Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)
1930-01-17 / 13. (2234.) szám
2 /930 január 17, péntefc. £} külügyi bizottság elfogadta • a Tiíütországf a! kötötött kereskedelmi modus vivendit — Az ülés egyetlen fölszólalója Szfillö Géza voK — Brocchi-alap aránylag alacsony összegéből mindenki kap valamit. A két fölfogásból egyik fél sem enged s a Loucheur-bizottság tárgyalásai holtpontra jutottak. Mivel a delegációk a főhercegek birtokainak és az egyéb kollektív vagyonok adatait nem ismerik, hosszabb időre van szükség, amíg a kérdést rendezni tudják. A tárgyalásokat most nem lehet folytatni. A magyar delegáció arra kérte a meghívó hatalmak delegációit, hogy a tárgyalásokat balasszák el és a második hágai konferencia után részletkonferenciát hívjanak össze, körülbelül április havára, amikor a problémát megoldanák. A hitelezők körében megvan a hajlandóság ennek a kívánságnak a teljesítésére. Tervek és kombinációk A helyset tehát ngr alakulna, hogy a Young-tervezet aárójegyzökönyvét a hatalmak szombaton ünnepélyesen aláírnák. Az okiratot a kisantanthatalmak delegációi is ellenjegyesnék, de írásbeli biztosítást kapnának arról, hogy a keleti jóvátétel ügyét hamarosan dűlőre viszik. A nagyhatalmak államférfiai elutaznának részben Londonba, részben, haza, míg a kisantant-hatal- mak és Magyarország delegációi esetleg Hágában maradnának, vagy később ülnének össze, hogy folytassák a nehéz technikai tárgyalásokat Azaz a keleti jóvátételek kérdésében Ugyanúgy egy második konferenciára kerülne sor, ahogyan sor került a német jóvátétel ügyében az első hágai konferencia után a másodikra is. Közeledés a magyar ügyben? Hága, január 16. Tegnap délelőtt és délután foglalkoztak a magyar kérdés megoldásával. Késő délután megszakították a tárgyalásokat és a bolgár ügyet vették elő. A magyar kérdés megoldására irányuló tárgyalások különböző követelések és ellenkövetelések sommázására vonatkoznak és igen nyugodt mederben folynak. A franciák azt hiszik, hogy az értekezlet legkésőbben szombaton befejeződik és a magyar kérdés végleges megoldását későbbre halasztják. A keleti jóvátételekkel foglalkozó bizottság mára plenáris ülést tervez, hogy az eddigi eredményeket összegezze.Megbízható helyről hangsúlyozzák, hogy az optánskérdésben közeledés állapítható meg. Prága, január 16. A képviselőház külügyi bizottsága ma délelőtt Tonnások képviselő elnökletével ülést tartott és a Törökországgal kötött kereskedelmi szerződés tárgyában az állandó bizottság jelentését tárgyalta. Sveilik előadó rámutatott arra, hogy ezt a kereskedelempolitikai modus vivendit 1929 szeptember 19-én Írták alá Angorában. A vita egyetlen felszólalója Szüllő Géza dr. országos keresztényszocialista párti képviselő volt, aki csupán azt kérdezte az előadórólag az optánsügy és a 250. paragrafus körül forognak. A jóvátételi iigy érdemlegesem nem kerül szóba. Az optánskérdés bevonását főleg Titulescu szorgalmazta, aki ezt személyes ügyének tekinti, de a nagyhatalmak is szívesen látták volna az optánskérdés elintézését, hogy ezzel kikerüljék a döntőbirósági elv teherpróbáját, mely alatt a döntőbíróságok eszméje összcros- kadna és világra szóló botránnyal végződne, ha Románia és a kisantant megtagadnák a marasztaló ítélet végrehajtását. A magyar delegáció előzékenységet tanúsított akkor, amikor a nem ide tartozó optánskérdés tárgyalásába bocsátkozott. Hir szerint a kisantant tizenkét tételes számlájá- j bán tizenkét milliárd aranykoronát követel i Magyarországtól, amivel szemben a magyar! delegáció tiztételes ellenszámlát adott át, körülbelül ugyanekkora összegről. Az a vélemény alakult ki, hogy a delegációk csupán az előzetes tervezetben igyekeznek megállapodni, amelynek alapján a konferencia befejezése után, ha a konferencia