Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)
1930-01-18 / 14. (2235.) szám
1930 január 18, szombat. Szomorú jegyzetek egy elpusztult városról Beregszász, január közepe. (Kilrtildöírt munkatársunktól.) Beregszász---- A gy orsvonat egy [>ercre áll meg, néhány utazó száll ki. Később megtudom, hogyha Beregszásznak, az idegenforgalma ... # A néhány érkezőt az autóbuszon kívül a rozzant kocsik tömege várja és gazdájuk, hangos kon- ifcurrenciával két koronáért hajlandók a az utast a város bármelyik részébe elvinni. Mint utóbb megtudom azt is, hogy ez a kis kép a beregszászi viszonyoknak a legjobb jellemzője. # A szállodában három vendég van rajtam kívül. A kávóházbao egész különös arcú kávéházi vendégek ülnek. Valahogy meg Vitézik rajtuk, hegy nem szórakozni vágyásból ülnek a kávéházban, hanem a munka- és kereseti alkalmak hiánya kényszeríti őket kényelmetlen semmittevésre ... # A káváház előtt a taxik sora áll. Három koronát kérnek egy kilométerért, de ha valaki komolyan akar utazni, elviszik 2 koronáért is, sőt olcsóbban... Délután úgy három óra felé beszélgettem velők, aznap még senki sem akart komolyan utazni........ # A megszokott kereskedelmi kifejezések, hogy ..pang a piac'1, „válságban a kereskedelem“ s ehhez hasonlók, itt Beregszászom nem jók. itt nem pang a piac, itt nincs kereskedelmi válság, mert itt egyszerűen megszűnt minden kereskedelem ... Hej a régi jó idők, — mondja az egyik kereskedő — amikor még azt mondtuk, hogy rosszul mennek az üzletek, elmúltak, ma már nincs is, ami rosszul menjen... # Ez a gazdasági leromlás természetesen nemcsak A kereskedőket érinti és főleg a termelőket sodorta a tönk szélére ... Mint ismertes, Beregszász és vidékének a 6zöilőte.nmeléö volt a létalapja és régi jelszó itt, hogy „Bot a ml kenyerünk". Ez is megváltozott ós csak úgy mondják „Bor a mi bajunk".... # A ezöUőtermelés megmentésére a lakosság minden lehetőt megpróbált, se szeri se száma a sok deputációzásnak és az ugyanannyi ígéretnek. Ma már nem is lehet nagyon segíteni és semmi kilátás arra, hogy a termelés jövedelme a megélhetési nívóig megjavuljon. # Sőt ma már a borhanrisitás 6em üzlert. Az Összes nagy borhamisítók tönkrementek. Ma. már nem igen rontják él a vizet... # A vaAamiloíf nagyon is virágzó város leépítése befejeződött... Ma a falunál is falubb és ez a falusi tás a lakosságra nézve rosszul végződött Beregszász megőrizte a régi város hibáit és a falunak is csak a rossz oldalát tanulta meg... # Nagy a nyomor, nincs kenyér ós ez igaz is. Nem telik kultúrára, nincs az a művészi esemény, amely érdeklődést váltani 11. De azért valahogy mégis van valami, ami érthetetlen. Ez a nyomorúságban küzködő város női divat terén felülmúlja a világvárosokat. Az asszonyok egymással versenyeznek az öltözködésben, de a férjek verseny nélkül mennek ebben tönkre. Egész hihetetlen ... Hallom, hogy egy cőegyleta bálon a toalettek értéke közel járt a kétszázezer koronához___ A mulatság jóté konycéhi volt és a nagy öltözködő; miatt a szegényeknek alig jutott ... költs ég vetésekből mindig ezt törlik először. A koldusszegény, anvig a lába bírja, kéregét, néha bekísérik a rendőrségre, — szegény fejének az sem rossz megoldás ... # Csatornázás hiányában az egész városban nincs egy pohár jó víz. A. csatornázásra már valamikor meg volt a pénz, a terv is elkészült. Ez azonban Beregszászban nem jelenti azt, hogy meg is van. A városban nagyon sok a malá-riás és sok a tüdőbeteg ... # Beregszász a blikkek város. Itt mindegyik különb a másiknál. A kenyéréit való harc itt nem is küzdelem, hanem pocsék veszekedés. Se élni, se meghalni nem hagyják egy máit. Az utóbbit nem jóságból, hanem szükségből... * Az egész városon valahogyan rajta feksaák a szomorúság. Mindenki menekülni szerelne innen és mindenki marad. # Ez az a város, ahol soha nem történik semmi és az emberek azt szeretnék elérni, hogy semmiféle napi esemény ne legyen. Ne járjon a posta, mert csak felszólító leveleket hoz és ne tárgyaljanak a törvényszéken, mert ott mindenki alperes... # Megyek tovább. Este van. a villany fénye gyengén világítja az ucrákat, fjedig az egész köztársaságban itt a legdrágább az áram ... Kiérek a vasúthoz és miikor a vonatba beszállok, megkönnyebbülök.... „Minden megváltozott az nj államban — az erdéivi németek hátrány ára91 A szász orvosok megállapítják, hogy a magyar uralom alatt összehasonlíthatatlan jobb dolguk volt München, január 17. A Münchenben megjelenő Völkischer Beobachter, a nacionalista német gondolatnak egyik legharcosabb és legismertebb lap1' ■ le u'óbb részletesen ismertette azt az érdekes beszédet, amelyet Gundhardt Károly Egon nagyszebeni orvos, az erdélyi német orvosegyesület egyik vezető tagja, intézett a romániai német medikusokhoz. Gundhardt dr. előadásában hangsúlyozta, hogy minden erdélyi orvos csak fájdalommal tud azokra az időkre gondolni, amikor az erdélyi németek egész lakóterületén és azon túl is, a német orvos volt az irányadó. Mindenki tanúságot lehet arról, hogy egészen a háború végéig a vezető megyei és városi orvosi állások, a városi és megyei kórházak vezetőpoziciói, a járásorvosi helyek, amennyiben a németek akarták, az j ő embereikkel voltak betöltve, hogy a szászok által vezetett kórházak kiválóak voltak, a német orvosok egész Erdélyben kitűnő anyagi viszonyok között éllek és j nagy tekintélyük volt. — Mindez megváltozott — kiált fel Gundhardt dr. — az uj államban a németek hátrányára. Az ország kórházait, az egész betegellátást államosították, különösen érvényesül az állam befolyása az állások kiosztásánál. Az egyes orvosi pozíciók elnyeréséhez külön vizsgát követelnek meg, amelynél nemcsak a tudást és tapasztalatot, hanem elsősorban a nemzetiségi protekciót és az ajándékokat veszik figyelembe. Mindinkább és inkább román orvosok nyomulnak a vezető, jóldotált állásokba, a németeket részben kiszorítják, részben önként távoznak, mert nem tudnak hozzászokni a mai viszonyokhoz. A szász orvosvezér ezeknek a szomorú állapotoknak ecsetelése után arra szólitotta fel az az erdélyi német medikusokat, hogy a tömeg és a hatalom nyomásával szemben a magasabb műveltséget, magasabb képzettséget állítsák, ne hagyják el erdélyi testvéreiket, mert a német orvosoknak nemzeti hivatásuk van és akármennyire megnehezítik is politikai momentumok az orvosok egzisztenciális küzdelmét, meg kell mutatni, hogy a német orvosok ennek ellenére is szívósan kitartanak. A német orvosoknak közre kell működniük abban, hogy ezt Kárpátok által övezett területet, az otílakó németséget az igazi német szellem töltse be és ezért szervezték most újjá az erdélyi német orvosegyesületet, melynek jelenleg háromszázhusz tagja van, közülük száz Bánátban és Arad vidékén, kétszáz- húsz a szükebben vett Erdélyben és kettő Szatmár vidékén, azonkívül levelezőtagok Bukovinában, BesszarátriíK-ati ó Romániában. Elmondotta még Gupdbafdt dr., hogy a német orvosok