Prágai Magyar Hirlap, 1929. december (8. évfolyam, 274-296 / 2199-2221. szám)

1929-12-01 / 274. (2199.) szám

14 *H8^-MA<SBAJbTm*Ka? 1929 deMsnber 1, £zmHÁz&öry&'Kuhm%A A beszéíöíitm csodája Irta : Sándor Dezső L A .hangos híradó Mussolini beszél... Élmény hallani a kor egyik legérdekesebb politikai egyéniségét Még nagyobb élmény, hogy egy pesti, kör­ött mozi nézőterén ülök és ott látom és hallom életszerűen ezt a képet Beszélő film-hiradó. Róma, az ueca zaja zug, ünneplő, felvonuló tömeg zsivaja. A filmfelvevő gép szeme, mint­ha az én szemem volna. A hangfelvevő szalag mintha az én fülem volna. A szemem végigfut a tömeg zsúfolt feketeségén, a fülem hallja a várakozó tömeg különös, zavaros, melódikus zsivaját Mintha Reinhardt rendezte nagy tö­megjeiénél volna, olyan ez az életből vett kép. Aztán egy palotán fal fel a szemem, a ha­talmas, márványos erkélyig. Egy pillanatra csendesebb lett a tömeg. Hirtelen pillantást vetek a tömegre, ezrek rajongó tekintete sze­gező dik az erkély felé, egy pillanat csend, szélesvállu fekete férfi jelenik meg az erké­lyen, nagy kísérettel, a fülem hallja az eget­verő ewivái, a szemem látja a lengő kalapok ezreit, aztán — mintha csodálatos nagyitőt emelnék a szememhez, — közeledik hozzám az erkély. Premierplan. Közeledik hozzám ez a szélesvállu, fekete férfi, Mussolini, kemény tekintetű, kifeszitett mellű, gőgös, kemény, fekete férfi, fekete ruha, fekete ing, fekete szemek, sötét tekintet, — hallom, amint csen­desedik a zsivaj, hallom, amint a kiséret tag­jai összesúgnak, látom, amint Mussolini fa­siszta-módon felemeli a karját, hallom még­egyszer feltörni a tömegből: „Ewiva Musso­lini!44... „Ewiva Italia!".'.. aztán hirtelen csend, egy pillanatig kattog a mozigép, a nagy figyelő különös csendben, aztán meg­mozdul Mussolini ajka s megszólal Mussolini hangja,.. Vannak nagy pillanatok az ember életé­ben. A csodák erodálásának pillanata. Amikor először hallgattam fonográfot. Először voltam moziban. Először hallgattam rádiót Ilyen nagy pillanat volt ez is, amikor elő­ször hallottam hangos híradót. Több volt a számomra, mint a beszélő film. Mert a fil­mek, a Singsing Fool, vagy az Ábris rózsája, tetszettek, megkaptak, de játék volt csupán. De itt az igazi Mussolini gesztikulál, az iga­zi Mussolini beszél előttem, s beszél 100 év múlva s 1000 év múlva azok előtt, akket ér­dekelni fog akkor is egy kor érdekes egyéni­sége. Nem hideg kőbe faragva, nem romanti­kusan idealizált portrén, hanem megörökített élő mozdulattal, élő hanggal, ügy ahogy a kortársak látták egy-egy pillanatban, úgy fogják látni és hallani száz év múlva és ezer év múlva a Briandok és Apponyik szónoki erejét, az Elisabeth Bergnerek és Bajor Gizik, a Pirandellok és a Bemard Shawok hangját és művészetét, a Lindberghek és Eckenerek érdekes egyéniségét, a Jeritzák és a Saljapi- nok vagy a donkozák kórusok hangját és mű­vészetét ... S ezekbe a „hangos híradókba" belesürusödik ennek az egész kornak a szer­ves élete, amelyet eddig újságok és történelmi munkák és freskók és szobrok mindig csak koros egyoldalúsággal tudtak megmutatni. A kor számára a hírszolgáltatás — a jö­vendő számára pedig a történelem-csinálás egészén uj irányt fog venni. II. A beszélő film Rám a hangos híradó nagyobb hatással volt, mint a beszélő film. Részben, mert egysze­rűbb, igénytelenebb s ezért jobban megköze­líti a tökéletességet, mint a beszélő film, amely minden sikere dacára még sok átala­kuláson fog keresztülmenni. Akik még nem látták a beszélő filmet, azok azt képzelik, hogy a beszélő film olyasmi, mint a színház. Azzal a különbséggel, hogy nem a színpad merev kereteihez kötött élő személyek beszélnek, hanem vetített szemé­lyek hangját, beszélgetését hallani. A Singing Fool tudomásom szerint a leg­sikerültebb az eddigi beszélő filmek közül. Ebben a mintegy másfélórás darabban alig van 6—8 percnél több beszélgető részlet. S tulajdonképpen ezek a részletek a leggyen­gébbek a filmben, majdnem úgy is mondha­tom, hogy csak ezek a részletek a gyengék, hangnak ugyanis kevés óletteljes színe van n még nem oldották meg a hang forrásának problémáját. Ha valaki beszól egy szoba aj­taján a szoba másik végében álló személyhez s az válaszol, a két távoli forrásból elinduló hang egy helyről jön. A mulatóhelyen az elő­adó hangja s a tapsnak a zaja ugyanonnan jön » az ember érzi a helyzet irrealitását. A rádió­ban is megfigyelhettük, hogy a nők hangja legtöbb esetben rosszul érvényesül. Betty Bronson a Singing Foolban bájos fiatal leány, a hangja azonban fabang, illuziót-rontó. A Singing Fool sikerének titka abban van, hogy a nőma filmnek a beszélő filmnek sze­rencsés keveréke. A legnagyobb része néma film, eléggé sok s eléggé szerencsésen szüve­gezett fel Írásokkal. Egy mulató szerény pin­cérének az életét mutatja be, add azonban a sör felszolgálásán kívül énekelni is szokott a mulatóban, sőt a müsorszémainak legnagyobb részét sajátmaga komponálja. Melegszívű, jő fiú s beleszeret egy hideg szőke szépségbe, egy olcsó kabaréénekesnőbe, aki lenézi őt, lenézi a szerelmét. A drámai feszültség meg­van már az első jelenetekben. Eddig igen rövid beszélgetés folyt. A pesti moziban tömören vetítik magyar nyelven, hogy mit beszélgetnek angolul. Aztán jön az énekes szám. A pincér (Ai Jol­son játsza), kiáll a mulató parkettjére s éne­kel. Egy dalt, ami a szerelmét dalolja. A hi­deg, szőke szépség fintorral hallgatja, de a társaságban egy híres varieté-igazgató ül, akinek feltűnik a pincér-énekes tehetsége, leszerződteti s A1 Jolson karriért csinál. Uj élet, nagy sikerek, pénz s az imádott nő a felesége lesz. A drámai feszültség nem szű­nik akkor sem, amikor kisfiúk születik, a Souny Boy. A1 Jolson hozzá írja uj dalát, a Sonny Boyt, amelyből világsláger lesz. Előadás után az otthon melegét egyedül ez a gyerek jelenti számára. A gyerek álmatlanul várja atyját s kérleli, énekelje el neki a Son­ny Boy-t. Az ölébe veszi a kis feketeszemü gyereket, egy bájos hangos jelenet, párbeszéd az apa és fia között, aztán a Sonnv Boyt énekli. S itt van a hangos film nagy plusza. A1 Jol- sonnak, a nagy színésznek a teljesítményén kívül, A1 Jolsont az előadó művészt is meg­ismeri a néző s egy felejthetetlenül bűbájos dalt Aztán telik az idő, a mindig fenyegető