Prágai Magyar Hirlap, 1929. december (8. évfolyam, 274-296 / 2199-2221. szám)

1929-12-25 / 293. (2218.) szám

32

1929 december 25. suerda.

Iának fontos sz-erepe van. Más iskolarendszert akarnak a szocialista, kommunista pártok, mint a polgáriak, vagy pláne a ihitvallásos pártok. S miután a lakosság világnézeti kérdésekben erősen megoszlik, nem hisszük, hogy a mostani parlament az iskolareformot megvalósíthatná.

De ha ez a csoda be is következnék, nem válnék Szlovenszkó népeinek javára. Mindenesetre tanügyünk jövőjét nem tekinthetjük valami rózsásnak.

Bennünket, magyarokat, Szlovenszkó tanügyi problémái igen közelről érintenek. Ezeknek helyes megoldása egyértelmű fennmaradásunkkal. Éppen ezért, még ha magunkra maradunk is és ' ha szlovák testvéreink lassain-lassan beletörődnének is abba, hogy iskoláik csehszlovákokká lettek és a morvák módijára az elkövetkező szlovák generáció már lemond egyéniségéről, sajátos kultúrájáról 'ős nyelvéről, mi ezen az utón őket nem követhetnék és nemzeti egyéniségünket soha föl nem adjuk. Paedagogus.

A rakéta-vitágürha

mely át fogja hidalni a bolygók közötti térségeket és amellyel Európából Amerikába 1—2 óra alatt fognak jutni Irta: NEUBAUER FRIGYES

O Charlie Chaplin elmondja, hogyan lépte át

a népszerűség küszöbét. Charlie Chaplin visszaemlékezéseit közük az amerikai újságok. A népszerű Charlie elmeséli a memorandumban, hogy Mack Senett hogyan fedezte fel. Charlie Chaplin akkoriban Fred Karno társulatával Amerikában járt és az Egy éjszaka egy angol Music Hallban cimü darabban szerepelt. Senett vendégszerepeit az egyik előadáson és azonnal felfedezte Ohaplmban a groteszk humor iránti érzéket. Akkoriban nem volt a társulatnál, de mikor visszament Los Angeles- ba, nem feledkezett meg róla. — Hét nappal később — Írja Chaplin — táviratozott értem és 125 dollár heti fizetést ajánlott fel, ami akkoriban a filmnél magas fizetés volt. Ha ezt a táviratot nem kapom meg, úgy bizonyára elvesztem volna a film számára. Visszatértem yolna Angliába és kétségtelenül színész maradtam volna. De a hihetetlen gázsi, alnelyet Sinett Ígért, megtette a hatását. Pennsylvania egyik kis városában elhagytam a társulatot és Kaliforniába siettem. Tehát nem úgy van, ahogyan mesélni szeretik, hogy egy hátsó ajtón jöttem be a filmhez. Amikor Los Angelesbe megérkeztem, a mainstreeti színház portásán kivid nem ismertem egy embert sem. Ezzel együtt játszottam valamikor Karno társulatánál. Vettem egy olcsó szobát egy szállodában, szemben a színházzal és telefonáltam Mack Senettnek, hogy megjöttem. Azonban olyan bátortalan voltam, hogy az első héten nem is mertem őt a Stúdióban meglátogatni. Végre is összegyűjtöttem a bátorságomat és elmentem hozzá. Senett nagyon szeretetreméltó volt és rövid tárgyalás után azzal a tanáccsal bocsátott el, hogy elsősorban is igyekezzem megszokni az uj atmoszférát. Láttam, amint a többi színészek ujjal mutattak reám és hallottam, ahogy engem a kis angol komikus megjelöléssel tiszteltek meg. Á direktor kerestette — mondták. — Megértettem, hogy erősen kételkednek humoros talentumomban. Egy héttel későbben felszólítottak, hogy játsszam úgy, ahogy Karnónál játszottam de a teljesítményemtől nem voltak túlságosan elragadtatva. És addig a pillanatig, amíg meg nem találtam az én igazi egyéniségemet, minden kísérlet kár- baveszett. Mikor azonban először sétáltam fel és alá a dekorációk között „Charlie-kosztümömben“, minden visszhangzott a nevetéstől. Ez volt tulajdonképpen filmpályám kezdete.

Az egész világ lázas figyelemmel kíséri azokat - a készülődéseket, melyek a Keleti-tenger partján folynak a rakétakisérletek megkezdésére.

Ősidők óta abban látta az ember az ő kötöttségének, tökéletlenségének és gyengeségének jelképét, hogy

a nehézségerő, a földi súly láthatatlan bilincsei tartják fogva, melyekből szabadulni lehetetlen.

