Prágai Magyar Hirlap, 1929. december (8. évfolyam, 274-296 / 2199-2221. szám)
1929-12-21 / 291. (2216.) szám
6 *PI«GSlA\AGtARHlRIsM» 1929 december 21, szombat Hat és félévvel ezelőtt eltűnt Budapestről egy Hatat joghallgató, akit Szlovenszkón is kutattak Dmvan Jenő rejtelmes sorsma még ma sem derült világosság — A család lemondott a reménységről, hogy az eltűnt fia megkerülhet ' “ “ ' " ‘ 1 MINERVA I varrfisépek^eMraBSuak j és a losonci munkanélküliek szomorú helyzetét és a losonci gyáripar állami támogatását kívánja, úgy, amint ez Liptószentmiklóson megtörtént. Ezután sürgeti a határforgalom megkönnyité- sét célzó intézkedéseket, amelyek az ipar és a kereskedelem megerősödésére vezetnének. Végül fölhívja a képviselőtestület figyelmét a kontáriparosokra és az illegitim kereskedelemre, ami súlyos kárt okoz a nagy közterheket viselő legális kereskedelemnek. Alapy Gyula dr. íölszólalását azzal fejezte be, hogy pártokra és nemzetiségre való tekintet nélkül össze kell fogni a sziovenszkói ipar és kereskedelem újjáépítése érdekében. Nespor szociáldemokrata és Pavlovics ag- rárpárti után Bucsek szlovák néppárti a szlovák népművészet támogatása érdekében szólalt föl, amelynek számára biztosítani kell a külföldi piacot. Duchon Elek dr. nemzeti demokrata után Blanár Béla dr. magyar nemzeti párti szólalt föl, aki elégtelennek tartja az ipar és kereskedelem részére a költségvetésben beállított ősz- szeget. Az ipar és kereskedelem a legnagyobb válságban van. Nézzünk csak körül Korompán és Losoncon. Nemcsak a kisipar, hanem a nagyipar is válságos helyzetben van. Figyelembe kell venni a sziovenszkói háziipar fontosságát és ezt támogatni kell, mert ez az iparág nagyon magára van hagyatva. Hivatkozik a kassai női háziiparra, amelynek sikerült a svájci piacot is megszerezni. A kisipar helyzete rendkívül nehéz. Esetleges ösztöndijak kitűzésével kellene a kisiparosokat serkenteni a minél szebb munkára. A napról-napra ismétlődő csődök azt mutatják, hogy a kereskedelem is válságban van Szlovenszkón. A képviselőtestületnek föl kell hivni a kormány figyelmét a forgalmi adó és az adóhátrálékok elengedésére, amivel a kereskedők helyzetén enyhíteni lehetne. A kereskedelem megköveteli a szabad forgalmat, ezért meg kell nyitni a határokat. Tudom, hogy a kérdések itt nem oldhatók meg —- fejezi be beszédét Blanár dr. —, de szavunkat föl kell emelni a kereskedelem érdekében. Igaz, hogy Szlovenszkó létalapja a földművelés, de az ipar és kereskedelem épp olyan fontos és ahhoz, hogy Szlovenszkó gazdag legyen, a kereskedelemnek is föl kell virágozni. Králik kommunista fölszólalása után Samukéi szlovák néppárti azt követeli, hogy a tanonciskolákba vezessék be a vallásoktatást. Cvin- esek előadó záróbeszéde után az országos képviselőtestület áttért a költségvetés hatodik fejezetének tárgyalására. Dusek Viktor dr. előadó terjesztette be referátumát az utak ügyében, amelynek első szónoka Flelschmann Gyula dr. volt, aki kijelentette, hogy nem csak azért fontos ez a tétel, mert Szlovenszkó költségvetésében 140 millió korona van utak építésére fölvéve, de fontos nemzetgazdasági szempontból is. A költségvetés sajnálatos módon elég labilis és az állami hozzájáruláson nyugszik. Javasolja, hogy ha a jövő év folyamán nehézségek támadnak a költségvetésre szánt tételek kiutalása körül, akkor kölcsönök utján szerezzék meg a szükséges pénzt, hogy az utakra vonatkozó ezévi program teljes egészében keresztülvihető legyen. Ezután sürgeti a bodrogszerdahelyi hid fölépítését, mert az autók most kompon kénytelenek a folyón átmenni. Dérer Gyula agrárius utalt arra. hogy a nyugaton már aszfaltozott országutak vannak, míg nálunk rendes országutak