Prágai Magyar Hirlap, 1929. december (8. évfolyam, 274-296 / 2199-2221. szám)

1929-12-21 / 291. (2216.) szám

Jlp trai iiáRKnk 12 oídal *VA /Mit l|!gggj!§^ ^ V,H- ívf‘ 291 ■ (2216) szám t SlSRlbat 1929 december 21 •imftVAKHlRbM) Előfizetési ár: évente 300, félévre 15Q negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. Egye* szám ára 1*20 Ke A szlovenszköi és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztőt politikai napilapja Felelős szerkesztői D2URÁNY1 LÁSZLÓ ' FORGÁCH GÍZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. —Te­lefon; 34184.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha Törköly képviselő hatalmas beszédében sorolta föE a kormányexpozé hiányait Hit kell tennie a kormánynak a parlamentarizmus, a bíráskodás védelmére? — Miért vajúdik a szísztematízáció ? Az ul e!n5k: Senes vagy nem Benes? — Az ügyvédi kamara autonó­miája késik — Nincs kulturális projisn - A gazdasági válság okai $ orvoslásának módszerei Prága, d-eoember 20. Jelentettük tegnapi számainkban, hogy a kormánynyilatkozat fö­lötti képviselőházi vitában tegnap Törköly József nemzetgyűlési képviselő, a magyar nemzeti párt országos elnöke, hatalmas be­szédben fejtette ki a magyar nemzeti párt j álláspontját az uj kormányrezsimmel szem­ben. A beszédet jelentőségére való tekintet­tel az alábbiakban teljes terjedelmében kö­zöljük: A kormánynyialtkozat erősen kifejezi azt a tényt, hogy a köztársaság kormányzását most egy olyan kormány vette a kezébe, amely­től nincs mit várni, mert ez a kormány a te­hetetlenség jegyében született és rövid élet után a tehetetlenség miatt fog meghalni. A koalíciós pártok házassága, Benes-pártI rokonsággal tetézve A polgári pártoknak a marxista pártokkal való házassága már maga egy abnormitás és ha ahhoz a házassághoz még hozzáadják Be- nos*. és pártját, mint rokonokat, akkor tisztá­ban van és lehet mindenki azzal, hogy ezeknek a heterogén elemeknek együttmü- i ködésétől jót várni alig lehet. A cél, amely ezt a kormányt létrehozta, „a weiter vurs- teln“ mindaddig, mig a respublika legfonto­sabb kérdése el nem dől: ki legyen a köz­társaság jelenlegi elnökének távozása után az uj elnök? Benes vagy nem Benes? Az a közismert sze­retet, amelyet a csehszlovák agrárpárt táplál Benessel szemben, a Kramár és Stribrny párt­jainak a lelkesedése azért a gondolatért, hogy Benes államfő legyen, mind kellemetlen koeffi­ciensek a kérdés megoldásánál. Arra megy te­hát a játék, hogy ezeket a kellemetlen koeffi­cienseket jelentőségükben erősen csökkentsék, hogy végre valahogy, akár egy súlyos milliók­kal megterhelt uj választás eredménye után felharsanjon a „hallali“ az egész nép, az ösz- Bzes népek, az nemzeti állam türelmetlen és már vissza nem tartható lelkes követelése: jöjjön már az a Benes, az egyedül üdvözítő Benes. A nép, az istenadta nép pedig, ha még tud egy cseppet is gondolkodni, azt mondja: és ezért tartunk mi parlamentet? és ezért fizetünk mi az utolsó életerőnket is megtámadó mér­tékben adót? A régi tervek és feladatok megoldása A kormánynyilatkozat munkaprogramjának céljául a régebbi kormányok által kitűzött de be nem fejezett feladatok megoldását tűzte ki. Nézzük, hogy a mai jogi és ténybeli állás mel­lett mit jelenthet ez? A csehszlovák parlamentarizmus élő negá- ciója az igazi