sza­kítás bekövetkezik. A szőke hideg szépség el­hagyja a férjét, s magával viszi a gyermeket is. A kettős csapás lelkileg teljesen megza­varja a szerencsétlen énekest, otthagyja a szerződést, lemond a karrierről, elzüllik va­lósággal, míg újra fel nem kutatják, míg nem kényszerítik, hogy a sikerek légkörében ke­ressen vigasztalást — Igen, fogok még énekelni: a Sonny Boyt fogom énekelni. És este megjelenik a színházban, a régi kol­légák körülrajongják, boldogan üdvözlik s ö újra megtalálja régi egyensúlyát. Éppen a maszkirozásboz fog, amikor telefonon hívják az egyik szanatóriumba. A fia, a Sonny Boy fekszik, súlyos betegen. Rohan a szanatóriumba. Fehér szoba, fe­hér ágy, benne lázpirosan a kis feketeszemü gyerek, az ágy mellett fehér köpenyű, fásult arcú orvosok s az ablak mellett könnyezőn a hideg, szőke, fehér asszony... Odaül a gyerek ágya szélére. Megszólal lágy hangon: „Sonny Boy... my Sonny Boy..." a könnyek végig folynak az arcán. A gyerek felemeli a fejét s csillogó szemek­kel kéri, papa, énekeld el mégegyszer nekem a Sonny Boyt... Az orvosok intenek, szabad. Kiemeli gyengéden az ágyból a gyermeket, leül vele, ölébe veszi s csendesen énekelni kezd... Sonny Boy... Az ember hajlamos arra, hogy azt mondja, hogy giccs. Nem fontos, szép és megható ez a jelenet A gyerek elalszik, visszaemelik az ágyba, A1 Jolson mégegyszer rátekint, aztán elin­dul ... A folyosón lassan-lassan távolodik az alakja... Egyszerre az egyik orvos odalép a sápadtan fekvő gyermekhez, hirtelen kezébe veszi a pulzusát s leejti a gyermek kezét Egy fehér kendővel betakarják a gyerek fejét Egy pillanat csend. Az anya kisirt szemek­kel fordul az ágy felé, meglátja a letakart arcú kisfiút, egy megrázó sikoly hallatszik, a folyosó végéről visszafut az apa... Némán állják körül a halott gyermeket. Félóra múlva ott áll a színházban, melynek közönsége zsibongva várja az előadás kezde­tét. „A kisfiam halottas ágyától jövök, igaz­gató ur, — mondja a művész, — én most kép­telen vagyok énekelni." Az igazgató kényszeríti őt, muszáj. Amint festi magát, a könnye elmázolja a festéket. Kiáll a pódiumra. Kimondhatatlan szomorú­ságot érez, pedig dübörgő taps fogadja. Megáll s a zene a háttérből a Kacagj Bajazzo! áriáját variálja. S elénekli a Sonny Boyt Elzokogja. Megint azt gondolja magában az ember, hogy micsoda giccs! 8 közben fejfájditóan potyognak az em­ber könnyei, nem lehet magát kivonni az em­bernek a rendkívüli hatás alól. Amikor világos lesz, csupa kisirt szemű nő és könnyező férfi. S a kitóduló emberek a Sonny Boyt dúdolják. S a Singing Fool-t már több, mint kétszáz- szőr adták Budapesten. Rezümé: a beszélő filmnek nem lehet útját állni. Kiegészülése, tökéletesedése a néma filmnek, tehát annak jövőjét veszélyezteti. A színház megint más valami. Ha művészi színház, akkor még mindig sokkal több, mint a mozi. Akár hangos, akár néma ... Csehszlovákín egyetlen szépirodalmi képes hetilapja a Képes Hét Könyvhét Losoncon Felhívás az ipolymenli magyarsághoz A loaoitei magyar társadalmi egyesületek a december 8—15. orsaágos Könyvhéttel kapcsolat­ban december 8., vasárnap d. e. 11 órakor