Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)

1930-01-15 / 11. (2232.) szám

2 SEm)iB!^re8Eae®aR3!mKyjBH$^ 1930 január 15, szerda. ^bsgaíMací^arhiww^ r3ag<g5aaaBES33^?ia3^z^j.g?3g^^TwnnT!iyiB3a!U»i-aa«i!aMM!» kuk pénzét vonja be a baseíi báni meg­alakításába. A hitelező hatalmak delegátusai elfogadták a német delegáció aijánlalát s ezzel a konfe­rencia visszanyerte régi mozgási szabadsá­gát. A tárgyalások tovább folynak s a iSch&ehí-ügyei a hitelező hatalmak Németor­szág belaigyének tekintik, amely nem hátrál­tathatja a hágai kibontakozást, annál kevés­bé. mert az ütött rést két óra alatt sikerült ; teljesen betömni. Schach tra nézve az incidens messzemenő következményekkel járhat. A Német Birodal­mi Bank alapszabályai a jelen pillanatban óriási szabadságot és messzemenő jogokat biztosítanak a bank kormányzójának. Az alapszabályokat a Dawes-terrezet és a hitelező államokkal kötött számtalan szer­ződés alapja,« a német birodalmi kormány j önhatalmúan nem változtathatja meg, mert ehhez az 1924 óta állandóan kölesönt folyó­sító amerikai és európai hatalmak hozzájá­rulására van szükség. Schacht a hitelező hatalmak németországi bi­zalmi embere volt. aki a birodalomban őrkö­dött a kölcsönadott pénzek fölött. Mint ilyen, kiváltságos jogokat élvezett és a birodalmi kormány megkérdezése nélkül intézkedhetett a legmesszebbmenő pénzügyi kérdésekről is*. Lassan-lassan a Birodalmi Bank elnöke va­lóságos diktálóri allűröket öltött, de tagadba- tätftan, hogy állandóan a birodalom gazdasági prosperitása lebegett szeme előtt. Legújab­ban Schacht a német nagyipar és nagytőke exponensévé vált s mint ilyen, szembehelyez­kedett a szociálisba összetételű birodalmi kor­mánnyal.' A hágai német delegáció FÖliaazoálta a ked-; rezö alkalmat, hogy Schacht ártalmas beavat-! hozásaira hivatkozva megnyerje a hitelező ha- almakat a Birodalmi Bank statútumai meg- /áT t őzt a tá sa te rvé nek. Jólértesiilt körök szerint a hitel erő hatul-j mák hamarosan biztosítani fogják a német birodalmi kormány szuverenitását a Biro-1 fiain» Bank fölött, ami egyet .jelentene! Schacht dr. hatalmának megnyirbálásával. j 'ermészetesea a probléma komplikált, mert j . hi telező hatalmak neon egyezhetnek be egy-1 önnyen abba. hogy a német kormány vissza­nyerje teljes szabadságát a külföldről jött réuzékikel való sáfárkodúsban s ezzel meg- zünjék a külföldi kontroll, amely eddig a híves-tervezet és a Yoaing-fervezet egyik a nfcatetos tételének számított. A ma défelSíts helyzet Berlin, január 14. Hermann Müller hiro- í óalmi kancellár tegnap este, nyomban a! Hágából kapott értesítés után, miniszter- { tanácsot hivott össze, amelyen megbeszélte ; a Sf‘tiacht-üfif«,vel kj5rw h»n őlotbefónte- j ten dó teendőket. Schaffer pénzügy mi nisz- j tórium) államtitkár az éjszaka folyamán j Hágából Berlinbe érkezett és szóbeli jelen­tést tett a tegnapi eseményekről. A mai német minisztertanács döntő jelentőségű iesz. Az ülésen elhatározzák, hogy a Bi­i rodalmi Bank alkotmányának megváltom-I tatásával helyreállítják a kormány szuve-j renitását a bank fölött. A hágai német de- j | legáció azonnal utasítást kap, hogy lépjen j érintkezésbe a hitelező hatalmakkal ebben ; a kérdésben is. Berlinben remélik, hogy ; Schacht tegnapi szerencsétlen szereplése után a hitelezők szó nélkül belemennek a német javaslatba. Jólértesült körök szerint a hágai úgynevezett „Uj Terv“ már magá­ban fogja foglalni a Birodalmi Bank