parlamentarizmusnak és a leg­biztosabb módszer arra, hogy a népakarat semmiképpen se érvényesülhessen. A parlament csak nagy gyermekek kedves já­tékszere. A demokratikus önkényuralom fő mozgatójának, a végrehajtó hatalomnak a vak eszköze. A törvényhozás jelentőségének teljes lejáratás^,. A miniszteri felelőtlenség gyakor­lati megteremtője. A pártabszolutizmus leg­főbb irányítójának, az oszmicskának — most ngyan még nem tudjuk, hogy milyen nevet fog j kapni — az alázatos szolgája. Belesülyesztet- ték az egéez parlamenti akaraterőt a csekély tagszámú bizottságokba, ahol úgyszólván mind, a jó előre elintézett akaratok döntenék, illet­ve .engedelmeskednek. Azután pedig: beszélhetsz jó vitéz, lehet olyan igazságod, mint a mi Urunk Jézus Krisztusunknak, sen­ki se hallgat reád, mert a bizottságokban j már „elvégeztetett4*. Ugyan mit mondanának az angol politikusok ahhoz a tényhez, hogy egy törvényhozónak a parlamentben elmondott beszédére a miniszte­rek sohasem felelnek! A magyar javaslatok sorsa az elhallgatás A parlamentet jelentő híres bizottságok erő­sen kormányozható bizottságok, ahol az egyes képviselők és szenátorok által benyújtott tör­vényjavaslatok mindig hidegre tétetnek. Hiába jó, hiába szükséges az a törvényjavaslat, hi­ába akar az a miniszterek kötelességmulasztá­sa folytán előállott 10—12 éves jogi hiányokon és embertelenségeken segíteni, — ném lehet! Még 1925-ben adtunk be, mi, magyar nemzeti párti törvényhozók egy javasatot a nyugdí­jasok érdekében, akik azért veszítették el nyugdíjigényüket, hogy a csak cseh nyelven megjelent törvényben előirt hat hónap alatt szolgálaítételre nem jelentkeztek. A cseh nyelvű hivatalos lapban történő kihir­detésről és a törvény rendelkezéseiről a sze­gény magyar elbocsátott tisztviselőknek tudo­másuk nem volt, hisz- n a csehszlovák nyelvet nem értették, magyarul pedig a törvény ki­hirdetése nem jelent, meg és így fogalmaik sem lehetett és nem is volt arról, hogy terhűkre jogvesztő prekluziv határidő lett Idtüzve. így sok magyar tisztviselő, aki 30—36 évet szol­gált, egyszerűen elveszítette a sok évi fárad­ságos munkájának megérdemelt gyümölcsét, a nyugdijat és földönfutó koldussá vált máról holnapra. Malik ur hallgat A kegyetlen törvény szigorú és jogfosztó, méltatlan intézkedését kívántuk a törvényho­zásnak a méltányosságot életrehivó kegyelmi té­nyével a javasolt törvény megalkotásával re- paráltatnl A javaslatot a kezdeményező bizottság még 1925-ben a népjóléti bizottsághoz utalta, amely azt Malik képviselőnek osztotta ki, mint előadónak, akit bizonnyal eredményes elfoglatsága annyira igénybevett, hogy a magyar nemzeti párt kétszeri megsürgetése ellenére, amellyel a képviselőház elnökénél kopogtatott, az 1929 szeptember havában be­következett házftl iszlatásig nem jutott ide­je a törvényjavaslatra vonatkozó előadói je­lentés elkészítésére. A képviselő urnák a nevét jónak láttam meg­említeni azért, hogy beszédemből megtudják a szegény nyomorgó nyugdíjasok, hogy lőnek a nevét kell mindennapi imájukba belefoglalnil De nemcsak egy törvényjavaslatunk járt így. Ott van a bírói szervezetről, azután a bírói függetlenségről, az egyesületi jogról, a nép- számlálásról és az állampolgárságról szóló tör­vényjavaslatunk. Ezek nagy része azért lett benyújtva, mert a végrehajtó