matinét rendeznek a Vigadóban, amelynek eélja tágabb körben megismertetni a szlovenszkói magyar irodal­mat és érdeklődést kelteni a közönségben a mi sajátos knltnrértékeink iránt. Testvérek! Mutas­suk meg. hogy megbecsüljük, szeretjük a mi kultú­ránkat, mert irodalom, művészet csak a* * értékelés és szeretet légkörében tud felvirágoznt és nagy-, gyá fejlődni. Jelenjünk meg valamennyien kivétel nélkül! A programon a következő számok szere­pelnek: Ssvatkó Pál írónak, a Képes Hét szer­kesztőjének előadása a szlovenszkói magyar iroda­lomról, Győry Dezső költő saját költeményeiből ad elő, az Tván-szintársnlat egyik művészének és Tarjányi Lenke, losonci urileány szavalata, a lo­sonci Zenekor tagjainak zongoratriőja és a Magyar Dalegylet férfikarának énekszáma. Belépődíj nincs. Adományokat a rendezés költségeinek fedezésére és a könyvterjesztés céljaira köszönettel fogadunk. — Az előkészítő bizottság. o Kiss Ferenc Érsekújvárod. (Saját tudósítónk­tól.) Rózsahegyi és Csontos után Kiss Ferenc vendégszerepelt péntek este a Süt a napban. Az érdeklődés a szokottnál kisebb volt, a darab és az előadás sikere felülmúlta azonban az eddigieket. Az előadás középpontjában persze Kiss Ferenc állott. Alig képzelhető, hogy Sámson Mihály szere­pét valaki őszintébb, mélyeb, elhitetőbb művészet­tel játezhatná, mint ahogy. Kies Ferenc játszotta. Nyilitezini tapsok egész sokában adott a közönség derűs elragadtatásának kifejezést Jobb kritikát nem mondhatunk Mihályi Liáról, mint azt, hogy méltó partnere volt Kiss Ferencnek. A rászabott szerepben ismét visszaszerezte a közönség rokon- szemvét, amelyet nem neki való szerepekben csak­nem elveszi tett. Az előadás minden részletében jónak mondható. Kabos tiszteletese nemes egysze­rűségével hatott, Kovács Árpád cágányi kábinett- alakitás volt. Nyiltszini tagokkal jutalmazták. Bí­ró Biteké pompás figurája. Takács Gitta rokonszen­ves parasztmenyecskéje, Hajdú Juha poetáskisasz- szonya, Szarvassy György forgalmistája, Réti Man­ci tanítónője, Maár János öreg parasztja kifogásta­lanul egészítette ki a jól működő együttest Kü­lön kell megemlékezni Földen Dezső nagyszerű alakításáról. A sraezónban először lépett a® érsek- újvári színpadra, amelyen múlt évben w nagy si­kereket aratott. A kedves szerep minden humorát, minden költőt szépségét maradéktalanul kihozta. Ez volt az érseknjvári eaezónnak efltaő hibátlan előadása. (*) Jakoby J. kiállítása Kassán. Kársát szer­kesztőségünk írja: Egy huszonhat éves fiatalem­ber mondja el a kiállítás ötven képnyi anyagában művészi hitét. Mondanivalója, naiv, okos, fölényéé, cdnÉkus, fintor, lázadó gesztus, de őszinte, illető­leg mindig őszintének Mtt. A képek modorban, szkubeca, formában, státusban, felfogásban lehetné­nek ötven különböző festő műved, annyira idege­nek egymástól ée semmi külső rokonságuk, csak belső rokonság, legbelűflről jött kapcsodat van Ja koby képei között. Nem a forrna zárt egysége, a stílus konzekvensen s mesterségesen kihangsúlyo­zott modor jellemzője, & színek harmóniája, ha­nem a gondolat ritmusa köti össze a festő képeit. Huszonhat éves: önmagát keresi. Az „Ész“ kere­sés, a- stnüus