Prágai Magyar Hirlap, 1929. december (8. évfolyam, 274-296 / 2199-2221. szám)

1929-12-04 / 276. (2201.) szám

3 Itfi® december 4, mrnmmwmi'xtmmníKívzxmi ®ipc(nl&. TMGM-MACfe^HTKW® —iron«Hfm— Udrzsal ma még nem mond le? •—« Tudósítás eleje az 1. oldalon —• Prága, december 8. Lapzártakor jelentik a parlamentből: A cseh szociáldemokraták az utolsó pillanatban megváltoztatták elhatározá­sukat, nem keresték föl Udrzsalt, hanem tele­fonon arra kérték a dezignált miniszterelnö­köt, hogy döntését, lemondását illetően halász­na holnapra. így tehát megvan a remény egy esetleges megegyezésre. Egy dühöngő elmebeteg vérfürdőt rendezett Marseille A rendőrőrszobán agyonlőtt egy rendörtisztviselőt, azután az uccára rohant és egy német idegenlégionistáí gyilkolt meg — Három hatottja és tiz sebesültje van a tömegvérengzésnek — Népitétet végzett az ámohiutóval Bethlen Gábor-emték- ünnep Rimaszombatban Rimaszombat, dcember 8. (Saját tudósítónktól.) A rimaszombati református egyház tegnap dél­után ünnepi istentiszteletet tartott BetMetn Gábor halálának háromszáz éves fordulója alkalmából. Ajz ünnepélyes isten tiszteletre igen nagyszámú kö- söneég seregi ott öesze az ősi református templom falai közé. A programot a gyülekezet a Jövel Szentlélek Úristen e. énekkel nyitotta meg, majd Péter Mihály püspök imádkozott és tartott ünnepi prédikációt. A rendkívüli hatású szónoklat tár­gyául az * cselekmény szolgált, amidőn Péter apostolt Herodes király elfogatta, börtönbe vetette és kivégeztetná akarta, de a kivégzést megelőző éjjel Isten angyalt küldött ezabaditására, aki Őt a börtön falad köziül kivezette, kezedről ée lábairól a lácokat levette, majd két őrségen ée egy vas­kapun át kivitte a váróéból és szabaddá tette, mire Péter apostol igy kiáltott fel: Az Isten cselekedte cet. velem! Péter Mihály püspök ünnepi beszédében Bethlen Gábor életét és működését Péter apostol amaz ese­tével hasonlította össze, azt mondva, hogy az Isten Bethlen Gábort is két őrségen és egy vaskapun vezette ki a magyar reform átüss ág legnagyobb veszélybejutása idején, amikor mint hadvezér el-1 fenségeim diadalokat aratott, másodszor a nikols- hurgi békekötéssel, amely által a protestánsok jö- j vőjét a bécsi béke alapjára helyezte vissza, ha.r-! madszor pedig azzal, hogy mint fejedelem uráliko- J dása alatt Erdélyt és a magyarságot a virágzás legmagasabb fokára emelte. Péter Mihály püspök hangsúlyozta., hogy az isten akkor van a legközelebb hozzánk, amikor a legnagyobb a veszély, a szenvedők felé azonnal kinyújtja segítő kezét, de, csak azok felé, akik ezt a kezet igazán keresik. Az isteni Gondviselés mindig talál módot és eszközt terve végrehajtá,- 8ára, mindig kiild szabadító angyalokat, akik a szenvedő emberiséget, illetve a nemzeteket meg­mentik. Az életben az JM** nem egyformán osztja ki a szerepeket, a király ,-é<cát csak kevesek ke­fébe adja, elleniben a legtöbb embernek az egy­szerű sorsot juttatja osztályrészül. Úgy van ez, mint a színpadon, ahol az egyik színész királyt játszik, a másik koldust, de nem az a lényegbe­vágó 8 nem az a fontos, hogy ki mit játszik, hogy milyen szerep van reábizva, hanem az, hogy kije­lölt szerepét hogyan tölti ki játékával, mert ha kicsi is & szerep, de azt jól végzi él, akkor a leg­egyszerűbb szerepben is királyivá magasodíhatáfc a színész. Csakhogy ehhez az szükséges, hogy munkánkba lelket öntsünk abból a felekből, amit Isten lehelt belénk. Az egyházfejedelem szdvbemarkoló szavai után egy felséges érnek, Strasel'la imája következett, amit az egész gyülekezetei gyönyörködtetően Ma- tolcsy Magda énekelt el Smál Baba orgonakisérete mellett. Szabó Sári rutinnal szavalta Vargha Gyula Jövel Megváltó cirnü egyházi versét, majd Lackner László művészi készséggel adta elő orgonán Max Bim Weihnacbtspastoral cirnü szerzeményét, Szűcs György ref. kántor pedig Doeniug: Vezess ó Je- hova cirnü darabját énekelte remek baritonnal, í.nekner László orgonakiséretével. Kiss