Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)
1930-01-15 / 11. (2232.) szám
xizonyos körülményeik _ között alkalmasnak mutatkozik a magyar jóvátétel és az optáns- §f. így rendezésére. Ez s diszkussziós bázis az úgynevezett Brocehi-terv, amelyet tegnap részletesen ismertettünk. A A terv szerint Magyarország 1943-ig tovább ii' űzetné évi tízmillió aranyfrankos jóvátételét. SJ 1943-tól 1966-ig az ország bizonyos tabellák sé szerint továbbra is fizetné a jóvátételt. Az Si 1943 utáni annuitásokat később állapítanák re meg. A Brooohi-terv szerint a hitelezők és Mail gyarország közös alapot létesítenének, amely- *tbe Magyarország 1943 után valamennyi an- rr nullását befizetné, a hitelező államok azaz Románia, Jugoszlávia és Csehszlovákia pedig azokat az összegeket, amelyeket az egyes államokban érvényben levő törvények szerint : a kisantant-kormányok a földreformban kisajátított földekért azok légi tulajdonosa inaik fi- v zetnek. Az ilyképpen létesített alap segítségével kártalanitamák az optánsokat, akik egyenesen a közös alap adminisztrációjához fordulnának kívánságaikkal. Az optánsok a karit térítések összegének magassága között támadt vitákat ugyancsak a közös alappal és nem a ki san taub kormány okkal intéznék el. | Ha az optánisok kártalanítása után marad még pénz a közös pénztárban, ezzel a magyar adminisztratív adósságokat törlesztik és a hátralevő részt Csehszlovákia kapja meg mint jóvátételt. A terv alapelve tehát a.z. hogy a nagyhatalmak 1943 után a Broceki-alan javára hajlandók lemondani a magyar jóvátételről. A Brocohii-alap nagysága egyelőre ismeretlen. Mindenekelőtt a .magyar követeléisek összegét kellett megállapítani, hogy ilyfcéppen rendezhető legyen valamennyi kérdés. E téren a kis- antauit delegációk újból összeütközésbe kerültek a magyar delegációval s ,a magyarok elhatározták, hogy az. ügy tisztázására Hágába hivíák Szterényi bárót, az optánsügy szakértőjét. 300 mjíSié aranykorona Páris, január 14. A Petit Párisién hágai munkatársa a kisantant és Magyarország tárgyalásairól a következőket jelenti: Bethlen gróf magyar miniszterelnök a kisantant és a magyar delegáció tegnap délelőtti tárgyalásán olyan hatalmas összeget követelt a romániai és a csehszlovákiai optánsok kárt: lazítására, hogy Osusky és Titulescu követek azonnal túlzottnak jelentették ki a kiváságot. Magyarország engedékenysége után az cp- íánsügyekből kifolyólag követelt összeg a magyar kívánság alapján 230—300 miliő aranykoronára rúgott. A számok tekintetében a delegációk egyelőre nem állapodtak meg, de a lehetőség meg van arra. hogy az optáns- kérdésben is megállapodás létesül. Románia a romániai optánsok birtokát legfeljebb hat- vanmilíió aranykoronára becsüli, ami megvár szempontból nevetségesen kis összeg. Kedden a kisantant és a magyar delegáció folytatták a technikai vitát és igyekeztek közös platt- íormot találni a számokban. Deleitől az egyházi vagyon és a volt főhercegek birtokának likvidálásából keletkezett differenciákat tárgyalták. — Loucheur, a második bizottság elnöke szerdán visszaérkezik Hágába és azonnal megkezdi konferenciáit a kisantaní-álla- mok kénviselőivel. A g&onabefcozataH monopólium kérdése a tzsimiszterek és a gazdasági érdektesfületek előtt Súlyos feszültség a kormánykoalícióban az agrárpártok benyújtott javaslatai miatt Prága, január 14. Udrzsal miniszterelnök december 13-án tartott konmányexpozéijábain kijelentette, hogy a mezőgazdasági válságot az állam ügyéinek' kell tekinteni. Alig múlt el ennek egy hónapja, s a cseh és német agrárpárt a konmányelnök kijelentését egyáltalában nem véve tekintetbe, a két nappal ezelőtt benyújtott váimjavaslatával elárulja, hogy a gazdasági válság tárgyalását pártpri- vilégiummak tekinti. A két agrárpárt be sem várta a kormány intézkedéseit, meg sem kérdezte saját minisztereit, hogy miképpen gondolják a gazdasági válság megoldását, nem vették