keretében nem sikerülne a megegyezés, folytatják a tárgyalásokat. Mekkora lesz a Brocchi-alap?: Hága, január 16. A magyar kérdés megöl-1 dúsára irányuló tárgyalások ma egész nap j folytatódtak. A nagyhatalmak előzetes terve-1 tói, vájjon ezt a modus vivendit is úgy hajtják-e végre, mini a Vatikánnal kötött modus vivendit. Az előadó erre a kérdésre meghökkent és választ adni nem tudott. Az ipari és kereskedelmi bizottság ma délelőtt Netolicky képviselő elnökletével tárgyalta a Törökországgal kötött kereskedelmi szerződést, valamint a vámmentes gépbehozatalra vonatkozó törvény javaslatot. A. bizottság többsége mind a kést törvényjavaslatot elfogadta. zetet dolgoztak ki, amelyben hír szerint megjelölték, hogy a létesítendő külön alapnak mekkora összegre lenne szüksége, hogy az agrárköveteléseket kielégíthessék. A. nagyhatalmak délelőtt a kisantanttal, délután pedig a magyarokkal vitatják meg az előzetes tervezetet. A kisantant ultimátumot intézett a nagyhatalmakhoz? Hága, jan. 16. A helyzetet ismerők szerint a magyar probléma tárgyalása valószínűleg nem fejeződik be és ez csak a későbbi időben történik meg. Ma már azon tervek körül folynak a csatározások, amelyek megnehezítik a kisantantnak a felelősség alól való kibújását azért, mert a békés megegyezésnek mé?r mindig akadályai vannak. A kisantant mindenképpen igyekszik ezt a felelősséget elMritaani macáról, ügy a kisantant, mint a magyar delegáció változatlanul fenntartja eredeti álláspontját. Hir szerint a kisantant tegnap este ultimátumot intézett az öt nagyhatalomhoz erkölcsi és anyagi garanciát követelve arra nézve, hogy a naervhatalmak elintézik a magyar kérdést. Loucheur a kisantant-de- legátusokhoz intézett levelében a nagyhatalmak nevében vállalta a garanciát. Mindazonáltal nincs kizárva, hogy a közeli napokban kompromisszumos megoldást nyer a magyar ügy. n Minthogy Magyarország semmikép sem vállalja a nagy objektumok igényeinek fedezését, továbbá a garancia nélküli döntőbíráskodás további fenntartását, ezért a fáradozások inkább a tárgyalásoknak későbbi folytatására, sem mint az értekezlet keretében való megegyezésre irányulnak. Eddig nincs végleges tervezet az optánsok kártalanítására vonatkozó fedezetnek az utódállamok közti megoszlására. Számlák és elienszámlák Hága, január 16. Megállapítható, hogy a magyar ügyben folytatott tárgyalások kizáA Sfribrny-saftó Seriesnek Hasábé! való visszaparancsolását kívánja Prága, január 16. A Národni Politika mai száma vezető helyen foglalkozik a csehszlovák delegáció hágai szerepével. A lap a következőkben összegezi a delegáció által elfogadott koncessziókat, illetve a delegáció követeléseit. — A delegáció — írja a lap — 1. hozzájárult az osztrák reparációk törléséhez, 2. beleegyezett a Brootíhi-fél© alap létesítésébe. Kompenzációk gyanánt követeli: 1. a tényleges hadiköltségek rendezését, beleértve a föl szabadi tás i dijat, melyet mellékvágányokra tereltek, 2. kezességet kíván, hogy Magyarország fizetési kötelezettségeit és eddigi panaszainak visszavonásával a nemzetközi jogi kötelezettségeit betartja, 3. hogy FABRICZY FÉLIX BOLDOGSÁGA REGÉNY (5) — Nézze, — mondta lassan Eszter, — tudja kit vesz el? Egy idős leányt, aki túl van a harmincon, túl a romantikán, aki négy évig gazda volt és férfit 'pótolt, hideg és reális, azt mondják, tuljózan. — Tudom. — Tudja, hogy nagyon szerettem a vőlegényemet. ő volt az első nagy szerelmem? Maga már nem lehet az, akit először csókolok meg, de maga lesz a férjem, támaszom, gondozóm. Ennek örülök, most, egyszer már én is lehetek valakinek pártfogoltja. Tudja-e ... — Tudom, tudom, — szorította meg kezét Félix, — azt is tudom, hogy szeret engem egy kicsit, józanul, okosan, szeretni is fog. Mindezzel számoltam már, hisz én se mondhatom azt, hogy