Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)

1930-01-17 / 13. (2234.) szám

1930 január 17, péntek.

'piwgaiMag^arhírlap

3

Szent István „millenniiimáH-tó! félti Hrusovszky Sziovenszké nyugalmát

Benes hűséges csatlósának nevetséges indítványa, amellyel ismét magyar heiügybe szeretett volna beavatkozni

Prága, január 15. Hrusovsky Igor és Po- livka cseh nemzeti szocialista képviselők indítványt nyújtottak I>e a képviselőháznak. Az indítványban _ tekintettel arra, hogy „a magyar kormány 1930-ban I. István király- emlékére millennáris ünnepséget tart, amit a szomszédállainok és különösen Csehszlovákia elleni demonstrációra akar felhasználni, a köztársaság magyar lakossága között pedig államellenes propagandát akar kifejteni s ebből a célból Csehszlovákiából és különösen annak keleti részeiből vendégeket kíván csalogatni Magyarországra“, felszólítják a kormányt, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a magyar propaganda ellensúlyozására, amely propaganda szerintük veszélyezteti Középeurópa békéjét.

Hrusovsky Igor, aki tudvalevőleg Benes szószólója, ismét be akar avatkozni egy másik állam bel ügyei he. Magyarellenes okve- tetlenkedésével azonban — a való tények ismerete hiányában — ismét csúfosan felsőit! A magyar katolicizmus ugyanis a pápa hozzájárulása mellett ez évben nem Szent István király „millenniumáét, hanem

Szent Imre herceg emlékét ünnepli.

Ha Benes iníimusa, Hrusovsky, mindenáron és minden lehetetlen alkalommal bele akarja ütni hívatlan orrát Magyarország belügyeibe, jól tenné, ha előbb meggyőződne a tényekről, mert az ilyen fölsiilésekkel fokozott mértékben nevetségessé teszi úgy magát, mint pártvezérét és pártját; — amint különben is csak a nevetségességbe fulladás lehet a sorsa az olyan „honmentö“ kirohanásnak, amely egy miagyar szent ünneplésétől is — fél.

Hitiül: A mezőgazdaságon azonnal segíteni kell!

Nítsdi képvisel a földművelésügyi bizottságban egyórás beszédben fejtegette a válság megoldásának legegészségesebb módozatait — Indítványára Bradűts miniszter expozét

mond a bizottságban tervezett Intézkedéseiről

Prága, január 16. A képviselőhöz mezőgazdasági bizottsága ma délelőtt Masata képviselő elnökletével ülést tartott és letárgyalta a gépalkatrészek vámmentes behozataláról szóló törvény és a behozatali jegyrendszer hatályának meghosszabbításáról, végül az elemi károk állami támogatásáról szóló javaslatot. A három javaslat fölötti egyesitett vitában valamennyi bizottsági tag rászívott. A magyar nemzeti párt és a szepesi német párt közös parlamenti klubja nevében Nitsch Andor nemzetgyűlési képviselő szólalt, föl. Nitsch több, mint egy órás beszédben fejtette ki a két párt álláspontját a gazdasági válsággal kapcsolatban. Annak dacára, hogy a bizottság ülésén tulajdonképpen nincs napirenden, mégis foglalkozom ezzel az égetően sürgős problémával — mondotta többek között — és fölkérem a bizottság elnökét, hogy

a bizottság legközelebbi ülésére hívja meg a fclcirüvelésrpyi minisztert és a miniszter j tegyen jelentést rrrcl, n ilyen intézkedéssel gondolja a krízist leküzdhetőnek.

A napilapokban olvastuk, hogy a két agrárpárt benyújtott egy törvényjavaslatot, amely a mezőgazdasági vámok emelését célozza. Az agrárpártok azt gondolják, hogy ezzel a belföldi termékek értékét emelni tudják, azaz. hogy a mezőgazdák munkája tisztességes árakkal lesz megfizetve. A válság okai ismeretesek. Tudjuk, nagyon jól, hogy nem lokális, hanem mezőgazdasági világválság van. A túltermelés folytán

a n-ezegazöaság olyan helyzetbe került, hogy rém -várhatja, amig a különféle politikai pártok megoldják, vagy elgáncsolják a vámkérdést.

A kormány összetétele teljesen heterogén. Képviselve van benne a mezőgazdaság, a gyáripar, a kisipar, a fogyasztók és munkások.

