Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)

1930-01-12 / 9. (2230.) szám

♦EMXai-MAfifeaft-HlHIigB 9 NemkapmaradékbirtokotÉnekujvárvárosa Érsekújvár küldöttségének fontos intervenciói Prágában - Remény van a gimnáziumi tanárok átvételére — A földhivatal csak legelőt és erdőt helyez kilátásba Érsekújvárnak Érsekújvár, január 11. (Saját tudósítónktól.) Hétfőn délben kis küldöttség indult el Érsek­újvárról Prágába, hogy Érsekújvár városának nagyjelentőségű ügyeiben interveniáljon a prá­gai kormánynál. A küldöttséget Holota János dr. nemzetgyűlési képviselő, Érsekújvár vá­ró sbirá ja, vezette s tagjai Bláha Károly és Néder János h. városbirák és Kostyál Gusztáv ■nagytrafikos, szociáldemokrata tanácstag vol­tak. Érsekújvár jövőjének legnagyobb fontos­ságú ügyeiben utaztak föl: a törvényszék miatt, a reálgimnáziumi ta­nárok átvétele, a nmnkásbiztositópénztár érsek újvári székházának megépítése, az Ér­sekújvár által igényelt maradékbirtok, nagy közlegelő, valamint az anyalai erdő ügyé­ben § más jelentős kérdésekben, désnek az elintézése attól függ, hogy a modus vivendi milyen megoldást nyer. 1200 holdról azonban semmiesetre sem le­het szó, ezért azt ajánlotta, hogy a város realizálja a kérését s amennyiben aktuális lesz, 100—200 hold légeidről lehet szó s különösen nagy esélye van Érsekújvár városának az anyalai erdőre, miután a szomszéd-birtokosok igényei mindig előnyben részesülnek. A város ajmakideén maradékbirtokra is igényt jelentett be. Ez a reménye végleg meghiúsult, mert a Károlyi-féle uradalom maradékbirtokai fölött már diszponáltak. Miután a csatornázás, vízvezeték, vágóhíd ® egyéb beruházások miatt a városnak a közel jövőben sokmilliós beruházási kölcsönre lesz szüksége, megindultak az informatív tárgya­lások a hitel megszerzése ügyében is. Mint értesülünk, a küldöttség a Betegsegélyző Pénztárak Központjától elvi Ígéretet kapott arról, hogy a jövedelmező beruházásokra: vízve­zetékre, vágóhídra stb. szívesen folyósíta­nak Érsekújvár városának kedvező köl­csönt Ennek az intervenciónak abból a szem­pontból kell jelentőséget tulajdonítanunk, ■I HllllillHIMil .illl í111 li i' Ilii MM—.........Ilin Ilii Ne dves falak szárazzá tétele „áramló levegő" módszerével• Teljes jótállással vállalja, fel világosi- tással és díjtalan költségvetéssel szolgál: Schulz gőztéglagyárak r. t speciális osztálya, Bratislava, Lorenztorgasse 6. mert ezekben a nagyfontosságu kérdésekbe*, bizonyos anyagi bázist, jelen tőnek­Az érsekujvári munkásbiztp&átó pénztár székházának megépítése ügyében is érdeklő­dött a küldöttség s megfelelő információkat kapott. amelyek között még a szóba jöhető beruházási kölcsönök miatt végzett informatív tárgyalá­soknak kell nagy fontosságot tulajdonítani. A küldöttség két napot töltött a csehszlo­vák fővárosban s csütörtökön már Érsekúj­várra érkezett. A küldöttségjárást csak rész­ben lehet eredményesnek tekinteni. Ktvós ranéiy fűzhető • törvényszék ügyéhez Először az érsekujvári törvényszék ügyében jelentek meg az igazságügyi minisztériumban. A küldöttség bizonyos optimizmussal tekintett intervenciója elé, mert az utóbbi hetekben nam egy reménytkeltő hír érkezett Prágából. Egyszer a Lidové Noviny arról is irt, hogy az 1930-as költségvetésben 1 millió koronát állí­tanak be az érsekujvári törvényszék építési költségeire. Ezzel szemben, a tény az, hogy a költségvetés beszél a pozsonyi, rózsahegyi, zólyomi törvényszékről, de Érsekújvárról nin­csen ezó benne. Meissser miniszter igen szívélyesen fogadta a küldöttséget s látható érdeklődéssel kísérte Holota János dr. tárgyi fejtegetését.. Igen tartózkodó hangú válaszában kijelen­tette, hogy miután uj ember a minisztérium élén, nincsen még teljes áttekintése a kérdé­sekbe®. Arról azonban van tudomása, hogy Érsek­újvárt földrajzi fekvése igen alkalmassá teszi arra, hogy Délezlovenszkó bírósági központja legye®. Ezidőszeriat az érsekujvári törvényszéle megépítésének elháríthatatlan anyagi ne­hézségei vannak. Azonban