maga az első ideálom. De ne mondjuk azt, hogy máris kiábrándulva mentünk bele ebbe az uj életbe. Ez az uj élet legyen friss, erős, kedves. Én katona vagyok, most is, mindig is, amolyan kóborgó ritterek utódja. Most nyugdíjazni szeretném ritteri mivoltomat, család kell, család, otthoni meleg annyi év után. Elhallgatott. Minek is annyit beszélni? Később, hogy a nap lehervadt a horizontról, Eszter felnézett a kápolna hőcimerére és mosolygott. — Mire gondol? — Hogy talán nem hal ki egészen ez az éri fajtám ... Lassan alkonyodon, az akácosban utói sót rílínkóztak a madarak. Lent a faluban megtért ember, jószág, hangos kurjongatások, gágogá® és pattogás, szekér zörög, falusi est®. Irta: SZOMBATHY VIKTOR ügy mennek le a dombról, kéz a kézben. Az esti lámpa körül pillék remegnek, korodnak. Ma este ünnep van. S holnap is. A kapitány szeretné mondani: mindig. Szeretik egymást. 5 Az eljegyzést csendben ülték meg. Nem valami vigasságos napok ezek a mostaniak s ha egy emberpár összekerül, minek azt ország-világ dobján pörgetni? A kapitány örült, hogy a család csendes révébe ér. Ezekben a napokban igyekezett önmagát mindjobban meggyőzni arról, hogy szüksége van már megérdemelt nyugalomra. Negyven éves múlt, Eszter harmincon túl van: éppen egymáshoz illenek. Ahogy a napok múltak s csendes boldogság méla fénye ígérkezett, egyre jobban örült a kapitány ennek a döntésnek, mert önmaga sorsát illetően egy kicsit lassudad volt mindig, ha nem kalandos vállalkozásról volt szó. Ámbátor, ha úgy véljük: kell-e különlegesebb kaland, mint egy házasság? Eszter, mint minden nő, boldognak látszott, hogy bizonytalan női sorsát végre egy férfiéhoz kötheti. Noha az évek rászoktatták arra, hogy a maga ura legyen, független és önálló, most, hogy a kapitányt a maga sorsának rendelve látta, nem tagadhatta, amit eddig titkolt: biztató és megnyugtató mégis egy férfi jobbján haladni. Ezek a napok a boldogság hálójának szövögetésében tellek. Mindent kitervelitek pontosan. Félixíhez fognak átköltözni: a Félix lakása bővebb, tágasabb, a park is nagyobb, mint az Eszteré, viszont roppant elhanyagolt a képe, ezt majd Eszter rendibeszedi. Egyik birtokot sem adják bérbe, nem oly sok úgysem az egész, közel is van egymáshoz. Félix megkezdi a gazdálkodást, Eszter gazdasszony lesz a házban. — Azt kell hinnem, komoly szerződő felek vagyunk és nem jegyespár — mosolygott Eszter egy ilyen megbeszélés után. A kapitány már a gazdaságnak örült, halastavat tervezett és fegyverengedélyt készült kérni, amit ebben az időben nehezen adtak még vadászoknak. — Maga itthon is kalandozik — csóválta fejét Eszter. Ősz volt már, vadilibák gágogtak a levegőben. Eltisztult a határon túl a bolsevikok nyári zápora, ügy látszott, most már rendben megy minden. Gyönyörű palettája volt az ősznek zöldből, pirosból, víg sárgából és szomorú barnából. Az esküvő sem ment hangos dlmom-dá- nomnial. Nyugodt, úri egybekelés volt, csak a legközelebbiek jöttek el Eszter házába, hogy onnan Félix átkisérje feleségét a Fa- briczy-kuria oltalma alá. Méla magyar ősz volt. Eszter bevonult Fólixhez és elfoglalta helyét. 6 Eszter menyecskésen fölkőtött kendővel járta l>e a szobákat, A zárt verandán télikertet csinált magának a pálmáiból, az őszi nap ide ragyogott. l>e legkedvesebben, szerették ezl a helyet s ha napközben együtt akartak beszélgetni, rendszerint ide ültek, hatalmas k o sá rszókekbe. Az asztalon hatalmas ernyőlámpa Alit, majd a villanyáiraimat is idevezetik n unalomból. E lámpa alatt hámywaor hajolt meg BszCsehszlovákia teljes jóvátételt kapjon az 1919-es károkért, 4. hogy ezt a jóvátételt közvetlenül Magyarország fizesse, ne pedig a Brocehi-féle alapból térítsék meg, mely szükség esetén megfelelő összeggel emelendő. Ügyeink ilyen állása mellett fölmerül