Prágai Magyar Hirlap, 1929. december (8. évfolyam, 274-296 / 2199-2221. szám)
1929-12-21 / 291. (2216.) szám
1929 decomber 21. wombat az improduktív kiadásokkal a Menredókiin, a nyomorgókon, az árvákon éc a népek jóléte érdekében. Milyen hatalma* szociálpolitikának lehetne ezzel az alapját megvetni. A mezőgazdasági válság s annak orvoslása Legfontosabb része a kormányexpozénak az, amely beismeri, hogy- a mezőgazdaság • az Ínség állapotában van, hogy válsággal küzd, és ez feltartóztathatatlanul kihat a közgazdaság többi ágaira is. Beígéri, hogy keresni fogja a gazdasági probléma megoldását, kijelenti, hogy megkeresik az állami beavatkozás összes eszközeit, amelyekkel a vakságot lekiizdhetik. vagy enyhíthetik. Mond egy pár pozitív irányelvet, de programot nem ad. Még keresik hozzá a gondolatokat, akkor, amikor már nyakig ülünk a bajban, a pusztulásban. Be amellett a gopdalatkeresés mellett az első gon diák az, hogy még a kormánynyi’atkozat vitája előtt letárgyal'ássák a mezőgazdaságot agyonterhelő forgalmi adó meghosszabbítását. Németország már 1928 március 31 -én felállította a landwirtschaftlichee Notprogramot, itt még 1929 december havában is csak a gondolatokat keresik hozzá, akkor, amikor minden perc súlyos milliós veszi ességeket jelent. A múlt kormányt is súlyos mulasztás terheli azért, hogy annak ellenére, hogy orvos-professzor volt a földművelésügyi miniszter, nem igyekezett orvoso-ni a fokozódó betegségét a mezőgazdasági termelésnek és értékesítésnek. Ha ezt a mulasztást is folyta' ' akarja a kormány. j akkor már most is megérdemli a politikai felelősségre vonást. A gazdasási válság ismeirni A válság a nemzetgazdasági és ipari cikkek árkülönbségében és a fogyasztás vásárlóképességének a csökkenésében leli az okát. Ez védővámokkal meg nem szüntethető. A mezőgazdasági védővámok importországban drt’b ’ jet okoznak, ez pedig az adók és a termelési költségek drágulását je’enti e nem hogy megoldaná, hanem elmélyíti a válságot. A köztársaság gazdaságpolitikai szempontból izolálva vas, szin'e körül van fogva, ily helyzet mellett egy vámháborut előidézni és a rideg gazdasági elzárkózás álláspontjára helyezkedni egy oly eljárás, amely a népek gazdasági í boldogulását teljesen tönkreteszi. „Ha azt akarjuk, hegy reális legyen a gazdasági politikánk, első sorban olyan gazdasági berendezkedésre kell törekednünk, mely a mezőgazdasági és ipari érdekek kiegyensúlyozását lehetővé teszi*4 (Brandess). A mezőgazdasági válság bennünk 1 szlovenszkóáa- kat és ruszinszkóiakat még erősebben érint, mert lakosságunk 70 százaléka mezőgazdasággal foglalkozik és ba a mezőgazdasági termelés jövedelmezősége hiányzik, az földünknek illetve népeinknek teljes anyagi romlását jelenti. Igaz, hogy a mezőgazdasági válság ma világjelenség és annak elintézése nagyrészt kiesik hatalmunkból, de mégi* vannak olyan infcérykodósi lehetőségek, amelyek hatáskörünkbe tartoznak és a válság lefolyását kedvezően befolyásolják és annak! ha iáit enyhítik. Ezeket az intézkedéseket — még amíg nem késő; — meg kell tenni. Káron? gy©ysan?e?tesi!e»nd$ vsa Az első feladat a mezőgazdasági termények racionális értékesít ősének a megszervezése. A másik a mezőgazdasági hitel'kérdésének a jó megoldása. A harmadik a termelési költségek leszállítása. Aztán vannak még egyéb feladatok is. Az ÉitéfcessSés megszervezése Az első kérdés voltaképpen azt jelenti, hogy a mezőgazdasági krízis "•"'b’émá.jp elsősorban árprobléma, amelynek mego'dáea megköveteli azt, hogy a termelés mérlegének a bevételi oldalát mé'tassuk erősen és az áralakulás befolyásolása által javítsuk a termelésből származó jövedelmet. Ez főképpen a kenyérmagvak termelésénél fontos,, mert ez a termelés mezőgazdasági termelésünket dominálja s a búzatermelés válságát érzi meg legjobban mezőgazd asá gun k. Nem igaz az, hogy a búzának egységes világpiaci ára volna, csak arról lehet beszélni, hogy J a világpiac többé-kevésbe egyöntetű irányzata befolyásolja az ára’akiPást, de ezt befolyásolja a termés, a feleslegek, a fogyasztás, az általános gazdasági struktúra slb. is, amik azt okozzák, hogy az egyes piacok árai a- j kulása egy és ugyanazon időben harminc százalékos eltérést is mutat. Az értékes' és racionalizálása és kellő megszervezése erősen befolyásolhatja az áralakulást ép állítható, hogy: ha a mezőgazdasági termelés az árut ötven szá alékot meghaladó mértékben nem dobná piacra juiue, augusztus és szeptember hónapokban, hanem az év többi hónapjaiban kialakult magasabb tőzsdei árat és pláne a fogyasztói árat is n gvobb mennyiséggel ezekben a hónapokban érhetné el, akkor az évi tiszta jövedelem megkétszerezhető volna. Ez egy olyan többlet, amely által nagyon is rentábilissá válnék a termelés. Nálunk ez csak a rak tár szövetkezetek utján volna elérhető, ahol a gardák termelésüket beadják és a varransok révén nyújtott hitel igénybevétele mellett lehetővé válik, hogy a termés értékesítése ne akkor történjék, amíg a mező- gazdaság tulzott kínálata tart, hanem később 8 csak annyi mennyiség bocsáttassák áruba mindig, amennyire a fogyasztásnak szüksége van. így elérhető volna az egész évi tőzsdei ár állaga jllelve annyi, amennyit a fogyasztó tényleg fizet. Ez mázeánkint legalább 30 korona ár’öbbletet jelent- Fel kell állítani és pedig a termelők majoritásával minden jő forgalmú helyen Illetve értékesítési központokon ezeket a r kfá.rezö vei kezeteket az állam kellő segítsége mellett Ogv szövetségbe kell kapcsolni azokat é« együtt működésűket jóll kell szabályozni éa akkor a főorvoeazer, a radoné, lis értékesítés megszervezetteér^ el fogja érni a ; gyógyulást ée a jó eredményt. A vasúti tarifakedvezménnyel persze az államnak te segítségül kell jönnie. A mezőgazdaság! hüelkőrdést meg kell oldani A második kérdés kapcsolatos az elsővel, mert a mezőgazdasági hitel megszervezése ki kell, hogy egészítse a racionális értékesítés szervezetét. Itt a hite’szövelkezetek jönnek elsősorban számba. Minden járásban cgy-egy járási hitelszövetkezetet kell felállítani, amelynek a tagjai a járás Összes községei a lálekszámboz arányított s törvényben megállapított üzletrésszel. A hitelszövetkezet adja az j értékesítésnél szükséges pénzt olcsó kamatra, a i meliorációs hitelt, a másod és harmad helyű jelzálogos hitelt s amelynek rendelkezésére állnának a szociális biztosítás feleslegei ötven százalékban s a minimális kamat mellett Lenne állami szubvenció, állami adó és illetékkedvezmény. az üzletrészeket pupilládé biztosítéknak kell deklará'iv é kaudóként névértékben kell I elfogadni. Adni ' m'.föd és harmadhelyü köl- | osönökre állói; ' ^Tendál. Meg kell csinálni az ingó : 1 • •• 'óv:, hegy még több alap legyen az i ?. c • - ••■mé'yi hitelre is. A hitelszövetkezetek á’t',! n* z’vcüóH vá'főkölcsönök és a meliorációs kölcsönök után a kamatterhek egy részét az állam kell. hogy magára vállalja. Németország igy 4.5%-os melioráció kölcsönt biztosit a mezőgazdáknak. Uj szövetkezeti törvény kell, amely nem asszimilációt szolgál, hanem a népok igazi jólétét s a kooperáció, a kapita’izmns és az osztályharc közötti középút megteremtéséi Uj szövetkezeti törvény kell, amely az állami, országos és járási garancia alkalmazásba vételével a kis tőkék nagy tőkére való összegyűleinlését szolgálja s lehetővé teszi, hogy a termelők I irányítsák a mezŐgardasági termelést és ez a tef- i meléc ne szenvedjen tőke szegénységben. A ttarmsáfk kérdés a termelési költségek leszállítása Ennek egy része a mezőgazdasági hitel kérdésével talál megoldást, mert a kamatteher olosóbo- dása itt szerepel. Itt jönnek az adóterhek és szociális terhek mérséklése. Fontos a forgalmi adó eltörlése é« a helyhatósági adóterhek szabályozása, Illetve csökkentése, mert ezek nyomják legjobban a mezőgazdasági termelést. Kell, hogy a pénzügyminiszter rendeletileg intézkedjék, hogy a pénzügyi hatóságok az adó elengedése és a fizetési halasztási kérelmeket a legnagyobb jóindulattal kezeljék és a kényszerbehajtást függesszék fel. Ezeken kivü 1 kell megfelelő vámpolitika, amely rekompenzációs megoldásra helyezi a fősulyt és a szomszéd államokkal igazán megteremti a gazdasági békét. Kell kartelltörvény, amely az ipari cikkekre vonatkozó kartellek mesterséges árpolitikája ellen védelmet ad. Szabályozni kell ezeken felül a tőzsdét megfelelő törvénnyel, amely a spekulánsok visszaéléseinek gátat vet. A jó közlekedési és utpolltilka, amely lehetővé teszi, hogy minden falu könnyen megközelíthető legyen és a termékek a termelőtől az árusítási pontokhoz könnyen eljuthassanak. Az áHatértékesSfés Németország példája szerint megszervezhető Az állatértókesitést is meg kell ezervezni és ez is csak a szövetkezetek utján lehetséges. Itt tanulni kell a német birodalomtól és Dániától. Az áilatértékeeités és az állati termékértékesítés előmozdítására szükséges a piac tervszerű szabályozása és befolyásolása, a kereslet és kinálat időbeli és helybeli kiegyenlítésével. Oly hueíel- do'gozó üzemek létesítendők, amelyek a vágóállat és húsának közvetlenül a fogyasztói alakú latok részére való értékesítését biztosítják. Az állat- értékesitő szövetkezeteket a németek egy egységes szervezetbe, a Genossenschaftliche Reichs- Viohverwertungs-GpsellechafYba tömörítik és ezzel szabályozzák a felhajtást és egyenlítik ki az egyes piacok közötti árkülönbségeket Ámde Németországban 96 millió garancia-hitelt ad az állam a nagyobb ál la térték esi tő szövetkezeteknek. A vágóállatok é« a* állati termékek piacainak szervezésére 96 millió koronát ad s ezenkívül 176 millió korona erejéig jótállást vállal az ál’atértékesitő szövetkezetek * a húsfeldolgozó és kolbászgyárak tartozásaiért. A tejgazdasági termékek értékesítésének előmozdítására 88 millió, a tojáeértékesitésre 24 millió, a gyümölcs és kertészeti termékek értékesítésére 64 millió és a burgonya értékesítésére 48 millió koronát ad az áüam. Az értékesítés előmozdítására és szabályozására sohasem ad egyéneknek szubvenciót, csak szervezeteknek, szövetkezeteknek ós pedig állami hozzájárulás, kamatmegtérités, vagy állami hitelgarancia formájában. És a szövetkezeti megoldás Ind kóláim képpen Sohlele dr. volt földmlveléeügyl mintezlerük kijelentette, hogy a mezőgazdasági termékek Standard ízáláeánnk ée az értékesítési szervezésének égető kérdései másként, mint egy egységes zárt szövetkezeti szervezet utján meg nem oldhatók, fls Németország csak a mezőgazdasági szövetkezetek racionalizálására, a szövetkezeti egység megteremtésére és adminisztrációjára 200 millió koronát adott, mely Összeg nem szolgálhat • *zöv«tkesetek vöm lóságéinak é» adósságainak törleMtéaór*, A gabonaértékesítés finanszírozására 400 millió { márkát adott az állam 6% kamatláb mellett. A mezőgazdasági hitelnél fontosnak tartotta a rövidlejárata Áru és személyi tartozásoknak a konvertálását, hosszúlejáratú jelzálogos hitellé való átalakítását, azok garantálására Treuhandstelleköt; létesített, amelyek a másod és harmadhelyü be-j kebeiezéeekért az állam egykarmadréezbem, az országok, provinciák és járások kéthar mad részbeni részvétele mellett jótállást vállalnak. Ezek' garanciális halára 4 milliárd 800 millió koróna. A működés megkezdését átmeneti hitellel könnyi-; tette meg az áLlam. Ezt a metódust kell választani \ mezőgazdasági termelésbe való állami beavatkozásnál 8 ezt kell applikálni a mi viszonyainkra, nem pedig| a vámemelés révén a szomszédos államokkal, vámháboruba keveredni, ami biztosan tönkre teszi az országot gazdaságilag m'* az áltat, is, hogy az ipari termelés úgyszólván kiviteli piac nélkül marad. A szövetkezetek usján lehet csak bekapcsolódni a vilá9ga*Uss$gba A szövetkezeti rendezer kiépítésénél lehet meg-; csinálni csak az értékesítés európai illetve nem-1 zetközi közös megszervezését, amely mát a világ-1 jelenségekre is erős kihatással lehet, de vámfegyverszünetről beszélni és vámháboruti előkészíteni, ez nem békepoltika mert ez még a gazdaságikig ogymásrautalt népeket ellenségekké teszi. Ennek az elgondolásnak keretében várunk mi már Ml azt akarjuk, amit az illára!® akai Nagyon különösnek tartjuk azt, hogy a kormány nem igen simul az államfő felfogásához. A jubileumi nyilatkozat azt kcnsta'álta, hogy az alkotmány és az első jogalkotás fonta abb törvényei revízióra szorulnak. Miért nem veszi hát kezébe a kormány ezt a revíziót. Mi magyar ellenzék! beleilleszkedtünk az elnöki mentalitásba és még a múlt parlamentben beadtuk erre vonatkozó indítványunkat. Most is meg fogjuk ezt tenni s első sorban alkotmány revíziót kérünk a oyetvtöfvéuy megváltoztatásával; ezenfelül házszabályravíziót és harmadszor 3 választási rendszer revízióját fogjuk kérni* Reméljük, hogy az elnöki felfogás még akkor is meg fogja kapni itt a többséget, ha azt a magyar el’enzék támogatja. Mert a kormány nyilatkozat tó! nem várható a kormányzás javulása, a jog és igazság elismerése és érvényesülése., mert a válságok megoldását ettől á kormánytól várni nem lehet, a MNP törvényhozói a kormánnyal szemben bizalommal nem lehetnek « ezért a kormány nyilatkozatát tudomásul nem veszik. Nagy viharok voltak az ungvári képviselőtestület ülésein A tisztviselői remuneráció és az uj Ung-htá ügye az összetűzés központjában volt példa Cá e hs zlóv dk iában. Ám hiába. Hra- bár e.nök — miután megállapította, hogy a szavazatok s&áma egyenlővé szaporodott, elnöki döntésével a javaslat mellett éZaVO- zöll s igy a remuneráció ügye kedvező elintézést nyert. A javaslat mellett kardoskod ók azonban, nehogy aj. ellenzék fellebbzéasel a határozat vé g r eh aj tusát megák; tdál y ózhassa, javas o i 1 ík annak k íme adását, hogy a remuneráció kifizetése a fellebbezésre való tekint el nélkül foganatositassék. tízzel az első nap viharon! elültek. Szerdán délután a folytatólagos ülésen a többek között az Ungváron építendő uj. ötmilliós híd építésének ügye került napirendre. A minisztérium amellett van. hogy a Ilid vasból készül jön, mig a képviselőtestület a vasbeton híd mellett foglalt állást. Kézenfekvő ugyanis, hogy — miként az egyes szónokok kifejlettek — a minirziér um azért kardoskodik a vasit id melleit, mive! ezt a. kormánypártoknak Ruszinszkóval szemben gyakorolt gazdasági politikája igy írja elő. Amíg ugyanis a vasbeton lii.d építése esetén az ösvzes munkák n helyszínen folynak le és Így a helybeli munkások, iparosok, fuvarosok. kereskedők részesülnek a több mii Hó korona felhasználásának áldásaiban, addig a vashid teljes egészében Csehországban készül *- csupán a kél pillér építését végeztethetik ruszinszkói munkásokkal. Az ügy körül hosszas és szenvedélyes vita fejlődött ki. melynek vége az lett, hogy a többség a tanács javaslatát fogadta ei, E javaslat szerint a képviselőtestület tudomásul veszi a minisztériumnak az uj Ilid felépítésére vonatkozó leiratát, a kívánt előkészítő munkálatokat megkezdi, de egyben annak a íérésének ad kifejezést, hogy a híd lehetőleg vasbetonból készüljön, uert az olcsóbb ós jobb is, mint a vas híd. Ha neonban a minisztérium a drágább vasitid épi- ése mellett döntene, úgy a város ezesethen sem képes a megígért 1 millió 200 ezer Uo- ’ooáaál többel hozzájárulni a költségekhez. Megjegyzendő, hogy a híd a város tulajdona enne. A közgyűlés ezután főbb kisebb ügyet igézett el, majd — tekiutettel arra, hogy név- zerlnti szavazáshoz nem volt elég tag je> en — a gyűlés folytatását karácsony utánra Lalasztotta. í Ungvár, december 20. (Ruszinszkói szer- k osztóé égünk tői.) Az ungvári városi képvise- 1 ötöstül©t két napos ülésén 142 tángysoro- zati pont szerepelt, melynek csak igen kis részét lehetett letárgyalni, mert a képviselet nem volt a névszerinti szavazáshoz határozatképes. Ennek ellenére a gyűlés igen viharos volt és a csetepaték valósággal egymást érték. A gyűlés első napján, kedden délután a városi alkalmazottak karácsonyi rernunerációja került szőnyegre. Első szónok Gaar Iván magyar polgármester volt„ aki részletes kritikát gyakorolt a városházi állapotok és a tisztviselők viselkedése fölött, főként a Mvotatos idő be nem tartását téve kifogás tárgyává. Beszédében rámutatott arra, hogy a város az adósságok özönét zúdította az adófizető polgárság nyakába és igy lehetetlen, hogy a rmgy keservesen behajtott adókból a város 60—80 ezer koronát csak az alkalmazottak jutalmazására fordítson. Beszédét nagy ellentmondások követték. Egyre-másra álltak fel a különböző pártáilá- su képi vee 1 őt es tűié ti tagok és bizonyítani igyekeztek, hogy a tisztviselők és alkalmazottak, de még a városi munkások is, megérdemlik a rém ímerációt. Több mint egy órás vita után Hrabár elnöklő főpolgármester szavazás alá bocsátotta azt a javaslatot, melyszerint a tiszviselök karácsonyi remune- rációja címén havi fizetésűik felét, mig a napszámosok kétheti bérüket kapják. A szavazás eredménye az lett, hogy' 13-rn a javaslat mellett, 14.-én ellene foglaltak állást, mire az enöklő főpolgármester kihirdette az elvető határozatot. Már éppen a következő tárgy ismertetését kezdte meg az elnök, miikor Szóvá városi tanácsos, referens, figyelmeztette az elnököt, hogy az előbb rosszul számolt, amennyiben a szavazatok száma 14—14 s igy elnöki döntést igényel. óriási vihar tőrt ki erre. A képviselőtestületi tagok egymást igyekeztek lulkiabál- ni ét tiltakoztak az ellen, hogy az egyszer már kimondott határozatot az elnök megmásítsa. A javaslat mellett szavazók természetesen ennek az ellenkezőjét követelték. Eperjessy József dr. magyar párti képviselőtestületi tag kifejtette, hogy ez olyan! jogtalanság lenne, melyre eddig még nemi anyagi eszközeit, nem tudom, hogy mily elvhüséggel szavazhatják meg. Mi, amikor ellene fogunk szavazni, arra fogunk gondolni, hogy mennyi jót lehetne tenni ezekkel íKarácsonyra férjemet .... Szép ingekkel lepem meg/ Markovics Testvérek m , férfi és női divetáruházs **J>' Pozsony, Halászkapu 3. '."s-kww au.rt .l~i iis\*~i~'rTrléic'roner-rrrKf, íem programot, hanem villámgyors munkát, amire a kormánynyilatkozat bágyadt kijelentése után nem sok reményünk lehel Mi üvegfogjuk kísérelni azt, hogy az önkéntes munkával a kormányt a nelyes útra • kényfezeritsük A kormányexpozé felveti azt a kérdést, hogy honnan vegye a mezőgazdasági válság megoldásához a szükséges fedezetet. Erre a legjobb feléiét az, hogy a kormány kínáljon olyan külpolitikái, amely nem a nagyzási hóbort kardosürtetésófe van alapítva, hanem íz okos év békés politika révén és az igazság uralmának biztosítása révén megleremli az ügyié egymásra utalt népek éé nemzetek harmónikue ?gyüttmüködéeét az ig'azi béke. ~z igazi népjólét érdekében. És mindjárt meg lesz a fedezet a katonai kiadások nagyszerű megtakarítása áltál. „De az államnak rá kell magát szánnia arra. hogy távolabbi időkre szóié, vágy kétes jövőjű beruházásokról léfflöüdhát, az ezekre szánt tökét a mezőgazdaság céljaira juttassa. Ezenkívül a föld után szedett adók egy részének e célra való fordítása szintén megokoltnak látszik, mert hiszen magának az adóalapnak a biztosítósáról van szó, amit minden p&aaügyminiczternek szivén kell hordania.*5
