Prágai Magyar Hirlap, 1929. december (8. évfolyam, 274-296 / 2199-2221. szám)
1929-12-22 / 292. (2217.) szám
3 132$ decimben- 22, -rapámap. ■’SBgaHBETgt.fTiagn Sngg^rJBglimjrillll ■■BManBllllMWWICTnaiBgL | ili^-TTTgggMWaWWHgMWB? ■■■■■'■■"'" Négynapos vita után a képviselőház is elfogadta a kormánynyilatkozatot Egy kommunista szónok forradalmi beszéde — Reisz zsidópárti képviselő sziizbeszéde Prága, december 21. A képviselöház ma délben Fejezte be a kormánynyilatkozat fölötti négynapos vitáját. A szavazásnál a szloven- szkói törvényhozók nagy része már nem volt jelen s igy csupán tizenkét képviselő szavazott a nyilatkozat tudomásulvétele ellen. Ha visszapillantunk a négynapos vitára, úgy meg kell állapitanunk, hogy a prágai parlamentben ez alkalommal hallottunk először komoly kritikát nemcsak az ellenzék részéről, hanem kormánypárti szónokok szájából is. Sokan ebben a parlamentarizmus nívójának emelkedését vélik látni. Ez azonban téves fölfogás volna, mert a prágai parlamenti rendszerben egyáltalában nem történt változás. Hogy egyes kormánypárti szónokok az eddigi szokástól eltértek s mitsem törődtek a koalíciós fegyelemmel, ez csak arra vezethető vissza, hogy ez a kormánytöbbség előzetesen kidolgozott kormányprogram nélkül alakult meg s a közel jövő be fogja bizonyítani, hogy az óriási többséggel rendelkező koncentrációs kormány nem lesz képes eredményes munkát végezni, mert az egyes kormánypártok programja között áthidalhatatlan ellentétek vannak. A négynapos vita folyamán ez számtalan esetben nyert beigazolást. Az agrárpárti szónokok beszédei alatt a szocialisták nem egyszer nyil- ta-h kifejezésre juttatták elégedetlenségüket. Az uj nemzetgyűlés munkája tehát megkezdődött s rövid karácsonyi szünet után, már január nyolcadlkán ismét összeül, hogy a kormány benyújtsa jövő évi költségvetését. A költségvetési vita folyamán valószínűleg még kirívóbban kerülnek napfényre a kormánypártok közötti óriási és áthidalhatatlan ellentétek. Már ma is teljes határozottsággal azt állítják parlamenti körökben, hogy ez a koncentrációs koalíció csak egész rövid életű kese. A mai ülés Spatny alelnök a mai ülést délelőtt féltiz órakor nyitotta meg. Napirenden csupán a kor- , raánynyilatkozat fölötti vita szerepelt. Az első két szónok Csizinska kommunista képviselőnő é* Brodecky cseh szociáldemokrata volt. A következő fölszólaló Gottwald kommunista volt, aki — mint ismeretes — a politbüro jelenlegi rezére. Beszéde közben éles szóváltás támadt közte és a szocialisták között. Kimondottan forradalmi jellegű beszédében — a hivatalos parlamenti sajtóiroda jelentése szerint — többek között ezeket mondotta: — A német szociáldemokraták kormányba- lépésukkéi ugyancsak a nemzeti kisebbségek elnyomóinak frontjába álltak. A szociálfasisz- táknak és nemzeti fasisztáknak vannak börtöneik, akasztófáik, ellenben a proletáriátusnak elsősorban kemény ökle és kitartása van s meg van a maga kommunista pártja-, valmint a szovjet követsége. Szlavicsek cseh nemzeti -szocialista: Ez a munkásság szerencsétlensége. Gottwald: Harcolni fogunk a proletariátus érdekében minden lehető eszközzel. Remes cseh szociáldemokrata: Az állam nektek mellékes. Gottwald: Nekünk e kapitalista állam megalakulásánál nem voltak érdemeink. Szégyel- nők magunkat, ha lettek volna. Zeminova asszony: Hát miért nem megy Oroszországba? Gottwald: A mai kormánytöbbség és elsősorban a szociálfasiszta pártok Rothschild, Weimann, és Prels szolgálatában állanak és ezektől tanulják, hogy miképpen kell a munkásságot még jobban