alkot­mányának megváltoztatását is. időközben a hitelező hatalmaknál a Bi- j rodalmi Bank szerepét a Porosz Állami j bank (Seehandlung) és a Birodalmi Hitel-! szövetkezet veszi át. Számos nagybank ugyancsak támogatni fogja a porosz pénz­intézeteket. így a rést hamarosan betömik és Schacht nem éri el célját. Berlini szak­értőkörök véleménye szerint a Birodalmi Bank elnöke tegnapi manőverével a konfe­rencia munkáinak elodázását, ha nem le- hetetlennétételét, akarta elérni. Curtius és Moldenhauer energiája, valamint a többi német bank közbelépése, csirájában elfoj­totta a tervezett szabotázst. Később, ha a Birodalmi Bank és Schacht helyzete tisztá­zódik, a nagy német állami pénzintézet új­ra elfoglalja megillető helyét és átveszi a baseli bank német trancheának jegyzését. Schaffer pénzügyminisztériumi államtitkár ma délelőtt tárgyalt Hegemann titkos taná­csossal. a Birodalmi Hitelszövetkezet elnö­kével és Schöderrel, a porosz Seehandlnng ügyvezető igazgatójával. Egyelőre nem tud­ni, e két intézeten kívül hány bank vesz részt a nyolcmillió dollár jegyzésében. Schacht egyelőre Hágában marad és to­vább is részt vesz a bankkomitó tárgyalá­sain. Amint a másik két intézet átveszi a Birodalmi Bank szerepét, Schacht elutazik és helyét Hegemann és Schöder foglalják el, mint a német birodalom hivatalos kép­viselői. Schacht á!?ifó!a~ bejelentette, hogy j al %.) a pillanatban, amint megváltoztat-j jak a Birodalmi Bank statútumait és meg- j nyirbálják az elnök jogait, lemond a„,asá- j ról. Berlini bankkörökben Schacht akciója i óriási feltűnést keltett. Berlin és Hága kö­zött állandó a telefonösszeköttetés és a né­met delegációnak soha annyi munkája nem volt, mint tegnap és ma. Curtius, Wirth és Moldenauer éréivé legyőzte az akadályo­kat és hágai ujságirókörökben a helyzetet Schacht váratlan támadása ellenére opti­mizmussal ítélik meg. Bizonyos körök egyelőre arra törekszenek, hogy Schachtot más meggyőződésre bírják, és lehet, hogy a ! Német Birodalmi Bank elnöke visszavonja! tegnap» állítását s bankja mégis részt vesz ] a nonuefk;v ,i bank alaptőkéjének iegyzé- L seben, ' j ScEiáelit mm Paris, január 14. Schacht dr. hágai 'bom­bája nagyobb zajt csapott, mint amekkora a hatása volt. Taráién este a következőket jelentette ki: — Nem engedjük 'meg, hogy egy bankigaz­gató lehetetlenné tegye tizen kilenc kormány egyesült békerminkáját! A francia sajtó ma ugyanilyen állásponton! van és kitart tegnapi optimizmusa mellett-; Sauerwein szerint üdvözölni kell Schacht lé-j pásét, mert fölakasztotta a kelevényt és el-j távolítja a világpolitika porondjáról a ,?ve-! szed ebnes embert“. A Petit Párisién, eze- j rirrt az incidens nem tragikus ós Curtius tel- j jes lojalitással elismerte, liogy a Schacht- j német belügy, amely nem éri ott a konfe- j rencia menetét, A hitelezők és Németország delegátusai ] tegnap óriáM eredményeket kőnyoei-heüeic ei s a délutáni sarjnálateaméltó incidens nem seimn isitheti meg a délelőtti megegyezést. A német delegáció azonnal dezavuálta Schachtel e ezzel a konferencia egyensúlya helyre vau állítva. Berlin, január 14. A Deutsche Allgemei­ne Zeitung jlerdése szerint Schaclü Hágában a Német Birodalmi Bank köaremükööését a következő három feltétel betartásétól, tette ] függővé: 1. A Yotmg-eFtvezei változatlan elfogadá­sa. 2. Az Angliával és Lengyelországgal ki»- \ töd likvidért ós szerződések revídesálá&a és | megjavítása. 