Mária, a rendezést végző református leánykor einöknője Csengéi Gusztáv Gondviselés cirnü költeményét szavalta el ezután sok érzéssel, majd a leánykori vegyeskar Rink C H Égi atyánk kezdetű karéne­két adta elő óriási hatással, végül a gyülekezet örök Isten merre vagy? cirnü éneke zárta be a Bethlen emlékének szentelt ünnepi istentiszteletet. A templomi ünnepély ideje alatt kitett perselyeik­be tekintélyes összeg folyt be a szegényeorsu re­formátus gyermekek karácsonyi felsegélyezésére. bgy. A francia költségvetés tárgyalása Párís, december 3. A francia kamara éjjeli illést tartott, amely hajnali négy órakor ért véget. Az ülésen a munkaügyi minisztérium költségvetését tárgyalták és a Petit Párisién jelentése szerint a költségvetésnek december 31-ik.e előtt nem várható az elintézése. Tardieu miniszterelnök ebben a kérdésben a parlament elnökével tanácskozni fog. Szükség esetén föl­hatalmazást fog kérni a parlamenttől egy ja- muár hónapra szóló költségvetési provizó­Páris, december 8. Alig csillapodott le Marseille városban az a vad pánik, amelyet két bérpalota beomlása idézett elő, a város­nak máris újabb szenzációja van, amelynek következményei nem kevésbé tragikusak. Egy elmebeteg, aki nemrég szabadult ki az elmegyógyintézetből, fegyvert szerzett és eszeveszett lövöldözést vitt véghez. A tébo- lyodottan garázdálkodó embert formális uccai harc után is csak úgy tudták ártal­matlanná tenni, hogy megsebesítették. A déli órákban az egyik marseillei őrszobá­ban, ahol a rendőrtisztviselő egy katona és egy asszony kihallgatásával volt elfoglalva, karabéllyal felfegyverkezve toppant be egy férfi. Az idegen olyan izgalmi állapotban volt, hogy artikulált beszédre képtelenül vad orditozás- ban tört ki. A szófoszlányokból azt lehetett kivenni, hogy az idegen nem tartja magát őrültnek és tiltakozik az ellen, hogy mint elmebeteget kezeljék. A rendőrtisztviselő pár pillanat múlva fel­ocsúdott meglepetéséből és megírróbálta le­csillapítani a dühöngő embert.. Ez azonban féktelen dührobamában a rendőrre emelte kaarbélyát, lőtt és a rendőr- tisztviselő holtan bukott le Íróasztala mel­lett. Az ámokfutó azután kirohant az uecá- ra, ahol a végzet Kuntz Vilmos német ide- genlegionistát hozta szembe vele. A fiatal­embert szintén leteritette, azután gyorsegy- másutánban két soffört és két járókelőt megsebesített, az egyiküket életveszélye­sen. A járókelők között leírhatatlan pánik támadt, pillanatok alatt szétfutottak, a házak kapuja mögé menekültek, egyesek pedig a közeli kaszárnyába futották, hogy a katonaság se­gítségét kérjék. Alarmirozták a kaszárnya legénységét és1 nemsokára egy erős katonai osztag tartott futólépésben az őrült garázdálkodásának szintere felé. A vadul lövöldöző ember észrevette a fegy­veres katonák közeledését és egy hirdetőoszlop fedezéke mögül lövésre emett karabéllyal várta őket. A katonák rajvonalban közelitették meg a dü­höngő elmebeteg rejtekhelyét, ő azonban nem várta be, mig támadói a közvetlen kö­zelébe érnek, hanem állandóan újabb fede­zékeket keresve, hátrált a temető felé. Már elérte a temetőt és a síremlékek mögül folytatta a tüzelést, aminek csak az vetett véget, hogy muníciója kifogyott. A rendőrségnek és katonaságnak még ekkor sem volt könnyű dolga, mert az elmebeteg kést rántott és vadul vagdal- kozott maga körül. Pár lépés távolságról kötélhurkot dobtak rá, igy döntötték le a lábáról és tették ártalmatlanná. A harc nézőközönsége hihetetlen izgalommal figyelte a fejleményeket és mikor látta, hogy az őrült megkötözve fekszik a földön, nyom­ban uépitéletet akart rajta végrehajtani. A katonai kordon nem tudta a tömeget visszatartani, az emberek a földön heverő elmebetegre rohantak és taposták, ütötték, ahol érték. Csak percek múlva tudta a rendőrség kiszabadítani a félboltra vert embert bántalmazol kezei közül. Ekkor már alig lélegzett s a mentökocsi még a kórház kapujáig sem ért, mikor a tömegvérengzés lettese kilehelte a lelkét. Az ámokfutónak