tekintetbe az általános gazdasági helyzetet, hanem saját szakállukra olyan megoldást akarnak kierőszakolni, amelynek hasznossága még magára a mezőgazdaságra nézve is kérdéses. Ezzel az eljárásával a kát agrárpárt szinte lehetetlenné tett© a koncentrációs kormány amugyis nehézkes munkáját. Amikor a oseih-német szocialista-agrárius kormány megalakult, anélkül, hogy határozott munkaprogramot összeállított volna, megjósoltuk e koalíció rövid életét és megírtuk azt is, hogy a különböző osztály- és világnézeteket képviselő pártok közös programban nem fognak tudni megállapodni. Eme jóslásunk most beteljesedik. Az agrárpártok a szocialisták megkérdezése nélkül olyan törvényjavaslatokat nyújtottak bé a képviselőházba, amelyek az agrárpártok különböző szövetkezeteinek és szervezeteinek hasznára lehelnek, de semmi szin alatt neim oldják meg az általános mezőgazdasági válságot, amelyben nemcsak a cseh és német agrárpártban tömörült mezőgazdák étnek, hanem a köztársaság valamennyi mezőgazdája. Törvényhozóink más pártok törvényhozóival együtt mór a múlt parlamentben több Ízben rámutattak a köztársaság teljesen helytelen agrárpolitikájára és rossz kereskedelmi politikájára. S most az agrárpártok messzemenő javaslatokkal jöttek elő, amelyek 'tm agukon viselik az egyezkedési szándék jellegét, vagyis szemmellátható, hogy az agrárpártok kezdeményező javaslataikkal brutális demagógiát űznek, mert hiszen előre tudhatták és láthatták, hogy javaslataik eredeti formájukban elfogadhatatlanok. Vámemeléseket és szubvenciókat követelnek. A gabonavámoknak százszázalékos emelését, az állati vámoknak többszázszázalékos emelését, uj vámokat fontos élelmiszerekre, mint kenyérre, tejre, sajtra és fokozatos vámemeléseket egyéb nélkülözhetetlen élelmiszerekre, azonkívül öt éven keresztül évi 59 millió korona rendkívüli államsegélyt, vagyis összesen egy negyed mil- liárdot, amely összeg a földim Ívelés ügyi minisztérium rendelkezésére állana. Ezek tehát az agráriusok „szerény“ követelései. A parlamentarizmusban egyenesen páratlan az az eset, hogy a kormányban ülő agrárpártok a legnagyobb kaliberű várnagyaikkal lépnek fel, ugyanakkor a pártjukhoz tartozó földművelésügyi miniszter nemcsak vámokat, hanem behozatali monopóliumot, állatbiztosítást és jégkár elleni biztosítást követel. Mindent tehát egyszerre az agrárpárt érdekéiben! A kormánykoalíció baloldali pártjai természetesen állást foglalnak ez ellen és külön javaslatokat fognak kidolgozni. A parlament tehát egy különös harcnak lesz a színhelye. Nem a meggyengifett ellenzék, hanem a kormánypártok egymás között fognak civódni. Ellenzéki szempontból már most ki kell jelentenünk azt, hogy az agrárpártok kezdeményező javaslata elfogadhatatlan, de különösen tárgyalás anyagát nem képezheti a javaslatnak ama szakasza, amely az állami segélyekre vonatkozik, mert hiszen az elmúlt tiz esztendő tapasztalatai azt unhatják, hogy a fölöm ivelásügyi minisztérium rendelkezésére álló különböző alapokat az agrárpárt titkárságai osztják szét és óriási ösz- szegek kerülnek a pártkasszákba, ahelyett, hogy a mezőgazdák között pártállásra való tekintet nélkül osztanák ki ezeket a szubvenciókat. Az agrárpárt kezdenienyező javaslatának kereskedelmi szempontból is súlyos következménye lehetne, mert hiszen abban az esetben, ha ez a javaslat törvényerőre emelkednék, fel kellene mondani a kereskedelmi szerződéseket, igy elsősorban a Magyarországgal és Lengyelországgal érvényben levő szerződést s ezzel tönk retennék a köztársaság export iparát. Ez pedig a iminkané’küli- ség újabb növekedését jelentené, a nagy- és- kiskereskedelemi közti árkülönbség egyenesen elviselhetetlenné válna és általános drágasági hullám következne be. Az agrárpárt javaslata elutasítandó, mert a gazdasági válságon nem segítene. A mező- gazdasági válságot egyoldalúan megoldani nem lehet és nem is fogják, s ha a cseh és német agráriusok ragaszkodnának