küzdelmének megkönnyítésére az orvosegyesület állandó továbbképző-kurzusokat rendez, egyúttal a bécsi egyetemi tanárok bevonásával fenntartja a belső kapcsolatot a németországi e"vcfómek orvosi fakultásaival és külpn orvosi folyóiratot ad ki. Berlin püspöke — a válásról Schreiber püspök sskraszáílt a válás megkönnyítése ellen — Egyben törvényi követelt a házastársak megfelelő kiválasztására — Nézete szerint a válás korlátozása az állam és az egyház közös érdeke # A lakosság nagygyűlésen demonstrált az adók magassága étién. A demorjstrácáónak meglett az eredménye, — a felszólalókat sorba beperelték ... # A kereskedői! jó része már fizetésképtelen volt. Most már az csökkenőben van, mert mér a fizetés- képtelenség sem üzlet... # Maga a város teljesen Rönkre van. Próbálják «zanálni, nem megy. a kormánybiztosi rezsim úgy tönkretette, hogy nem lehet rajta segíteni. A városi tisztviselők fizetését redukálják, ű városi bérleteket emelik, ez egy kicsit azért nőhessen megy. mert a bérlők azt mondják, hogy „ha eddig nem fizettünk rendesen, hát" ... # Beregszász valamikor gazdag volt e volt egy kis vágóhídja. Ma szegény s van egy sok millióból épített vágóhíd, amely tulajdonképpen a város töfik:emenésének egyik elindítója volt... A vágóhidat a kormánybiztos építette. A kormánybiztos egy fakereökedő volt, aki ezenkívül lebontatta a régi törvényszék palotáját s ma a város közepén egy csupasz térség szomorkodik. A térség mellett vannak az évek óta bódékba kilakoltatott kereskedők, akik úgy tönkrementek, mint a város... A kormánybiztosi rezsimnek azonban mégis volt egy haszna. A Lakosságon kívül az illetékes ható- «ágoknak úgy elvette a kedvét a beregszászi kormánybiztos, hogy a korrnánybiaftoseágot mint rendszert Ruszinszkóbao egy-két hely kivételével megszüntették ... # BOTogszófraon, ahol lehet, kerülőik íi politikát és bebizonyosodott, hogy itt nincsenek „felforgató" elemek. Itt csak olyanok laknak, akik megélni szeretnének ós szeretnék, ba békében hagynák flW. # Van még valami a nagyon feltűnő — a sok köb őw. Úgy értesültem, hogy a Msegényfoáz problémáját írrir r'-goe régen felvet ették, de a városi Berlin, január 17. 'Berlinnek közel félesztérideje katolikus püspöke is van. A porosz konkordátum megvalósította a katolikus világ régi vágyát. És az uj egyházfő modern életfelfogásával iparkodik, lehetőleg gyorsan. a német metropolis lakosságának szivét meghódítani. Ne,m zárkózik el előlük, hanem részt, kér mindennapos gondjaikból. Talán így jött Schreiber püspök a gondolatra, hogy a legmodernebb probléma, a bázaeélet válsága, vagy jobban mondva a, minden oldalról követelt reformról, a. válás megkönnyítéséről nyilatkozzék. A volt porosz Urak-házának terme kicsinynek bizonyult. Ezrek, főleg a nők köréből, követeltek maguknak helyet. Nehéz feladat, egy katolikus egyházfőnek a válás lehetőségéről, vagy éppen annak megkönnyítéséről beszélnie. Elsősorban azért, mert a katoli ku« egyház a válást a szó köznapi értelmében nem ismeri. Azután, mert az egyház a katolikus házastársaktól elvárja,, hogy erkölcsi köteleeeéVérszegény gyermekek | igyák a & \ Csizi-vizet, Csizfürdőj nBaBnaaBBBBOBBHnraniinuinainnBimBanBiiti güknek tartsák, az egész életen keresztül együtt- maradni, egymással minden örömöt és bajt megosztani, szóval az oltár előtt tett Ígéretet beváltani. Még akkor i«, ha talán a rokonérzés megtörött, a szerelem eltűnt és az ellentétek mind me revebb formában lépteik feJ. A