hatalom negligál­ta az alkotmány rendelkezéseit ób azokat a törvényjavaslatokat, amelyek hi­vatva vannak a nemzeti jogok, a polgári jo­gok 8 a nemzeti szabadság és igazság védel­mére s amelyek megalkotását az alkotmány írja elő, egyáltalán nem kívánta a törvény­hozás elé terjeszteni. £edig ezek a megalakotandó törvényeik min­denki részére alkotmánybiztositékot kell hogy képezzenek. Mi ezekkel azt is dokumentálni akartuk, hogy mi nem merülünk ki a jogos pa­naszok felsorolásában, de dolgozunk, és alkotó Hátha még azt tudta volna Scotus Viator, hogy valamint a képviselőház. úgy a szenátus még 1926-ban hozott külön-külön egy határo­zatot, amely előírja, hogy a kormány rövide­sen tartozik egy a modern államjógnak meg­felelő állampolgársági törvényt a törvényhozás elé terjeszteni s hogy ekkor az unifikációs mi­nisztériumban már készen volt a törvényjavas­lat s hogy 1929 szeptemberéig, amikor a nem­zetgyűlést feloszlatták, ez a törvényjavaslat nem került a Ház elé, mert a kormány egyszerűen szabotál! a nemzet- gyűlés határozatát. Milyen nézete lehet ezek után az itt uralkodó szabadságról, igazságról és humanizmusról Scotus' Viator úrnak, ha még azt is figyelem­be veszi, hogy a magyar nemzeti kisebbség képviselői, amikor két és fél évig hiába vár­ták a kormány törvényjavaslatát, az 1928. év­ben beterjesztettek maguk egy törvényjavasla­tot az állampolgárságról, sőt. még a jelenlegi iskolaügyi miniszter ur, Dérer Iván dr. is — dicséretére legyen mondva — beterjesztett egy törvényjavaslatot, de ezek a javaslatok nem érték meg azt, hogy az illetékes bizottsá­gok egy év leforgása alatt komolyan foglal­koztak volna velük, vagy a miniszter urak reagáltak volna, reájuk. A végrehajtó hatalom tudja, hogy kit juttat a parlamentbe Mit mondana ahhoz a híres angol parlament, hogy a kormány a ház határozatának nem en­gedelmeskedik? Bizonnyal elsöpörné az ilyen kormányt a Ház egyhangú bizalmatlansági vo- tuma. Itt ilyenről szó sem lehet. Hiszen a végrehajtó hatalom tudja, hogy kiket juttat a parlamentbe s azután, megérteti minden ál­lamalkotó szavazattal, hogy a Ház határozatát hozó szavazatok közül csak a nemzeti kisebb­ségek tagjainak szavazatai komolyak, a töb­bieket. nem szabad komolyan venni, mert azok­nak egyenest a hozott határozattal ellentétes a kívánságuk. Tehát éljen a szabotáló kormány! Ha ez nem úgy volna, akkor bizonnyal ér­vényt szerzett volna már a parlament a ha­tározatának 8 nem engedte volna, hogy ilyen nyílt szembenállással jelentse ki a, végrehaj­tó hatalom a parlament feletti szupremá- ciáját. De a kormánynyilatkozat sem emlékszik meg arról, hogy az állampolgársági kérdést ren­dezni kívánja. Pedig hiába, mi magunkévá tesszük az uj Dérer javaslatot és be fogjuk azt nyújtani. Az ósszeférhefetlercségi bizottság s?em mi’kódik Jellemző a csehszlovák parlamentarizmus­ra az is, hogy van egy bizottsága, az össze­férhetetlenségi bizottság, amely még soha­sem ült össze érdemleges tárgyalásra. Pedig az alkotmányban van egy kerettörvény hatá­rain belül maradó rendelkezés az inkompati­bilitásról és a világ összes parlamentjei között a cseh­szlovák parlamentben ül a legtöbb inkom­munkánk mindenképpen arra irányul, hogy egy olyan atmoszféra jöjjön létre, amely kedvez a valódi béke megszülethetésének. Egyetlen