Prágai Magyar Hirlap, 1929. december (8. évfolyam, 274-296 / 2199-2221. szám)
1929-12-03 / 275. (2200.) szám
4 1929 december I, kcdtt. Bensőséges ünnepségen ülte meg tízéves jubileumát a brünni Corvina Az ünneplő ifjúság melegen üdvözölte a körében megjelent Grosschmid szenátort, a társadalmi nagybizottság elnökét — Értékes kutturelőadásoh Briinn, december 2. (Kiküldött tudósítónktól.) Az átalakulás után Csehszlovákiában idegen környezetben, nem magyar talajon, Brünnben ébredt felelő- szőr a magyar főiskolás ifjúságban erőteljesebben a nemzeti öntudat, mely arra késztette őket, liogv egyesületben tömörüljenek. így alakult meg tiz év előtt a Corvinia, mely azóta egyre fejlődik és mind behatóbb működést kifejtve, most már mintaképe lehet Csehszlovákiában a nemzeti alapon álló magyar főiskolás egyesületnek. Emellett szervesen illeszkedik bele minden magyar ifjúsági mozgalomba és fegyelmezett, tetterős közösségével mindenkor előmozdítja az itteni magyar diákélet egységességét. Ennek felismerése szélesebb magyar körökben adott a Corvinia mostani jubiláris ünnepének a házi ünnep jellegét meghaladó nagyobb jelentőséget. A szombati dísztáborozás November 30-án, szombaton este 8 órakor kezdődött meg a Schubertbund-park nagytermében a jubiláns ünnepség első ré-sze: a disztáborozás. Hosszú patkóalaku asztal mellett ültek a megjelentek. Az asztalion Vályi Kálmán fővezér, mellette Antony Géza cser- vezér és Horváth László tölgyvezér. Ugyancsak az asztalfőn foglaltak helyet Grosschmid Géza dr. szenátor, a társadalmi nagybizottság elnöke, aki az ifjúságnak, egyik legönzetlenebb és fáradhatatlan barátja és a Corviniá- nak dominusa, azonkívül Aixinger László dr., Rigele Alajos és Sziklay Ferenc dr. dominu- sok. Hogy a Corvinjának mennyire" sikerült Brünnben a más nemzetbeli ifjúság rokon- szenvét is megnyerni, annak bizonysága volt, hogy a diáktáborozáson küldöttséggel képviseltették magúikat az észt, német és bolgár egyetemi hallgatók. A Deutsche Studentsöhaift részéről megjelent Drbal Alfréd, a Libertás Burschensohaft részéről: Koch Frigyes mérnök, Patek Jenő, Mura Emil és Dvorák Jenő. A bolgár nemzeti diákok részéről: Bogojev Konstantin, Bosev Kirill, Kovacsev Krisztoíov, Tanév Tódor és Michov Iván. Az észt diákok nevében Masing Edgár. A Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetségét és a pozsonyi MAKK-ot Du'ka Zólyomi Norbert dr., a prágai MAKK-ot Szakáll Kornél és Baráih László, a brünni MAKK-ot Takáts Győző, Benedikty Kálmán és Plesoh Mátyás képviselték. Az asztal mellett helyet foglaltak a Corvinia testületileg megjelent tagjai egyesületi jelvényeikkel. Ünnepi hangulatban Vályi Kálmán nyitotta meg a disztáborozást. Üdvözölte a dominiuso- kat és a vendégeket. Utána Antony Géza németül mondott üdvözlő szavakat és hangsúlyozta, mily hatékony módon támogatták a német diákok a Corvinia megalakulását. Dómok Béla szónoki felkészültséggel mondotta el ezután ünnepi beszédét, melyben meghatóan ecsetelte az idegen egyetemre szorult magyar diák küzdelmeit, de emellett törhetetlen hitét a jobb magyar jövőben. A nagyszámban érkezett üdvözlő táviratokat olvasták fel ezutáu. Táviratot küldött Masing volt miniszter (Tallin), Antony Albert dominus (Gölnicbánya), Kéthelyiné Wakotch Margit énekmüvésznö (Budapest) és a csehszlovákiai magyar közélet sok jelentős egyénisége, vall konvinisták* stb. Grosschmid Géza beszéde Grosschmid Géza dr. szenátor a következő szavakkal üdvözölte a jubiláló Corvinját: — A Corvinia történeibe és mai ünnepe bizo- nyitéka annak, hogy a szerény és becsületes, de a minket megillető jogok tudatában végzett önérzetes munka sok nehézség és ellenhatás közepette is lassan bár, de érvényesül. Érvényesülnie kell, mert a népek életében a természetes elhelyezkedés törvénye igazság éppúgy, mint ahogy a néhézkedés a világrend törvénye. A Corvinia is ezen örök törvény szolgálatába állott. Nemzeti öntudatának megőrzése mellett nemes versenyre kelt a békés és társadalmi munkában más nemzetek rokon törekvőbb fiataljaival. Az