Prágai Magyar Hirlap, 1929. december (8. évfolyam, 274-296 / 2199-2221. szám)
1929-12-21 / 291. (2216.) szám
Jlp trai iiáRKnk 12 oídal *VA /Mit l|!gggj!§^ ^ V,H- ívf‘ 291 ■ (2216) szám t SlSRlbat 1929 december 21 •imftVAKHlRbM) Előfizetési ár: évente 300, félévre 15Q negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. Egye* szám ára 1*20 Ke A szlovenszköi és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztőt politikai napilapja Felelős szerkesztői D2URÁNY1 LÁSZLÓ ' FORGÁCH GÍZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. —Telefon; 34184.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha Törköly képviselő hatalmas beszédében sorolta föE a kormányexpozé hiányait Hit kell tennie a kormánynak a parlamentarizmus, a bíráskodás védelmére? — Miért vajúdik a szísztematízáció ? Az ul e!n5k: Senes vagy nem Benes? — Az ügyvédi kamara autonómiája késik — Nincs kulturális projisn - A gazdasági válság okai $ orvoslásának módszerei Prága, d-eoember 20. Jelentettük tegnapi számainkban, hogy a kormánynyilatkozat fölötti képviselőházi vitában tegnap Törköly József nemzetgyűlési képviselő, a magyar nemzeti párt országos elnöke, hatalmas beszédben fejtette ki a magyar nemzeti párt j álláspontját az uj kormányrezsimmel szemben. A beszédet jelentőségére való tekintettel az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük: A kormánynyialtkozat erősen kifejezi azt a tényt, hogy a köztársaság kormányzását most egy olyan kormány vette a kezébe, amelytől nincs mit várni, mert ez a kormány a tehetetlenség jegyében született és rövid élet után a tehetetlenség miatt fog meghalni. A koalíciós pártok házassága, Benes-pártI rokonsággal tetézve A polgári pártoknak a marxista pártokkal való házassága már maga egy abnormitás és ha ahhoz a házassághoz még hozzáadják Be- nos*. és pártját, mint rokonokat, akkor tisztában van és lehet mindenki azzal, hogy ezeknek a heterogén elemeknek együttmü- i ködésétől jót várni alig lehet. A cél, amely ezt a kormányt létrehozta, „a weiter vurs- teln“ mindaddig, mig a respublika legfontosabb kérdése el nem dől: ki legyen a köztársaság jelenlegi elnökének távozása után az uj elnök? Benes vagy nem Benes? Az a közismert szeretet, amelyet a csehszlovák agrárpárt táplál Benessel szemben, a Kramár és Stribrny pártjainak a lelkesedése azért a gondolatért, hogy Benes államfő legyen, mind kellemetlen koefficiensek a kérdés megoldásánál. Arra megy tehát a játék, hogy ezeket a kellemetlen koefficienseket jelentőségükben erősen csökkentsék, hogy végre valahogy, akár egy súlyos milliókkal megterhelt uj választás eredménye után felharsanjon a „hallali“ az egész nép, az ösz- Bzes népek, az nemzeti állam türelmetlen és már vissza nem tartható lelkes követelése: jöjjön már az a Benes, az egyedül üdvözítő Benes. A nép, az istenadta nép pedig, ha még tud egy cseppet is gondolkodni, azt mondja: és ezért tartunk mi parlamentet? és ezért fizetünk mi az utolsó életerőnket is megtámadó mértékben adót? A régi tervek és feladatok megoldása A kormánynyilatkozat munkaprogramjának céljául a régebbi kormányok által kitűzött de be nem fejezett feladatok megoldását tűzte ki. Nézzük, hogy a mai jogi és ténybeli állás mellett mit jelenthet ez? A csehszlovák parlamentarizmus élő negá- ciója az igazi parlamentarizmusnak és a legbiztosabb módszer arra, hogy a népakarat semmiképpen se érvényesülhessen. A parlament csak nagy gyermekek kedves játékszere. A demokratikus önkényuralom fő mozgatójának, a végrehajtó hatalomnak a vak eszköze. A törvényhozás jelentőségének teljes lejáratás^,. A miniszteri felelőtlenség gyakorlati megteremtője. A pártabszolutizmus legfőbb irányítójának, az oszmicskának — most ngyan még nem tudjuk, hogy milyen nevet fog j kapni — az alázatos szolgája. Belesülyesztet- ték az egéez parlamenti akaraterőt a csekély tagszámú bizottságokba, ahol úgyszólván mind, a jó előre elintézett akaratok döntenék, illetve .engedelmeskednek. Azután pedig: beszélhetsz jó vitéz, lehet olyan igazságod, mint a mi Urunk Jézus Krisztusunknak, senki se hallgat reád, mert a bizottságokban j már „elvégeztetett4*. Ugyan mit mondanának az angol politikusok ahhoz a tényhez, hogy egy törvényhozónak a parlamentben elmondott beszédére a miniszterek sohasem felelnek! A magyar javaslatok sorsa az elhallgatás A parlamentet jelentő híres bizottságok