Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)
1930-01-12 / 9. (2230.) szám
2 'PRACAI-MaC.^ATíHTRTiAP 19^0 január 12, vasárnap. Pénteken választ iák meg a képviselőház végleges elnökségét Megegyeztek az aranyvaluta-törvény kérdésében — Szerdán szenátusi ülés — Igyon Gottdiener PEZSGŐT ta el magától a bizalmat Politikai sajtóperek a pozsonyi bíróság előtt Pozsony, január 11. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefonjelentése.) A pozsonyi kerületi bíróság Pollák-tanácsa mint kanetbíróság ma délelőtt tárgyalta Meznik, Jaroslav, az országos hivatal elnöki ügyosztálya volt főnökének sajtóperét, aki rágalmazósi pert indítót' Sivák József nemzetgyűlési képvisel*), a Slovák felelős szerkesztője ellen. A Slo- vák ugyanis 1928 november 7-én, amikor Drobuy országos elnök Meaniket felmentette az elnöki ügyosztály vezetésétől, támadó cikiiet írt Meznik ellen A cikk végül is csodálkozását fejezne ki afelett, hogy Meznik felfelé bukott és hogy nem indítottak ellene bűnvádi eljárást. A ma- tárgyaláson Sivák József k ép v, selő, aki szem él vesen jelent meg, sajnálkozását fejezte ki a cikk feleit, egyben a szlovák képzőművészeti társaság számára 1000 koronát adományozott. Bo- xicky dr. államügyész, aki a vádhatóságot képviselte, a sajnálkozó nyilatkozat után visszavonta a vádat, mire a bíróság az eljárást beszüntette. Ugyancsak megszüntette a bíróság az eljárást Hanzalik Józsefnek, a Tuka-per ismert koronatanújának rága'limazási perében, amelyet ugyancsak a Slovák ellen indított. Sztra- ka, a Slovák munkatársa ugyanis Hanzalikot a Tuka-perről irt rop iratával kapcsolatiban egy cikkében igen éles savakkal támadta. Sztraka szintén sajnálkozását/fejezte ki a cikk megjelenése fedett Dániában eltörölték a halálbüntetést Koppenhága, január 11. A dán Folkethlng kétharmad többséggel elhatározta, hogy Dániában eltörlik a halálbüntetést — Pozsony város rendes közgyűlése. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti: Pozsony város kép viselő testületé hétfőn délután három órakor tartja rendes havi közgyűlését a Pri- más-palota tükör termében. A közgyűlésnek mindössze harminc pontból álé tárgysorozata van. Prága, január 11. A képviselőház legközelebbi ülésén már tárgyalni fogja az aranyvalutáról szóló törvényt, miután a szocialistáik és a pénzügyminisztérium között már létrejött a megegyezés. rIegnap délelőtt felkereste Englis pénzügyminiszter* Hodács képviselő, a javas- ’at előadója és Macek cseh szociáldemokrata képviselő. Megállapodásra jutottak olyan értelemben, hogy az arany valuta bevezetése ellen senkinek kifogása nincsen, ami pedig a törvényszöveg hibáit és hiányait illeti, azokat a valuta- és pénzéremkérdésekről szóló különböző törvények kodifikálásánál fogják pótolni. A képviselőház január 17-én, pénteken választja a végleges házelnökségei. Egy<-s iapok értesülései szerint megegyezés jött létr° a német keresztényszocialistákkal olyan érte cm ben., hogy a ház alel nőkéinek számát szaporítják és a német keresztényszoPrága, január 11. A jövő köztársasági elnökének kérdése, Masaryk elnök emlékezetes újévi nyilatkozata és Peroutka publicista feltűnést keltő cikke után, élénk diszkusz- sziót váltott ki a vidéki oeh sajtóban. Jellemző, hogy a prágai cseh sajtó s a vezető politikusok egyáitaiáhan nem avatkoznak bele ebbe a vitába, amelyet Peroutka azzal a bejelentésével idézett elő, hogy Masaryk eLnök utódjának Benest szeretné. Annál őszintébben és nyíltabban foglal állást a cseh agrárpárt vidék: sajtója. A „Havlickove kraji“ oi- mü lapban például, többek között, ezeket olvashatjuk: öialieta párt az egyik alelnökséget elfogadja. Ezzel szemben a szlivále néppárt kijelentette, hogy a neki felajánlóit alelnökséget nem fogadja el. egyrészt elvi okokból, mert nem helyesli, hogy az alelnökök számát szaporítják, másrészt azért sem, mert a későbbi választással nem lehet jóvátenni azt a hibát, amelyet az ideiglenes elnökválasztásnál azáltal követtek el, hogy Tiso jelöltségét elutasították. A szenátus legközelebbi ülését január 15-én és 17-én tartja. A január 15-én délután 4 órakor kezdődő ülés napirendje a következő: Az