3. A politikai ós a katonai siKaiskciók met-í leesése. Magéban véve Schacht dr. álláspontja ne® | heledelen, de az erőszakos mód, ahogy elő-; adta, többet ártott, mint használt. Abban a j püilanatbaai, amikor íáz napi munka után a né- i met és a hitelező államok delegátusai meg-' ©gyertek, —- mint tegnapi számunkban rész- , let esen jelentettük — felelőtlen dolog voltj résrt ebkérdéseik miatt kockára tema a ktm-i ferenria sikerét. A legfontosabb kérdés, —j a szankciók kérdés© •— tásstázva van, a tech-j nlíkai és financiális ügyek is, igy a mora­tórium, a mobil'iaáció és a terminus probüé- irtája s mivel a Young-terv pénzügyi résnél mér Parisban és az elnő hágai konferencián csaknem teljesen tlsrtárték. a német jóvá­tételt végérvényesen és mindörökre elrende­ző szerződést néhány napom belül alá. lehel, imi. landless és Louíheur Londonban I Páris, január 14. Taráién miniszterelnök] és Loucheur munkaügyi miniszter tegnap; Páriába érkezett. Érkezésük után félórával j minisztertanácsot hívtak össaq, an^elyen a két államférfit) jelentési tett a hágai konfe- j rencia tárgyalásairól. Ma délután Tardieu; megnyitja a kamara téli ülésszakát és részt- vesz a kamara és a szériáíus elnökválasztá­sán. Éjfélkor Loucheur kíséretében újra Hágába utazik. Schacht megsdls mmél Hága, január 14. Moldenhauer pénzügy­miniszter és Schacht, a Birodalmi Bank el­nöke, ma délelőtt órák hosszat tárgyalt a tegnapi incidens kiküszöböléséről. E tárgya­lások eredményeképpen a német delegáció délben a következő hivatalos jelentést kö­zölte: „A német delegáció a konferencia holnapi mesén megteszi a szükséges lépéseket ab­ban az irányban, hogy a Német Birodalmi Bank együttműködését a nemzetközi jóvá­tétel! bankkal azonnal és törvényileg szabá­lyozza.“ Schacht Molden-hauerreí folytatott tárgya­lásai alatt kijelentette, hogy ha törvény szabályozza a Birodalmi Báni: résztvételét, természetesen nem fog ellenszegülni a tör­vénynek. Ezzel a Birodalmi Bank együtt­működése biztosítva van. A német delegá­ció a birodalmi kormánnyal karöltve, egy­szerűen kényszer! íeni akarja Schachtot, hogy feladja oppozícióját és jegyezze a jó- váíételi bank Németországra eső trancbe-át, Schacht ír a délelőtt kijelentette, hegy mint lojális állampolgár, nem mond ellent a tör­vényes kényszernek. A Birodalmi Bank elnöke ma délelőtt fo­gadta az újságírókat. Kijelentette, hogy is­mert lépésénél nem politikai motívumok ve­zették s a Birodalmi Bank igazgatósága pusztán abból az elvbői Indult ki, hogy a bank csak úgy vehet részi a nemzetközi bank vállalkozásban, ha az üzlet erkölcsi' alapjai biztosítva látszanak. Egyébként Schacht kijelentette, hogy eszeágában sincs a hágai tanácskozásokat megzavarni és kö­zönséges szabotázs volna, ha nem teljesíte­né kormányának parancsait. Éppen ezért azonnal elfogadta Moldenhauer kompro­misszumát és nincs kifogása az ellen, hogy a Birodalmi Bank helyett tragánkonzorciu- mok jegyzik a nemzetközi bankhoz szüksé­ges összeget. A nemzetközi bank szempont­jából különben ez egyre megy. Véleménye szerint a Német Birodalmi Bank és a többi európai jegybank közötti együttműködés erkölcsi alapja még nincs kidolgozva, de e magánvélenényből Schacht nem von le sze­mélyére nézve túlzott következményeket. Schacht interjúját a következő szavakkal fejezte be: — Nem mondok le, habár sok tir szívesen látná visszavonulásomat, de nem mondha­tok le. mert felelősségem — különösen a nemzetközi pénzügyi világ előtt — óriás? és