Nem tudjuk tehát elhinni, hogy a benyújtott kezdeményező törvényjavaslat ilyen többség mellett törvényerőre emelkedhetne és ha keresztül is megy, a nagy alkudozások után az eredeti javaslatból vajmi kevés marad meg. A mezőgazdaság mai helyzete azonban olyan, l égy azen nyomban segíteni kell és pedig elsősorban a termelési költségek redukálásával.

Elvártuk volna, hogy a pénzügyminiszter expozéjában ne csak röviden említse a krízist, hanem a krízis ellensúlyozását célzó intézkedéseiről is lelt volna említést. Példát vehetett volna amerikai kollégájától, aki az amerikai tőzsdei krach után azonnal csökkentette az adókat. Nálunk is úgy kell segíteni a mezőgazdaságon,

Elsősorban meg kell szüntetni az óriási adóterheket. Nem kívánunk államsegélyezési alapokat, mert ezek nem valók egyébre, mint a pártprotekcionizmus kifejlesztésére és támogatására. Tessék ezt az összeget, amivel a különféle alapokat akarnák dotálni, a mezőgazdákat sújtó adók elengedésére fordítani. (Általános helyeslés). Tessék leépíteni a szociális terheket, melyek a termelést sújtják Továbbá rendezni kell a hitelkérdést, mert ma valósággal epidédiaként dühöng a váltóvész.

A mezőgazdák,' hogy adójukat megfizethessék, kénytelenek magas kamatra kölcsönt venni föl. Szükséges, hogy az állam a pénzintézeteknek olcsó betéteket adjon, hogy a pénzintézetek azután olcsó hitelt nyújthassanak a mezőgazdáknak. Végül

rendezni kell már a Szlovcnszkót annyira sújtó tarifakérdést is.

Egyszóval intézkedni kell és ezeket az intézkedéseket a hosszú parlamenti tárgyalások kiküszöbölésével azonnal foganatosítani kell, mert amig a szándékolt vámokat élet- beléptotik, ismerve a prágai parlamenti tárgyalások nehézkes menetét, közben mezőgazdaságunk biztosan tönkremegy. ,

Föltétlenül szükséges a mezőgazdasági és ipari termékek árdiszparitásának sürgős rendezése.

A nagy kartelleknek nem lehet az érdekük, hogy még súlyosbítsák a mezőgazdaság helyzetét. A legfontosabb azonban az, hogy a kormány kereskedelmi szerződéseket kössön a köztársaság legközelebbi szomszédaival, Németországgal, Jugoszláviával. Romániaval, Lengyelországgal, mert ezekkel még a ,mai nap;' sincs végleges szerződésekkel szabályozva kereskedelmünk.

Ezért elsősorban a külügyminiszter felelős. Kereskedelmi mérlegünk paszj vitása onnan ered, hogy a cukor- és malátaexport teljesen visszaesett.

Egy esetleges vámháhorunak az állam nem teheti ki magát,

mórt annalk munkanélküliség, a belföldi fogyasztás' csökkenése s horribilis munkanélküli segélyek lennének a következményei. A közgazdaság élete egy nagy ciroulus vitiosus s ezért nagyon óvatosan kell hozzányúlni minden gazdaságii kérdéshez, nehogy az egyik

oldalon való nyerés által a másik oldalon t öbbe zűrösen vesz.itsünk.

A mezőgazdasági terményeknek esetleges tulnagy importját a kormány meg tudja akadályozni akár kontingentálással, akár egyéb intézkedésekkel.

Amerika a búzára tervezett hetvenkoronás vámot két dollárral tudja megfizetni és minden exportállaim prémium-rendszerrel fogja elősegíteni a saját kivitelét, vagyis megfizeti a néhány koronás1 vámot, mert hiszen a tervezett javaslatot úgyis megnyirbálják és a magas vámokból végső fogalma zásban alig fog megmaradni valami. Ismétlem:

a mezőgazdaságon nem a jövőben, hanem azonnal, sürgősen kell segíteni.

A mezőgazdasági bizottság ezután

elfogadta Nitsch indítványát, hogy a bizottság elnöke a bizottság legközelebbi ülésére hívja meg a földművelésügyi minisztert, hogy az a mezőgazdasági válságról és a válság megoldását célzó tervezett kormányintézkedésekről jelentést tegyen.