mindenesetre foglalkozni fog a do­loggal. „Tanárok csak a rossz politikai minfisltás revíziója esetén vehetők át1* Az tskolaügyi minisztériumban először Ap- pelt kormánytanácsossal lépett a küldöttség érintkezésbe, aki évek óta referense az érsek­ujvári gimnáziumi tanárok ügyének. Appoít dr. hangsúlyozta a küldöttség tagjai előtt, hogy az iskolaügyi minisztérium abban a pereben hozzájárul a tanárok átvételéhez, amint a tanárok kedvezőtlen politikai minősítését revideálják. Hangsúlyozta, hogy teljes jóakarattal intézi a kérdést s csak azt a tanácsot adhatja a kül­döttségnek, hogy igyekezzék a rossz politikai minősítés sürgős revízióját kieszközőlm(ü) & akkor a dolog rendben lesz. Dérer miniszter igért Appdt dr. osztályfőnöktől Dérer Iván dr.- hoz, az uj iskolaügyi miniszterhez fordult a küldöttség. Holota dr. ismertette a gimnázium ügyét s rámutatott arra, hogy az állam nem respektálja szerződési kötelezettségét. Hang­súlyozta, milyen méltánytaían&ág történik a tanárokkal. Amikor a városbiró szavaihoz a cseh Bláha is csatlakozott, aki ugyancsak őszinte jóakarattal exponálta magát a magyar tanárok érdekében, Dérer dr. látható megér­téssel fogadta az alaposan indokolt panaszo­kat. Először megkérdezte, hogy kik névsze- rint azok a tanárok, akikről szó van, majd ki­jelentette, hogy ő főleg jogi szempontból bí­rálja el a kérdést s első hallásra is az a véle­ménye, hogy az államnak teljesítenie kell szerződési kö­telezettségét: s ha ezek a tanárok 10 éven keresztül taníthattak az érsekujvári gimná­ziumban, akkor bizonyosan nem lesz elhá­ríthatatlan akadály, amely átvételük Htjába fog állani. Dérer dr. kijelentései megnyugtatták a küldöttség tagjait. A földhivatalnál Fontos intervenciója volt a küldöttségnek a földhivatalnál, ahöl Radlinsky alelnök s Petr miniszteri tanácsos fogadta a delegációt. A város ugyanis a parcellázás előtt álló prí­mád birtokokból 1200 hold legelőre s az auva- Jai erdőből 70 hold erdőre tart igényt. Und- lineky alelnök kijelentette, hogy ennek a kér­A sajtó hathatósan komoly tényezője a műveltségnek, a kultúrának és az egész emberi fejlődésnek Ótátralüredi beszélgetés ZsedényiBéla dr. egyetemi tanárral az aj tudományág­ról, amely a sajtóval foglalkozik s amely már polgárjogot nyert az egyetemeken Ötátraftired, január 11. A sajtótudomány kérdéseit, a sajtó problé­máit évszázadokon keresztül negligálta a tu­domány. Csupán egy kis és túlságosan zárt kör, a szorosabb értelemben vett hírlapiro­dalom keltette fel a sajtóval foglalkozó tár­sadalmi és politikai körök érdeklődését, a tudományos élet azonban még az újságírás­nak ezzel az ágával sem foglalkozott túlsá­gosan sokat. Ezen a téren az utóbbi néhány esztendőben lényeges és úgy a sajtót magát, mint a nyilvánosságot is érdeklő változás történt. Németország volt az úttörő a sajtó­tudomány terén, Berlinben és Lipcsében lé­tesültek az első intézmények, amelyek a sajtó tudományos kutatását tűzték ki célul maguk elé és ma már nem csupán 13 sajtó­tudományi intézet működik Németország­ban, hanem a berlini, müncheni, freiburgi és lipcsei egyetemeken a sajtótudomány fő­tanszakként szerepel, sőt a lipcsei egyete­men e tudomány ágból promoválás is törté­nik. Nádunk Csehszlovákiában az egyetemek ezzel a fiatal tudományággal még nem igen foglalkoznak annak ellenére is, hogy a né­met példa a sajtótudomány polgárjogát az Universitas Literarumban már igazolja. Ma­gyarországon sincs még tanszéke a sajtótu­dománynak, de amint Németországnak Mar­tin Mohr, Emil Dovifat dr., W. Schöne dr. és mások személyében úttörője van ennek a tu­dománynak, úgy Magyarországon Szabó László egyetemi magántanáron, aki a szege­di egyetemen tart sajtótudományi előadá­sokat és Wünscher Frigyesen, a Magyar Táv­irati Iroda igazgatóján, aki a Közgazdasági Egyetemen a hírszolgálatról tart előadáso­kat, — kívül a Szepességi származású Zse­dényi Béla dr. a pécsi egyetem és a miskolci jogakadémia tudós közjogi tanára az egy ete­men müveit