keresés, Jakobynál nem lekicsdnylendő hiba, hanem a tehetséges fejlődés természetszerű kísérője. (Osafc az akadémiai festők és a halottak nem keresik önmagukat, ők már végleg befutot­tak.) Jakoby néha egy routiuAer eesetkezeJéeével. hallatlan körűnyedséggel, (Lásd: Női portré) feje­zi ki mondanivalóját, néha mintha dadogna, né­hány naiv vonal, kedves és buta szinecske, & pri­mitívek modorában (lásd: önarckép) ami talán ugyanez a formoJkészség és roufeinos tudás, csak a hangnem különböző. Nagy női aktja, érett és kész kompozíció, a forrna ée vonal szigorúan zárt har­móniájában, a színek, — vörös ée kék-stlLusos és erős kihangsuly ozásával, „önarcképe" némileg Rou&soi utánértés, de drága é® gyermekien őszin­te. Egy Chagalos „Zsidó fej“ a kiállítás legerősebb képe, remek egyszerűségében is megdöbbentően kifejező. „Csendélet" cimü kompozíciója ée a „Bar" című önarcképe szán ée vonal ritmusukban teljeeek és merész kompozíció}u egységükben lezárt kife­jezői Jakoby induló stílusának. (*) Egy Lón Chaney-vicc. Lón Qhaney-n nemrég vakbédopenácdót hajtottak végre. A művész már néhány hétig üdült messze a szanatóriumtól, mikor újra erőt vett rajta a betegség. Az operációt meg kellett iáméteini. Fölépülése után Lón Ohaneyi aki ezükezavu ember, csak ennyit mondott: Az egész arra az emberre emlékeztet, aki le akarta vágni kutyájának a farkát és hogy ne fájjon annyira, .minden nap csak néhány centimétert vágott le belőle. (*) Gerhart Hauptmann Bécshen. Gerhart Haupt maim Spuk cámü darabját & Burgszinház mutatja be legközelebb. A darabból már megkezdődtek a próbák, amelyekre Gerhart Hauptmamn Bécsbe ér­kezett. Gerhart Hauiptmannt igen sok újságíró várta a vonatnál. A nagy német költő néhány szót mondott: — Most négy hétig Berlinben voltam, ahol nagyon radikális diétát kellett tartanom. A kúra nagyszeriien sikerült. Kitünően érzem magam és fel vagyok fegyverkezve minden izgalommal szemben, amelyek elkerülhetetlenek egy uj darab premierje előtt. — Most egy nagy regényen dol­gozom, amelynek cime: Das Ruch dér Leidenschaft. Terjedelemre is nagy, körülbelül 500 oldal. Évek óta dolgozom rajta, már eddig is többször átdol­goztam1 a regény szóén árúim át. Mos t azonban úgy gondolom, hogy több váftowtatáena nincs szükség. Gazdag tartalommal idtuik meg minden csütörtökön y S, P. «B0|2S I Sürgöny: Charj-eurs PráJ. Telefon }4.%l &UTETIA-N ASSIli A francia oégycsavarú-zyorsgöző* Bordeaux — Buenos Aires IS nap alaü Bordeanx — Rio de Janeiro 11 nap alatt Egyenes összeköttetés Brazília, Argentína, Paraguay, ürnjrnny felé Hamburg, !.« Havre. Ea Pellice és Bordeaux — bél * francia gSzhajáíérsaság posta-gyorsgőzőscvel. 