A természet erőit kifürkésző, az isteni öntudatig való emelkedésért küzdő embernek, a föld e titánjának büszkesége itt megtört és szárnyalásának korlátjaira bukkant. Nem hiába tűnt föl neki az érzókfölötti világ képe mindig a súlytalanságról, a szabad égbe-einelbedésről való álmodozásokkal együtt. És ma is a legtöbb ember úgy érzi, ahogyan Madách az ö halhatatlan müvében: hogy Adómnak Istennel küzdő daca, mellyel a világűrbe akar hatolni a földi élet szűk korlátáiból, mindig meg fog tömi a föld szellemének visszaszólító parancsán. Az élettan nyelvén szólva: hogy a földi birodalom természetes határain, a légkör sűrűbb, alsó rétegein soha tnl nem fog jutni Emlékezzünk: rövid félezázaddal ezelőtt az évezredes sikertelenség nyomása alatt — technikusok között is — ugyancsak kitörölhetetlen hit gyanánt volt elterjedve, hogy sohasem sikerülhet olyan légi-jármüveket szerkeszteni, melyek „a levegőnél nehezebbek'4, (a ballon-gáz könnyebb a levegőnél s ezért tartja a ballont lebegésben). Gépeket tehát, melyek fából, fémből készülnek és melyek önerejükből tudják majd elhagyni a talajt. És ime ma mit látunk? Az erőt i teljesítőképesség ilyen és hasonló bizonyítékainak láttára vajon még mindig ne merészeljünk-e nekivágni a közlekedési technika utolsó feladatának, mely eddig hozzáférhetetlennek bizonyult: a világűrben való utazgatás megoldásának? És tényleg! Ami eddig csak fantasztikus regények s elbeszélések világában szerepelt, „technikai álom44 gyanánt, abból az utolsó években már „technikai kérdés44 lett, melyet szakemberek a modern tudás fegyvereivel józanul mérlegeltek és ezt nemcsak megoldhatónak találták, hanem a megoldás gyakorlati megvalósításához már hozzá is fogtak.

Amikor 1904-ben Blériot-nak, mint elsőnek sikerült átrepülnie a La Manche csatornát, az egész világ ünnepelte őt. Azóta egy negyedszázad pergett le és úgy Európa, mint Anglia fölött a légivonalak sürü hálózata terül el. Nagy vállalatok — tehát légiforgalmi társaságok is — azonban csakis akkor alakulnak, amikor az üzembiztonság, meg a pénzügyi kamatozás némileg biztosítottnak látszanak és ha egyúttal továbbfejlődésre kilátás van.

Pusztán erről az oldalról is tekintve azokat a híreket, melyek egy év óta a rakétával, mint hajtóerővel való kísérletekről számolnak be, ez utóbbiak jövője igen reményteli színben tűnhet fel. Mert hatalmas ipari' vállalatok vették e kísérletek anyagi vezetését kezükbe. Ezek egyike a világismert Opel autógyár, amelyik az elmúlt tavasszal a nyilvánosságot az ő rakéta-autó kísérleteivel késztette feUigyelésre. A gyár egy neves német csillagász és technikus, Max Valier eszméje nyomán motor-nélküli kísérleti kocsikat állított elő,