magyar sajtótudomány úttörője. Zsedényi Béla dr., aki most Ótátrafüreden tölti szabadságidejét, igen sok munkájáról ismeretes, amelyek közül különös figyelmet érdemeltek a csszl. köztársaság alkotmányá­ról, a demokrácia válságáról és a Vacuum Jurisról írott könyvei. Zsedényi dr. az első, aki könyvben is foglalkozott a sajtótudo­mánnyal és aki azonfelül, hogy erről a tudo­mányáról egyetemi előadásokat tart, ener­gikusan, céltudatosan indított akciót, hogy ennek a tudományágnak a magyarorszá^ egyetemeken is tanszéke legyen. Törekvé­seiről nyilatkozott tudósitónk előtt és a kö­vetkező érdekes fejtegetésekben tárta fel a sajtótudomány fontosságát: — Azok, akik a sajtótudományt komolyan művelik, ennek a tudományágnak a kezde­tét messze viszik vissza, hírszolgálat szem­pontjából egészen Trója elestéig, amikor fényjelekkel közölték a világgal ezt a fontos bírt. Természetes, hogy a középkorban, ami­kor az erkölcsök elvadultak voltak, a sajtó is hozzáidomult ezekhez az erkölcsökhöz és ezzel antipathiát és lenézést gyűjtött magá­val szemben, különösen a tudósok között, akik nem a műveltség és a civilizációk, ha­nem a rémhírek terjesztőit látták az elvadult stilusu sajtótermékekben. Lassanként azon­ban rájöttek az államférfiak, különösen I. Napóleon, hogy a sajtó a tömegek megmozdulásának a for­rása. Mint ilyen szerepel a sajtó már a francia for­radalomban és a forradalom által megterem­tett demokrácia terjesztésében. A fiatal de­mokrácia után az abszolút uralkodók és ál­lamiénak is felismerték a sajtó fontosságát, és különösen sokat tanult Metternich Napó­leontól. Ettől az államférfiutól származott azon mondás, hogy Napóleon sajtója többet őrt, mint egy hatalmas hadserege. Az abszo­lutisztikus idők azonban nem kedveztek a sajtó fejlődésének, amely a modern fejlődés terén az első lökést a technika kialakulásá­val kapta. A technikai alap megteremtésével és a nagy tőke erős bekapcsolódásával meg volt adva a sajtó fejlődésének és moderni­zálásának lehetősége. — Felmerülhet a kérdés, hogy miért csak most foglalkozik a tudomány módszeresen és rendszeresen a sajtó problémáival? Erre igen egyszerű a felelet. Vannak a társadal­mi életnek ható erői, amelyek felismerésére hosszú idő kell, Kétségtelen, hogy az embe­rek már igen soká, évszázadokon keresztül éltek állami formában és társadalmi szerve­zettségben, mielőtt e forma és a szervezet ható erejének tudatára ébredtek volna. így volt ez a sajtóval is, amely tulajdonképpen csak a 19. század óta hathatósan komoly tényezője a műveltség­nek, a kultúrának, a demokráciának és az egész emberi fejlődésnek. A legutóbbi évtizedek azután különösebb erővel és hatalmasabb megnyilvánulással mutattak rá a sajtó jelentőségére. Ez a jelen­tőség sokkal nagyobb, semhogy vele a tudo­mány is ne foglalkozzék, mert a milyensége és szervezete a modern sajtónak ugyanolyan fontos jelentőséggel bir az államra, mint bármely más állami szervezet. A tudomány­nak az igazságra való törekvés a feladata és mint ilyennek kötelessége, hogy a tudomány e szűz területével is foglalkozzon. — Ehhez a felismeréshez a háború adta meg az utolsó lökést. A sajtótudomány szük­ségességének eklatáns példája a Northeliff- sajtó, amelynek amerikai háborús propagan­dája és hangulatkeltése nélkül Amerika so­ha nem mert volna beleavatkozni a világ­háborúba. Ugyanilyen szerepe volt az euró­pai háborús sajtónak is. A központi hatal­mak összeomlását bizonyos szempontból helytelen sajtópolitikája is okozta. A világ­háború arra is példa volt, hogy a sajtósza­badság elnyomása és a cenzúra nem feltét­lenül vezet a kívánt eredményre, sőt vissza­felé is sülhet el, mert a sajtót egyhangúvá, szürkévé teszi. A sajtó igy lassankéut el­veszti a közönség bizalmát. A uómet sajtó­politika a háborúban mindent elnyomott, ami nem hivatalos híradás volt és igy alkal­mat adott arra, hogy a német híreket a kül­földön bizalmatlansággal fogadják, de saját német közönsége is mindent hazugságnak bélyegezett és iw a