Prágai Magyar Hirlap, 1929. december (8. évfolyam, 274-296 / 2199-2221. szám)
1929-12-25 / 293. (2218.) szám
A haldokid szlovenszkói kisipar Különösen a cipészipart tette tönkre a gyáripar — Látogatás a legrégibb pozsonyi susztermflhelyben, ahol Izabella főhercegnő magasszáru cipellőjét és egy fél pár grófi csizmát ereklyeként őriznek — Fück bácsi, a híres pozsonyi cipész-céhláda utolsó őrzője nyilatkozik a cipészek nyomorúságáról Mlndennemó bankOzlet. Pozsony, december 33. (Pozsonyi szerkesztőnk- tői.) A haldokló sz lőve osztói kisipar szinte állandó témája a szlovenszkói sajtónak. A prágai par- laraenlben ifi gyakran szóvá teszik a kisipar halódását, de valójában alig történik érdekében valami, a gyáripar mázsás súllyal feküdt reá az egykor virágzó szlovenszkói kisiparra és polipkar- jával laesan-laseao elnyeli azt. Valamikor Pozsonyban különösen virult a cipész-, a szabó-, az asztalos-, kárpitos-, órás-aranyműves-, nyerges- és szíjártó-, valamint a timár-ipar. A régi világban mindegyik céhrendszer alapján működött. A régi céhek az 6 romantikusan érdekes törvényeikkel ma már csak a mailt emlékei. A céhládák a városi muzeum raklánhelységeibeu porosodnak, mint a régi világ itthngyott relikviái. Egyes iparok egészen kipusztultak. Pozsonyban, például tímár ma már csak egyetlen egy él a város falai között és az is nyugalomban van. A szabók céhrendszeréról a tavalyi 600 éves jubileumuk alkalmával emlékeztünk meg e lap hasábjain. Ezúttal a cipészekről és általában a pusztuló pozsonyi cipész-kisiparról kívánunk írni. Már csak mintegy 350-en vannak ma, a legtöbbje foltozásból tengeti életét, mert bizony uj cipőt suszternál csak nagyon ritka <-mber készíttet. A gyáripar olyan rést ütött a cipészek sorfalán, amit ezek kiheverni sohasem fognak tudni. Ezenkívül a hócsizma, a hócipő bevonulásával is megkonduit a lélekharang a szlovenszkói cipészkisipar felett. A legrégibb pozsonyi cipészmesterhez vezet első utunk- A Kórház-ucca 15. szám alatt van Balázs A- utóda Spalda M. cipészmesternek 75 év óta fennálló cipészimühelye. Valamikor, mü ; a főihercegi udvar még Pozsonyban volt, e* az üzlet amolyan udvari szállító féle szerepét töltötte be. Akkor még a Széplak-ucca 8. szám alatt volt a helyisége ésta kis főhercegektől kezdve Frigyes főherceg udvarának minden kényes dámája lábaira ö készítetté' a topánkákát Büszkén mutatja ma is Kovács ur, az üzlet jelenlegi tulajdor sa a poros stelázsi- ról előkotorászott magasszáru, kézzel varrott, sűrűn fűzős aranycimeree cipőt, amelyet Izabella főhercegnő disamagyarhoz készíttetett Mellette egy fél pár aranyzsinorral beeresztett csizma őrzi még a régi világ emlékeit. Gróf Waldegg csizmája. Kovács ur 6ok szeretettel simogatja meg a női topánkát és a fél csizmát. Az utóbbiról büszkén igy nyilatkozik. — Ez kérem kézzel van varrva; az egészet, ami ma géppel készül, azelőtt mind kézzel varrtuk. Az anyaga a legprímább, az úgynevezett arany- sevró, talpa varrott, oldalt aranypaszománt, a sarkára arany sarkanytyu. Egy ilyen pár csizma azelőtt 80—90 békebeli koronába került Körül-nózünk az üzletben. A falon berámázva csupa díszoklevél, amelyet a Spalda üzlet a ,jó cipőkért** 3 4 5 kapott a bíráló