Prágai Magyar Hirlap, 1929. december (8. évfolyam, 274-296 / 2199-2221. szám)
1929-12-21 / 291. (2216.) szám
1929 december 21, szombat. 'mXGM-/V\AGta\U-HínM3> A Hilferding — Schacht párviadalban a német Birodalmi Bank elnöke győzött 1 pisniifniiiiisiier lemond? — Németország nem kaphat ujj amerikai kölcsönt — Az amerikai tárgyalások kulisszatitkai Berlin, dooember 20. Abban a hosszai küzdelemben, amely Hilferding német birodalmi pénzügyminiszter és Schacht dr., a Birodalmi Bank elnöke közölt folyt le, az utóbbi győzött. Mint ismeretes, a vita az úgynevezett azonnali pénzügyi program körül folyt. A birodalom súlyos gazdasági helyzetbe kerüli és Hilferding egész más kiutat látott ebből a veszedelemből, minit Schacht. A miniszter amerikai kölcsön! akart igénybe venni, a Birodalmi Bamk elnöke pedig az állami mono políumok kiterjesztését és adóemelést kórt, amiről a szociáldemokraták természetesen hallani sem akarlak. A játékot az döntötte el, hogy Hilferding nem kapott kölcsönt Amerikában, azaz a birodalmi kormány kénytelen volt elfogadni Schacht indítványát és az azonnali program érdekében elhatározni az adók fölemelését. A Ncwyorkból érkezett tegnapi jelentések szerint Morgan intervenciójára a Dillőn Read et Go bankház, amellyel a német kormány tárgyait, nem yoIí hajlandó folyósítani a kért kölcsönt. Állítólag maga Schacht interveniált Morgannál. hogy akadályozza meg a kölcsön megkötését, \ Nowyorkból érkezett hir berlini kormánykörökben villámcsapásként hatott. A miniszterek Schacht dr. bevonásával azonnal konferenciát tartottak, amelyen megegyeztek a Birodalmi Bank elnökével és elhatárolták, hogy életbeléptetik Schacht dr. tervezett rendszabályait. A krízis ezzel sem fejeződött he. A jobboldal és a német néppárt kitart eredeti követelése mellett és azt kívánja, hogy Hilferding mondjon le a pénzú-gyrniniszilérségről, mert tárcája vezetésében több kárt okoz, min! hasz- nőt. A koalíció pártjai közül a német néppárt követeli a legenergikusabban Hilferding lemondását s ámbár a szociáldemokrata frakció egyelőre tartja a pénzügyminisztert, jólinformált körök szerint Hilferding lemondása még ‘karácsony előtt megtörténik. A D. A. Z. ma újból erélyesen követeli a pénzügy miniszter távozását. A néppárti lap Hilferding utódját is megnevezi Höpkor Aschoff dr. porosz pénzügyminiszter személyében. A jobboldali sajtó igyekszik vészt- jósló hírek lan9zirozásával móg jobban ol- mérgesiteni a helyzetet és elösegiteni a hajszálon függő krízis kipattanását. Valamony- nyi lap elismeri, hogy Schacht dr. Németország pénzügyi diktátora. Nemcsak a jobboldali Loikialanzeiger állítja ezt, hanem a baloldali Wahrheit is, amely természetesen kevesebb örömmel könyveli el, hogy financiális téren ina Németországban csupán az történik, amit a Birodalmi Bank elnöke kivan. Ugyancsak a szociáldemokrata Vor- warts foglalkozik Hilferding lemondásával i* és kijelenti, hogy a szociáldemokrata párt tegnapi értekezletén szóba sem került az ügy és a pénzügyminisztériumban a közeli napokban nem várható változás. Amerikai vélemények Nowyork, december 20. A tőzsdei zárlat uán a City sokat foglalkozott a német kölcsön viasza utasításának problémájával. A* eset hátterére vonatkozóan különböző verzióik merültek föl. ÁLlitélag Schacht Morganhoz folyamodott és Morgan vétója döntötte el a küzdelmet. Dilién Reed és Go egyedül képtelen a kért összeget folyósítani és Morgan vállalatainak igénybevétele nélkül semmit sem tehet. A kölcsönt tehát hamarosan lefújták. isasiE^ssiBSBEzsaaBsaöEEsss filapi és Wai® a szlovenszkói ipar is teeikéttejin életlehetőségeinek biztosítását követelték a pozsonyi tartomány gyűlésen Siller a magyar mezőgazdasági tanfolyamok támogatását s az oktalan erdőpnsztitások megszüntetését sürgette — Reiscftmann Nógrád és Keietszlovenszkó elhanyagolt szociális közállapotá ról Pozsony, december 19. (Pozsonyi Szerkesztő- Bégünktől.) Csütörtökön délután folytatták az országos képviselőtestület gyűlését. A szociális és emberbarát! ügyeket Kormán Mihály választmányi tag referálta. A kiadásokat kevesli a maga részéről, mert szociális téren többet kellene te-nui. Dérer Gyula (agrárius) a felekezetek azociá- H* intézményeinek intenzivebb támogatását kérte. Fleischmann Gyula dr. keresztényszocialista: Tekintettel a mezőgazdasági és a közelgő Ipari válságra, & költségvetés e fejezetének különösen nagy fontosságot kel! tulajdonítani. Kifogásolja, hogy e fizernppntból nem történt gondoskodás. Számolni kell azzal, hogy a munkanélküliség emelkedni fog. Ha az állam segélyekkel siet a munkanélküliek támogatására, akkor az országos önkormányzatnak sem szabad ez elől elzárkóznia. Rámutat arra, hogy egye* városok a lehetőséghez képeit milyen áldozatokat hoztak e téren. Pozsony és Kassa például népkonyhákat tart fönn, gyermeknyaraltatási akciókat rendez stb. A költségvetés keretén belül azonban ilyen célokra igen keveset fordítanak. Különösen Nógrádmegyéro hívja föl a figyelmet, ahol az Ipari leépítés következtében legkataszírotüllsabb a helyzet évek óta sok munkáscsalád a legnagyobb nyomorban tengődik. Ilyen területen kellene a Bzoclál 1* tevékenységet kifejteni. Szóló külön foglalkozik Keietszlovenszkó szociális kérdéseivel. Itt sem az állam, sem az ország nem hoz elegendő áldozatokat. Szociális intézmények fölállítására és a nyomor enyhítésére van szükség. Ha intézményesen kell a szociális bajt enyhíteni, akkor kelet is megkívánja, hogy megfelelő intézményeket létesítsenek, mert a kassai kezdetleges siketné- maintézeten kívül más szociális intézmény keleten niip-p. Szóba hozza, hogy a nővédelemről még C3ak szó sem esik a költségvetésben ób a gyermekvédelemről is csak kezdetleges javaslatok szerepelnek. Kormán Mihály előadó válaszol a fölszólalóknak, elismeri az igények jogosultságát, de a keretet nem lehet túllépni. Az egészségügyi tételnél többek között fölszólalt Rubes dr. szlovák néppárti, aki indítványozta, hogy az ország építsen Kassán járványkórházat, mert keleten erre nagy szükség van. Előre i« kijelenti, hogy Kassa a maga részéről anyagi áldozatot hajlandó hozni, dacára aunak, hogy a járványkórház inkább a vidéknek épülne. Duchony Elek dr. a hadikárosultak érdekében szólalt föl. A mezőgazdasági tételt Ursziny agrárius választmányi tag referálta. Szó van itt a halászat-vadászat szubvencionálásáról is. A mezőgazdasági téléi tárgyalásánál G-il- ler János dr. magyar nemzett párti tarto- mánygyülési képviselő szólalt fel, aki nagy érdeklődéssel kisért beszédet mondott. Felemlítette azt, hogy a magyar pártok az áltáluk rendezett mezőgazdasági kurzusok támogatására segélyt kértek az országos képviselőtestülettől, az országos választmány azonban a kérést visszaútaeitóttá azzal, hogy pottIlkái pártokat nem segélyezhet. Gallér dr. a képviselőtestület igazságérzetére apellál, amely nem engedheti meg, hogy a magyar kisebbséget mindenben megrövidítsék. A szónok ezután a nagyarányú elpusztításról beszél és utal arra, hogy a prevrat óta az erdők törzskönyvéből a régi állománynak már tiz és fél százalékát törölték, tehát formálisan ennyivel csökkent a szlovenszkói erdőállomány. Ezzel szemben a szakértők megállapították, hogy körülbelül 30 százalékkal ősökként az erdőállomány. Kérte az országos képviselőtestületet, hogy legyen erre tekintettel és támogassa az erdőgazdaság érdekeit. Aíopy Gyula dr. keresztényszocialista is fölszólalt a mezőgazdasági krízissel kapcsolatban és reflektált Husek Károly megjegyzésére, aki vagy félreértette vagy félre akarta magyarázni az ő szavait. A vitát az esti órákban kerekesztették és azt ma reggel fél tíz órakor folytatták. A pénteki ülés Ormosok kanonok, cseh néppárti képviselőtestületi tag mint előadó jelentést tett a költségvetés kereskedelmi és ipari tételeiről, amelyekre 5,600.000 korona van beállítva. Tervbe van véve az országos ipartanát* 'elállítása, továbbá pszichotechnikai intézőt felállítása Pozsonyban és Kassán, valamint egy középszloveuszkéi városban, amelyen a kereskedelmi és ipari pályákra lépő ifjakat meg fogják vizsgálni abból a szempontból, hogy milyen foglalkozásra alkalmasak. Az ipartanács pedig arra szolgál, hogy ipari kérdésekben tanácsadó testületé legyen az országos képviselőtestületnek é* az országos választmánynak. Az ipartanáéi nak hatvan tagja lesz. A beruházási program továbbá az ipariskolák támogatásáról intézkedik. Ezután fejtegeti a turistaforgalom megszervezésének fontosságát, amely szintén nagyon el van hanyagolva. A régi zsupák nagyon .gyengén támogatták a szlovenszkói ipart. Amíg 1927-ben Csehországban 20 millió koronát költöttek az ipar támogatására, addig Szlovenszkó mindössze 178.000 koronát, 1928-ban pedig 467.000 koronát kapott. Ehhez képest a költségvetésbe beállított 5,600.000 koronás összeg igen jelentős tételnek mondható és kéri ennek elfogadását. II magyarság képviseld! ai ipar és kereskedelem falpraállilásáirt Az első szónok Alapy Gyula dr. keresz- tényszocialista volt, aki megállapítja, hogy bár a multévi 4,150.000 koronás tétellel szemben másifól millió koronás emelkedés van, de ez is csak morzsát jelent a rombadöntött, hajdan virágzó szlovenszkói ipar és kérésire dsVni számára. A magyar kisebbség különösen sokat veszített ezen a téren. Egyetlen középfokú ipari szakiskolája már csak Kassán van, amely azonban nem tudja az ipari pályákra törekvő ifjak tömegét felvenni. A komáromi járási Ipartársulat felirt a kereskedelemügyi miniszterbe* egy második ipari szakiskola felálltása iránt, de a minisztérium kicsinyes indokokkal ezt a kérést visszaútafitotta. A romokban heverő kézműves ipart csak oly intézkedések erősíthetik meg, amelyek az iparosok szellemi színvonalát és gyakorlati szakisme r rí é- kiszélesítik. Ezek közé tartozik az iparostanonciskolák ügye is. Aau.g Csehországban minkön kétszáz ipa- rostanoncra egy iskola esik, addig nálunk löÓO—Í80Ö tanoncra jut "egy iskola. Nagy szerep jut továbbá az iparostanoncottr honoknak is, mert önművelést és szociális ismeretkörük tágítását érhetik ott el a tanoncok. A szlovenszkói kisipar a történelmi országokkal szemben nagyon hátrányos helyzetbe került az állami szállításoknál Is, amelyoknek Szlovenszkó alig öt százalékát kapja. Követeli a Szlovenszkói megillető állami munkákat és szállításokat. Súlyos közterhek nehezednek a még meghagyott szlovenszkói gyáriparra. Egy cseh miniszter úgy nyilatkozott annak idején a losonci gyárak tönkretételéről, hogy nincsen háború halottak nélkül. Novák min lm tér ur ezt a kijelentését nem gondolta meg jól, mert ha az ipart megerősítik, ezzel az állam gazdasági ereje is megerősödik. Á szóno kezután ismerteti a losonci gyáripar