a kérdés, hogy döuthebe egyáltalában a mi hágai delegációnk, illetve a Hágából informált kormányunk? Kérdés, nem volna-e reánk nézve előnyösebb, ha a jóvátételi problémánkat Hágában nem oldanák meg? Nem volna-e jobb, ha ennek elintézését későbbi időpontra halasz tanúk? Poincaré volt köztársasági elnök, Franciaország politikai és pénzügyi szaktekintélye, tegnap a közvélemény előtt intette a szövetségeseket az utolsó napok meglepetései miatt az improvizációtól és a kétélű formuláktól, melyek kegyetlenül megbosszulhatják magukat. S ez a figyelmeztetés Németország reparációira vonatkozik, melyeket éveken át tanulmányoztak és vizsgáltak. Menynyire inkább érvényes Poincaré intese a keleti jóvátételek kérdésében. Ezeket már a párisi előtauác9kczásokon is megtárgyalták, de Hágában ez az elaborátum már majdnem tönkrement és már egész más irányban haladnak. Azonkívül Hágában az idő is nyomást gyakorol a tárgyalásokra, mert a genfi és a londoni konferenciák megnyitásához nagyon közel vagyunk. Olyan komplikált pénzügyi és reánk nézve nagyon fontos kérdésről van szó, hogy minden sietség azzal a veszéllyel jár, hogy a gyors döntés majd megbosszulja magát. A Národni Politika © cikkéhez Síribrny lapja, a Poledni List „Visszahívni Benest Hágából" címen a következő kommentárt fűzi hozzá: — Ebből a hangból legjobban látható, hogy hágai delegációnk szerencsétlen összeáll itásu. Követelnünk keH a konferencia elhalasztását, hogy a leendő konferenciára már olyan férfiakat delegálhassunk, akiknek fontosabb az állam érdeke, mint a hajbá kolás. Benest vissza kell hivni Hágából, mert eddig egyetlenegy tudósításból sem láttuk azt, hogy határozottan helytállóit volna ügyeinkért. Ha nem képes azoknak., az adósságoknak a törlését kívánni, ine-.j lyeket maga irt alá, akkor ott semmi helye. — Meghalt Jakabffy Imre dr. volt magyar államtitkár. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: Jakabffy Imre dr. nyugalmazott államtitkár, valóságos belső titkos tanácsos, a parlament volt alelnöke 80 éves korában mevhalt. Jakabffy a nemzet! munkapárt idejében vezető szerepet játszott és az egyik budapesti kerület képviselője" volt. ter okos, komoly, szép tej©, mikor olvasotta kapitány apró bajuszt növesztgetett, fekete hajában előlopakodott néhány fehér szál. Pontosan számontartotta őket. — Én is őszülök; — kiáltotta egy reggel boldogan a felesége, a tükör előtt. Kitépte az áruló szálat s telcsavarta az ura kabátjának gombjára. A kapitány elégedett arccal járkált a gazdaságban, átlovagolt Eszteré k birodalmába is, örült ennek a családi életnek. — Minden regény házassággal végződik rendszerint, már az olyan regény, amit regényolvasó koromban olvasgatni szerettem, — mondta egy reggel, amint a kis télikert kosárszékében nyuzióztatta lábait. És az ember mindig kiváncsi, mi történik azután? Boldogok lesznek-e, akik megtalálták egymást, szerencsétlenek-e? — A regények rendszerint a szerelmesek egymásratalálását, gonosz emberek intrikáit bánatot és boldog csókot jelentenek. Addig érdekes, amíg egymásra találnak. Azok az apró veszélyek, kétségek, titkos örömök . . . — fűzte tovább csendesen az asszony. A férfi felnevetett: — Na! A mi egymásratalálásunkból nem igen 1 ehetne épkézláb történetet faragni. A lehető legszürkébb história. Nem volt senki, aki kellemetlen módon közbelépjen és nem volt veszély. Egy véletlen heccből lett az egész — latja, — nevetett az asszony, — az már romantikusabb lett volna, hogyha akkor ón a bátor férfinak karjaiba vetem magam s el- k iá ttom tied vagyok, hős lovag! De még ez sem történt meg! — Nemi —■ nevetett a kapitány, — még az som. Lehetőleg kerültünk mindent, ami banális. — Hogy annál jobban banalitásokba essünk. Eszter sokáig nőm szóit. Aztán huncut kod- va nézett az arára:
