Prágai Magyar Hirlap, 1929. december (8. évfolyam, 274-296 / 2199-2221. szám)

1929-12-08 / 280. (2205.) szám

^wacOT-Macife^HnaasB 1921 d^wmbw 8, I PIRANDELLO, AZ IDEÁLIS ADÓFIZETŐ leégi PSraodeBo nem csaptai s Kzánmürvésnei egyik kiválósága, hanem emellett olya® tulajdon­sággal » .rendelkezik, amely az emberek egyez- relékének » alig adatott isteni kegyként. Ez a rit­ka, helyesebben, igen ritka tulajdonság abban nyil­vánul, hogy a művész egyike a világ Legpontosabb adófizetődnek. A kiváló emiber sohasem háísártoe- fcodik, ha. adót kelt fizetnie, sőt akkor is készsé­gesen tett eleget ennek a szent polgári kötelessé­gének, amikor nség nean rendelkezett busás jöve­delmek: fölött s egyszerű adóalany volt csupán, akér Kié Pál, Nagy Péter, vagy más névtelen ka­tonája az adófizetők nagy táborának. Az eset, amelyet leírunk, bizony nem mád, pont egynegyed - század előtt történt, tehát akkor, amikor a kiváló Luigi Pirandel'lo szerény viszonyok között szolgálta a művészetet. Egy barátja, aki nagy vadász és kiváló sportfér- ftu, névnapja alkalmából megprezemtelta Pirandel- egy karcsú agárkölyökikel. A lelkes kutyába rét-művész módfölött megörvendett a figyelmes ajándéknak, azonban nagy őrömében sem feledke­zett meg hon polgári nemes kötelességéről, • arról, hogy az agár után meghatározott összegű lírák fi­zetendők az államkasszába ebadó címén. El is ment haladék nélkül az adóhivatalba, ahol annak rendje és módja szerint bejelen’ tte az adóköteles agárfickót. A komoly adótiszt elővett egy méteres nagyságú rubrikáé könyvet, bejegyezte a szükségéé adatokat, amelyeknek alapján „kivetette “ a fize­tendő adóösszeget. Azóta egy svájci óra pontossá­gával Anetté Pisnaodetto az esedékes adóróezAe- teket Esztendőkön át tartott az idSHSkras állapot min­denki megelégedésére. Elégedett volt a kutya, mert gazdája szerette, a megelégedettség sugár­zott Pirandel'lo arcán, miivel az agár igen hűsé­ges háziállatnak bizonyult, s teljes megelégedés töltötte el az adókoeeget is a pontos fizetési mián. Nincsen azonban boldogság, amely örök időkig tartana, igy történt ezúttal is. A falánk agár hal­szálkát nyelt s ez okozta korai elmúlását. A szo­morú eset bekövetkezte után az adóügyekben nem eléggé verzátus Pirandello egyszerűen beszüntette az ebadófizetést. Ami ezután történt, az éppenség­gel . nem újszerű azok előtt, akik valaha Í6 elmu­lasztották a pontos adófizetést. Jött m 'adóintés s mert az intelem eredménytelen maradit, megérke­zett a barátságtalan végrehajtó is. Ennek már fele eem tréfa, gondolta Pirandello e válaszul a fogla­lásra, lakon ikra? rövidséggel írott beadványt inté- eett a finánchatósághoz, amely igy szólott: .,Kutyám elpusztult, nem létező kutyámért pedig adó nem jár. Pirandello". A beadvány kapcsán megindult az a bizonyos hi­vatalos eljárás, amelyet az újabb generáció büro­kratizmus névvel nevez e pár nap múlva megér­kezett az idézés, amely Pirandellót az adóelőadó nr elé citálta. A mester itt sem mondott mást, mint megismé­telte ezúttal élőszóval azt, ami beadványában han­goztatott. Igen ám, ha ez a szimpla nyilatkozat per­döntő bizonyítékul szolgált volna! De nem igy történt, ellenben a morózus adókezelő összeráncolta homlokát s megszólalt: — Hja, ezt könnyű mondani, lehet, hogy a bará­tai vagy ismerősei el is hiszik, hogy az agár el­patkolt az élők soráéi, azonban a hivatalos eljárás az más, egészen más. ön köteles hivatalon formá­ban igazolni, az eb elpusztulását e emez igazolvány birtokában megindíthatjuk az adótőrlés kimondá­sát célzó eljárást. így szólott a kissé dtoow’^ de mindenesetre törvényes felszólítás, amelynek azonban a meeter — sajnos — nem tudott ©leget tenni. Húzódott a hivatalos eljárás, napok, betek, évek teltek s a vége? Hát a vége bizony szomorú lett, kötelezték a néhai ©b urát a hátnak s adó megrfiaetéeére. Azóta Pirandello fizet, mint a köles, sót annál is jobban, mert hiszen meg sem kísérelte többé eb- adója törlését. Fizeti a 25 esztendő előtti rátákat s ha valaki megkérdem enne* a tuíbuzgalomnak okát. Pirandello mosolyogva válaszolja m érdek­lődőknek: — Most mér kegyeleti kérdéssé Vél nálam M kutyám elveszte, hűségesen fizetem a részleteket a abban az illúzióban ringatom magamat, hogy még most is ott settenkedik köröttem, koncot les­ve, pedig nem ő lesi a koncot, hanem mások, so­kan - igaz, hogy ezekért a 'mai konclesókért nem fmefodk adót.M A lerombolt Szentföld városaiban, gyarmatain Egy berlini újságíró tanulmányútja az arab-zsidó harcok színhelyén — A patesztinai probléma a szélsőséges és a mérsékelt cionisták elgondo­lásában — Palesztina ma is forrongó katlan — Két nacionalizmus élethatál-harca az ígéret földjén Jnnusátam, december eleije. Paftesztíaa kül­ső képét jelenleg a kővetkezőképpen rajzol­hatjuk meg: A véres augusztusi események napjaiban Palesztina földjére hozott angol csapatok, amelyeknek ereje 3000 főnyire be- csöibeüő, m «mág legfontosabb közlekedési gócpont­jai* megszállva tartják ée páncélautókon el­lenőrzik az ország belsejének útjait Ebben a munkájukban repülőgépek segéd­keznek nekik s ezek a gépek különösen pén­teki napom berregve keringenek Jeruzsálem felett, mert péntek énként a muzulmánok nagy tömegekben vonulnak fel Jeruzsálembe, hogy az Qmar-mosóban imádkozzanak s a repülőgé­pek demonstratív repülésükkel figyelmezte­tik a felvonuló arab tömegeket a rend és nyugalom megtartására. A katonaságnak két­száz londoni rendőr segédkezik a rend fenn- tarfásában. A zsidó gyarmatokat, amennyiben védelemre szorulnak, rendőrség és katonaság őrzi s a katonák a gyarmatok körül sátrakban táboroznak. A gyarmatok legnagyobb része még ma is kettős drótsövénnyel van körül­véve és a drótsövények mögött lövészárkok húzódnak. A nyugati Guineáiban, a transzjor- dáuiai határhoz közelfekvó zsidó gyarmatok megvédelmezésében a transzjordániai határ­őrség csapatai is résztvesznek. Az egyes zsidó gyarmatokból a véres au­gusztusi napokban kilakoltatott zsidó lakos­ság nagy részben még nem tért vissza la­kóhelyére. Az ország területén a forgalom annak ellené­re, hogy az elmúlt napokban a rendőrségi for­galmi korlátozásokat nagyjában és egészében megszüntették, még egyáltalán nem normális. A zsidó soffőrök aligha mernek végiighajtaoá aiz ország belsejének arabok laikta vidékein és az arabok is messzire elkerülik, a zsidók álltai sürü/bbea lakott területeket. Még ma is naponként előfordulnak véres összecsapások, amelyeknek áldozataik is vannak. A zsidó áruk bojkottját aa arabok bősz szenvedéllyel hajtják végre. Azokat az arab férfiakat és asszonyokat, akik a bojkott ellenére zsidóknál merészkednek vá­sárolni, véresre korbácsolják és ilyenkor gyakran kap a zsidó kereskedő is egy-egy alattomos késszunást. Az angol vizsgálóbizottság tárgyalásai, ame­lyeken az arabok és cionisták kölcsönösen egymást teszik felelőssé a véres esemé­nyekért, mégcsak kiélezik az ellentéteket, ahelyett, hogy enyhítenék. Az egész ország fe­lett nyomasztó atmoszféra terjeng. Ha ennek az állapotnak belső okait 'kutat­juk, a következőiket állapíthatjuk meg: A ci­onisták kilenctizedé elismeri, hogy az arabok és zsidók közti viszony kiélesedésének elő­idézésében nem politikai dolgok szerepelnek, hanem az arab tömegeiket csupán néhány kevés arab kalandor lelkiismeretlen izgatása haj­togatta fel, akik eddigi szellemi, politikai és szociális ha­talmi helyzetüket ingadozni érezték. A cionis­ták ezzel a vádjukkal elsősorban a jeruzsálemi nagy muftira és egyházi kíséretére céloznak, akik együttesen a legfelsőbb muzulmán taná­csot alkotják, Palesztinának ezt a legmaga­Szájról - s z á j r a adja ^ «y»r«^ meg van ,PateetDikow ‘ féle martuutató-berendezésünkkel. Ennek következménye, hogy az elmúlt esztendőben i*.