házasságokat an égben kötik ... Miért szaporodnak a válóperek? Schreiber ptlapök, ami nem meglepő, ezt az álláspontot, a leghatározottabban képviselte. Annál meglepőbb volt az a liberalizmus, amellyel a válás problémáját kezelte, az a megértés, amely bizonyos ritka esetekben a válás szükségességét az 5 szemében is megokolttá tette és az a szilárd meg győződés, hogy az államnak a házasélet védelménél az egyházzal közös utón kell haladnia. Talán ez utóbbi gondolat adott az egyházfőnek erőt a nyilvános megnyilatkozásra. Hisz a válás meg- könnyitéee a birodalmi gyűlés többségének programja. Mi az oka, kérdi a püspök, hogy egyre szaporodnak a válóperek?... A felelet az, hogy az emberek gyorsan, meggondolás nélkül választanak. Úgyszólván az első tekintetre. Aki körülnéz mindennapos életünkben, meg fogja állapítani, hogy a házasságok valóban sokszor pillanatok alatt 6zü- let-nek. A férfi nem is próbálja kiválasztottja ■szivét, érzéseit, gondolatmenetét, vágyait, és reményeit kiismerni, a. nő nem mer belemerülni a férfi szívó világába- A legtökélefcesebbb felületesség uralkodik éppen ez életbevágó kérdés elintézésénél. A szülőknek befolyása is egyre csökken. Talán még rosszabb a helyzet, ha a házasság kizárólag a vagyon, a hozomány alapján épül fel Mi sem természetesebb, hogy a házasfelek elég gyorsan arra a meggyőződésre jutnak, hogy nem egymásnak valók. Következik a válás. A püspök azt mondja, tessék jobban és gondosabban választani, mindig csak abban a tudatban, hogy a házasélet kötelező marad még akikor is, ha messzemenő nézeteltérések merülnek fel. Itt felveti az egyházfő a problémát, vájjon nem lehetne-e törvényhozás atján a minden gondosság nélküli házastirs-választást — megakadályozni? Persze, § kivételes probléma megoldásának módjait nem ismerteti. Nem is oly könnyű elgondolni, hogy az állam a maga részéről megtagadja hozzájárulását a házasságkötéshez, mert a jegyesek hivatalos felfogás szerint nem egymásnak valóki Vájjon ki képviselje e felette kénye* kérdésben IWIIII mi I III .................. III...................■Iliim Iinimi uiiw — mi i PALfllS THEATRE ALHAHBRA | Praha, Václavské nám. Telefon: 37769. | Ma és mindennap nagy szenzációs vi- I lágvárosi műsor. Két zenekari Előkelő magyarok találkozóhelye. i——w—obmwmp—b—ea—iiwiii1 a 1 iii«b»»bb» a hivatalos: felfogást és ugyan ki merné a tiltó szóért a felelősséget vállalni? E hivata'oe gyámkodás nagyon kellemetlen következésekkel járhatna. Gyér m ek- tragédiák De, agy véli a tudós, püspök, a válást sokak szemében kívánatossá tes-zi a lehetőség, bőgj az elvált felek gyorsan uj házasságot köthetnek. Ki kezeskedik, kérdi, hogy a második esetben jobban választanak?... A statisztika semmiképpen sem bizonyítja, hogy az elvált és újból házasságra lépő felek boldogabbak lettek. Sőt... A katolikus egyház, amely csak az asztaltól és az ágytól való válást ismeri, de az újból való házaeo<iást tiltja, természetesen nem áll a válni készülők rendelkezésére. Annál inkább az állam, amelynek kötelessége tekintettel lenni ama polgáraira is. akik más valláshoz tartoznak, vagy minden egyházi köteléken kívül állanak. De mit jelent az egyesek érdeke az állam jól felfogott céljaival szemben? A házasélet a tiszta erkölcsök talaján épül íe! és az állam jövője nem utolsó sorban a jó erkölcsök fennmaradásától függ. Schreiber püspök azt vallja, hogy a válás megkönnyítése úgyis romló erkölcsök újabb baját jelenti. Lehet, hogy egyesek, talán