ja­vaslatunkat som vették a kormány, illetve an­nak parlamentet pótló vak eszközei, a bizott­ságok, komoly tárgyalás, illetve elbírálás alá. Ez a tény azonban erősen rávilágít arra a mentalitásra, amely a szabadságot és az igaz­ságot, pláne, ha arról van szó, hogy abban a magyarok is részesednek, nem szívesen oszto­gatja. Az állampolgársági és nyugdijkérdés tör­vényhozási rendezése természetszerűen erős gondunkat kellett hogy alkossa, hiszen még Scotus Viator is az mondta a csehszlovák állam jubileumakor, hogy: embertelenség, amit e téren csinálnak. patibilis törvényhozó. Ez pedig az igazi népakarat megnyilvánulásának az akadá­lya. S ehhez a jellemrajzhoz már nem kell más, csak a választások tisztaságának a kérdése. Vesztegetés, választási terror, de alaposan burkolt formában, a titkos választói jog kö­penyegébe bújva, jelemzik itt a választáso­kat. A cseh agrárpárt osztogatja a kongruát, az állampolgárságot, a földet, az erdőt, a me­zőgazdasági szubvenciókat, mindezt azért, hogy a szavazatokat ezért az árért megvegye. Aki nem akar jól szavazni, arra az adót és a végrehajtót bocsátják rá. A eél: a nemzetállam s erre minden eszköz jö Mindezek pedig azért vannak úgy, ahogyan elmondottam, mert a főcél a cseh nemzetál­lam s ehhez asszimiláció, nyílt és burkolt erőszak kell, nem pedig népfenség, népaka­rat, parlamentarizmus, nem pedig a törvény- hozásnak, mint a népakarat leghatározottabb kifejezőjének a szupremáciája vagy legalább a három főkormányzati ág egyensúlya. A kor­mánynyilatkozat sem nem állítja, sem nem tagadja azt a törekvést. De könnyen elintéz­heti a feltevést. Adja be az alkotmányban ré­gen megígért törvényt, amely az erőszakos és a burkolt ravasz fondorlatos elnemzetleni- tést büntetendő cselekménynek deklarálja. A törvényhozás állapotának változtatását nem vette tervbe a múlt kormány és ezt az állás­pontot tartja az uj is. Visszaállítandó a bíráskodás erkótass nívója A bírói hatalom a maga pártatlanságában és függetlenségében a legerősebb alkotmány- biztosíték, a polgári jogok legfőbb védelme­zője, minden jogállamban. Itt erről szó sem lehet. Ha a jelenlegi kormány folytatni akarja mint mondja. — az eddigi kormányok mun­káját, akkor jogállamról, a bírói hatalom alkotmányt és polgári jogokat védő szere­péről álmodni sem lehet. Az alkotmány hiába parancsol bírói függet­lenséget, a magyar nemzeti párt biába fogja megújítani a múlt nemzetgyűlésen benyúj­tott törvényjavaslatát a bírói független­ségről, a bírói szervezetről, a bírósá­gok előtti nemzeti kisebbségi nyelv- használatot megsemmisítő rendelet hatályon kívül helyezését kérő javaslatát, hiába fogja magáévá tenni sőt megjavítva benyújtani a szociáldemokratáknak a bírák fizetésrendezé­sét elintéző törvényjavaslatát, a jelenlegi kormány folytatni fogja a régi kormány igazságügyi politikáját, amely nyíltan vagy burkoltan, tudatosan vagy öntudatlanul e téren is az elnemzetietlenitő politikát foly­tatta s amely politikának ezek a javasla­tok sehogysem illenek bele nemes törekvé­sébe. Miért késik a sziszfematizáció A szisztematizációs munkálatokat, a kor­mány —• azt mondja, siettetni fogja. Ez a munka már 1925 óta tart és 1930 küszöbén azt mondja a kormánynyilatkozat, hogy aie> A kormány nem engedelmeskedik a parlamentnek

Next

/
Thumbnails
Contents