek. Holota képvi­selő a jövő héten fölkeresi a kereskedelem­ügyi minisztert, hogy kieszközölje tőle a komáromi kereskedőkre és iparosokra néz­ve oly rendkívül fontos egzisztenciális kér­dés kedvező elintézését. Englis egyik szavával visszavonta, a másikkal megismételte a cseh kisebbségi iskolák fényűzéséről lett kijelentését A képviselőhöz költségvetési bizottságának mai vitájában föl­szólalt labloniczky János orsz. keresztényszocialistapárti képviselő Aklasszikus v g/^fókéBesS szépség Prága, január 17. A képviselőház költség- vetési bizottsága ma folytatta a költségvetés általános vitáját, amelyet még holnap is foly­tatnak. A részletes vita a jövő hé tép kezdő­dik. A vita első szónoka Mojto szlovák népipárti volt, aki különösen az ellen emelt kifogást, hogy a költségvetésből nem lehet megállapítani, mennyi Szlovenszkó kiadása és bevétele. Kevesli az állami hozzájárulást Szlovenszkó közigazgatásának költségeihez. A költségve­tés struktúrája lehetővé teszi azt, hogy egye­sek állandóan azt hangsúlyozhassák, hogy a kormány Szlovenszkóra ráfizet. Az állami szállításokból Szlovenszkó csu­pán 4 százalékot kap. Az adóreform nem hozta meg a várt ered­ményt. Kifogást emel az ellen, hogy a költ­ségvetés 20 százalékát a nemzetvédelmi és a külügyminisztérium emészti fel. A költségve­tést nem fogadja el. Windirseh német agrárius leszögezi, hogy az állami kiadások tulmagasak, egy milliárd- dal le lehetne szállítani. A pénzügyminiszter bejelentette, hogy a leghőbb feladata a taka­rékoskodás lesz. A szónok kérdezi, miért nem hívják ismét életre az úgynevezett taka­rékossági bizottságot. A takarékoskodás he­lyénvaló az Lsfcolaügy terén, számos fölösle­ges iskola van és takarékoskodni kell az ál­lami közigazgatásban. Az állami hivatalok­ban be kellene vezetni a nyolc órai munka­időt, de ezzel egyidejűleg az állami tisztvise­lőik fizetését is rendezni kell. Ezután beszél a gazdasági válságról s annak a reményének ad kifejezést, hogy a többi pártok, ha nem is száz százalékosan, de nagyobb részben ma­gukévá teszik az agrárpártok kezdeményező javaslatait és ezeket a legrövidebb időn belül törvényerőre emelik, Windirseh beszédének vége óriási feltűnést keltett, mert a kormányképviselő kijelentet­te, hogy pártja részéről nincsen meghatalmazása a költségvetés mellett szavazni és a hozzájá­rulást a párt csakis az ügyek további fejlő­désétől teszi függővé, de reméli, hogy a többi pártok lehetővé teszik neki, hogy majd a költségvetés mellett szavazhasson. Stenzl német iparospárti rámutat arra, hogy az 1930. évi költségvetés teljesen eltér az 1928-astól. Ennek zárszámadásaiból ugyan­is kitűnik, hogy bár az e^venes adókból fo­lyó bevételek csökkentek, az ez évi költség- vetésben mégis magasabb összeg van előirá­nyozva. A fogyasztási adóknál ennek az el­lenkezőjét látjuk. Az adóelengedéseket igaz­ságtalanul hajtották végre, az általános kere­seti adókból, tehát olyan adókból, melyekkel legfőbbképpen a kisiparosokat terhelik, csudán 6.6 milliót írtak le, nagyiparosok és nagybankok adóleirásá vi­szont 49 millióra rúg. Elvárja, hogy az ez évi népszámlálást az igazságosság szellemé­ben hajtják végre. A költségvetést nem fo­gadja el. Adamek cseh néppárti a költségvetés mel­lett beszél, majd az ülést félbeszakították. Englis pénzügyminiszter