sincsenek. Blanár Béla dr. magvar nemzeti párti a közlekedés fontosságáról beszélt. A községi utak rossz állapotára hívja föl a képviselőtestület, figyelmét. Egves községek teljesen el vannak zárva a külvilágtól, különösen télvíz idején. Ezeken a balokon föltétlenül segíteni kell. Nespor. Bucsek. Samuhol. Jánoska, dr. Garda és TTomvák fölszólalása után a képviselőtestület a költségvetésnek ezt, a, tételét, elfogadta, amely után déli egy órakor áttértek á költség- vetés kulturális fejezetének tárgyalására. A vita lapunk zártakor még tart. Budapest, december 20. (A Prágai Magyar Hírlap budapesti szerkesztőségétől.) Az emberi sorsokba néha valami titokzatos hatalom avatkozik. Felforgat, megváltoztat mindent és azok előtt, akik nem ismerik ennek a hatalomnak lényegét, nem ismerik köreit és eszközeit, rejtélyesnek és titokzatosnak tűnik fel némely embersors alakulása. Valaki még egy negyedórával ezelőtt vidáman beszélget velünk. A legjobb hangulatban válunk el egymástól, azt mondjuk a kézszori- tásnál, hogy: a viszontlátásra és másnap reggel megdöbbenve halljuk, hogy az illető, akivel alig egy félnapja beszéltünk, öngyilkosságot követett el. Sem beteg nem volt, sem anyagi gondok nem bánthatták, ellenkezőleg, életkörülményei olyanok voltak, hogy örülnie kellett volna a földi életnek és mégis szakított vele. Érthetetlenül, rejtélyesen távozott, senkinek egy sor üzenetet nem hagyott. Akik közelebbről ismerték, titokzatosan súgtak össze a temetésén: amerikai párbaj és ezzel el is intézték a problémát. A rendőrség köte- lességszerüen megindítja a nyomozást, de persze eredményre nem tud jutni... Valaki ott él nyugodatn, boldogan családja körében. Este lefekvéskor megcsókolja az anyját. Reggel hiába keresik, ágya érintetlen. Eltűnt. Soha elő nem kerül. Holttestét sem találják meg. Hol van? Merre utazott? Ki elől és hová menekült? Hogyan készítette elő menekülését? ... Olyan kérdések, amelyekre soha senki sem tud megfelelni... Ilyen érthetetlen embersors a Darvai Jenőé is, aki hat évvel ezelőtt eltűnt Budapestről és a szorgos kutatás, keresés, nyomozás ellenére még ma is tanácstalanul állanak hozzátartozói, mi lett vele, hová veszett? A hosszú hat esztendő csak még jobban növelte a hozzátartozók kétségbeejtő bizonytalanságát. Darvai Jenő harmadéves joghallgató, Darvai János dr. ügyvéd öccse a titokzatosan eltűnt fiatalember, akinek eltűnése a rejtelmes nagyvárosi eltűnések között talán a legrejtelmesebb. 1920-ban a piaristáknál érettségizett Darvai Jenő. A legjobb tanulók egyike volt. Nagyon sokat olvasott, minden szabad idejét a könyvtárakban töltötte, különösen az irodalmi és a művészeti élet érdekelte és magánszorgalomból tökéletesen megtanult angolul, franciául, olaszul és szerbül. A magábazárkózott, mindig csak könyveivel foglalkozó fiatalember összeköttetést tartott fenn Kosztolányi Dezsővel, legjobb barátja pedig Krapek Jenő dr., a nemrégiben elhunyt fővárosi orvos volt. Az érettségi után bátyjának akarata az volt, hogy a fia a jogi fakultásra iratkozzon be, hogy majd az ügyvédi irodában megbízható segítőtársa legyen. Annak ellenére, hogy a fiú nem szívesen választotta a jogi pályát, mégis bátyja irodájának ügyei és perei nagyon érdekelték őt. 1923 junius 18-án délben, majd este hiába várták otthon Darvai Jenőt. Bátyjának azon az éjszakán egyik ügyfelével tárgyalásai voltak és reggel, amikor hazatért, a legnagyobb megdöbbenéssel látta, hogy öcs- cse ágya érintetlen. Darvai János és nővérei izgatottan várták másnap délig a fiú hazajövetelét. Amikor nem jelentkezett, bejelentették a főkapitányságon eltűnését. A rendőrség külön nyomozást indított Darvai Jenő felkutatására. A legnagyobb apparátussal folyt le ez a nyomozás és a kétségbeesett testvérek napjában többször is ellátogattak a bonctani intézet halottnézőjébe. Hátha ... A nyomozás, a kutatás eredménytelen volt. Ennek során értesült a család, hogy a fiúnak olyan összeköttetései is voltak, amikről odahaza nem tudtak. így összeköttetésben állott egy sziovenszkói Írónővel, akivel egyszer rövid időre Szlovenszkón is megfordult s ennek az írónőnek a révén kapcsolatba jutott Mécs László irodalmi társaságával. Felmerült tehát az a feltevés, hogy a fiú Szlovenszkóra ment. Keresték, kutatták ott is, de nem találták. De felmerült egy másik kombináció is. Darvai Jenő édesatyjának, a néhai budapesti tankerületi főigazgatónak egyik müve, „A pata- réuusok Boszniában" cimü történelmi munkája volt. az egyik legkedvencebb olvasmánya. A Nagy Lajos idejében élt szektariánusok különös élete és története módfelett érdekelte a húszéves fiatalembert, akit többiz- ben kifejezte, hogy a lelkesedik a borvátok iránt, akiket a jövő kiváló nemzetének hírt. Felmerült tehát az a feltevés, hogy Darvai Jenő esetleg Horvátország felé vette útját. Ott sem találták. Aztán úgy hitfék, hogy a fiatalember öngyilkos lett. A családtagok már elejétől kezdve tiltakoztak ez ellen a feltevés ellen, hiszen a pirosképü, viruló egészségű fiúnak semmiféle lelki komplikációi nem lehettek, semmi oka nem lehetett az öngyilkosságra. Maradt az, hogy a fiú maga akarta kezébe venni a sorsát, függetleníteni akarta magát a családtól. Több mint hat esztendeje a rejtelmes eltűnésnek és Darvai Jenőről semmi éleíjel. Eltűnése napján utoljára Schön bankigazga- tőéknáí volt látogatásban barátjánál, a bankigazgatóék fiánál. Hetenként többször felkereste a bankigazgatőék házát és rendesen este tiz óráig maradt ott a szives családi körben. Eltűnése délutánján is felment a bank- igazgatőékhoz, akik nem voltak odahaza. Darvai Jenő esti hazaérkezésükig nyugodtan olvasgatott és mint rendesen, jegyzeteket készített. Amikor vacsorához készülődtek, a fiú hirtelen felkelt és elbúcsúzott, hogy neki el kell mennie. Nyugodt volt, semmi idegesség nem látszott a csupa egészség fiatalemberen. Ez a korai bucsuzás mutatta, hogy az estére valamilyen programja volt. Azóta senki ismerős nem látta. Három esztendővel ezelőtt nagy izgalom támadt a Darvai-családban. Az egyik képeslap felvételén felismerni vélték az elveszett fiút. A Szent István-nap ünnepélyes precessziójáról készült a felvétel és, ott reverendásan, kar- ingesen az ünneplők sorában lépegetett egy fiatal pap, akinek az arca teljesen Darvai Jenőé volt. Darvai János azonnal Esztergomba utazott és rátalált a fotográfián szereplő fiatal papra, Knegel Miklós pápai kamarásra, a hercegprímás egyik titkárára. Darvai Jenő 1923 junius 18-án este elveszett Budapest milliós embersodrában és azóta senki sem tudja, mi történt vele. Prága, december 20. Föl tűnést keltő letartóz- tatási eset történt ma Prágában, melynek szenvedő hőse Hruska kommunista képviselő volt. Néhány hónappal ezelőtt az olmützi kerületi biróság Hruska kommunista képviselőt négyhónapi fogházra Ítélte. Miután Hruskának nem aljas indokkal elkövetett bűncselekményt róttak terhére, a biróság polgári jogaitól nem fosztotta meg s igy Hruska az október 27-iki nemzetgyűlési választás alkalmával Prágában mandátumot nyert. Hruska a négyhavi fogházbüntetésnek már leülte mintegy a kétharmadát, amikor azt a hirt kapta, hogy anyját szélütés érte és az öregasszony halálán van. Szabadságot kért s a fogházigazgatóság nyolcnapi szabadságot adott az elitéit képviselőnek. Hruska azóta Prágában tartózkodott nagybeteg édesanyja mellett. Tegnap járt le a nyolc nap, Hruska anyja még életben van, azonban a képviselő nem tért vissza