} FALU TAMÁS IP VERSEI: |

| CÁFOLAT SZÖG |

<1 Finom öregnr lesz belőlem, Láttatok már szöget a falban 4

% Hajlékony, sápadt, őszhain. Nagy terhe alatt meghajolva? \

4 Az ég főié emelkedőben Függ rajta a bús Üdvözítő $

a A földre rángat majd a hu. És függ rajta a szent Madonna. v

\ A keserűség lesz a cukrom, Tart hatalmas diófarámái, $

% A szomorúság a bor í, Melyben tarkóllik színes tájkép, 4

4 Elefántcsontnyelü botomra Mosolyognak alóla ősök, 4

4 Sóhajtozva támaszkodom. S büszkélkednek hősök, királynék. 4

4 Agyam szitáján mélybe hullik Láttátok már, mennyire szenved, • x

4 Sok bűvös-bájos semmiség, Testét marja rozsda himlője.

4 Tűnt éveknek tűnt tiindérképe Elnyeli tégla, maltertenger A

!! Elveszti ragyogó színét. És kifelé-ut nincs belőle. , v>

Megátkozom az ifjúságom, Rabok, kik csak éjjel sóbajtnak..< a

Ajkamról könnyes szó pereg, Én sokszor megállók alattuk, $

De amit mondok, ne higyjétek: Tartom pár percig képeiket, $

Szép volt az élet, emberek! Hogy egy kicsit könnyítsék rajtuk. $

KARÉNEK 1

Istenem, add, hogy én legyek Add, hogy a szoprán is legyek, $

A szélén az a kis gyerek. A vékonyhangu kis gyerek- v

Enyém legyen a gyönge alt, A szivem kottáskönyv legyen, A

Én zengjem ezt a drága. dalt. Abból szálljon löl énekem. V

8 aki itt iil a helyemen, A

Ne legyen csak egy idegen, 4

Ki messze megy és messze vesz a

És sohse volt és sohse les*. 4

t melyeknek hátulsó részét szerelték fel rakéták- i kai, amiket a kocsivezető villamos utón gyújt meg. Néhány tapogatódző kis ér let után

egy sínpályán futó és vezetőnélküli járművel

250 kilométer óránkénti sebességet érlek el.

De a robbanások fölötti uralkodás és kellő sza■ bályozások még igen sok kívánnivalót hagytak

■ hátra.

Rakétának általában oly szerkezetet neveznek,

: melynek mozgási energiáját gyorsan kiömlő gá■ zokuak visszataszító hatása hozza létre. E gázok a rakéta belsejében elhelyezett üzemanyagok rob. bánásai utján keletkeznek. Azt lehet tehát mondani, hogy

a rakéta olyan löveg, molyét nem fegyver indít

útjára, hanem amely önmagát lövi ki és hajtja

további pályán is előre.

Az efajta hajtóerő lényege röviden a következő: Minden mozgás keletkezésénél egyúttal szükségszerűen fellép valamilyen ellenmozgás. Mert minden erő mindig két irányba gyakorol egyforma nagyságú, de ellentétes irányú hatást. Ha egy hordót hevesen ellökök magamtól, úgy a hordó engem pontosan hasonló erővel lök vissza és ha nem én röpülök hátrafelé, mert a talajba vetem meg a lábam, akkor ez a talaj (az egész földgolyó) kapja meg a lökést. A Föld azonban óriási tömege miatt csak észrevétlenül — jelentéktelen mozgást kap. A „visszahatást44 minden olyan szerkezetnél tekintetbe kell venni, melynek feladata mozgást létrehozni. A lőfegyvereknél csakúgy, mint az exploziós motoroknál, mert a kőanyagnak-, benzinnek- vagy olajnak robbanó gázai nemcsak a löveget vagy az üzemhenger dugattyúját hajtják, hanem „visszalökést44, meg a géprészek nagymérvű remegését, rázkódását is termelik.

Mindenfajta járműnek a tovamozgá&a is csakis

valamilyen ellenmozgás árán tartható fenn. iA gőzhajó csavarjai s lapátjai szüntelenül a v;z- től lökik el magukat, ezáltal folyton víztömeget hajítanak hátrafelé. A repülőgép prope 11-írének ferdén álló felületei tartósan hatalmas erővel

szántják, lökik, tolják el maguktól hátrafelé a levegőt s ezáltal saját magukat az egész géppel együtt előre. A szárazföldi jármüvek kerekeinek forgása meg a gördülő súrlódás utján változik át egyenes pályáju — a sínektől (talajtól, földrétegektől, földgöm bi öl) való — ellökődóssé.

Ha vizen üsző könnyű csónakra egy gépfegy ért szerelnének és ez utóbbit működése koznák, akkor a csónak a fegyver visszaható lökéseinek befolyása alatt ? lövésekkel ellenkező irányba útnak indulna, tán gyorsuló mozgással Is, sőt. ha a fegyverropogás igen gy:rs ülemü, akkor esetleg ár ellen is haladra. Ez már repulziós hajtású jármű lenne, habár egy eiég tökéletlen és drága iizemü. Minden más szokásos jármű és a csónak közötti különbség az, hogy ez utóbbi nem a környező közegtől, anyagtól (víztől) löki el magát (evezve) előre s azt hátra, hanem a saját tömegének kihajított részein (a lövegeken). És éppen ez a különbség bir igen fontos elvi jelentőséggel, mert hiszen nyilvánvaló, hogy ez a hajtómódszer nem igényel a jármüvet körülvevő közeget, levegőt, vizet, földet és ezért

az üres világtérben is alkalmazható.

Sőt éppen itt válik leghatásosabbá, mert súrlódás és külső ellenállás nem gátolják a mozgást.

Ily jármű gyaki lati kifejlesztésénél persze arra kell majd ügyelni, hogy ne nagy mennyiségű tömegeket kényszerüljön a hajtőszerkezet kihajítani, nehogy nagy súlyt kelljen üzemanyagképpen a készüléknek magával cipelnie. Valamint fontos, bogy a lökések lehetőleg félbeszakitatlan folytonos módon történjenek, nehogy a hajtás erőszakos, egyenetlen legyen. E következményeknek legjobban megfelel, ha hajtóerő gyanánt nagy sebességgel kiáramló gáz-sugarat használnak fel. Mert nemcsak a folytonosság-egyenletesség, hanem az üzem-energiának kényelmes elhelyezése is bíztasitva van szilárd vagy folyékony robbanóanyagok formájában, melyeknek elégése révén a szükséges magasfeszültségű gázok keletkeznek. Az elégésnél felszabaduló hőenergia átváltozik gáz- nyomássá — mint minden exploziós motorban. Csak ez a nyomás most nem dugattyút s ezáltal kereket vagy csavarokat hajt, hanem közvetlenül mozgatólag hat az egész járműre.

Az Opel-féle autókisérletek csak előfok a rakétarepülőgép megalkotásához. Ugyanis elméleti-matematikai megfontolások azt mutatják, hogy a ra- kéta-mótor munka-hatásfoka é* gazdaságossága csak olyan menetsebességeknél kezd kielégítővé s gyakorlatilag elfogadhatóvá válni, melyek vete- kesznek a* üzemgázok kipuffogási gyorsaságával. Ez másodpercünk inti 2—3000 métert, vagyis óránkénti 10—12 ezer kilométert jelent..... és egyesegyedül a rakétamótor hivatott arra, hogy e hihetetlen sebességeket igazán meg is valósítsa. Ámbár ezt semmiesetre sem a földi légkörében. Mert ily gyors jármű a levegósurlódás folytán > meteor gyanánt egyszerűen elégne. De óránkénti 2000 kilométer már az atmoszférán belül is kifejt- , bető, csak természetesem ily repülőgép, mely 30- szor gyorsabb az expresszvonatnál, nagy magasságban szállhat csupán, hogy ne legyen kénytelen az alsó légrétegek óriásivá növekedő ellenállásával megküzdeni. A rakéta repülőgép régiói már az ugymevezeJt sztratoszférához tartoznak, mely 15 kilométernyire a tengerszin fölött kezdődik. Modellgépekksl váló kísérleteik már folynak is, sőt már egy valódi nagy gépre szerelmek rakéta- mólort

Megvan az a remény, hogy ai Európa és Amerika, közötti nt 2—9 óm alatt less megtehető.

De a rak óla-hajtóerő a mai formájában előreláthatólag sohasem fogja elérni a közönséges jármüvek gazdaságosságát és ezért csak nagy távolságok számára — földrészek közötti utaknál — és leginkább a gyorsposta számúra fog tekintetbe jönni.

A rakétajármü tulajdonképeni célja, legsajátosabb alkalmazhatósága nem e sebességeknél, nem földi távolságok legyőzésénél adódik, hanem, mint már mondottuk, a légüres világtér megír ód i fásában rejlik.

Már a nagy

New ton hangsúlyozta a világűrben való utazás- I mik elvileg lehetséges voltát a rákét aha j tóé ríi segélyével. «

■ Az első fizikus, aki égy világi!rhajó-terve! teljesen kidolgozott 1881-ben, Hennáim Gansvíindt berliui tudós volt Ugyanabban az időben a bécsi Franz

, von Iíoefft és az orosz K. E. Ziolkowsky is igen

■ beható alapossággal foglalkoztak e problémával. Az ő előmunkálataiknak az uj tudomány megalapozásában fontos a szerepe és ők még ma is buzgó tevékenységet fejtenek ki az elmélettől a gyakorlat felé vezető utón. De gyakorlati szem; pontból komoly és jelentős lépéseket csak a legutolsó évek hoztak. 1919-ben. megjeleni az amerikai Tv. 11. Goddard tanárnak egy részletes tanulmánya „nsndkivül nagy magasságok eléréséről*4 és 1925-ben úgy hír lett, hogy fokozatos elökisér- letek után egy rakétát a hokiig remél eljuttatni. Azóta nem hallani felőle, aminek valószínű oka az, hogy az amerikai kormány Goddard munkásságának nagy hadi jelentőségét felismervén titoktartásra kényszeríti őt — Az Ope1 gyár is csöndben dolgozik tovább és azt az utat követi, melyet a csillagász és technikus Max Valier ajánl. Ez az ut a rakéíaautóval szerzett tapasztalatokon keresztül a rakéta-repülőgéphez vezet és Valier ily fokozatos módon reméli aránylag biztosan és veszélytelenül a rakétajármü ama végső alakjáig eljutni, mely már szánnak nélkül és légüres térben fog mozogni.