bizottságoktól. Az egyiken, amely 1902-ben kelt, Frigyes főherceg mint védnök aláírása szerepel. Egy másik Debrecenben kelt 1903 augusztus 15-én és megtudjuk belőle, hogy a „debreceni országos cipész ipari szakkiállítás elnöksége és bíráló bizottsága" Spalda Nándor pozsonyi cipészmester u? t versenyen kívül kiállított kiváló munkájáért díszoklevéllel tüntette ki Aláírások: Weidner Gusztáv, Havlicsek Antal, Matulsek József, Kraszoff János, Tóth Kálmán, Csath István és Stiber János. — Teljesen megbukott a mi iparunk — mondja rezignáltam a hiree Spalda cég jelenlegi tulajdonosa. Az iparosság nem rendelkezik tökével, hiányos a felszerelés, nem tud versenyt tartani a fejlődő gyáriparral Olyan gazda, aiki azelőtt 7—8 segéddel dolgozott, ma őrül ha —2 segédet tud tartni. Tanoncot nem igen tartunk, a régi vidám suszterinas típus megszűnt A bíráló bizottságnak az ipartestületben magam is tagja vagyok és míg azelőtt havonta 10—15 tanonc szabadult, ma negyedévenként ha három-ötből lesz legény. A Spalda üzletből utunk a Széna-tér 9. számú házba vezetett, ahol a legöregebb pozsonyi cipészmester, a 72 éves Fück Károly, az egész környéken ismert „Fück bácsi" él és csak kevesen tudják, hogy nála volt még a múlt év elejéig a cipészcéhláda, amit már azóta beszolgáltatott a városi múzeumba. Érdekes egy ház ez a Széna-tér 9. A háziúr nagyon óvatos ember lehet, meri a kapu alatt ezt a táblát függesztette ki. A „kapu alatt tilos az álldogálás." Ugylátsizk a szénatéri vásári publikum elleni óvintézkedés akar az eredeti tábla lenni. Az első emeleten, hátul az udvarban lakik szoba konyhás lakásban az öreg ^ück bácsi. A konyhában van a műhelye is. Fehérhaju, fehér- •zakállu barátságos kékszemü aggastyán. A beszélgetésre beososzog életcpárja egy öreg nénike. Igazi Pressburger-tipusok igy ketten. Bauci® és Philemoa. A falon kakukos óra. Egy darab Alt- Pressburg elevenedik meg előttünk, amikor beszélnek. A céhládáról kérdezősködöm. — Hát az kérem a palláson volt — mondja az asszony — a Mőblustől maradt ránk. Teclk tudni, ss voM előzőleg ss őnője. Lehet, hogy tűs lett volna vagy akármi, mi öregek is vagyunk már, kár lett volna, ha elkai'ódik. Átadtuk hát a városi múzeumnak. A Weyde kisnészóny nagyon megőrült neki. Ezalatt az öreg Fiick kihozza a belső szobából az értékes írást: tanúsítvány arról, . hogy’ Weyde Gizella dr. a váróéi muzeum nevében 1938 január 39-án 5924. szám alatt átvette Fück Károly cipész- mester úrtól a céhládát, a pecsétet, a zászlót ée a hozzávaló bélyegzőket A céhkönyv még itt van. előkerül az egyik szekrény tetejéről Fück bácsi reszkető kezekkel lapozgat az elsárgult foHáneok között 1859 március 27-én kelt a könyv első lapja, amikor is az érdemes suszter céh vagyona: Kassa - stand 140 forint 3 krajcár volt. A következő tétel: „Auídingen neun LéhrUnge“: á 1 fr. 50 kr., összesen 13 forint 50 krajcár. Ha uj tanoncot vett fel a céh, az 1 fr. 50 kr.-t volt köteles fizetni — Hát igen, a láda nálam volt — ismétli az öreg Fück, — de már nagyon kévé® tagja volt a céhnek. 8 férfi és 8 özvegy asszonyt Évi 2 koronát kellett fizetni és ennek fejében, ha a tag meghalt. 