állandó bizottság intézkedései a lakóvédelemről és az építkezést mozgalomról szóló törvények meghosszabbítását illetőleg. Az összeférhetetlenségi bizottság megválasztása. — A klubelnökök és a szenátus elnöksége az ülés előtt ko nf e re nciáznak. .vBenes nem élvezi a nemzet többségének bizalmát, a nemzet többsége nem szereti őt. A nemzet többsége nincsen megelégdve azzal a móddal, amellyel Benes úgy a belpolitikában, mint a külpolitikában prezentálja magát . . . Benes túl magasan érzi magát, magasabban, mánt amilyen tényleges poziciója. Nem titok, hv gy csendesen és titokban mindenféle terveket sző, csakhogy Masaryk utódja lehessen. Ezt maga az elnök is kívánja. Megjósoljuk azo bán. hogy ,, te:vek hiábavalónk. A becsület meghajol ugyan a tisztelet előtt, de nem lehet szer etetet és bizalmat rákényszeríteni olyan emberrel szemben, kii önmaga dob- K^KAjyi:4uMmia>-assiMjm>wa \rnrnrniMummmmmmmmmmm Állítjuk, hogy Benes sohasem lesz köztársasági elnök! A polgári pártok nagyon is jól fölismerték az ő és környezetének munkáját. Azon ,,bunk“- okon kívül, akiket Benes és a Hradzsin kör- nrf jzete az egyes polgári pártokban kitart, nem ta’á’nak egyetlen jobboldali csehszlovák embert sem, aki Benes elnöksége mellett állást foglalna. A csehszlovák atmoszféra már ma is füllasz- tó és nehéz, de egyszerűen elviselhetetlenné válna, ha az ismert tervek megvalósulnának. Az elnök nem fogja azt megélni, hogy a politikai pártok utódja személyében úgy egyezzenek meg, ahogy ő azt kívánná . . Hasonló szellemben ir a jobboldali Fronta, amely különösein Peroutka ama véleményével bocsátkozik vitába, hogy a hivatalnok kormány számára nagyobb ha társkört. kellene biztosítani az alkotmányban, arra az esetre, hakény- telen lenne parlament nélkül kormányozni. „Ki áll eme terv mögött? — kérdi a cikkíró. — Ez éppen olyan tiszta ügy, mint maga a terv. Egyesek azt szeretnék, ha az eddigi elnök március 7-ikén lemondana és utódjául Benest ajánlaná. A nemzetgyűlés azonban Benest nem választaná meg elnölcnek. Szükséges volna tehát a parlamentet feloszlatni .. . Ennek eszközéül hivatalnokkormányt kell kinevezni. A terv nagyon is átlátszó, A nép választott képviselőinek kell még idejében megtenniük a szükséges óvintézkedéseket e diktatórikus terv megvalósulása ellen...4* E rövid lapszemléből is látható, hogy Masaryk elnök utódjának személyével kapcsolatban még igen elkeseredett harcok fognak folyni a cseh politikai táborban. legendává. Akkor tört derékon éppen. Mit tesz egy ritter? Felül az első D-vonat- ra 3 menekül. Menekül régi szép életéből. Szomorú menekülés volt: Flandriában a ló, Vesztfáliában a cimborák, Ausztriában a tisztiszolga hagyta el, aztán holmijait lopták el valami zavargó, forradalmi tömegben, valahol kardja törött, tisztirózsáját leszakították s mikor egy szép napon a tükör elé állott, itthon, csillagok nélkül meredt föl nyaka körül a gallér. Hazajött jófiunak. Kiállott a verandára. Ez a kis b’rtok még megmaradt a nagy tüzözönbol, ide jött álmodozni régi szép napjairól. Szánt-vet a március. Madarak csipognak a levegőben. Rozsét és gazt égetnek. Különös ez a tavaszi füstszag. Régi élet gyűl halomba, hogy pusztuljon. Ám a föld már uj illatoktól terhes. — Asszony kell a házhoz — mondja Félix, csak úgy, mag«ának, este, mert unja már a falu cimboráit. Nem az ő emberei azok. 2 Nehéz ám asszonyt találni, ha valaki végigszerette fél Európa szép uőit, nehéz ám hajdani kapitánynak, tüzes ritteruek egy kis faluban megnyugvását lelni. Fabriczy Félix naigyon ismerte az asszonyokat, a szőke mosolygást, a barna kacagást, a vörös tüzet, az őszfehér vadságot, nagy, nagy iskolát járt ki: a tanterem négy világfáj s a tandíj: keserű, bukott élete. Jöttek és hulltak a szép nők. kaland, lo- vasroihaim, kavernák és vasúti száguldozásod, pesti kórház és égő bukovmai falu, gyors, sietős élet, holnap tán halál: kinek van ideje meorálilni, hogy a világ rétjén elánén lóg jón ? Két kézzel, marokra kellett tépni a virágot, füvet, büszke rózsát és gizgazt, mert rohan az élet, mindennap egy szomorú, nyitott sir s az órák nem mások, mint díjugratás e tárult sírok körül. Voltak szép