1925-ben az esseni Dr. Walter Hohmann mérnöknek jelent meg egy érdekes atnulmánya, melyben bár nem foglalkozik a rakétakészülékek szerkesztési elveivel, de igen behatóan tárgyalja magánad: az utazásnak, az ürh jó pályájának minden mozzanatát és különösen a földre való visszaérkezést, a kikötést írja le e fontos matematikai levezetéseket, meg uj eszméket hoz.

De a legnagyobb föltünésf az erdélyi Hennáim Oberth tanárnak 1923-ban megjelent könyve, ,.Az űrhajózás módjai44 okozta. E munkát a haladásban való hit és rendíthetetlen kitartás hatja át, — alaposság, munkaiöl oszt ás. fegyelem és céltudatosság jellemzik. Ebben a könyvben, mely immár harmadik kiadást ért meg, Oberth a modern ismereteink alapján szigorúan tudományos formában azt mutatja ki, hogy a technikának pusztán mai fegyvereivel számolva máris lehetséges volna oly rakétakészülékeket megépíteni, melyek nempsgk magasabbra bírnának jutni a Föld légkörénél, hanem kozmikus sebességekre tehetnek szert és a Föld vonzókörét elhagynák. Sőt még ennél is többet: hogy e készülékeket már lehet úgy megépíteni, hogy

embert is a* egészség veszélyeztetése nélkül magukkal vihetnek.

Oberth-nek évtizedes, fáradhatatlan kutató, szervező és az eszmét terjesztő munkássága most igóretteljes fordulóhoz ért el. A berlini UFA. társaság felajánlotta a rakéta-kísérletekhez szükséges anyagi eszközöket a tudósnak. Nemsokára felrepül az első olyan készülék, mely hivatva van a földi légkör határain messze túljutni. A start pillanatában kb. 750 kilogrammot fog nyomni és egy ugyn. „meteorográfot44 visz magával, azaz önműködő mérőműszereknek e<?y elmésen elrendezett rendszerét, melyek között a fontosabbak: hőmérő, légsulyinérő, ne dvess égi ok jegyző és elek- troszkop (ez utóbbi a levegő elektromos állapotát regisztrálja). E műszerek a rakétának égi utazása alatt igen fontos, megbecsülhetetlen jegyzőkönyvet fognak felvenni az útba eső levegő étegek állapotáról. Remélik, hogy többszáz kilométer magasságba fog érkezni a készülék, — aztán egy szellemes ejtőernyőszerkezet lép majd automatikusan működésbe és a műszereket visszahozza a földre- Ezt az ejtőernyőt, kisebb modelleknél már nagyon kielégítő eredménnyel kipróbálták.

A grafikus jegyzőkönyv nagyon értékes híreket hoz majd olyan légrétegékből, melyek eddig hozzáférhetetlenek voltak a kutatás számára: a magasabb és legmagasabb régiókból.

Ez nemcsak a fizika egész sereg kérdésére nézve tesz legnagyobb elméleti érdekességü, hanem különféle gyakorlati haszonnal is jár majd, pld- a rádiótechnika terén.

Az első rakéták hajtóanyaga alkohol és folyékony oxigén lesz, — később, amikor már a. földtől való 20—30 ezer kilométeres távolságokról lesz szó, akkor Oberth folyékony hidrogén és folyékony oxigént használ fel, melyek az égési térben o1- párologva durranógázt adnak. E kísérletek lehetségessé teszik a rakétahajtómódszer technikai sajátosságainak részletes megfigyelését, valamint a levegőellenállás- és hőfej tőd esnek nagy sebessé geknól fellépő tüneményeit fogják föltárni.

A közlekedési technikának nj, nagyszerű korszaka előtt állunk. Mert a világűr..ajózás-törekvé- seknek első gyakorlati eredmém c a légi közlekedés azelőtt mesének gondolt, gyorsasága lesz. És a tulajdonképeni cél? Nem foo-nk már holnap a haldba utazhatni... de a fizikusok és mérnökök az űrhajózást ma igen jól megoldható feladatnak tekintik, melynek maradéktalan megoldása már nem annyira technikai-elvl-nehézségek leküzdésének, mint inkább rendszeres * munkának, kísérletezésnek, kitartó részlettel dolgozásoknak — vagyis: az időnek és pénznek a kérdése.

Csehszlovákia egyetlen szépirodalmi képes hetilapja a

Képes Hét

Gazdag tartalommal jelenik meg minden caütöitokon