__________________________________________________... ____________)_

Me

gkezdték

a „katolikus KoltiT előkészítő fsnécskiizásait

Prága, január 16. Miinka Andrásnak, a szlovák néppárt vezérének meghívására a keresztényszocialista pártok, a cseh és a szlovák néppártok megbízottai az ugyneve- • zett katolikus blokk előkészítő tanácskozását csütörtökön este kezdték meg a 6zlovák néppárt parlamenti klubhelyiségeiben. Az országos keresztényszocialista pírt részéről Szüllő Géza dr. pártvezér és Dobránszky János alelnök, nemzetgyűlési képviselők vettek részt.

SSaszféiuia egy prágai saüó'eraiéfc hasábjain

A boul'Svard-sajtó kikar ikirozására, inkább azonban politikai célzattal, Stribruy képviselő riportlapjainak paródiájaképpen a • csehszlovák szociáldemokrata párt prágai nyomdájában megjelenik miniden csütörtökön egy sajtótermék „Borzalmas Esti Lap" elmen. Mindenféle groteszk, kitalált, rémes eseményt hord össze rikítóan kiáltó címeken, hogy ilyen módon állítsa pellengérre a ■boulevard-sajtó hangnemét. Néha szellemes és jólsi került ez a paródia, néha ötlettelen s bosszantóan együgyű. Amit ez az időszaki sajtótermék mai számában elkövet, felháborodást vált ki minden tisztesen érző emberben. Egyik far meö vényének ezt a óimét adja: „A Szent Atya, a római egyház feje, kilépett a katolikus egyházból s házasságot kötött Pola Negrivel."

Ismerjük régóta a cseh „progressziviz- ;mus“ igazi arculatát, isimerjük a cseh szocialista pártoknak fékezheteilen gyűlöletét: a pozitív egyházak, különösen a római katolikus egyház ellen, amit a huszitizmus tradícióiból igyekeznek levezetni. Az a vakmerő blasziámi a azonban, amellyel sok millió katolikusnak Legszentebb eszményét, a pápai méltóságot sárral fröcsköli be egy boule- vard-szennyirat, párját ritkítja még ennek a tábornak harcmodorában is. Az egyház ellenségei, a „felvilágosodás bajnokai" nem gondolják meg, hogy vallás-, erkölcs- és egyiházelleues működésükkel mind mélyebbre árkolják a szakadékot a cseh s a vallásos szlovák lélek között, amely ilyen blaszfémia hallatára utáikozva fordul el azoktól, akik a haladás s felvilágosodás előharcosamak hirdetik masukat.

Apponyi a jubiláló it®p*s«wefiég

Jelentőségéről

A háborús atmoszféra még ránehezedik a népszövetségre — A szószék, ahonnan a világhoz szólhat minden kisnemzet — A népszövetség és a magyar kisebbség

Budapest, január 16. A budapesti Az Est munkatársa abból az alkalomból, hogy a népszövetség most üli fennállásának tiz éves jubileumát, megszólaltatja Apponyi Albert grófot is, aki Magyarországot kezdettől fogva képviseli a népszövetség tanácskozásain, a népszövetségi intézmény jelentőségéről.

Apponyi érdekes nyilatkozatában a következőket mondotta:

— A nemzetek szövetségére még erősen ránehezedik háborús eredete és a háborús atmoszféra tulajdonsága. Ezen tulajdonképpen nincs mit csodálkozni, mert tiz esztendő nem hosszú idő abból a szempontból, hogy a világtörténelemben páratlan felfordulásnak lélektani hatásai eltűnjenek. És mert a békeszerződések mindent elkövettek, hogy a háborúban részt vett államoknak, tehát a müveit világ igen nagy részének háborús elhelyezkedését intézményesen átviovék az úgynevezett béke állapotába és fenntartsák Hiszen '

két fajta nemzetközi jog uralma alatt áll most a világ. Az egyik a győző, a másik a legyőzött jog állapota.

Mindaddig, amig ez a helyzet fennáll, a nemzetek szövetsége gondolatának megvalósítását lehetetlenné teszi. A jogi egyenlőség megállapítása minden szövetségnek első feltétele.

—Már ezekből az általános premisszákból is világos, hogy

a nemzetek szövetségének ez az első tiz esztendeje megközelítőleg sem valósította meg azt a gondolatot, amelyet a szövetség kifejezésre juttatni akart.

Hogy megvalósíthatja-e a jövőben? Erre a kérdésre a magam részéről határozott igennel válaszolok, feltéve, hogy a megvalósítás szót abban az értelemben vesszük, amelyben azt. minden emberi dologra alkalmazni kell. tudniillik aproximativ értelemben.