<nden tulajdonos or legtel­jesebb megelégedésére több, mint 50.000 darab „Pmtent~Dikow“ vályút szerel­tünk fel. önnek is érdeke, hogy csak egy ilyen igazán kipróbált Itatófelszerelést Minden utánzat értéktelen. DIKOW A ZEDRJIK, GABLONZ a. IV* A legmodernebb marhaitató készülékek csehszlovákiai legnagyobb speciális gyára. satVb muzulmán egyházi képviseletéit. A cionisták vádjai azután az effendákre is vonatkoznak, vagyis a nagybirtokosokra, akik Palesztina földjének mintegy húsz száza­lékát kezükben tartják és a szegény, szociális tekintetben fel nem világosi tett fellahok izzad­ságának árán, akiknek az eifendiik a földet tízszeresen magas áron adják bérbe, vagy akiknek munkaerejét teljesen kizsákmányol­ják, pazarló életet folytatnak. A nagymufti és a környezetében lévő sejkek alttól félnek, hogy az a szabad légkör, amelyet a. cionisták Palesztina földjén terjesztenek, a telkekre gya­korolt eddigi befolyásukat gyöngíteni fogja, az eiffendik pedig attól tartanak, hogy a ci­onista és szocialista munkások által az arab jnunkások és fellaíbok kömében tér jesztett sz»- , piál is felvilágosítás eddigi kényelmes gazda­sági uralmukat meg fogja törni. A patesztinai problémákról való ilyetén felfogásukhoz szab­ják azután a cionisták politikai harcuk mód­szereit és eszközeit s ezeket a harcokat első­sorban a legfelsőbb muzulmán tanács és a nagyimufti elten folytatják, másodsorban pe­dig az arab fellabokat és munkásokat olyan irányban akarják befolyásolni, hogy ezek is kizsákmnányolóik ellen forduljanak. De felelősség ide, felelősség oda, ezekből az eseményekből is lehet tanulni és a szük­séges reális következtetéseket levonni, hogy a véres események megismétlődésének ele­jét vegyék, mert ha ezek kitörnének, az or­szág kultúráját tényleg a teljes megsemmi­sülés fenyegetné. Ehhez elsősorban a cionisták részéről kell as a be­látás, hogy az arabok ellenállása a cionisták nemzeti előretörésével szemben tudatos, vagy pedig ösztönszeni mozgalom, amely mér a környező arab államokban is elterjedt. A cionistáknak az a véleménye, hogy ha a nagymufti és az effendik az arab tömegeket nem tüzelnék a cionisták elten, akkor az arabok barátságos érzelemmel vol­nának eltelve a cionistákkal szemben, politi­kai szerencsétlenségre vécét. Az igazság és a politikai tény az, hogy »s arabság egyetemes ellensége a politikai cionistáknak és ez az ellenséges érzület annál intenzivebb, minél szenvedélyesebben helyezkedik az ara­bokkal szembe a cionista nacionalizmus. A oion isták természetesen hivatkoznak a Bal- four-deklarációra, minden nap appellálhatnak az angol fegyverekre, hogy védelmezzék meg fenyegetett jogaikat, ezzel azonban mindin­kább távolodnak az annyira kívánatos megér­téstől, amelyre feltétlenül rászorulnak, mert hiszen az a sorsuk, hogy együtt éljenek arab honfitársaikkal. Teljesen érthető, hogy a régi történelmi kötelékek és a nemzeti romanti- cizmus az ideális cionistában azt az érzést kelti, hogy Palesztina földijével ősi jogon for­rott egybe. Azonban mindenképpen utópia, ha ebből az érzésből az arabokkal szemben Palesztina kizáróla­gos birtoklási jogát akarják levezetni,. mert a Krisztus elő<bti korból való pergamen- tek és bibliai történetek a XX. századiban neon bárhatnak politikai értékkel és csupán történelmi kuriozitások számába mehetnek. Elvitathatatlan tény, hogy a cionisták millió és milliónyi anyagi és szellemi értéket hoz­tak Palesztina földjére, a® ország fejleszté­sét ezekkel az értékekkel hallatlanul előbbre vitték és munkájuknak következtében az ara­bok ie fejlődtek gazdasági kultúrájukban. — Azonban az is elvitathatatlan tény, hogy a zsidó gyarmatosítás értelme a zsidóságnak po­litikai, kulturális és gazdasági fejlesztésében, nem pedig az arabság fejlesztésében áll. Ta­gadhatatlan tény továbbá az is, hogy a palesz­tinná föld egy részét magas árakon vették meg az arab tulajdonosoktól és ezzel az ara­bok is jó üzletet csináltak, azonban az arabok birtokállománya ilyen módon jelentékeny mér­tékben csökkent. Ezzel szemben nem áll az tényként, amire sok cionista hivatkozik, hogy a cionisták vitathatatlan kulturális