nem egyszer érdemtelenül. szenvedni fognak a fel nem bontható házalóiét kötelékei aiatt. de e kivételek kedvéért nem ezabad a házasságot védő törvényeken újabb léket ütni. Tisztán érzelmi szempontokból amint azt a Reiehstag teezi, ezt a problémát megítélni és elintézen nem szabad! A püspök nem hivatkozott Oroszországra, ahol a régi házasélet formáit széttörték és az anyagi haszon, meg az állati ösztön uralják a családi életet, hanem inkább a gyermekekről beszélt Azok szenvednek a legtöbbet. ha a házasfelek szétválnak, ba a gyermek uj környezetbe és nem egyszer idegen családfő hatalmába kerül. A gyermekvilág legelemibb érzéseit támadja meg a házastársak viszálya. Apró gyermek tragédiák egész sora csak a • minden áron való válás egyik következése. Az állam létfen tartó kötelessége tehát hogy a házae- táreakat az egyház örökéletü szabályaira figyelmeztessék. Teljes válás nincs, a házasság kötelékei égi eredetűek, a legrosszabb esetben sem marad más hátra, mint belenyugodni a meg nem változtatható sorsba. Mentül nagyobb a vallásos é’ zés. mentül erősebb az egyesek erkölcsi élete, annál könnyebb le-srz a legfájdalmasabb emberi erény gyakorlása, az életörömökről való lemondás Egyház és állam egyesülhetnek a gondolatban, hogy az emberiség boldogulása nem a válás megkőny- nyitésétől függ. Az Ehe-not Schreiber püspök csak azt mondta ki beszéde végén, amit a Démet nyilvánosság már régéta tud, hogy a katolikus világ minden lehető fegyverrel küzdeni fog a válópőrök reformja ellen. E katolikus világ Németországban a kisebbség. A püspök fejtegetéseinek hatása kétségkívül nagy volt, erős taps kísérte és hallgatóságának egy része könnyes szemmel hagyta el az Urakházát. Könnyes szemmel, hisz a nők legtöbbje csak azért kívánta hallani püspökét, mert vigasztalást keresett nála ás a múló nap gondjai ellen. Az ..Ehe- not“ valóban nagy német földön. .Ahol csak róla beszélnek, kezdve Vanderweldén és végezve az egyházfőn, ezrek ostoromolják a pénztárakat, vagy a jegy osztókat 1 Ezek a tények mutatják, hogy a férfiak és nők világa erős válsággal küzd Döngetik a törvényhozás kapuit is, bár nem tudják, hogy mily irányból jöhet a. javulás, a reform, az uj korszak. A vallásra, való támaszk- dás a mai korban meglehetősen nehéz kívánság E jelszó beváltására egy uj nevelési irány volna szükséges, amely vérébe oltaná millióknak, amit most a tudós püspök oly nagy meggyőződéssel hirdetett. De hol vannak az anyák, akik tartják?... Hol vannak a háza&ulók, akik valóban örök hűséget esküsznek?... Hol van a társasélet, amely a tiszta órkölcsökön felépülve, a szerelmi életet kizárólag a házaséletben összpontosítja? ... A mai életfelfogás, a modern kor, a gyorsa.-ág, amellyel élünk és vágyainkat megvalósítani kívánjuk, mind csak lassú rombolói a berendezéseknek, amelyek az állam és az egyház közös védelme alatt állanak. Schreiber püspök előadása során méltatlankodva említette föl, hogy sokan a házasságot csak szerelmi ösztönük kielégítésének tartják. Sajnos, úgy van. Ezek a százezrek, a világ minden részében, ellenségei a házasság mai rendszerének, ellenségei s gyermek ál elásnak és az első bántó szóra hajlandók a váló- pórt, megindítani. E százezrek éppen válni akarnak és jajgatásuk kai megtöltik a közéletet Be-'ln püspöke feladatának tartotta határozottan és élesen a válni akarók ellen fordulni. Le h*hot szögezni, hogy — legalább Németországot illetően — a tizenkettedik órában tette... V. 4