nem akarok a felelősség elöl futással elmé­nek ülni. A ir@csiti-ter¥ vitája Hága, Január 14. A konferencia tegnap esi© és ina délelőtt Leginkább a Schwebt kö­rül támadt incidenssel foglalkozóit, továbbá a Németország és a hitelező államok közölt teg­nap létrejött megegyezéssel, amely körülbe­lül egyet jelent a konferencia sikerével. Ilyen körülmények között a keleti jóvátételek kér­dése és a magyar ügy némileg háttérbe szo­rult. Mindazonáltal a delegátusok nagyjelen­tőségű tárgyalásokat folytattak a kulisszák, mögött és — mint tegnap jelentettük —■ sike­rűit is olyan diszkusszió?! búzást találni, amely "ABRiCZY FÉLIX BOLDOGSÁGA fGÉNY Irta: SZÓM BATH Y VIKTOR (3) [ Még sok dolguk van: ijedt cseléd jön. el- kari tani a romokat, Félix körűimén az ud- irou és kiélt még vagy kettőt s magúhoz 'roncsolja az udvarost Jön az öregember, szkető lábaidra 1. Félix megáll az ajtóban, megingathat allen oszlop — s kurtán szól: -- A kamáslis ur a csendőröké. Maga meg j rdesse ki, hogy ez többet meg ne fortén- j n. A kisasszony megbocsát majd maguk- s k s ha jól viselik magukat, senkinek som­baja tnem lesz. Ha még vada mi o1 romka­rt előfordul, csendőröket rendeltetek idei ■ legyen :nx utolsó. testálom, a gamásTis, az kezdte... Most t Oroszországból s azt mondja, itt is kom­in izmus lesz nemsokára, mint odaát rten! — Elég! — rivaTi Félix — mégegyszer mdom, viselked'jenek tisztességesen. A ki­ír valami Jvija, kérése van, az forduljon zzam. De aki bolondot csinál, lelövöm. Ezt úgy mondja, hogy az egész udvar liall- ssa. Mert mindenütt hallgatóznak, itt is, is egy fül, egy izgatott szem, sápadt arc, r is ©surrant már, ezt Félix jól tudja. Ha >st kegyetlen lesz és bírói széket ül, Far- s Eszter háza éjjel titokzatosain kigyullad. kell nézni kegyesen a bolondságok fölött a nép meghunyászkodik magától. Sokáig maradtak együtt: Félix és Barter. | zter a nagypálmát sajnálta és néhány szép j rceTlánját. de erősszivü nő, bátor s most Tá­déimét kért: — Bocsásson meg, — mond la mikor egy 5g nem bolygatott szobában pihentek, — csáeson meg, hogy félig ismeretlen«! küld­tem magáért. Sehol a közelben férfi, aki se­gítsen. Bírtam, ameddig bánhattam ezt a ga- rázdálkodást, már hetek óla igy megy. Utó- végre én is nő vagyok, egyszer betelik ez a mérték. — örülök, hogy segítettem, — felelte Félix, kár, hogy hamarább nem tudósított. Eszter boldog volt, hogy valakivel eTbeszél­gefh etett. — Mióta szegény apáim meghalt, -egyedül vagyok, én és a gadaság. Négy év nagy idő. De sem Eszter, sem Félix nem említette jóidéig Eszter vőlegényét, atki még Ravarue- kánál hullt el egy régi, braivuros rohamban. Azóta Eszter senkire sem gondolhatott, csak a halót faira. — Különös élete lehetett magának, — tű­nődött a kapitány. egyedül, óvóikig. Mint egy harcedzett férfi, olyan volt a sorsa. — Igen. Emlékek ós könyvek. Lássa, meny­nyi könyv . . . A kapitány keserűen nézett szét a szobá­ban. Félrehúzta a száját. — Maguk tanultak helyettünk is. Md ro­hantunk ide s oda, öt országon keresztül 6 verekedtünk, mint a kóbor nomád.ok. S miért? Hogy idehaza csőcselék fogadjon. Ma­guk meg lisztet termeltek és végigtanu-lták azokat a könyveket, amiket férfiak irtaik férfiaknak. Legyintett: — Mi már csak harcosok maradunk. Látja, nem bírok beletörődni, hogy ez ezentúl már igy lesz. Tíz évig lóháton ültem és uégy évig embereket üldöztem, ügy hittem, mindig igy tart már ez a mi kurucságunk. Aztán — két állam generálisai