erősen kormányozható bizottságok, ahol az egyes képviselők és szenátorok által benyújtott törvényjavaslatok mindig hidegre tétetnek. Hiába jó, hiába szükséges az a törvényjavaslat, hiába akar az a miniszterek kötelességmulasztása folytán előállott 10—12 éves jogi hiányokon és embertelenségeken segíteni, — ném lehet! Még 1925-ben adtunk be, mi, magyar nemzeti párti törvényhozók egy javasatot a nyugdíjasok érdekében, akik azért veszítették el nyugdíjigényüket, hogy a csak cseh nyelven megjelent törvényben előirt hat hónap alatt szolgálaítételre nem jelentkeztek. A cseh nyelvű hivatalos lapban történő kihirdetésről és a törvény rendelkezéseiről a szegény magyar elbocsátott tisztviselőknek tudomásuk nem volt, hisz- n a csehszlovák nyelvet nem értették, magyarul pedig a törvény kihirdetése nem jelent, meg és így fogalmaik sem lehetett és nem is volt arról, hogy terhűkre jogvesztő prekluziv határidő lett Idtüzve. így sok magyar tisztviselő, aki 30—36 évet szolgált, egyszerűen elveszítette a sok évi fáradságos munkájának megérdemelt gyümölcsét, a nyugdijat és földönfutó koldussá vált máról holnapra. Malik ur hallgat A kegyetlen törvény szigorú és jogfosztó, méltatlan intézkedését kívántuk a törvényhozásnak a méltányosságot életrehivó kegyelmi tényével a javasolt törvény megalkotásával re- paráltatnl A javaslatot a kezdeményező bizottság még 1925-ben a népjóléti bizottsághoz utalta, amely azt Malik képviselőnek osztotta ki, mint előadónak, akit bizonnyal eredményes elfoglatsága annyira igénybevett, hogy a magyar nemzeti párt kétszeri megsürgetése ellenére, amellyel a képviselőház elnökénél kopogtatott, az 1929 szeptember havában bekövetkezett házftl iszlatásig nem jutott ideje a törvényjavaslatra vonatkozó előadói jelentés elkészítésére. A képviselő urnák a nevét jónak láttam megemlíteni azért, hogy beszédemből megtudják a szegény nyomorgó nyugdíjasok, hogy lőnek a nevét kell mindennapi imájukba belefoglalnil De nemcsak egy törvényjavaslatunk járt így. Ott van a bírói szervezetről, azután a bírói függetlenségről, az egyesületi jogról, a nép- számlálásról és az állampolgárságról szóló törvényjavaslatunk. Ezek nagy része azért lett benyújtva, mert a végrehajtó hatalom negligálta az alkotmány rendelkezéseit ób azokat a törvényjavaslatokat, amelyek hivatva vannak a nemzeti jogok, a polgári jogok 8 a nemzeti szabadság és igazság védelmére s amelyek megalkotását az alkotmány írja elő, egyáltalán nem kívánta a törvényhozás elé terjeszteni. £edig ezek a megalakotandó törvényeik mindenki részére alkotmánybiztositékot kell hogy képezzenek. Mi ezekkel azt is dokumentálni akartuk, hogy mi nem merülünk ki a jogos panaszok felsorolásában, de dolgozunk, és alkotó Hátha még azt tudta volna Scotus Viator, hogy valamint a képviselőház. úgy a szenátus még 1926-ban hozott külön-külön egy határozatot, amely előírja, hogy a kormány rövidesen tartozik egy a modern államjógnak megfelelő állampolgársági törvényt a törvényhozás elé terjeszteni s hogy ekkor az unifikációs minisztériumban már készen volt a törvényjavaslat s hogy 1929 szeptemberéig, amikor a nemzetgyűlést feloszlatták, ez a törvényjavaslat nem került a Ház elé, mert a kormány egyszerűen szabotál! a nemzet- gyűlés határozatát. Milyen nézete lehet ezek után az itt uralkodó szabadságról, igazságról és humanizmusról Scotus' Viator úrnak, ha még azt is figyelembe veszi, hogy a magyar nemzeti kisebbség képviselői, amikor két és fél évig hiába várták a kormány törvényjavaslatát, az 1928. évben beterjesztettek maguk egy törvényjavaslatot az állampolgárságról, sőt. még a jelenlegi iskolaügyi miniszter ur, Dérer Iván dr. is — dicséretére legyen mondva — beterjesztett egy törvényjavaslatot, de ezek a javaslatok nem érték meg azt, hogy az illetékes bizottságok egy év leforgása alatt komolyan foglalkoztak volna velük, vagy a miniszter urak reagáltak volna, reájuk. A végrehajtó hatalom tudja, hogy kit juttat a parlamentbe Mit mondana ahhoz a híres angol parlament, hogy a kormány a ház határozatának nem engedelmeskedik? Bizonnyal elsöpörné az ilyen kormányt a Ház egyhangú bizalmatlansági vo- tuma. Itt ilyenről szó sem lehet. Hiszen a végrehajtó hatalom tudja, hogy kiket juttat a parlamentbe s azután, megérteti minden államalkotó szavazattal, hogy a Ház határozatát hozó szavazatok közül csak a nemzeti kisebbségek