fölénye mo ráüli* jogot ad nekik az ország teljes megszer­zésére, mert hiszen ők tz európai kultúra képviselői a távol keleten. Ha ez az argumen­tum megállná a helyét, akkor vaLameonyi európai áWaon imperialista gyarmatoaátAsát igazolná. A cionista ittdfltéUe nacionalisták a mód ci­onista politika revízióját követelik ■ arra hi­vatkoznak, hogy igen veszedelmes helyzet ál­lana elő, ha hosszantartó polgárháborúra ke­rülne a sor, vagy pedig olyan állapotok gyöke­resednének meg, amelyek az állandó polgár- háború állapotát jelentenék. A radákáliaok a Podibrady sydsy- fQrdd befesvizssáfd is $yó$yintÉK!£. A szívbajok, a koszvény és a cu­korba] gyógyítására specializáló­dott Podébrady betegvizsgáló cs gyógyintézete, melynek élén Li- bensky dr. egyetemi tanár áll, a legmodernebbül van berendezve és Középeurópában páratlan a maga nemében. Az intézet a minden komforttal beren­dezett Gyógyszállóban van. A .szálló minden szobáját központi fűtéssel fütik s melegvízzel látják el. Kényelmes felvonók állnak a fökvö betegek rendelkezésére. Az intézet három alosztálya a követ­kező: Röntgen, elektrokardiográf és a vegyi laboratórium. A természetes .szénsavas és a szénsavas habfürdők ugyancsak a Gyógy­szálló épületében vehetők. Az intézet kertjében van az újonnan épült * í inhalatórium, melyben podébrady-i savpárlattal igen ered­ményesen gyógyítják a légzőszervekbe tégségeit. Téli szezon. — Egész éven át nyitva. Felvilágosítást készséggel ad a fürdöigazgatóság Podébrady. gyakorlatban úgy gondolják eooetk a revízió­nak a végrehajtását, hogy a Ratfour-dcklaráció kiépítésével cfonaep- nék a cionisták számára azt a jogot, hogy Palesztinában kiépítsék a cionisták nemzeti diktatúráját, Jakobinsky mesteri argumentációval képvi­seli a radikális cionistáknak ezt az ultranaci- onális álláspontját, amely erőszakos utón akarja a helyzetet megoldani. A másik tábor tagjai a* arabokkal rafó megegyezés utján keresik a megoldást, de tisztában kell lenni azzal, hogy ez a meg­egyezés csak nagy áldozatok árán lehetsé­ges. A cionista politika a múltban túlbecsülte erőit és túlbecsülte Anglia érdekét is egy a cionisták által ellenőrzött Palesztina megte­remtésére és fenntartására vonatkozólag, vi­szont pedig a palesztinjai arabság nemzeti ér­tékét és öntudatát lebecsülte. Nem vette figye­lembe, hogy a cionista bevándorlás az arab tömegeket gazdaságilag rendik ívül érinti és idők folyamán megoldhatja ti annak látszó gaz­dasági és politikai viszonyt teremt a zsidóság és aiz arabság között. Telek A. Sándor: VÁGY A CSEND UTÁN Ez a bús világ milyen szép volna, Hogyha nem járna ember a földön És csak tengerek, csevegő patak, Erdő és csalit lenne a földgömb. Hogyha az Isten most gondolná el, Hogy az agyagból embert formáljon, Mennyi sok panasz nem lett volna meg S megmaradt volna mennyi szent álom Ha az oroszlán volna a véres Játékok ura egyedül maga ... És csak madár-szót vinne a szellő S a csendre nézne észak csillaga. Milyen szép volna, hogyha egyedül Látnám a csendet, mi a földre ül, Hogy elringassa méla álomba ... Hogyha csak magam volnék már ember: A csendbe dűlnék nagy szerelemmel S ez az örök csend milyen szép volna, Milyen szép volna.. J Radimn PalaceBotel a vüághirfi rtdiamoa gyógyfürdőbe®, loa«filnstolt»a«a 300 nőbe. Legmodernebb berendeaés Egész évem át nyitva* Központi fűtés, hideg és melegvíz, inter- arbán telefon, felvonó, nagy társalgók, garázs, antók atb. stb. Rádióra OS fürdők és a legmodernebb inhalatórium a házban* Naponta kétszer hangverseny. 5-órai tánc-tea. Eszményi télisporthely. Kiváló eredménnyel gyógyítja a kővet­kező betegségeket: [SIASZ, REUMA, KOSZVÉNY, NEMI GYONGESÉG, érelmeszesfdés, influenza, HÜDES, ASZTMA STB. Az dö és utó idényben rendkívül olcsó árak. Fehrilágositást készséggel nyújt J. URBAN, s RÁDIUM PALACE HOTEL igazgatója. Karácsonyi ünnepekre a szobák idejekorán megreodelendők.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents