Prágai Magyar Hirlap, 1929. december (8. évfolyam, 274-296 / 2199-2221. szám)

1929-12-31 / 296. (2221.) szám

8 1929 december íl, kedd. — Hotcl-Pensio Iris, Bratislava, Lőrincka- pu 17. Central-Passage. Tel. 34—52. —Betörők jártak a kisujialusi községházán. Párkányi tudósi tónk Jelen ti: Vakmerő betö­rést követtek el az elimiult éjjel a kisujfalusi jegyzői hivatalban. A betörők behatoltak a pénztárhelyiségbe, felbon tolták a pénztár­szekrény oldalát és* abból 4000 korona körüli összeget elraboltak. A. zsákmánnyal nyomta­lanul eltűntek. Eddig csupán annyit sikerült megállapítani, hogy a betörést két idegen kö­vette el, akik kocsin érkeztek a faluba. A fu­varosokat, akik az idegeneket szállították, előállították és le is tartóztatták, de ők kitar­tottak vallomásaik mellett, hogy sejtelmük ■sem volt az idegenek szándékáról. A betö­rőket a fuvarosok által adott személy leírás alapján vették üldözőbe. — öngyilkos pincér. Nagy sáliéról írják: Ad- ler József pincér tegnap öngyilkossági szán­dékból mérget vetít be. Életveszélyes állapot­ban szállították kórházba. Adler most már másodízben kísérli meg az öngyilkosságot. — Tettének oka ismeretlen. — Kinnlevőségeit ruházza az Uránia bank­házra Nové-Zámky. Kérjen ajánlatot. — Újabb járatokkal sűrítik az európai re­pülőíorgalmat. Közvetlenül a karácsonyi ün­nepek előtt Berlinben valamennyi nagyobb európai repülőgép társaság kiküldöttei érte­kezletet tartottak, amelyen a csehszlovákiai repülőforgalmi társaság is képviseltette ma­gát. A konferencián mindenekelőtt a nemzet­közi menetrendek és a viteldijak kérdését tárgyalták, egyben elhatározták, hogy a meg­lévő repülőjáratokat uj járatok beállításával kibővítik. A menetrend legfontosabb kibőví­tése az, hogy a Prága—rotterdami vonalat Londonig hosszabbítják meg. Ezen a vonalon a prágai Avia-gyár Fokkergépei fognak köz­lekedni s a menetidő Prága és London között kilenc és fél óra lesz. A csehszlovákiai repü­lőforgalmi társaság a németországi Ad astra- Aero társasággal karöltve a meglevő Prága— müncheni vonalat Zürich, Baselén át Barce­lonáig építi ki. Uj vonal lesz továbbá a Ma- rienbad—Halle—Leipzig városok között köz­lekedő járat. A Berlin—Prága—bécsi járatot Berlinből az északi államok felé, Bécsből pe­dig Magyarország s Olaszország felé hosszab­bítják meg. , A trencsénráhói rablógyilkosság a legfelső bíróság előtt A legfelső bíróság megerősítette Virgulák József életfogytig- lant fegyházbüntetését, aki meggyilkolta és kirabolta Spitzer Berta kereskedőasszonyt Gyárkémények Schulz Göztéglagyárak r.-t. építési osztálya Bratislava, Lorenztorgasse 6 xx SZÉKELY HENRIK MÜBUTORGYÁ RA, POZSONY, GRÖSSLING U. 50. — Honnan kerültek a macskák Európába? Bizonnyal érdekelni fogja a macskabaráto­kat — esetleg másokat is — az a tartalmas macska-monográfia, amely most jelent meg a német könyvpiacon. A szerző részletes gon­dossággal irta meg könyvét, sőt még a köz­ismerten ravasz állat pszichológiájával is foglalkozik. Bennünket jobban érdekel a pszi­chológiai fejtegetéseknél az a kérdés, hogyan került Európába a „négylábú isten", ahogyan a macskát az egyiptomiak nevezték. A macs­ka első nyomaira Európában Palladius mun­kájában találunk, aki a nyugatrómai biroda­lom utolsó éveiben Írott müvében „Catus“ néven tesz róla említést. Hogy honnan, mikor került hozzánk s hogyan terjedt el, arranéz- ve nincs biztos adatunk s e téren Egyiptom és India jöhetnek leginkább számításba, mint a macska szülőföldje. Darwin említi egyik müvében, hogy egy kétezeresztendős szan- szkrit Írás már említést tesz a házimacskák­ról. Megnehezíti e téren a kutató munkáját az a körülmény, hogy a reánkmaradt emlékek és írások rendszerint gyűjtőnévvel illetik az egész macskafajt, igy például a latin felis megjelölés távolról sem fejezi ki, hogy a házi macskát érti alatta. Annyi bizonyos, ho<?v a házi macskát.Egyiptomban ismerték, sőt mi több, egyes vidékeken szent állatként tisztelték. Annál érthetetlenebb, hogy ez a ravaszsága mellett is hasznos háziállat még abban az időben nem került a rómaiak föld­jére, mikor már a római birodalom és Egyip­tom földje között élénk kereskedelmi össze­köttetés állott fenn. Hogy az egyiptomiak a házi macskát csakugyan szent állatnak tartot­ták, arról Cicero is megemlékezik, amikor elmondja, hogy sohasem hallott arról, hogy Egyiptomban egyetlen macskát is megöltek volna, sőt Diodorus feljegyzése szerint egy római katonát, aki nem tudva azt, hogy a macska szent állat, agyonütött egyet a kósza állatok közül, — a nép haragjában valóság­gal széttépte. A macska-kultusz egyébként annyira mélységes volt Egyiptom földjén, hogy az elhullott állatokat' bebalzsomozták s külön kriptákban helyezték el azokat. Ilyen macska-múmiákat különösen Thebe környé­kén találtak. Kassa legelőkelőbb szórakozó helye Icnm-Tahariii-te Családi műsor. Világvárosi attrakciók. A közismert Banyák quartett-jazz. Brünn, december 30. A legfelső bíróság szombaton foglalkozott a trenosénrákói rabló- gyilkosság ügyével, amelynek egy Spitzer Berta nevű 60 éves kereskedőasszony esett áldozatul. A kis trencsénmegyei faluban magányosan élt az öreg kereskedőasszony, a faluban ked­velték, nem volt neki ellensége. Nővérének húszéves fiát, Hochfelder Ernőt rendkívül ked­velte s a fiú is ragaszkodott hozzá. A fiú iránt érzett szeretető volt egyetlen életöröme. A kis falusi üzlet nem jövedelmezett sokat, Spitzer Berta nem volt gazdag, mégis állandóan attól tartott, hogy egy nap majd lei fogják rabolni. Múlt év december elején megkérte véletlenül nála tartózkodó mérnökbátyját, hogy javitassa meg háza ablakait, mert éjszakánként lépteket hall a ház körül és rossz előérzeíe van. December 15-én este 7 órakor Spitzerné, mint rendesen, bezárta az üzletet. Még nyolc óra tájban bekopogtatott hozzá nővérének cse- lédleánya és vásárolt valamit. Ekkor látták élve utoljára az asszonyt, mert másnap reggel hasztalanul igyekezett be­jutni a házba a bejáró takarítónő, sem kopogtatására, sem kiáltásaira nem ka­pott választ. Azonban abban a hiszemben, hogy az asszony még alszik, mit&em sejtve, el­távozott. A szomszédoknak mégis föltűnt, hogy Spitzerné nem nyitja ki az üzletet és gyanút fogtak. A szóbeszédről délfelé értesült Hooh- felder Ernő is. Nagynénje házának ablakához ment, fölemeltette magát, é.s benézett az ab­lakon. * Ménjét az ágyon fekve, arcával a vánkoso­kon pillantotta meg, de a test helyzete olyan különös volt, hogy a fiatalember rögtön sze­rencsétlenségre gondolt. Ezért kifeszitette az ablakot, behatolt a házba és a szomszédokat is beboosátotta. Hochfelder nagynénje ágyához lépett és már csak a hi­deg. kihűlt tetemet pillantotta meg. Észre­vette', hogy • az asszony nyakán fojtogatás jelei látsza­nak. Azonkívül megállapította, hogy az üzletből el­tűntek a könyvek, az adósok névjegyzéke s egy pénztárca, amelyben Hochfelder tudomása szerint mintegy kétezer korona lehetett, mert Spitzerné azokban a napokban készült be­utazni Csacára, hogy üzlete részére bevásár­lásokat eszközöljön. Hochfelder értesítette a esendőrséget és be­utazott Csacára a hatósági orvosért, aki el­rendelte a holtest fölboncolását. A boncolás megállapításai szerint Spitzernét álmában megfojtották, s a fojtogatás oly erős volt, hogy a gégét is eltörte. Megindult a nyomozás, de egyelőre nem ve­zetett semmilyen eredményre. A gyilkosság éjszakáján hóvihar dühöngött a falu fölött, amely minden nyomot befedett, a lakásban sem hagyott a gyilkos áruló nyomot. A osend- őrség meglepetésszerűen Hochfelder Ernőt tartóztatta le és beszállította a trencséni államügyészség fogházába. A Hochfelder ellen irányult gya­núnak mindössze az volt az alapja, hogy a fiatalember csak a déli órában ment meggyő­ződni arról, mi van a nagynénjével. A letar­tóztatott fiatalember azonban határozottan ta- • gadta a gyilkosság elkövetését s ezért a csend- őrség még tovább nyomozott. Spitzer Berta házától nem messze állott egy Virgulák József nevű földműves háza, akitől a faluban erőszakos természete miatt retteg­tek s aki lopás miatt már többizben büntetve volt. A csendőrök gyanúját fölkeltette ez az ember és érdeklődni kezdtek utána. Megtud­ták, hogy Virgulák aznap, mikor a gyilkosságot föl­fedezték, eltávozott a faluból János nevű fivérével, aki egy távolabbi községben szol­gál egy gazdánál. Virgulák csak karácsony estéjén tért vissza a faluba. Őrizetbe vették és kihallgatták. Azt vallotta, hogy annál a gazdánál dolgozott, akinél fivére is béres és nagyobb összeget keresett. Azon­ban a gazda és a gyanúsítottnak János fivére úgy vallottak, hogy az egy hét alatt Virgulák semmit sem keresett, ellenben erősen költeke­zett. A fivér a csendőrök faggatására végül elmondotta, hogy bátyja bevallotta neki, hogy Spitzer Bertát megölte és kirabolta. A csendőrök most elővezették Virgulák József feleségét, aki megerősítette sógora vallomá­sát. Az asszony elmondotta, hogy férje a kri­tikus éjszakán elég későn jött haza és fölkel­tette őt. Kivezette az istállóba, gyertyát gyúj­tott és megparancsolta az asszonynak, hogy terítsen le a földre egy kötényt. A köténybe kiszórta a rablott pénzt, azután a pénztárcát és az üzleti könyveket elégette. Az üzleti könyveket férje azért vitte el, mert 61 koronával tartozott Spitzornénak. Férje azután részletesen bevallotta neki a gyilkos­ságot is. Virgulák délután az erdőben volt fát vágni s a baltával éjszaka Spitzerné házához ment, a ház hátsó ajtajának zárát föltörte, be­hatolt a lakásba, az alvó asszonyt megfojtotta, aztán kirabolta. A osendőrsé'g mindezen bizonyítékok nyo­mása alatt Virgulákot letartóztatta és beszállí­totta a trencséni kerületi bíróság fogházába. Virgulák azonban váltig tagadott és csak ami­kor fivérével szembesítették, vallotta be a gyilkosságot. Azonban azt állította, hogy Hocfcfeider Ernő felbujtására cselekedett s úgy adta elő a gyilkosság lefolyását, mintha a bűntettet Hochfelder követte volna el és őt csak megjutalmazta volna a segítségért. Ké­sőbb vallomását visszavonta és annak a néze­tének adott kifejezést, hogy talán saját apja volt az, aki a gyilkosságot elkövette. Ez év tavaszán állították a trencséni e^- küdtbiróság elé Virgulák Józsefet. A vádlott az egész tárgyalás folyamán tagadott. Az es­küdtek azonban bűnösnek mondották ki gyil­kosság és rablás bűntettében s a verdikt alap­ján a biróság életfogytiglani fegyházra Ítélte el Virgulá­kot. Az Ítélet kihirdetése után Virgulák szó­lásra. errell-edeít és néhány szóval bevallotta a gyilkosságot. A védő semmiségi panaszt jelentett be az íté­let ellen s a legfelső biróság szombaton foglal­kozott az üggyel. A legfelső biróság a sennr.iségi panaszt hosszas tárgyalás után elvetette és a trencséni esküdtszék Ítéletét megerősí­tette. Párisi divatujdonságok Vargánál, Kassa. — Egy spanyol grófi család tagjai szerze­tesekké lettek. Madridból táviratozzák: A spanyol arisztokrata köröket rendkívül ér­deklő esemény ment végbe most Sevillában. Aldama gróf, egy ősrégi spanyol arisztokrata család tagja, feleségének hozzájárulásával és a pápa beleegyezésével házasságát felbontot­ta, belépett a jezsuita rendbe és az elmúlt napokban pappá szenteltette magát. Tegnap mutata be első szent-mise áldozatát Sevillá­ban. Az oltárnál két felnőtt fia segédkezett, akik szintén jezsuita szerzetesek. Mise közben Aldama gróf megrendítő prédikációt mondott a világi dolgok hiúságáról. Ugyanezen alka­lommal a gróf volt felesége és két leánya az apácák fátyolét vette magára. — A vihar pusztítása a csatorna francia partján. Párisból táviratozzák: A francia csa­torna partján a vihar igen súlyos pusztításo­kat vitt végbe. St. Omerjmn a templomtorony 25 méter magad gótcsucsát leszakította s a kőtömegek a templom hajójába zuhantak, miután a templom boltozatát áttörték. Yvet- totban a városházának a lépcsőháza szakadt be. Deauvilleben egy parti villa kigyulladt. A vihar ugyanis elszakította az elektromos vezetéket, ilyenmódon rövidzárlat keletkezett és az épület a lángok martaléka lett. Calais és Avion között egy helyiérdekű vasútnak két kocsija lezuhant a töltésről, több utas meg­sebesült. Liliében a szikratáviró-küldő állo­mást a vihar teljesen szétrombolta. Lorent kikötőjében a szél egy kotróhajót a sziklákra dobott. A hajó teljesen elpusztult és 12 fő­nyi legénységét csak igen nagy erőmegfeszi- léssel lehetett megmenteni. A kikötő bejára­tában a Pouzee nevű angol hajó is a szdrtekre futott a .vjbar következtében­RÁDIÓMŰSOR SZERDA PRÁGA: 9.00 Templomi zene. 11.00 Zeneikari hangverseny. 12.00 Déli zene. 16.30 Tánczene. 18.05 Klasszikus operettekből. 18.40 Spanyol- ország-Csehezlovákia válogatott futballmérkőzés Baroelónából. 19.00 Fuvóezene. 19.45 Víg történe­tek. 20.00 Hangverseny. 21.00 A nyomdász ének­kar népdalestje. 27.00 Sport és egyéb hírek. — POZSONY: 9.00 Istentisztelet. 11.00, 12.00 és 16.30 Hangversenyek. 16.00 Gramofonzene. 19.00 Opera részletek. 20.00 Tánczene Brünnből. 22.15 Kávé­házi zene Brünnből. — KASSA: 9.00 Istentisztelet a Dómból. 10.30, 12.00. 16.00 és 17.10 Hangverse­nyek. 19.00 Harangszó, utána zenekari hangver­seny. 20.00 Hangverseny Brünnből. 21.00 Dalest Prágából. 22.15 Kávéházi zene Brünnből. 22.55 Szlovenszkói hirek. — BRÜNN: 16.30 Tánczene. 19.00 Jazzband. 21.00 Tánczene. 22.15 Kávéházi zene. — MÁHRISCH-OSTRAU: Mint Prága és Brünn. — BUDAPEST: 9.00 Református istentisz­telet a Kálvinién templomból. Prédikál Ravasz László dr. püspök. 10.00 Egyházi zene és szent- beszéd a Belvárosi plébániatemplomból. Szent­beszédet mond Brisif6 Frigyes cisztercitarendi tanár. 11.15 Evangélikus istentisztelet a Deáktéri SwáríeSepeJ*; Budapest Koülce PieStany FEST TISZTIT HŐS Központi üzem cimc: Haltenberger Featögyár, KoSIce 2. evangélikus templomból. Prédikál Raífay Sándor püspök. Utána kb. 12.15 Pontos időjelzés, időjárás- jelentés. Majd: A in. kir. Operaház tagjaiból ala­kult zenekar hangversenye. Közreműködik Somló József Ó6 Medák Sári, a m. kir. Operaliáz mű­vészei. Vezényel Berg Ottó karnagy. 1. Goldmark: Sába királynője — a II. felvonás élőzenéje. 2. Goldmark: Assáö. elbeszélése a „Sába királynője" c. operából. Előadja Somló József. 3. Gounod: „Faust" — Ékszerária. Előadja Medák Sári. 4. Széli György: Változatok saját témára. (Variatio- nen über ein eigenes Thema.) 5. Gounod: Faust — duett. Előadja Medák Sári és Somló József. 6. Er­kel: Hunyady László — megnyitó. 15.30 Riegl- Schimek mesél a gyermekeknek. 16.15 A m. kir* Földművelésügyi Minisztérium rád i ó e! őad áseoro­zata. 1. Mayer János m. kir. föl dm ive lésügyi mi­niszter: Megemlékezés a minisztérium rádiós akciójának kétéves működése alkalmából 2. Czvet- kovit6 Ferenc dr. miniszteri osztálytanácsos: Be­számoló a gazdasági rádiós előadásokról. Utána: Pontos időjelzés, időjárásjelentés. 17.10 Komáromi János „Hófúvásban" c. novelláját olvassa fel. 17.10 A m. kir. honvédgyalogezred zenekarának hang­versenye. Vezényel Fricsay Richárd zeneügyi igazgató. 1. S'traus6: Éljen a magyar. 2. Fucik: Téli viharok — keringő. 3. Nagypál: Hungária — megnyitó. 4. Wagner: Részletek „A bolygó hol­landi" c. operából. 5. a) Fricsay: Cinka Panna — jellemrajz. 6. Lehár: Éljen Horthy Miklós — in­duló. 18.50 Sporteredmények. 19.00 Népszínmű- előadás a Stúdióban. „A vén bakancsos és fia a huszár". Eredeti népszínmű 3 szakaszban és 2 változatban, dalokkal, irta: Szigeti József. Ren­dezi: Hegedűs Tibor. 21.40 Bartók Béla zongora- hangversenye. 1. Bach: VI. orgonaszonáta G-dur. ' (Átírta Bartók Béla.) 2. Mozart: Szonáta a-moll. 3. Beethoven: Változatok c-mollban. 4. Liszt: Első legenda. (St. Francois d’Assise.) 5. Kodály: Két szám Op. 3-ból: C-dur és cis-moll. 6. Bartók: a) Perpatvar (Uuerelle); b) Kicsit ázottan (Un pengris); c) Harmadik burleszk; d) Első román tánc. 22.45 Pontos időjelzés, időiárásjelentés. Majd Sovánka Nándor és cigányzenekarának hangver­senye a Baross-kávéházból. — BÉCS: 40.20 Gyer­mek énekkar. 11.00 Népszerű hangverseny. 16.30 A Strauss család (hangverseny). 18.20 Cselló elő­adás. 19.30 Munkás szimfonikus hangverseny, utána szórakoztató zene. — BERLIN: 20.00 Car­men opera, utána tánczene. — STUTTGART: 15.00 Zongoraelőadás. 19.30 Orgonaelőadás 20.00 Szórakoztató zene. 21.30 Újévi hangverseny. Indu­lók és táncok. 2300 Tánczene. — LEIPZIG: 21.45 Vig-est. — BRESLAU: 19.00 Carmen opera elő- ■ adás. 20.00 Hangverseny. — ZÁGRÁB: 20.35 Ka­marazene. — 'káTTOWITZ és KRAIvŐ: 12.10 Matiné Varsóból. 15.20 Zenekari hangverseny. 20.00 Népszerű est. 23.00 Tánczene. CSÜTÖRTÖK PRÁGA: 11.15 Gramofon. 12.30 Zene Pozsony­ból. 16.30 Kamarazene. 19.05—22.00 Szórakoztató zene és színházi előadás közveti lése Pozsonyból. 22.15 Vendéglői zene. — POZSONY: 11.30 Gra­mofon. 12.30—13.30 Déli zene 16.30 Rádiózenekar. 18.05 Gramofon. 19.05 Szórakoztató zene. 20.00— 22.00 Operaközvetítés a pozsonyi szlovák színház­ból. 22,00 Közvitités Prágából. — KASSA: 12.05 Gramofon. 17.15 Szalonzenekar. 18.40 Bach: Olasz hangverseny. 19.05: Szalónzenekar. 19.50—22.00 Közvetítés Pozsonyból. 22.00 Közvetítés Prágából. — BRÜNN: 11.30 Gramofon. 12.30 Déli '"zene. 16.30 A Morva-négyes játéka. 18.35 Ifjúsági zene. 19.05 Katonazene. 22.00—22.55 Közvetítés Prágá­ból. — BUDAPEST: 9.15 A rádió házikvartettjé­nek hangversenye. 9.30, 12.25 és 1^.30 Hirek. 9.45 A hangverseny folytatása. 11.10 Nemzetközi viz- jelzőszolgálat. 12.00 Déli harangszó az egyetem­ién templomban, időjárás. 12.05 A m. kir. Orszá­gos Tiszti Kaszinó szalőnzenekarának hangverse­nye. Vezényel Bertha István karnagy. 13.00 és 16.45 fdöjelzés, időjárás és vízállás. 16.00 Rádió Szabad Egyetem. (Az iskolánkivüli népművelés rádióelőadása.) 1. Régi magyar müvek: a) Ru­zicska: Palotás, Ugróé, Figura, b) Lavotta: Ábránd, Érzelgő, Friss. Brácsán előadja Temes- váry János. 2. Parassin József dr. igazgató-fő­orvos: „Az állam és a társadalom védekezése a tuberkulózis ellen". 3. Régi magyar müvek: a) Rózsavölgyi: Kesergő, Friss, b) Bihari: Hallgató, c) Csermák: Bokázó. Brácsán előadja Temesváry János. 17.10 Időszerű gaz'^ó'ri tanácsadó. 17.40 36-ik Rácz Lacinak és cigányzenekarának hang­versenye. 18.30 Gyorsirá6Í tanfolyam. (Szlabey Géza.) 19.00 Angol nyelvoktatás. (J. W. Thompson.) 19.30 A m. kir. Opéraház előadásának közvetítése: „Bohémélet", dalmű négy felvonásban. Zenéjét szerezte Puccini. Utána, körülbelül 22.15-kor idő­jelzés, időjárás és ’yrek. Majd gramofon-hangver­seny. — BÉCS: 11.00 A Cerda-kvartett hangver­senye. 15.30 A Silving-kvartett hangversenye. 17.30 Verdi elfelejtett operái, előadás. 21.00 Krai- jev szófiai operaénekes dalestje. 1. Macedón nép­dal. 2. Bolgár bölosődal. 3. Atanazov: így szólt a juhász a leányhoz. 4. Krieztov: Ifjúi óvek. 21.30 A Silving—Geissler-zenekar népszerű hangverse­nye. — BERLIN: 16.30 Uj hegedüzene. 19.00 Szó­rakoztató zene. 20.30 Shaw „Barbara őrnagy" ci* tnü háromfelvonásoe vígját ék a. — MÜNCHEN: 16.30 Szórakoztató zene. 17.25 Dalok. 19.30 Spa­nyol zene. 20.40 Reusz Ágost müncheni zene­szerző müvei. — LONDON: 19.45 Schubert A-dur szonátája. 20.45 Katonazeue alt- és tenorénekkel. 22.45 Knobloch és Bennett „Mérföldkövek" rimű láromfolvonásos színdarabja. 24.00 Tánczeno. — RÓMA: 17.80 Házi hangverseny. 21.02 Bellin! „A puritánok" című háromfelvonásoe operája. dILANÓ: 17.00 Zene. Torinőból. 21.15 -23.30 Ve­gyes hangverseny. 22.30 Könnyű zene. KRAKÓ: -6-15 Gramofon. 17.45 Hangverseny. 19.25 Gramo- ón. 20.90 Könnyű neue 23.00 Táncsane. r

Next

/
Thumbnails
Contents