a körülmény, hogy ma itt a német, bolgár, észt ifjúság együtt ünnepel a ml magyar fiainkkal, hogy ezek a lelkes, az emberi szolidaritástól áthatott, más nemzetben fiatalok a sok félreértés ée gyűlölködés után a mi magyar fiainknak a kitartását, kulturtörek vésőit, de szenvedéseit is megértik és megbecsülik, bizonysága az említett természeti törvény ható erejének, záloga az emberiség és benne a magyarság jobb jövendőjének. lönböző, diákkiiküldöttek üdvözölték meleg szavakkal a CORVINLU. Vályi Kálmán és Antony Géza zárószavaival fejeződött be a disztáborozás hivatalos része, amelyet közös vacsora követett. Ezen bemutatkozott a CORVINIA nemrég szervezett zenekara, melyet Horváth Andor tanított be, s Bodor Jenő vezetésével a késő éjjeli órákig a legváltozatosabb műsorral gyönyörködtette az egybegyűlteket. Az elhangzott sok felköszön tőből ldcsendült a vendégek részéről a CORVINIA iránt érzett megbecsülés és a CORVINIA tagjai között fennálló őszinte baráti üxsszetartás. A Kazinczy-emléktábia megkoszorúzása Vasárnap délelőtt 11 órakor a korvinieták testületileg felvonultak a spielbergi kazamáták- ba Kazinczy Ferenc emléktáblájához, melyet két év előtt illesztett a CORVINIA Kazinczy rabcellájának falába. Mint. az ünnepi programnak vasárnapi száma az emléktábla megkoszorúzása következett. Szépszámú közönség gyűlt össze, ott láttuk Grosschmid Géza dr., Sziklay London, november - 29. Mussolini kezdeményezésére s utasítására, mint ismeretes, felszántják a Nemi-tó vizét, hogy felszínre hozr zák Caligula és Tiberius császárok hajóit s a császárok legendás kincsei után kutatnak. Eddig már két hajót tett szabaddá a lecsapolt tóviz és iszap s a munkál átok serényen folynak a hajóroncsok mélyén sejtett felbecsülhetetlen értékű kincsek felszínrehozataLa céljából. Mussolini most követőre talált a „Contrártér Limited** cimii angol vállalat vezetőinek személyében, akik a kihalt inkák állítólagos aranya után akarnak kutatni. Az angol cég a legutóbbi hírek szerint már meg is kapta az engedélyt a kolumbiai kormánytól, hogy lecsapolhassa a guatabitai, egykori szent-tó vizét, amelynek fenekén van állítólag az inkák elsülyedt aranya. Történelmi tény, hogy a régi inkák pogány istentiszteleteik alkalmával áldozathozatal- ként a tó vizébe arany tárgyakat és aranyport hajítottak, amely felszívódott a földbe, ezért az egész vidékei a századok múltán betörő spanyolok Eldorádónak nevezték el. Már számos Ízben kísérelték meg a tó vizének lecsapolását, de mindannyiszor csak néhány aranytárgyat és drágakövet halászlak ki. Ez azonban csak megerősítette a hiedelmet, hogy a tó fenekén aranyhegyek csúcsosodnak. Az eddigi kísérleteknél ugyanis nem engedték ki a tó egész vizét, csak a partmenti részek fenekét kutatták át s az ottfellelt arany | megerősíteni látszik a történelmi legendát. Az angol vállalat bizonyosra veszi, hogy a tó teljes íecsapolása meglepő eredményre fog vezetni. Megjegyzendő, hogy a kolumbiai lakosság körében ma is számos aranytárgyat találni, amelyek régmúlt századokból származnak. Az inkák kincse újból felidézi ennek a nagy- kulturáju népnek az emlékét. A történelmi kutatás szinte hihetetlen adatokat állapított meg róluk. A mostani Kolumbia és Peru területéin húzódott el az inkák óriási birodalma. Államformájuk ideálisan kommunista volt. A birodalom élén király állott s az ország négy tartományra oszlott, amelyeket az alki- rályok igazgattak igazgatótanács segítségével. A főváros közvetlenül a király hatáskörébe tartozott. A lakosságot csoportokra osztották fel s egy-egy csoport tiz családból állott, élén a vezetővel. Magasabb egységet, száz család csoportja alkotott vezérrel az éléin s a legmagasabb egység ezer családból állott, élón egy fővezérrel, aki az al,királynak volt felelős. A vezetők havonta jelentést küldtek csoportjaik viszonyairól, statisztikát vezettek a népesedési mozgalomról, ai aratás eredményéről, a katonaság állapotáról stl». A termőföldet három részre osztották fel. Az cgvik rész a Nuapisten tulajdonát kő