három halálos áldozata van, de golyói még tiz embert megsebesítettek. Ezek között van több katona is, akik az őrült­tel vívott harcban szerezték sebeiket. A tra­gikus eset leírhatatlan izgalomba hozta a la­kosságot, amelynek idegeit amúgy is izzás­ban tartotta az előző napi építkezési katasr’ trófa. Dühöngő elmebeteg garázdálkodása Prága egyik külvárosában Prága, december 3. Prága együk városnegyedé­ben, Kosifeben az éjszaka folyamán idegrázó jele­net játszódott le Svoboda Ferenc kádár lakásában. A kádár családja a koraesti órákban aludni tért. Egyszerre a kádármester idegrohamot kapott, kiugrott az ágyból, előszedte a revolverét és fellármázta csa­ládját. — „Mindnyájatokat kiirtalak!*4 — kiáltotta vérbenforgó szemekkel s a megrettent család rémülten menekült a megzavarodotí ember elől. A kádár 13 éves Ferenc fia a rendőrségre szaladt, a dühöngő ember pedig lakásának fürdőszobájába zárkózott, ahonnan a következő percben revolver­dörrenés hallatszott. A család halálraijedve várta a bekövetkezen dók el. Rövid idő múltán kinyílt a fürdőszoba ajtaja és Svoboda sértetlenül jelent meg a küszöbön. Smeral, a ctehtzlovákíai kommunista vezér egy Dolgoruki hercegnőt vett el feleségül? Prága, december 2. Néhány héttel ezelőtt az egész európai sajtót bejárta az a hir, hogy Smeral Bohumil dr. csehszlovák kommunista képviselő, a csehszlovákiai kommunista moz­galom vezére, aki a moszkvai interoacioná- léban is vezető szerepet játszik s ezért évek hosszú sora óta Moszkvában tartózkodik, megnősült és vezérének, Sztalinmwk közeli nőrokonát vette el feleségül. A Veoemi List most úgy értesül Moszkváiból, hogy a hír ebben a formájában nem felel meg a valóságnak. Smeral dr. ugyan megnősült, de nem Sztá­lin .rokonságából választott. Felesége egy volt orosz arisztokreuta hölgy, Dolgoruki hercegnő, aki semmilyen rokon­sági) cm nincs Sztálinnál. Nem nélkülöz minden pikantériát, hogy a kommunista vezér volt heregnőt vesz el fele­ségül. Smeral egyébként nemrégiben Berlin­be költözött, de berlini tartózokdása nem lesz hosszuéletü, Smeral ugyanis odaadó híve Sztálinnak, akinek a pozíciója betegsége kö­vetkeztében megrendült. Sztálint egy Moszkva melletti szanatóriumban ápolják, ugyanab­ban, ahol Lenin halt meg s betegsége is állító­lag ugyanaz, mint Leniné volt. Hir szerint azonban csak könnyebb idegbetegségről van szó és Sztálin rövidesen ujlból visszaszerzi a ha­talmat, amely már-már kisiklott kezei közül. Mihelyt ez megtörténik, Smeral is visszatér Moszkvába, Sztálin hatalmának árnyékába. A Vecerni List ezen jelentésével kapcso­latban az ellenlábas lap, a Telegraif megjegy­zi, Smeral felesége nem Dolgoruki hercegnő, de Sztálin távoli r 1 na sem, hanem Tiflisz volt polgármesterének lánya, gépészmérnöki oklevele van és most újságot szerkeszt, A szinészpáíym csalódásai és nyomasztó adósságai elől a halálba menekült a prágai német színház Éterbe áztatott vattacsomót tömött szálába és orrába s halálát Miadás okozta — Dobraütik a világrekordom SegTave őrnagy kocsiját. Londonból jelentik: Világszerte nagy szenzációt keltett Horné angol nagyiparos vagyoni összeomlása. A hitelezőknek rendkívül gondot okoz a csődtömeg értékesítése, mert mindenáron szeretnék horribilis követeléseiknek legalább egy- r észét megkapni. Valószínűleg dob rákerül az az autó is, amelyen Sograve őrnagy Floridában világ­rekordot állított fel. Horné ugyanis egyike volt Segra ve őrnagy legbőkezűbb fiiianszi rozéi Dák. ö épittetfe a versenykoceit, auiety 400.000 márkáiba kMAtt. / ..... Prágta, december 3. Szokatlan öngyilkossági módon távozott az élők sorából Kasten Károly Ottó, a prágai német színház fiatal ttrai te­norja. Kasten Lipcséből indult el a szinészpá- lya szivárváiiyhiidiján s első állomása n német­országi Görlitz volt. Innen szerződött el a mostani sziuiidény kezdetén a prágai német •színházihoz, amely operaegyüttesében alkal­mazta. A forró színházi esték, színes, tapsos sike­rek, nagy szerepek