tagjainak szavazatai komolyak, a többieket. nem szabad komolyan venni, mert azoknak egyenest a hozott határozattal ellentétes a kívánságuk. Tehát éljen a szabotáló kormány! Ha ez nem úgy volna, akkor bizonnyal érvényt szerzett volna már a parlament a határozatának 8 nem engedte volna, hogy ilyen nyílt szembenállással jelentse ki a, végrehajtó hatalom a parlament feletti szupremá- ciáját. De a kormánynyilatkozat sem emlékszik meg arról, hogy az állampolgársági kérdést rendezni kívánja. Pedig hiába, mi magunkévá tesszük az uj Dérer javaslatot és be fogjuk azt nyújtani. Az ósszeférhefetlercségi bizottság s?em mi’kódik Jellemző a csehszlovák parlamentarizmusra az is, hogy van egy bizottsága, az összeférhetetlenségi bizottság, amely még sohasem ült össze érdemleges tárgyalásra. Pedig az alkotmányban van egy kerettörvény határain belül maradó rendelkezés az inkompatibilitásról és a világ összes parlamentjei között a csehszlovák parlamentben ül a legtöbb inkommunkánk mindenképpen arra irányul, hogy egy olyan atmoszféra jöjjön létre, amely kedvez a valódi béke megszülethetésének. Egyetlen javaslatunkat som vették a kormány, illetve annak parlamentet pótló vak eszközei, a bizottságok, komoly tárgyalás, illetve elbírálás alá. Ez a tény azonban erősen rávilágít arra a mentalitásra, amely a szabadságot és az igazságot, pláne, ha arról van szó, hogy abban a magyarok is részesednek, nem szívesen osztogatja. Az állampolgársági és nyugdijkérdés törvényhozási rendezése természetszerűen erős gondunkat kellett hogy alkossa, hiszen még Scotus Viator is az mondta a csehszlovák állam jubileumakor, hogy: embertelenség, amit e téren csinálnak. patibilis törvényhozó. Ez pedig az igazi népakarat megnyilvánulásának az akadálya. S ehhez a jellemrajzhoz már nem kell más, csak a választások tisztaságának a kérdése. Vesztegetés, választási terror, de alaposan burkolt formában, a titkos választói jog köpenyegébe bújva, jelemzik itt a választásokat. A cseh agrárpárt osztogatja a kongruát, az állampolgárságot, a földet, az erdőt, a mezőgazdasági szubvenciókat, mindezt azért, hogy a szavazatokat ezért az árért megvegye. Aki nem akar jól szavazni, arra az adót és a végrehajtót bocsátják rá. A eél: a nemzetállam s erre minden eszköz jö Mindezek pedig azért vannak úgy, ahogyan elmondottam, mert a főcél a cseh nemzetállam s ehhez asszimiláció, nyílt és burkolt erőszak kell, nem pedig népfenség, népakarat, parlamentarizmus, nem pedig a törvény- hozásnak, mint a népakarat leghatározottabb kifejezőjének a szupremáciája vagy legalább a három főkormányzati ág egyensúlya. A kormánynyilatkozat sem nem állítja, sem nem tagadja azt a törekvést. De könnyen elintézheti a feltevést. Adja be az alkotmányban régen megígért törvényt, amely az erőszakos és a burkolt ravasz fondorlatos elnemzetleni- tést büntetendő cselekménynek deklarálja. A törvényhozás állapotának változtatását nem vette tervbe a múlt kormány és ezt az álláspontot tartja az uj is. Visszaállítandó a bíráskodás erkótass nívója A bírói hatalom a maga pártatlanságában és függetlenségében a legerősebb alkotmány- biztosíték, a polgári jogok legfőbb védelmezője, minden jogállamban. Itt erről szó sem lehet. Ha a jelenlegi kormány folytatni akarja mint mondja. — az eddigi kormányok munkáját, akkor jogállamról, a bírói hatalom alkotmányt és polgári jogokat védő szerepéről álmodni sem lehet. Az alkotmány hiába parancsol bírói függetlenséget, a magyar nemzeti párt biába fogja megújítani a múlt nemzetgyűlésen benyújtott törvényjavaslatát a bírói függetlenségről, a bírói szervezetről, a bíróságok előtti nemzeti kisebbségi nyelv- használatot megsemmisítő rendelet hatályon kívül helyezését kérő javaslatát, hiába fogja magáévá tenni sőt megjavítva benyújtani a szociáldemokratáknak a bírák fizetésrendezését elintéző törvényjavaslatát, a jelenlegi kormány folytatni fogja a régi kormány igazságügyi politikáját, amely nyíltan vagy burkoltan, tudatosan vagy öntudatlanul e téren is az elnemzetietlenitő politikát folytatta s amely politikának ezek a javaslatok sehogysem illenek bele nemes törekvésébe. Miért késik a sziszfematizáció A szisztematizációs munkálatokat, a kormány —• azt mondja, siettetni fogja. Ez a munka már 1925 óta tart és 1930 küszöbén azt mondja a kormánynyilatkozat, hogy aie> A kormány nem engedelmeskedik a parlamentnek