összeülnek egy wusttti saft j lonkocs-iban és vége minden kalandnak. | — Ilyen embereknek gondolták ki a hábo­rút, mint maga, kapitány, de mi, nők a régi világot sirattuk mindég. Eszter lassan kivallotta a vőlegényt Ked­ves, derék fiú, Félix is ismerte, szomorú tragédia. Azóta itthon; vesződte ég és könyvek. •— Egy kicsit megbicsaklott mindkettőnk élete, — oltotta el utolsó cigarettája tü­zet Félix, mikor már hajnal osusszant be az ablakon és Félix búcsúzni kezdett. — őriztem magát, — mondta mosolyogva és lassan lépdelt az udvarra. Az udvaros alázatosan köszönt és már kö­zeledett egy kocsi is, két laposéiplcás katoná­val, ezek a Tamási is szónokért jönnek. Az éj­szakai palotaforradaiom utolsó pernyéjét is edfujta a kapitány. Engedelmesen, talán ije-d- tebb arccal, de békésen ébredt a falu, rossz álom volt a tegnap esti, Iidérctüz. — Csak Írüld jön értem, bármi baj is vau, — szólt le lováról a kapitány s Eszter még- egyszer megszorította a kezét, anélkül, hogy Iegkevésbbé is patettkus lett volna. Erősen karikázolt már a nap, amikor a kapitány hetykén ugratott végig az utóra. Fiityöréezett. őrült a kalandnak. Farkas Eszter komoly, olios, hideg lány volt mindég. Kevesebbet hálózott, mint a lob­bi lányok és többet tanult, olvasott. Az öreg Farkas Vince, mindenki Vince bácsija három megyében, jól nevelte a lányát, mert rá ma­radt a leány, mikor Erasók asszony, az any­ja elköltözött ebből a földi világból. Eszter szép lány volt, szőke és szürke szemű, min­denkit megfélemlített az. okosságával. Így az­tán különc volt barátai megvá1 ogatásában, féltek tőle, mert éles rótt, mint a borotváról mondjáik. Oosr Jancsi, * ben*** Otobe Jancoi gye­zött mégis. Hogy mivel, — ez rejtély volt sok véuasszouy előtt, de valóigazság* hogy Orosz Jancsi egy napon vőlegénnyé rukkolt elő s az a bír járta, hogy nagyon szeretik egy­mást: a hideg, józan Eszter s a huncut Jancsi. Igaz, a rossz Nyelvek azt is sugdosták, hogy ideje Eszternek férjhez menni, hu­szonhétévé« már s az első valamirevaló fiatalembert ki kellett halászni mindenkép­pen, különben vénlányra marad a Farkas do­mínium. Eszterből minden komoly kérője megugrott, féltek attól a penge-eszétől. Orosz Jancsi ragadt be végül. De, hát ezt csak lezárt asalttgáterek kö­zött merték mondogatni és meghitt barátnők, akik szenteltvizet sem hagynának emberi sze­mélyen. Orosz Jancsi és Farkas Eszter na­gyon boldog jegyesek voltak. — Ráértek összeházasodni, — mondogatta Vince bácsi, akkor is, mikor Orosz Jancsi egy­szer katonamundérban jelentkezett s nem so­káig bucsuzkodhatott, mert vitték már az ez­redet Béig rád irányába. — Mire lehull a novemberi falevél, — mondogatta később is Vince bácsi és Jancsi már Lemberg alól Írogatta a rózsaszínű kár­tyákat, — mire karácsonyi gyertyát gyújtunk, vége ennek a kis hadijátéknak. Hisz ezt mondta a német császár is. Az a tél nagyon megbolygatta Vince bácsi egészségét és valahol nagyon élesre köszö­rültek egy orosz bajonétot, mert le sem hul­lott másodszor a falevél és Eszter árván maradt, vőlegóuye is örökre elhagyta. A hideg, józan Eszter ekkor állotta ki éle­te tüzpróbáit. Egyedül a kis kúrián, zsellérek, ■kocsisok, kapásasszonyok, jámbor orosz fog­lyok. liszt és cukor, baromfi és üzleti gon­dok — ez volt Észtéi’ élete évekig. Állotta becsülettel. — Tulajdonképpen maga az első férfi, akinek segítségét kértem! — mondta, akkor este a kapitánynak büszkén,

Next

/
Thumbnails
Contents