eredeti javaslatukhoz, ami-ben ugyan kételkedünk, úgy a közeljövőben kormányválság áll be s a számos égető egyéb probléma ismét csak elintézetlen marad a cseh és német agrárpárt önteltsége miatt (per.) Tanácskozások a gabogabtetaii monopóliumról Prága, január 14. Be chyme és Bradács miniszterek ma tanácskozást folytattak a ga- boiuaibshozatali monopólium esetleges bevezetéséről. A tanácskozáson elsősorban azzal a javaslattal foglalkoztak, hogy részvénytársasági alapon egy monopólium- társaság alakulna, amelyben az állam 51 százalékban részesedne s részvénytőkéje körülbelül 120 millió korona volna. A társaság igazgatótanácsa tizenkét tagra van köp terápiáivá, ezek felét a kormány nevezné ki és pedig hármat a földimívelesűgyi minisztérium, egyet-egyet a közélelmezési, a kereskedelmi és a pénzügyminisztérium, a hat további tagot pedig a különböző szövetkezetek és kereskedelmi testületek delegálnák, amelyek a törvény értelmében a monopóliumot élvező társaságban részesedhetnének. Az Igazgatótanács összeállításának részleteiről külön kormányrendelet fog intézkedni. A cseh és német szociáldemokrata pártok elnökségei ugyancsak ma üléseztek, hogy állást foglaljanak a kormány és az agrárpártok javaslataival szemben. A cseh nemzeti szocialista párt elnökségét ebben az ügyben szerdára hívták egybe. Ezen a héten a különböző iparágak fognak tanácskozni. A nagyiparosok külön vitatják meg a javaslatokat. E hét végén a csehszlovák nagyiparosok központi szövetségének kereskedelempolitikai bizottsága fog ülésezni s ülésén a kereskedelmi kamarák központjának képviselői is részt fognak venni. A kereskedelmi körük főképpen a gabonám oncpólinmra vonatkozó javaslatot tanulmányozzák. Olyan hírek terjedlek el kereskedelempolitikai körökben, hogy a gabonabehozatali monopólium bevezetése elé nehézségek gördülnek. Az ipar föltétlenül követelni fogja azt, hogy ezekkel a kérdésekkel először az országos gazdasági tanács foglalkozzék, mint ahogy ez eddig is szokásban veit a kizárólagosan gazdasági javaslatok véleményezésénél. Ml dintis szerdán Hága, január 14. A hat meghivó hatalom elhatározta, hogy legközelebbi közös ülését szerdán délben tartja meg. Ezen az ülésen a szankciók és a mobilizációk kérdését annyira tisztázzák, hogy az első bizottság plenáris ülésén ne okozzanak több nehézséget. A Schacht-levél nyomán támadt tegnapi ind-, dens súlyosbította a helyzetet, de a német delegáció máig sok tekintetben tisztázta a kérdést, úgyhogy az a konferencia folytatását és eredményét aligha befolyásolhatja. A szerdai ülés ismét döntő jelentőségű lesz a Yoiing-tervezet elfogadásának szempontjából CseHisiIováfc-snagyar közeledés 1 Hága, január 14. A Massbode értesülés© szerint Magyarország és Csehszlovákia között a tárgyalások a megértés és a barátság jegyében folynak. Megtörtént, amire tizenegy év óta nem volt példa, hogy Csehszlovákia részéről bizonyos rokonszem nyilvánult meg a magyarok iránt. Csupán Románia támaszt súlyos nehézségeket. Hága, január 14. Úgy hírlik, hogy Lon- cheur elutazáskor úgy nyilatkozott, hogy amennyiben szerdán nem jön létre megegyezés és az ellentétes álláspontok nem jutnak egymáshoz közelebb, akkor a kérdést, mint megoldhatatlan!, félreteszik. Nincs m@i@gFesés Hága, január 14. A tegnapi megbeszéléseken még mindig nem sikerült a magyar jóvátétel ügyében megegyezni. Egész nap folytak a miniszterközi megbeszélések és csak ezek befejezésével kerül sor bizottsági tárgyalásra. A helyzet az. hogy a magyar delegátusok már tiz napja tartózkodnak Hágában, a magyar ügy mégsem került hivatalos tárgyalásra. Bettiién Január 18-án utazik @3 Hágánál Budapest, január 14. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) Hír szerint Bethlen miniszterelnök szombaton, január 18-án elindul Hágából és legkésőbb január 20-án megérkezik Budapestre. A képviselőházat valószínűleg január 21-ére, a külügyi bizottságot pedig január 22-ére vagy 23-ára hívják össze. Miért nem köseSedtiet Mauyararszás a kisantanthoz? Budapest, január 14. (Budapesti szerkesztőségiünk telefon jelent ése.) A Pester Lloyd- ban Gratz Gusztáv dr. volt külügyminiszter cikkezik arról, hogy miért nem tudott és neun is tud kialakulni Magyarország és az utódállamok közt barátságos atmoszféra vagy közeledés. __ Gratz szerint ennek egyedüli oka a kin- antantszövetség létesítése. Mindenféle közeledést az utódállamok és Magyarország között csirájában megakasztottak a kisantantszövetség kreálásával, ami elhibázott politika volt, mert ez a szövetség kimondottan Magyarország ellen jött létre. A kisantant létesítésével két csoportra oszlott Középeurópa: magyarellenes és magyarbarát csoportra. A középeurópai együttműködés nagyobb ! akadályát mesterségesen sem lehetett volna előidézni, mint a kisantant megalakításával, ^ ami Benes elhibázott külpolitikájának legnagyobb hibája. Ezzel kimondották a halálos ítéletet olyan alakulat lehetőségére, amelyben Magyarország is résztveihetne, mert hiszen Magyarország nem vehet részt oly alakulatban, amely kimondottan ellene létesült. Akinek a középeurópai együttműködés igazán szivén fekszik, annak nem lett volna szabad ilyen alakulathoz segédkezet adnia. Ha Benes igazán ezt akarta volna, akkor a kisantamtnak nem lett volna szabad magyarellenes élt adni. Benes tehát sohasem kívánta komolyan a középen répái kooperációt, vagy elhibázott eszközökkel dolgozott. Hiszen Magyarország a kisantant publicistáitól mindig csak barátságtalan hangokat kapott. Minden kisantant-komferencián szidalmakkal árasztották el Magyarországot, olyan hangnemben beszéltek Magyarországról, amelyet még egy kevésbé önérzetes nemzet sem viselhet el. Sohasem mulasztották el az alkalmat, hogy Magyarországot Európa és a nép- szövetség előtt befeketítsék. Emiatt olyan ellenséges a hangulat a csehszlovák kormány ellen a magyar közvéleményben. Hasonlóképpen bántak el Magyarországgal gazdasági téren is. A középeurópai együttműködés csak attól az időponttól lehetséges tehát, ha a kisantant- alakulat feleslegessé válik, vagy legalább is mai formájában nem. marad meg. Hz amerikai magyar vagyon ügye Budapest, január 14. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Az Egyesült Államok követsége kiadta az értesítést, amely szerint a háború alatt az Egyesült Államokban zár alá vett magyar vagyonok feloldására vonatkozó kérelmek a március 10-ig meghosszabbított időpontig nyújthatók be angol nyelven közvetlenül az Aliién Properii Custodian hivatalhoz, Washington, Arlington Building, Vermont Avenue and H. Street címre. A kérvény angol szövegű irásmintái a magyar kir. felülvizsgáló és kiegyenlítő hivatalnál (Budapest, V. Dorottya u. 2.) kaphatók. Párfss Optimismus Paris, január 14. A reggeli sajtó optimisz- íikusan foglalkozik a keleti jóvátételekkel. A Matin szerint valószínű, hogy egyezségre lépnek. A kisantant-hatalmak kijelentették, hogy hajlandók kártérítést fizetni, a nagyhatalmak viszont hajlandók Magyarországnak 1943 után teljesítendő fizettségei kapcsán bizonyos áldozatokat hozni. A sajtó többi része hasonló hangnemben ir. Tifulescu letagadta a régi magyar-rosnán megegyezést Hága, január 14. Algemein Handelsblad szerint a magyar kérdés szakértői a tegnapi tárgyaláson utaltak egy ideiglenes megegyezésre, amely annakidején a bécsi román követ és a magyar delegáció közt létrejött (a Szterényi-Langa Rascanu Dán illa féle megegyezés). A magyarok szerint Románia annakidején száz millió aranyfrankot ajánlott föl az optánsok kártalanítására. Tilulescu ezt tegnap tagadta, bár tavaly elismerte az ajánlatot. Titulescu azt állította, hogy a kérdéses száz millió aranyfrank más adósságok rendezésére is szolgált volna. A magyarok tegnap precizirozták követelésüket az optánsok kártalanítása terén, a csehek viszont felkérték a magyarokat, hogy részletezzék követeléseiket /