pezte, a másik a királyé volt g a harmadik a népé. A királyi harmad mindig a legrosszabb terbrünni német-, bolgár ée 'észt diákegyesületek, a prágai és brünni magyar diákegyesületek kiküldötteit. Horváth László helyezte el a CORVINIA hatalmas koszorúját az emléktáblára és hatáso5 szavakkal mutatott rá arra, hogy a magyar ifjúságnak az akadályok leküzdésében Kazinczy Ferencről kell példát vennie és méltónak kell lennie Kazinczy szelleméhez hűségben, akaratban, tettben. Utána testületileg vonult fel a CORVINIA a. német műegyetem aulájába elhelyezett, s annak hősi halottainak emlékét őrző márványtáb'ája elé, ahol a német korporációk jelenlétében Horváth László tölgyvezér rakta le keresetlen, dé őszinte szavak kíséretében a magyar emlékezés koszorúját. A vasárnapi kulsurdélután Megtelt teremben folyt le vasárnap délután a CORVINIA kulturális rendezése, melyet Grosschmid Géza dr. szenátor spontán ünnepel- tetése nyitott meg. Erre alkalmat nyújtott véletlenül kitudódott születésnapja- Horváth László költői lendületű szavakkal köszöntötte fel az ifjúságnak atyai gondoskodásu barátját, — njőföAd volt. Ebből is még juttattak a népnek, ha a lakosság túlságosan elszaporodott. A földet közös munkával művelték meg. Előbb a Napiston harmadát művelték meg, azután az aggok, özvegyek, árvák, betegek és szegények földjeit s legvégül csak a királyét. Az isteni föld terméséből hozták az áldozatokat a Nap istennek s tartották el a papságot, a királyi föld terméséből tartották el a hivaNewyork, november 30. A maga nemében egyedülálló előadásnak volt a színhelye Csi- kágó egyik legelőkelőbb koncertterme. Miss Guinan, a legnagyobb newyorki éjszakai klubok vezetője és csillaga, Newyork hires és kissé hírhedt „bárkirálynője**, tartott előadást Csikágó előkelő hölgyeinek — férjeikről. Alapos leckét adott Csikágó hölgyeinek abból, hogyan kell férjekkel szemben viselkedni. Az óriás termet a legszebb és leggazdagabb társaságbeli hölgyek szinültig töltötték meg és várták a/kilenc órára bejelentett előadás megkezdését, Azonban a bárkirálynő teljes óra hosszat várakoztatta meg a kiváncsi hölgyeket. Mikor végül megjelent a pódiumon, a hölgyek észrevették, hogy Miss Guinan kínos gondot fordított megjelenésére s kiszámitottan elragadó jelenségnek bizonyult. Sötét bársony, hosszú ruhában jelent meg ritka közönsége előtt és szőkehaju pompás feje nagyszerűen vált ki a háttérben. Miss Guinan nyugodt, lassú szemlét tartott hallgatói fölött, azután igy kezdte meg beszédét: — Hölgyeim, én itt nem árusítok likőröket és vádlottként sem állok a bíróság előtt. Ezért nem tudom, hogy tulajdonképpen miért jöttek el ide. Talán kíváncsiságból. Lehet, hogy valóban tudni akarják, mit csinálnak férjeik éjszaka s kíváncsiságuk kielégítését tőlem várják, amint azt az újságokban meghirdettem. Nos, valóban tudok erről felvilágosítást adni, alig akad valaki, aki erre illetékesebb lenne. Hiszen már nyolc éve vezetem az éjszakai klubok egész sorát. A hatásos bevezetés után igy folytatta: —• Mit akarnak a férjek, amikor hazajönnek"? —. kérdezte irónikus mosollyal. — A cseléd kérdést akarják megtárgyalni? A beérkezett számlákról társalogni? Szegények eleget nyögnek amiatt, hogy a számlákat meg kell fizetni. Kérdem, ki tett engem gazdaggá? Csak a hölgyek, akik a férfiakkal a gázszámlákról beszélnek. Ha önök szórakoztatni tudnák a férjeket, mikor hazajönnek, nem szöknének meg és csak GrossohíruM Géza dr. meghatott szavakkal köszönte meg ünnepeltetését. Erre következtek az előadások. Sziklay Ferenc dr. az „Általános műveltségiről tartott előadást, melynek a gondolatmenete a következő: Minden egyes ember része és részese az egész emberiség életének. Az egyén bekapcsolódása a világ egységes munkájába úgy lehet egységes, ha maga megtalálja a helyét a nagy szintézisben és megismeri a más egyének, embercsoportok munkájának a fontosságát is. A legalaposabb szaktudást is ki kell hogy egészítse minden más fogalom és foglalkozási köz minél szélesebb körű ismerete. Különösen a kisebbségi magyar fiatalságnak létérdeke a minél szélesebb körű érdeklődés és ennek folyománya az általános műveltség, mert csak ezzel a fokozott kötelességérzetteí g tudástöbblettel tudja biztosítani helyét idegen, sokszor ellenséges környezetben. „Magyar tradíciók4* volt a címe Aixinger László dr. előadásának, melyben kiindulva Amerika tradiciótlan civilizációjának kultúrái kincsekben való szegénységéből a magyar tradíciók értékes voltát fejtegette, magyar nemzeti és egyetemes emberi szempontból. Ezután a CORVINIA két tagjának előadása következett Radványi László „Aktuális diákproblémák1* címen értekezett tárgykörének feltűnő ismeret tudásával. Vermes Samu pedig a CORVINIA céljait fejtegette és kimutatta, hogy az egyesület milyen értelemben vesz részt a magyar nemzeti munkában. Az előadókat lelkes tapsokkal ünnepeltek. Horváth László köezönö és buzdító szavai fejezték be a kulturdélutánt s a jubiláris ünnepet, mellyel az életrevaló és komoly jelentőségű magyar diákegyesület belép működésének második deceniumába, hogy lankadatlan magyar I munkává] szolgálja a magyar ügyet. tuluokokat, a katonaságot és a munkásságot, amely a k ö zép i t ke zéseke n dolgozott. Ha a termés rossz volt, úgy a Nap isten harmadából is osztogattak a népnek. Adók és vámok nem voltak az inkáknál, a bűntetteket kegyetlenül torolták meg, legtöbbször halálbüntetéssel. Kultúrájuk meglepő nyomokat hagyott hátra. Saját írásuk volt, a művészetük magas színvonalat képviselt, építkezéseik monumentálisak voltak, igy erdőkben elvezető < zág- utaik még ma is bámulatra késztetik az embereket. A virágzó birodalmat a behatolt spanyolok pusztították el, akik arany utáni éhségükben mindent vandál módon megsemmisítettek s az emberiségnek pótolhatatlan veszteségeket okoztak. beléptidij fejében nem fizetnének öt dollárt egy kis mulatságért. Miss Guinan ezután a férjek jellemzésére tért át. — A férjek? Ah, azok olyanok, mint a gyerekek. Igen, gyermekek és aszerint is kell bánni velük. Ha az urat akarják játszani, engedjék csak őket, hiszen tudják, hogy az ujjuk köré csavarhatják őket. Nem mulasztotta el, hogy leckét ne adjon a csal á d i b o ld o g ságr ó 1. —• Tudják, hogy mi rombolja főképpen a hitvestársak boldogságát? A féltékenység. A féltékenység a tétlen fantázia terméke. Miért féltékenyek? Hiszen a férfiak többsége jó szívvel van önök iránt. Reggel önöknek nem kell munkába menniök, tétlenül tölthetik a napot, de önök leheverednek és ostobaságokról kezdenek filozofálni. Miss Guinan hangja itt energikussá, csaknem fenyegetővé vált. —■ És most mondok önöknek valamit! Az, hogy egy férfi nős, még nem jelenti azt, hogy barátai ne legyenek és más érdeklődése a házasságon kívül. Szórakoztassák a férjet... Gondolják el, hogy a férfiak nélkül önök nem részesülnének szerelemben és odaadásban, már pedig e két dolog nélkül az élet átkozottul unalmas. Előadását igy fejezte be a megfelelő élettapasztalatokkal rendelkező, morálfilozófiát prédikáló bárkirálynő: — És most menjenek, hölgyeim, szépen haza s engedjék férjüket szabadjára, tegye azt, ami jólesik neki, — de természetesen nem mindig ... De no pöröljenek vele, mert, mialatt halálra kínozzák őt fölösleges szőrszálbasogatással, valaki ott leselkedhetik a ház sarkán túl, valaki, aki azt igyekszik elhitetni a férjjel, hogy micsoda pompás fickó, csak meg kell érteni ob Sokat pedig ne faggassák sohasem, semmilyen körülmények között, hiszen végeredményben úgyis csak azt mondja uu*r. amit célszerűnek talál elárulni. Ezt a Miss Guinant előadást unióra kellene szerződtetni az egész földkerekségre... Gro«-ehmid Géza, dr. szenátor nagy lelkese- I dén-el fogadott szavai után Aixinger László dr. a pozsonyi TOLDY KÖR nevében, majd a kli-1 1 ere ne dr. és Rigele Alajos dominus okát, a Lecsapolják a guatabitai szent tó vizét s kiemelik az inkák kincsét Mussolini példáját követve egy londoni cég vállalkozott a munkára — Az inkák kommunista birodalma a történelem kutatásában Miss Guinan, Newyork bárkirátynőjekioktatja Csikágó hölgyeit a férjeikről