német közönség a kül­földről beszivárgó hireket mind készpénznek vette, ami a háborús politikának kétségte^ lenül rendkívül sokat ártott. — Nézetem szerint, ha egyszer felismer­tük, hogy a sajtó milyen hatalmas társadal­mi hatóerő és hogy az állami életben is vál­tozásokat tud előidézui, az állam fellendü­lését, vagy annak tragédiáját is okozhatja, akkor sajtó olyan terület, amellyel a tudomány­nak feltétlenül foglalkoznia kell, s bele keli szólnia. A sajtótudomáuynak azonban nem lehet cél­ja az ujságirónevelés. hanem elsősorban az alapkérdésekkel kell tisztába jönni: Mi tar­tozik a körébe és mik lehetnek az elérhető céljai? A sajtótudománynak feladata, hogy az anyagot gyűjtse, rendszeresítse, egyes speciális tudományos célokra előkészítse és kidolgozásához az alapot megteremtse. — A sajtótudománybau ma kél irány fej-1 lődött ki: az egyik az amerikai, amely ho®­záidomulva az amerikai sajtó jellegéhez, az ujságirónevelést tűzte ki célul és ezt meg is tudja valósítani, mert az amerikai sajtóban főfeladat az ügyesség és a mechanikai mun­ka, erre pedig kétségtelenül rá lehet intelli­gens embereket nevelni. A másik irány a német, amely a német alapossághoz és tudo­mányossághoz képest az elméletre helyezi a fősuíyt. Ehhez képest két csoport alakult ki Európában. Azok az államok, amelyek a vi­lágháború után területet nyertek, hangot nyertek, amelyeknek a nemzeti érzése erő­södőben van, amelyekben erős nacionalista propaganda folyik különösen az idgenajku nemzetiségek meghódítására, vagy amelyek­ben uj területszerzésre is irányuló imperi­alista célokat követnek, azok az ujságirőne- velésre helyezik a fősulyt, mert nekik in­kább a gyakorlati kivitelre, mint az elmélet­re van szükségük. Ez az irány és Franciaor­szágban, Csehszlovákiában, Lengyelország­ban és részben Olaszországban is. Ez£el szemben Németország és Magyarország nem erre az irányra, de amugyis túltengő intelli­genciája folytán, amelyet nem bir elhelyez­ni, inkább az elméleti térre van a sajtótudo­mány szempontjából predesztinálva. — Ezek a meggondolások vezettek a saj- tőtudomány propagálásában. Körülbelül egy félév óta adok ennek hangot és most kez­dem második szemeszteremet Miskolcon, és minden reményem megvan arra, hogy az il­letékes magyarországi tényezők figyelme, e kérdés felé fog terelődni. Az ótátrafüredi Graud Hotel sárga szalon­jában folyt le ez a beszélgetés a szimpatikus e^vetemi tanárral, aki igen meleg hangon és lelkes szeretettel beszélt erről a témáról. Sok érdekeset mondott még Zsedényi Béla dr., azonban egy újságcikk kerete nem elég ahhoz, hogy a sajtőtudomány fontosságáról kifejtett nézeteinek helyet adjon. Ennek a a cikknek amugyis csupán az lehet a felada­ta, hogy a nyilvánosság és az illetékes kö­rök figyelmét felhívják a sajtótudomány je­lentőségére és fontosságára. Kint, a hotel előtt sürü fehér hópelyhek szállingóztak a már fehér Tátrára és mire a beszélgetést befejeztük, kisütött a nap, amely ragyogó sugarakkal aranyozta be Ótátrafiiredet. Zse­dényi dr. is, a többi vendégek is kisiettek a téli sport örömeit élvezni. n. t. dr. Lemondott a portugál kormány kiszabon, január 11. A portugál kormány lemondott. A lemondást az államfő elfogad­ta. Az országbaa teljes a nyugalom. Az indiai forrongás első jelei London, január 11. A hindu lakosság egyes helyeken megkezdte azt a passzív rezieztan- ciát, amelyet a lahorei kongresszuson elhatá­roztak. Az angol hatóságok több ízben kény­telenek voltak erélyesen föllépni és számos le­tartóztatást eszközölni. A hinduk nem fizetnek adót, de az angolok drákói szigoru&águ ren­delkezéseket léptetnek életbe s a renitenskedó bennszülöttek egész vagyonát elkobozzák. Bőse, a hindu szélsőségesek vezére, újabb ma- uifesztummal fordult a lakossághoz, amelyben pénzügyi és személyes támogatást kér. Kije­lenti, hogy a bengáliai kongresszus végraháj- tóbizottsága magára vállalta a kampány ve­zetését és máris megfelelő propagandába kez­dett.

Next

/
Thumbnails
Contents