asszonyok ée drágák, kedvesek, akikért fájt a szive. Voltak huncutok és kő' 'égbeesettek, reménytelenek és gonoszak. (Folytatjuk.) FABRICZY FÉLIX BOLDOGSÁGA REGÉNY Irta: SZOMBATHY VIKTOR ELSŐ RÉSZ 1 1 A barna zsalugáieres ablak széttárult. A szoba sötét sarkait elöntötte a márciusi nap. A hegyek szürkén, barnásán sorakoztak a falu mögött, mint kopott diszllet, mely uj festőre vár. Uj munka himnusza zengett, köröskörül áhitatos arcok hajoltak a szent rögök fölé, lovak és boronák, tarkakendős asszonyok, ostorpattanás, ujjongó szó, déli harang, megfutó felhők, apró gyerek, kocsizörgés és komondorok: tarka szín és felzendülő hang, ősi egyvelege, szinek és formák, a falu akkordjai, a föld istenének tavaszi himnusza a rettentő nagy templomban. Valaki rettentő követ dobott e völgy tiszta vizébe és évekig háborgott a régen csendes •tó. E vad kavargásban emberei/ tűntek el és rég nem látottak merültek föl, soknak csak siratója maradt, némelyik emlékül hozta vak szemüregét, merev mankóját, volt, aki messzi földeken maradt, tán vissza sem jön soha és mennyi uj ember itt, akiknek uj föld ád kenyeret. A főuocán egy szerb asztalos telepedett le, a tanyákon még cselleng néhány kékszemü orosz muzsik: a rettentő •ihar öeszevisszadobálta a sorsokat, az éteteket s nincs Hamupipőke, aki reszkető kézzel szétválogatná e tengernyi emibermákot a sorsok hamujától. De március van, boldog március s hajnalban felzengett az első kurjantás, fönt az erdők alatt, hogy számtani kezdett a Csillag meg a Ráró. jer A férfi, aki:re e történet fénye ráJhuüL, hogy, mint táncost színpadon a reflektor, kísérje utján, a nyitott ablak előtt állt. Egy a sok közül, a rengetegmyi szakajtóból. Eli- bén kbullt életének apró mákszeme talán | átgurult a többi millión s most rávillan a márciusi fény. Ha a fény nem ragyogná éppen körül, szürke volna ő is, mint a többi ihind. — Szántunk, kapitány ur — állott meg egy béreslegény az ablak előtt. — Nem vagyok már kapitány mosolygott le a férfi — ezentúl szólítsatok megint tekintetes urnák. — Nehéz lesz megszokni — vélte a legény — iszen tiz év óta, hogy nem láttuk, csak mundérban! — Én is öregszem, a mundér is molyos lett — fordult el az ablaktól kedvetlenül, hogy ismét eszébe juttatták ezt a mundért. A tükörben végigpillantott magán. Még most is katonazubbonya rajta, de a csillagok, a vállpánt, valahol a fiókban nyugodnak, nincs többé kapitány, Lemibergtől-Varsóig nem várják cimborák nagy kedvvel Fabriczy Félíxet. ó, kártyacsaták és bravúros rohamok az orosz síkságon, szép lengyel asszonyok és bukaresti vigság. Belgrádban két napig róla beszélt a hadosztály, s egyszer Veronából szökött vissza Görz-Gradis- kába, hogy egy héttel utána titkos megbízásból utazzék a belgiumi főhadiszállás felé. Az volt az élet! Úgy érezte magát, mint egy középkori lovag: ma itt, Burgundiában, holnap Konsíanitinápolyban, aztán, hajrá, Iriöldre, angolok ellen. Kései utódnak hitte magát, kóbor lovagok, jószándéku ritterek fiának. A falakon még ott a fénykép, neon egy, tiz, húsz, szép asszonyok és bódult leányok, ha cigarettáért nyúl: az ezüstszelenoe nagyváradi díjugratás ajándéka, a pohár készletet valahol Becsben kapta, a falon tört kard: egy kántyacsata eredménye, — csupa, csupa régi emlék, kedves emlék. Volt, nincs. Akkor valahol Flandriában lovagolt éppen, mikor véget vetettek szép életének. Két napig itta a pezsgőt, azt hitték, örömében. Pedig bánatában itta. Kiszaladt alóla jó katona-világa. Mehetett haza földturó pariidnak. Mert mihez ért máshoz? Ment haza és ezer keserűség szivében. Mint a szertelenül kóborgó ritter, akit hübér- ura várfogságra vet, olyannak érezte magát. Immáron eleven térkép volt és eleven ka- landgyüjtemény. Már-már legendává kezdett magasztosulni. CsászáH és királyi katonai A betegségek legnagyobb része ellen ma már a természet által nyújtott gyógytényezökkel küzdünk a legeredményesebben! Leoegő Napfény Fürdő Diéta keserdvlz. Az ígmándi keserüviz kapható minden gyógyszertárban, drogueriában és jobb füszerüzletben. sohasem less köztársasági elnök" A vidéki jobboldali sajtó elutasítja Benes einőkjelöiietésének gondolatát