az olmützi fogházba. Az olmützi fogházigazgatóság telefonon fölhívta a prágai rendőrséget, hogy Hruskát tartóztassa le és kísértesse Olmützbe. Hruska ugyan anyja állapotára való tekintettel szabadságának meghosszabbítását kérte, kérvényét azonban elutasították. Az intervencióra a prágai rendőrség igen gyorsan intézkedett. Még tegnap délután nyolc Genf, december 20. A nemzetközi munkaügyi hivatal érdekes jelentést dolgozott ki a filimkonjunkturában beállott változás következményeiről. Az európai államokban a hangosfilm az elmúlt évbekben mintegy 30.000 ember kenyerét vette el. Ennyire becsülhető körülbelül azoknak a zenészeknek a száma, akiket a hangosfilm feleslegessé tett. Az Egyesült Álltam okban 1928 óta a munkanélküliség a zenészek között 1-50 százalékkal emelkedett. A nemzetközi munkaügyi hivatal jelentése ezután különböző statisztikai adatokat sorol fel a filmipar helyzetéről. Az egész világon j mintegy négymilliárd dollár fekszik filmipa-] ri válla latokban. Ebből az összegből kétmilliárd az Egyesült Államokra esik. .4 filmipar A m&rikébmi az automobil és a. konzervipar után a harmadik helyen áll. Angi iában 250, Németországban 200, Francia- országban 80 és Japánban 60 millió dollár fék* szik filmipari Vállalatokiban. Az 1927. évi filmHis Masters Voice gramophOMzalon, WBIps, Zenith és Tefefunken rádiókészülékek bizományi lerakata Neuwirth Károly, Kassa, Malom u.1. Lem. Telefon 156. Telefon 156. detektív jelent meg Hruska Vysocan város- részben lévő lakásán és fölszólították, hogy kövesse őket. Hruska azonban ezt kereken megtagadta és elzárta a lakásba vezető ajtókat. A detektívek lakatost hozattak, aki először a lakás bejáratát, majd pedig a konyha ajtaját törte föl. Hruska azonban mentelmi jogára hivatkozva ekkor tettleg is ellentállt és a nyolc deíek- tivnek csak a legnagyobb erőfeszítéssel sikerült őt a kerületi rendőrbiztosságra vinni. A letartóztatott képviselő a rendőrbiztosságon azt követelte, hogy engedjék meg neki telefonon fölhívni az igazságügyminisztériumot, hogy letartóztatása ellen tiltakozhassék. A rendőrbiztos ezt. nem engedte meg, de elrendelte, hogy a prágai rendőrigazgatóságra vezessék át. Itt Hruska mentelmi jogára hivatkozva bebizonyította, hogy az újonnan választott képviselőház őt nem adta ki fogházbüntetése hátralévő részének letöltése végett s erre csakis újabb szabályszerű mentelmi eljárás után kényszeríthetik. Azonkívül édesanyja agóniában van. A rend- őrigazgatóság Hruska érvelését akceptálta s a letartóztatott kommunista képviselőt szabadlábra helyezte. termelés 1S59 darab volt, ebből az Egyesült Államokra 473, Japánra 404, Németországra 278, Oroszországra 151, Angliára 106, Francia- országra 74, Kínára 57, Ausztriára 15 ée Dániára 10 film esik. A filmtermelés költségei az elmúlt érvekben hozzá velőleges számítások szerint óránként ezer dollárra becsülhetők. Egy műtermi munkaóra, a kész film lejátszásánál mindössze hat másodpercet jelent. Egy egyórás film átlagköltsége Amerikában ennek megfelelően 600.000 dollár. A filmipar jövedelmezősége az Egyesült Államokban igen nagy, miután a 25.000 amerikai filmszínház nyolcmillió ülőhelyet, jeleni. Az egész világon 57.000 mozi van. Ebből Németországra 5000 esik, Angliára 40QO, Franciaországra 4000, Olaszországra 2000, Spanyolországja 2000, Oroszországra 2000, Svédországra 1300, Csehszlovákiáira ezer ée Belgiumra nyoloszáz. Agonizáló anyja mellett letartóztatták a börtönből szabadságolt Hruska képviselőt A remtörigazgalóságon a kommunista képviselő beigazolta, begy Immunitása védi a börtönbe való visszaszállítása ellen, mire szabadonbocsátották Harmincezer ember kenyerét vette el a hangosfilm 57.000 mozi van a világon