40 korona temetkezési járulékot kapott. Megnézzük a könyvet, 1926 december 31-én történt az utolsó bejegyzés. Duffet József hozzátartozóinak fizettek ki „Beerdigungsbeitrag" címén 40 kemény koronát. — Haj, de szép idők voltak azok — mondják elmélázva Fück-ék, — amikor 6 forint volt egy férficipő és 4 foriut. 50 krajcár egy női, cipő igazi éebróbóL A cipésfceegédnek akkoriban külországban is megkeilett fordulnia legalább 3 évig és csak aztán lett, mester. Én próbáltam ezeket a fiatalokat újból felszólítani, hogy lépjenek be a céhbe, ujiteuk fel megint a régi világot, de bizony ezek nem akartak- A 200 forint vagyonúnkat a Slovenská Banka őrzi, van aztán még egy néhány Iparbank-részvényünk is. A mostani helyzetről igy nyilatkozik: — Nehéz meglcüzdeni a gyári árakkal, mert ki bolond 200 koronát adni egy készített cipőért, amikor 99 koronáért kap egy úját. Hát csak tengődünk-tengődünk ezért. Én még dolgozgatok, ameddig bírok, többnyire foltozást munkát végnek. A Flekács ur Ligetfaluból, az egy ember, egy vendéglős 7 éves kora óta én készítem a cipőjét és ma már unokái is vannak, azoknak is, no meg a Kazacsay méUóságos ur édesanyjának. Ezek ketten kitartottak mellettem. Élt itt egy Heinridh nevezetű cipész, aki 16 évvel ezelőtt megjósolta, hogy itt csupa gyár lesz és a suszíeripar egészen megszűnik. — A íőhercegi udvarnak — nem dolgozott Fück bácsi? — kérdeztük? — Nem. Dg egyszer kérem, 1917-ben felvarrtam Albrecht főhercegnek a cipősarkát, amelyet korcsolyázás közben elveszített. Búcsúzunk a csöndes kis hajlék halkszavni lakóitól Fück bácsi az ajtóig Ideér és megkér,} hogy aztán szépen írjak az ő céhükről, amelyre | haláláig büszke lesz... Végül felkerestem Józsa Ferenc városatyát, aki! a polgári életben cipészmester, kivált a kommunista pártból és Korén Lajossal együtt mint’ dÍ6ZÍdens a kommunista padoktól távol, egy kis asztalkánál ül a prímás palota tükörtermében— A cipéezség kérem a lege 1 képze]betöbb nyomorban van — mondja Józsa városatya. — A legtöbbje a foltozásból él, de még abból sincs elég. A legnagyobb konkurrencia nekünk a hóripő, a gummiesizma, inért alatta nem kopik a dpőt&lp. Aztán itt vannak az adók. Egészen megnyomorítanak bentiünket a különféle adók. Az 19?7-ik évi; adókhoz képést a dupláját, sőt a háromszorosát szedi a péDzügyigazgatóeág a forgalmi adónak. Ezenkívül nagy jövedelmi adót vetettek ki. Bátran állíthatom, hogy a cipészek 80 százaléka nem bir adót fizetni és a 20 százalék is (£ak nehezen, úgy, hogy nem hiszem, hogy akad \gy is, akinek ne- lenue adóhátraléka! És az adóbehajtás irgalmatlanul folyik. A végrehajtók sok helyen negatív eredménnyel távoznak, mert a helyzet az, hogy már nincs mit lefoglalni. Legutóbb deputációban jártunk a pénzügyigazgatósá'mál, hogy a régi adó- tartózeunkat — tekintettel sanyarú helyzetünkre — engedjék el. Egyelőre kaptunk ígéretet... Kehorovszky Jenő. A gazda jövedelemadóvaliomása és a gazdasági könyvelés Pozsony, december 24. Az 192”. évi 76. sz. törvény a gazdát arra kötelezi, hogy minden adóévben elért bevételekről és kiadásokról, vagyonrészeiről, vagyis az aktívák és passzívákról, valamint az elért, jövedelméről a nyereség- és veszteség-tételek egybevetésével kimutatást adjon, szóval a gazdálkodásról mérleget, számadást