után vágyódó színészit azonban nem elégítette ki szerepköre, azon­kívül az is elkedvetlenítette, hogy csak igen ritkán, harmadrangú szerepekben léptették fel. Kollégái, sőt igazgatója előtt többször beszélt érről az ambiciózus, kezd) színész, akinek ezerötszáz korona havi fizetése volt. Mind­ehhez hozzájárult, hogy MMOTedtfjQes kártyás volt, ámbár nem ismeretes, hogy az utóbbi időiben nagyobb veszteségei lettek volna s el volt adósodva, ami háziasszonyának is feltűnt a sűrű felszó­lító levelek láttán. A Weinibergén bérelt Kasten hónaposszo­bát, amelybe tegnap is szokásához híven éj­féltájban tért be. Háziasszonya ma reggel iél- tiz órakor fel akarta ébreszteni, .mert vendé­geket várt s megérkezésükig fel akarta taka­rítani lakója szobáját. Azonban meglepetésére zárva találta a szoba ajtaját s mivel ismételt kopogtatására sem kapott választ, rosszal sejtve, értesítette a rendőrsé­get. A lakásba kiszállt rendőri közegek fel tö­rették a szobaajtót s behatoltak a szobába. Kasként fürdököponyóbe burkolózva, moz­dulatlanul találtak ágyában s első pillantás­ra látni lehetett, hogy a fiatalember öngyil­kosságot kő vetet v el. Kiszaladt a lakásból, le a lépcsőn, de közben re­volverét eldobta ée egy katonai bajonjettet. vitt a kezében. A szemközti Huss-parkba vette be magát és vadászatot rendezett az ott enyelgő szerelmes­párokra. Döfésre emelt bajonettet állt az egyik szerelmes- pár elé és rájuk kiáltott: „Végre megcsíptelek benneteket**. A leány elfutott, a férfi azonban a helyén maradt és udvariasan figyelmeztette az idegent: „ön té­ved, én önt nem ismerem**. Svoboda erre hátat fordított a fiatalembernek, visszatért a lakásba, ahol már várt reá egy rendőr. Bajonettel a kezében ugrott a rendőrre, aki rövid birkózás után legyőzte, megkötözte és az elmegyógyintézetbe vitte. A szobáiban erős éterszag terjengett. A rend­őrségi orvos megállapította, hegy a halál ful­ladás, illetve mérgezés által következett be. Kasten, amikor hazaérkezett, orrát és száját éterbe merített vattacsomó­val tömte el, azután szalvétát csavart feje köré, majd fürdőköpenyét teste köré bur­kolva ágyába heveredett. A halál kevéssel rá következhetett be és pe­dig olymódon, hogy az étergőzök intenzív be­lélegzése által szivbénulás állott be. A szerencsétlen színész hagyatékában sem ­mit sem találtak, ami magyarázattal szolgál­hatna halálához. Kasten tegnap este barátai­val a Wilson-kávéházban üldögélt, azután éj­féltájban eltávozott s magával hozott aktatás­káját a ruhatárosnál felejtette. Az aktatáskát ma felnyitották, de semmit sem találtak benne, csak egy vastag iratköteget: Kastennek a különböző szín­házigazgatókkal folytatott levelezésének má­solatait. .V-alószinü, hogy Kasten, akinek éppen holnap kellett volna a Pourceaugnac cirnü operában énekelnie, egyrészt a művészpálya csalódásai, másrészt nyomasztó adósságai elől menekült a korai halálba. Éterszivó szenvedélynek esett Kasten áldozatul? A Telegraf szerint Kasten esetleg nem ön­gyilkosságinak lett az áldozata, hanem az éterszivás szenvedélyének. A színész lakótársa ugyanis, aki néhány napi távoliét után ma délelőtt érkezett vissza Prá­gába, elmondotta, hogy a szobában többször érzett átható éter- szagot, de nem tulajdonított a dolognak nagyobb je­lentőséget. A szobatárs még elmondta, hogy Kasten ezekben a napokban várta édesanyját, aki fiához alkart költözni Lipcséből. Orosz-romén tárgyalások a vitás határkérdésekről Bukarest, december 3. A beszarábiai Ceta- tea Aliba bán a közelmúlt napokban román- orosz konferencia kezdődött, amelynek felada­ta néhány vitás határkérdésnek tisztázása. A hírek szerint a román delegátusok iudirekte fölvetik a háború alatt Moszkvába vitt román kincsek ügyét. A kormánynak szándékában áll, hogy a szovjetnél diplomáciai utón inter­veniáljon abban az értelemben, hogy ezeket a kincseket és az értékes mügyüjtményeket, mélyek Bessza rabiéiból származnak, visszaad­ják Román iának.

Next

/
Thumbnails
Contents