—- Nincs tökéletes eredmény a világon, a tökéletesség hiánya tehát nem egyenlő az eredménytelen seggel. Nem minden beteg, aki Karísbadba megy, talál ott gyógyulást;

fogja-e bárki ebből azt a következtetést levonni, hogy Karlsbad nem ér semmit. Tehát mindig azzal a fenntartással, hogy a nemzetek szövetségének éppen úgy, mint minden emberi intézménynek működése egyes esetekben csütörtököt fog mondani,

állítom, hogy az emberiség J)enne a béke fenntartásának és a csupán' fölös erőfeszítéssel megvalósítható célok megközelítésének egy becses orgánumát nyeri.

— Hozzáteszem, hogy ez a perspektíva abban a mértékben fog fokozatosan megvalósulni, amilyen mértékben az emberek a háborús pszichózisból kigyógyulnak, aminek feltétele ismét a békeszerződéseknek olyan korrektúrája, amely azokból kiküszöböli mindazt, ami a lelkek megbékülését lehetetlenné teszi.

— Nem ismételhetem azonban eléggé, hogy tökéletes eredményt ettől az intézménytől még ekkor sem várhatunk, és pedig azért nem, mert a hatalmi különbségeket az egyes nemzetek között megszüntetni nem lehet és az is mindenkori lélektani lehetetlenség lesz, hogy a hatalmasok hatalmukat ne érvényesítsék, hogy Nagybritannia magát tényleg egyenlőnek tartsa QuatemalávaJ.

— Minthogy pedig minden kis ország töb- bé-kevésbé fent van a nagyhatalmak hatalmi szférájában, ebből az következik, hogy a nagyhatalmak állásfoglalása a legdöntőbb momentum.

Itt szinte önmagának teszi fel Apponyi a kérdést:

— Tehát nem változott semmi?

— Igenis változott! Változott annyiban, hogy a nagy kérdések megoldását a világ színe előtt lefolyó nyilvános megvitatás előzi meg, hogy tehát

sokkal nagyobb mértékben, mint valaha eddig, mobilizálható a köz lelkiismereté- nck erkölcsi ereje

és ennek folytán megnehezíthető minden olyan eljárás, amelyet a közlelkiismeret előtt szégyelni kell. Ez az erkölcsi faktor kell, hogy fokozatosan megerősödjék, enuek kifejlődésére kiszámíthatatlan befolyással bírhatnak a nemzetek szövetségének vitái.

Ez az a szószék, ahonnan a világhoz szólhat minden kis nemzetnek a képviselője, ahhoz az egész nagy nyilvánossághoz, amely erkölcsi lehetetlenségeket teremteni nem enged.

— Eléggé nem ismételhetem, hogy mindez nem jelent olyan csodaszert, amely minden egyes esetben csalhatatlanul eredményes, hanem a nemzetközi atmoszférának egy olyan javulását, amely tiz eset közül nyolc, vagy hat, akár öt esetet az igazság és a béke követelményei szerint intézhet el, ami már igen nagy nyereség.

Arra a kérdésre, hogy mit várhat Magyar- ország és a magyarság a most tiz éves jubileumát ülő nemzetek szövetségétől, Apponyi a következőket mondja:

— Az elmondottakból önként következik, hogy

Magyarországnak saját igazságának keresésében a nemzetek szövetségénél eddig túlnyomóan kedvezőtlen tapasztalatai vannak.

— Hiszen még benne vagyunk a háborús pszihózis lassú, igen lassú szünésének esztendeiben, ha ugyan szűnik. A nemzetek szövetsége eddig éppen azokon a pontokon bizonyult alkalmatlannak, amelyek bennünket a legjobban érdekelnek,

az általános lefegyverzés és a nemzeti kisebbségek kérdésében, továbbá olyan konkrét kérdésekben, például az optánsügyben, ahol a mi jogos kívánságaink a háborús győzők kis szövetségeseinek érdekeivel összeütköznek.

— Ma még nem az a részre hajlatlan fórum a nemzetek szövetsége, amelynek lennie keli. Az én kedvező prognózisom tehát mindazoknak a mozzanatoknak fokozatos eltűnéséhez. van kötve, amelyek a nőm/.etek szövetsége első liz esztendejének hiányosságait okozták. De ép ezt az eltűnési remélem cs ennek érdekében tartom szükségesnek a lankadatlan működést a nemzetek szövetsége körében.

»