fölmutasson, egyben súlyos büntető rendelkezésekkel sújtja a gazdát abban az esetben, ha az elért jövedelméről elszámolni nem tudna és ezért a gazdáknak sok fejtörést, kellemetlenséget és gondot okozott a mostani adóvallomásának elkészítése. A gazdáknak legnagyobb része ■ ezen jövedelmi adóvallomás adására berendezkedve KERESZTSZOREJTVÉNY A 88-ik számú kere?zt«rórejtvény Vízszintes sorok: 1. Móric* Zsigmond egyik regényének és eeindarabjának a elme. 16. Valakinek elébe kerül. 1.7. A szeszélyes emberre mondják. 18. Üre« ellentéte. 19. - -nmét valamire Irányítja. 21. Sivatagi lakáé. 23. A futballja‘ék célja. 24. Egy magyar sportláp monogramja. 28. Az ilyen élet a legszebb « nóta «eriot> 87 Csehországi város m osztrák határ közelében. 90. Tiltőező. 31. Negatív elektród. 32. Hajnal, latinul. Visszafelé ugyanaz. Második betűje kimaradt. 33. Határozói igenév- képző. 35. A jugoszláv parlament épülete. 37. ! Odyeeeue szigete. 38- Vissza: kicsinyítő képző. 39. : A teremtő másik jelzője. 41. A 87. vízszintes 4-, 2. 1 és 11. betűje, 43. Vissza: az Egyesült Államok,. icm volt és igv a beadott vallomások legnagyobb része helytelen, a gazdákra nézve ká- oa volt. mert megfelelő följegyzések hiányáén a törvényben megállapított és megenge- Ict-t levonásokat teljes mértékben ki nem használhatta,- mivel pontos elszámolást megfelelő számadással igazolni nem volt képes. Tekintve, hogy a gazdák türelmetlen könyvelők, a. vallomásból tételek kimaradtak, moly tietekben a kincstár súlyos büntetéseket alka-i- nazott, igy tehát szükséges, hogy ilyen fölösle-- ses kellemetlenségek elő] a gazda kitérjen. A közép-, valamint a kisbirtokok tulajdonnév. és bérlői rendszerint nem tarthatnak számúié és könyvelő alkalmazottat, mert a birtok naga nem viseli el az ezzel járó költ gége kot. Azért a kultur-külföldöo már évtizedekké! azelőtt létesültek oly intézmények, melyek a gazdasági közép- és kisüzemek könyvvezetését központilag intézik (számviteli irodák, u. n. ,Buchsteíle‘bk). Ily intézmény a mezőgazdát a Izámviteii terhes szakmunkája alól mentesíti, ízt helyette — heteukint, vagy hav.onkint szolgáltatandó följegyzések alapján — szak- erők által elvégezteti és a szám tartással összefüggő minden egyéb (üzemi, adó-, pénzügyi stb.) kérdést szakszerűen megold és elintéz, avagy ezek elintézésére véleményt, tanácsot ad. A mai rendkívüli nehéz gazdasági és főleg sujyos és bonyolult, adóztatási viszonyok nemcsak a kisebb, hanem a nagy mezőgazdát is a. legnagyobb takarékosságra és szám tartásának: a modern kor követelményeinek teljesen megfejelő berendezésére szorítják, ezért még a múlt évben elhatározta az Országos Gazdasági Szövetkezet, hogy ezen általános szükségletnek megfelelő központi számviteli irodát létesítsen, mely iroda a külföldön legjobban bet vált mintára van berendezve és elsőrangú szál;-; emberek vezetése alatt áll. Az Országos Gazdasági Szövetkezet tudatúban van annak, hogy a reá bízott ügyek ellátása körül ügyfelei bizalmát élvezi és ezért ezt részéről a legszigorúbb és föltétien titoktartással kell viszonoznia. Erre nézve az Országos Gazdasági Szövetkezet vezető, személyiségei nyújtanak feltétlen garanciát, mert csak ezen garancia elvállalásával vélte kitűzött föladatát a legtökéletesebben megoldhatni és megbízói bizalmát elnyerni. Tekintve, hogy az Országos Gazdasági Szövetkezet ezen számviteli irodájának megszervezésével már eddig is teljesen megnyerte a közép- és kisbirtokosok tetszését, fölhívjuk az érdeklődőket, hogy ebbeli megbízásukkal saját érdekükben forduljanak minél előbb a központi irodához (Bratislava, András-u. 15.). ?gyik állama. 