beszéde A vitát délután folytatták s Jezsek cseh nemzeti demokrata után Englis pénzügymi­niszter válaszolt a vita folyamán elhangzott beszédekre. Elsősorban az adóreformmal foglalkozott és az állami statisztikai hivatal legújabb adatait idézve kimutatta, hogy 1927-ben 33.324 millió korona adóköteles jö­vedelmet állapítottak meg, ebből telekre 16.68, épületekre 1.4, vállalatokra 23.75, fi­zetésekre és bérekre 53.88, pénztőkére 3.12 és egyéb jövedelemre 1.11 százalék esett. Ezen jövedelmek után kivetettek, 998 millió korona adót. Tehát többet, mint amennyit a legfelső számvevői hivatal kimutatott. A megadóztatott jövedelemből munkaadóikra esett 63.8 százalék, alkalmazottakra és a munkásokra 36.17 százalék, vagyis 360 mil­lió korona. A megállapított jövedelem országrészek szerint a következőképpen oszlik fél: Cseh­ország 61.82. Morvaország 18.67, Szilézia 4.4, Szlovenszkó 13.06 és Ruszánszkó 1.25 százalék. A miniszter ezután válaszolt Hackenberg né­met szociálmemokrata képviselőnek és hang­súlyozta, hogy a lakásproblémánál komolyan intézkedni kell, mert máskülönben a kor­mány nem tudja megállapítani, hogy milyen garanciákat nyújthat az építkezésekre, meny­nyi lakásra van még szükség s milyenek lesznek a lakbérek. Az ő véleménye szerint az állami garanciának az a célja, hogy a kis­embereket lakáshoz juttass# és ez elvből ki­folyólag talán helyesebb lenne, ha az állam maga építene, különösen a nagyvárosok proletariátusa ré­szére kis lakásokat, mert még a Iegmérsé- kpUovu mellett is megtakarítana ab­ból, amit most teljesen tervszerütlenül ga­rancia cimen elkölt. Tekintetbe kell venni azt, hogy az állami tisztviselők nagy része már uj lakásban la­kik, ugyanez vonatkozik a munkásság nagy- részére is. Az adóelőírások már elkészültek és most az adóhivatalokra vár a nagy munka, hogy az adókivetéseket fel is dolgozza. A miniszter visszavonja expozéjának azon kitételeit, melyekkel a cseh kisebbségi is­kolák építése körüli fényűzést tette szóvá. Csak azt akarta akkor mondani, — úgymond — hogy egyes helyeken állították föl luxurió- zus épületeket, egy ilyen épület helyett két rendes iskolát lehetett volna felállítani. A kereskedelmi adók teljes eltörlése veszélyez­tetné az államháztartás egyensúlyát. Végül foglalkozik a gyógyaiappal fa (lieceboy fond), mely ellen annyi sok panasz hangzott el. Véleménye szerint ezit a problémát olyképpen lehetne megoldani, hogy a gyógy- alapot teljesen megszüntetnék és az állami tisztviselők a gyógykezelésük bizonyos ré­szét visszakapnák az államtól. A régi nyugdíjasokat nem engedi éhenhahii. A közel jövőben ők is megkapnak mindent, ami megilleti őket. Ezután felszólalt Jabloniczky János dr., az országos keresztényszocialista párt nem­zetgyűlési képviselője, akinek nagyérdekes- ségü beszédét lapunk holnapi, vasárnapi számában fogjuk részletesen ismertetni. A vita utolsó szónoka Moudry cseh nem­zeti szocialista volt. A legközelebbi ülés szom­bat délelőtt 9 órakor lesz. — Megválasztották Miss Romániát. Bukaresfből jelentik: Miután Franciaország is. Ausztria is meg­választotta inár a maga szépét, most került sor Mi ss Románia megválasztására. Miss Románia 1930: Zoe C. Dana bukaresti urUeány. joghallgatómé lett. Az uj szépségki rá'lyuő 22 éves, fekete szemű. «

Next

/
Thumbnails
Contents