kizsákmányolni, elnyomni és kiszipolyozni. Bergmann: És mit tanultok ti Moszkvától? . Gottwald: Tudjátok, hogy mit megyünk mi Moszkváiba tanulni? Ott megtanuljuk azt, hogy Iliiképpen lehetne a legjobban a ti nyakatokat kitekerni. (Általános nevetés a szocialisták padsoraiban.) A szónok bejelenti, hogy a kommunista párt harcolni fog az állam ellen, meg fogja szegni a törvényeket és elégedetlenséget fog szítani a hadseregben. Zeminova asszony idegesen fölugrih a padsorból és fölszólítja az elnököt, hogy ut-asitsa rendre a szónokot. A négy kommunista képviselő, akik nincsenek az ülésekről kizárva, Zeminova asszonyt denunciáusnak nevezi, mire a képviselőnő a kommunisták felé ezt kiáltotta: — Az államot és a hadsereget piszkolni nem hagyjuk! Ha továbbra is igy fogtok viselkedni, Valamennyien börtönbe kerültök! A vita utolsó szónoka Reisz Gyula dr. zsidóPrága, december 21. Udrzsal miniszterelnök tagnap nyilatkozott a sajtó képviselői előtt az uj kormánytöbbségről. A csehszlovák miniszterelnök mentalitására jellemző s a sovinizmusról mondott kijelentéseivel merőben ellenkező az a tény, hogy a magyar sajtó képviselői a megbeszélésre meghívást nem kaptak s igy arról még a kormány magyar nyelvű lapjainak munkatársai is elmaradtak. A választások siettetésének faoka Udrzsal szerint a gazdasági krízistől való félelem volt. Svehla a polgári többséget csak ideiglenes kényszermegoldásnak tartotta. A polgári pártok talán együttmaradtak volna az előző választási periódus végéig, vagyis 1931-ig, de ez csak vegetálás lett volna, és ndn rendes politikai élet. A Választás közvetlen cicái mégis a polgári pártok közötti differenciák voltak. A kormány alakítása körül azért húzódlak el annyira a tárgyalások, mert az uj többség fölépítéséihez túlsók „építési anyag” állt a rendelkezésre. A helyzet nem is volt még érett közvetlenül a választások után a koncentrációs kormány megalkotására. De a választások eredményére tekintettel kellett lenni s egy robusztus többséget kellett összehozni. A tulnagy többségeknek nagy gyengéik is vannak. Az emberi természet olyan, hogy nem szívesen osztozik a hatalmon. Ennek dacára még jöhetnek a kormányba(!) olyan pártok, melyek most nincsenek a kormányban. Ez nincs kizárva. Föladatunk lesz — mondotta a miniszterelnök — megoldani a gazdasági krízist. A válság általános és nemc&upán a mező- gazdaságot sújtja. A kormánytöbbség legnagyobb pártjai a gazdasági zavarok áldozatai. Kölcsönösen egymásra vagyunk utalva s követeléseink erősen fonódnak egymásba. A köz- gazdasági válság szociális válsághoz vezethet. Munkánk nem az agrár t ár sad alom ért, ne m a szocialistákért és nem is a közalkalmazottakPrága, december 21. Szov jetoroszország és Csehszlovákia vajúdó diplomáciai kapcsolatainak kérdése — ugylátszik — most már rövidesen megoldást nyer. Legalább erre lehet következtetni a Nár. Politika mai számában megjelent ama jelentéséből, hogy a prágai külügyminisztériumban teljesen készen áll az illetékes diplomáciai tárgyalások felvételéhez szükséges anyag. Ezzel szemben azonban kétségtelen az is, hogy a kormánytöbbségben levő pártoknak erről a kérdésről nincp egységesen kialakult nézetük. Az említett lapnak szovjetorosz körökből szerzet értesítései szerint a gzoviidknrmó.iv feltétlenül számol azzal, hogy Csehszlovákia 1930 folyamán de jure elismeri Szovjetoro?zorszáot g hogy Moszkvával a diplomáciai kapcsolatot felveszi. Az orosz politikai és diplomáciai körök a szovjet eme törekvését azzal magyarázzák, hogy Moszkva további közeledést és kapcsolatot keres Középeurópa államai felé és hegy a diplomáciai összeköttetés megteremtése ezután a csehszlovákiai, züllésnek indult s törvényen kívüli állapotba helyezett kommunizmus is szilárd alapot talál. A Nár. Politika értesülése szerint a cs-ehszlopárti képviselő volt, aki szlovák nyelven be- J szélt. Mint a zsidó nemzet képviselője — mondotta —, a parlamentbe azzal a szándékkal j jött, hogy felelősséget viseljen és aktive dolgozzon a köztársaság felvirágoztatása érdekében. A kormányprogram teljes terjedelmében j kielégíti őt, mert a kormány abban megígéri a gazdasági válság kérdéseinek megoldását, az iskolarendszer kiépítését és az igazságos köz- j igazgatást. Végül azt a kívánságát juttatja ki- i fejezésre, hogy az állampolgársági kérdés megítélésénél a mostani kormány liberálisakban járjon el, mint az eddigi kormányok, miután az állam teljes konszolidálódása után elvárható, hogy minden dolgozó embernek tízéves ittartóz- kodása után elismerjék az állampolgárságát. Ezzel az ülés végétért. Malypetr elnök, aki közben átvette az elnöklést, kellemes karácsonyi ünnepeket kívánva a törvényhozóknak, ,az ülést berekesztette. ért van, munkánk közgazdasági munka kell hogy tegyen. Meg vagyok győződve, hogy re-1 lativ eredményeket el is érünk. Oly eredményeket, amelyek kompromisszumok eredményeinek nevezhetők. Alkotmányunk érteimében államunk nemzeti s ebebn senki sem kereshet sovinizmust; nálunk a sovinizmus sohasem fog gyökeret verni. Evvel nem akarom azonban azt mondául, hogy én a nemzeti meggyőződést nem értékelem kellően. Törekedni fogunk arra, hogy az állam keretein belül a lakosság minden rétege érdekében s az egész számára a lehető legtöbbet tegyünk. A mezőgazdaság nem állahatná meg helyét Középeurópában, ha nem volna összekapcsolva az iparral. Bismark törekedett arra, hogy otthon erős termelői és fogyasztói legyenek, mert ezek kölcsönössége a legértékesebb az államban; nem akarta, hogy az áru sétáljon, hanem arra törekedett, hogy otthon termeljenek és fogyasszanak, s ezért nyelte el a közgazdaságilag erős Németország Ausztriát. A külügyi politika mindig a belföldi, politikának a következménye. Az expozé ez alkalommal oly erősen húzta alá a külügyi politika közgazdasági oldalát, mint azelőtt még sohasem. Most pedig valamit a nemzetvédelemről. Ha egyszer majd oly messzire jutunk el, hogy az örökbéke tényleg közelünkben tesz s nem kell majd aggódnunk, hogy valaki megtámad, akkor is kell egy oly intézmény, amelyben az emberek megtanulnak engedelmeskedni, hogy majdan parancsolni tudjanak. Nekünk, cseheknek erre sokkal nagyobb szükségünk van, mint bármely más nemzetnek. Befejezésül ezeket mondotta Udrzsal: Mindenfajta kísérletezést visszautasítok; abból csak kár származhatnék az egész államra. Gyengeségek vannak; vagy mi fogjuk azokat megszüntetni, vagy ha nem, úgy helyünket másoknak adjuk át. vak külügyniinisztérium a közelmiulfban semmiféle olyan munkát nem végzett, amelyből a diplomáciai tárgyalások rövides felvételére következtetni lehetne s ha ilyenek tényleg tesznek, úgy csak tavasszal volnának esedékesek. Minden esetre sok függ attól is, vájjon a csehszlovák közvélemény nem foglal-e állást a szovjetkor.mánnyal való diplomáciai kapcsolatok felvétele ellen. A második hágai konferencia január 3-án kezdődik Péris. december 20. Az Echo de Paris brüsszeli tudósítója szerint Rriand táviratot intézett Jaspar belga miniszerelnökhöz, a hágai konferencia elnökéhez és sürgős szavakkal arra kéri, hogy a hágai konferenciát mégis január 3.-ra hívják össze. Bizonyosra vehető, hogy Jaspar eleget besz Bráand kívánságának. a népes Hét szépirodalmi képez hetilap. Egyes szám ára 3 korona Minden gyógyszertárban kapható. Szokolnikov londoni szovjet- követ ígéretei London, december 21. Miután a walesi herceg fogadta Szokolnikov szovjetnagykövetet, a nagykövet Henderson külügyminiszterhez ment és megbeszélte vele az angliai szovjetpropaganda beszüntetésére adandó garanciákat. Az orosz nagykövet este hosszú nyilatkozatot tett közzé, amelyben a diplomáciai viszony ujrafölvételének előnyeit latolgatja. Az angol kereskedelem az eljövendő években bizonnyal megérzi a lépés előnyeit. Senki nem vonhatja kétségbe a szovjet gazdasági életének rohamos fejlődését és az angol ipar szempontjából fontos, hogy kellő időben bekapcsolódjék az orosz közgazdasági életbe és biztosítsa magának az orosz piac egy részét. Az angol-orosz kereskedelmi viszony pénzügyi részének bemutatása után Szokolnikov kijelentette, hogy Ooroszország minden kötelezettségének eleget akar tenni, de a nyugati hatalmakat arra kéri, hogy tekintse megváltoztathatatlannak az orosz politikai és gazdasági élet jelenlegi bázisait. Egy munkás a forgalomból régen kivont ezermárkás bankjeggyel nyolcezer csehszlovák koronát csalt ki a besztercebányai „Národná Bankától” Besztercebánya, december 21. Pénteken beállított a Národna Banka itteni főpénztárába egy Óhegy községbeli munkás, Sztrmen Adolf és kérte a pénztárnokot, hogy egy darab ezermárkás bankjegyét váltsa be csehszlovák pénzre. Sztrmen még elmondotta, hogy nyáron át Belgiumban dolgozott, mint napszámos és az ezer márkás bankót ott cserélte bo a megspórolt pénzén. A Národna Bankában ©zó nélkül beváltották az ezermárkást e a pénz felét Sztrmen - elhelyezte könyvecskére a bankiban. A többi négy ezer koronát magához véve, azután eltávozott. Alighogy elment, a pénztárnok megdöbbenve állapította meg, hogy az ezermárkás bankó még az 1910. évből való, már régen kivonták a forgalomból s teljesen értéktelen. Azonnal értesítették a csendőrséget s megindult a hajsza az ezer márkát beváltó munkás után, akit rövid idő múlva a rendőrök az egyik kocsmában találtai?, ahol nyugodtan idogált. Előállították s vallatni kezdték. Sztrmen azt vallotta, hogy ő az ezermárkás bankót Belgiumban vásárolta egyik munkástársától megspórolt pénzén s ha az ezer márkás már értéktelen, úgy őt is becspták. Mert ő jóhiszeműen váltotta be a Národna Bankánál s fogalma sem volt, hogy a bankó értéktelen. A rengőrség még megállapította, hogy Sztrmen az ezer- márkást előbb az itteni Kereskedelmi Banknál próbála beváltani s amikor ott elutasították, ment el a Národná Bankába. Sztrment a csendőrség kihallgatása után szabadlábra helyezte s a pénzt birói letétbe helyezte, az egész esetről pedig jelentést tett az állam- ügyészségnek. Újabb tárgyalások a dunai országok gabonakiviteli egyezményéről. Belgrádi híradás szerint a jugoszláv, magyar és román gabona- exportőrök delegáltjai legújabban ismét tanácskozásra jöttek össze, mely alkalommal már a kiviteli feleslegek országonként való kontingentálásának kérdését tárgyalták. Legelsősorban az egységes tengeri kivitelt szervezik meg s csak azután kerül sor a többi gabo- nanemüekre. A jövő évben Csehszlovákia elismeri a szovjetet Udrzsal pótexpozét tartott a csehszlovák újságírók előtt 2 ÉPÉ #É 0,daI terjedelmű a PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP 1930. évi NAPTÁRA, melyet I SÍffB összes jjgl és m előfizetőieknek megküldünk ha fi.— k £10*111131 | csomagolási és portókóltség felében kiadóhivatalunkhoz heküldenek. 1