45. Émelyítő, csömörié Lee. étel. 46. Eretnekség. 40. Állam, idegen nyelven. 50. Visszafelé, ezzel foglalkozik az ügyvéd. 51. Modern ápületanyag. 52. Kikötőváros Finnországban. 53- Vissza, népvándorláskorabeli nép. 55. Édes ellentéte. 57. Ugyanaz, mint az 53., csakhogy rendesen, 58. Belépés, bejáró, belépti dij. 60. Női név, fran- űáean. 61. Visszafelé, spanyol ny-Jvjárás. 63. A P. M. H. kedvelt cikkírójának monogramja. 64> Aszik ige feltételes módbeli alakja. 68---- ItaŰa. 38 . A 3i. vízszintes 5- és 3. betűje. G9. Lovat noszogatnak vele. 70. Görög betű. 71. Vissza, kicsinyítő képző. 73. Lelekesülő hév, klasszikus szóval. 75* Vivő ér. Utolsó magánhangzó kettőzve. 76. Nem íó a paragrafusaival szembehelyezkedni. 77. Égitest. 79. Bizonyításra szorul- 81. Ide törekszik a hajó. 82. Az újszövetségből ismert héber város. 34. Régi magyar vándorló muzsikus. 86. Vissza, nem valósággal megélt élmény. 87. Egy Ady vers ime. Függőleges sorok: 1. Hamlet monológja igy kezdődik. 2. Ilyen túr is van. 3. Feszitő ereje van. t. Az ábécé két utolsó betűje. 5. Szibériai folyó. 3. Fehérneműt tisztítanak benne. 7. Ilyen állat is ran. 8. Visszafelé, tanítás tárgya. 9. Állati vagy növényi eredetű anyag, mely gyógyszer készítésébe alkalmas. 10. Hajnalban borítja a füves térséget. 11. Római pénzegység. 12. Igekötő. 13. Felső- 'ok-képző. 14. Női név. 15. Nagy magyar jezsuita ■örténetiró. 20. Vissza, teljes, közkeletű idegen ki- 'ejeaéseeL 22. A nagyszülő fogalmához tartozik. Í5. A 77. vízszintes *8. és 2. betűje. 26. Vissza, isztesség, megbecsülés, klasszikus szóval. 2S. Uras- iodni szeret. 29. Szinmüfajta. idegen szóvá1. 34. lói öltözött, finom megjelenésű. 36. Bútordarab. 57. Elrémitő szinonimája. 73. Középkori fegyver. 10. A használt nadrágra ezt is mondják. 42. Vissza: óvs, klasszikus szóval. 44. Régi magyar uői név. 17. Vissza: ... sszinia Afrikai ország. 48. A száj- >an van. 54. Régi távolságmérté kis távolságra.. 5. Határozatlan helyhatárom “6. Egyesülés, közcél etü idegen szóval. 57. Női név. 59. Idős. 62. lelyhatározó. 65. Vissza, római nöiuév. 67. Az a ölyamat, mikor az ótel lecsúszik. 72. Magyar irisztokrata család. Egyik tagja neves néppárti 'olitikus volt. 74. UjL ellentéte. 75. Az indusok ős- 'égi szent könyve. 76. Férfinév. 78. Az utolsó betű :ettőzésével híres angol államférfi a múlt század első felében. 80. Visszafelé, gyakori tó igeképző. 81. Helyiha tározó rag. 83. Vissza, mássalhangzó fonetikusan. 84. Feltételes kötőszó. 85. Kettős mássalhangzó. 86. Időhatáfozó. Banka Ceskoslovenskych Légii I Prága II., Na Poriifi. 4 helybeli expositiara 18 fiák 5 szecönvSiiéüsiet Sürgönyeim: Leglobanka, Praha. Telefonszéria: 285-5*1, 301-4-1. [ Nlndennemü banküilet. lm december 25, szerda. *PIW<UU-A\\<AaRH1RIí^P 35