6—S indulás havonta. s Megbízható, jryors, átszállás nélküli szállítás, mintaszerű kiszol­gálás, olsorendü francia konybaborral. Utazásra vonatkozó felvilágosítást díjmentesen ad Chairgewrs Réurtts Prága II, Lützowova 38­— Nyolc-tíz napig maradok most Bé’Criren, ahol részt akarok venni, a darabom, első próbáim, hogy a főrendező rendelkezéseit kiesé átrevidcáliam. Én ugyan nagyon bízom Hans Brahm-ban, de szüksé­gesnek tartóim, hogy az első próbákon magam Í9 megtegyem észrevételeimet. (•) Sztárgázsik Berlinben. A két legmagasabb felléptidijas színész Berlinben Elisabeih Bergner és Richard Tauber, az operaénekes, aki operett- színpadon lép fel utóbbi időben. Tauber esténként 700 dollárt kap. Bergner, aki most a Különös köz­játék női főszerepét játssz;!, 800 márkát kap minden este, de ehhez járul még százalékos részesedése, melyet a eainház bruttó jövedelme után kap, a fel­lépti dij easél együtt 2500 és 3000 márka között van. Bohnen, a világhírű énekes, a MetropoEta* tagja ezzel szemben „csak" 1700 márkát kap minden este. Fritei Maseary 1500 márkája körül-' belül 300 márkával több, mint férjének fellépti- dija. Szegény berlini sztárok, akik aztán még P*t- lenbergnél is kevesebbet keresnek. (*) Az Ember tragédiája filmen. Budapestről jelentik: Néhány nappal ezelőtt Budapestre érke­zett Thea von Harbou, a viűághiró Írónő, férjének,' Frite Lángnak, a „Hold asszonya" és több nagy film rendezőjének társaságában és komoly tárgya­lásokat folytat Budapesten, hogy a* Ember tra­gédiáját megfilmesítsék. Fritz Lángnak és Thea von Harbounak ex már régi titkos vágya és azért leplezték is budapesti látogatásuknak tulajdonkép­peni célját. Már tőbbdzben meg akarták valósítani szándékukat, de mindannyiszor különböző akadá­lyok jöttek közbe, hogy a terv mindig csak terv maradt. Most végre komoly stádiumhoz jutóit, mert a két zseniális ember meg akarja alkotni • világ egyik legmonumentábsabb filmjét, «z Em­ber tragédiáját. Mint értesülünk, a tárgyalások már a befejezéshez közelednek ée amennyáSdr a megfilmesítés nem útközük vakarni akadályba: és mindenütt megkapja azt az erkölcsi támogatást amelyre Fritz Lángnak szüksége van, úgy a közei jövőben Madách halhatatlan müve is látható le** filmen. A főszereplők még nincsenek kiszemelve, csupán onnnyi szivárgott ki, hogy a Lucifert Co»- rád Veidt-ted akarják eljátsaatni. Egyelőre még nem dőlt el, hogy az Ember tragédiája hangos, vagy néma film lesz-e. (•) Angol színészek vendégjátéka Béesben. Bács­bői jelentik: Az az angol Stagione, amely nagy si­kerrel vendégszerepeit Párásban és “Berlinben, de-' oember 11-től 13-ig a bécsi Raknnnd-Theaterben is fel fog lépni. A másik oldatról cimü angol da­rabot adják elő. (*) A legidősebb hollywoodi statiszta. A legfiata­labb hollywoodi statisztát nem lehet megállapítani, mivel már többször előfordult, hogy újjászületett o&eosemőkei azon frissiben szerep ehettek & filmem. Annál határozottabban lehet azonban megállapí­tani, ki a legidősebb fiilmstatíezta, az amerikai filmvárosba®. Neve „Old Scout" Taylor és 101 éves. T,egujabb „szerepét" bawrence Tibbet, a hí­res opera-sztár éneklő és beszélő filmjében kapta. Taylor azelőtt katona volt, de most már 20 éve, mint fÜTnetatiszta kér éri kenyerét. A POZSONY! MOZIK MŰSORA: November 29—december 2-ig: Redoute: Egy császárné játékszerei. (Lil Da- gover.) Átlón: A koronázatlan királynő. (Várkonyi M„ C. Griffith.) Tátra: Ai én szivem egy jazz-band. (Lia Mara ) A KASSAI KORZÓ-MOZGÓ MŰSORA: Szombat, vasárnap, nov. 30. dec. 1.: Fair bank .ju­nior szuperfilmje: A halálkanyar. Dráma 10 felvonásban. A KASSAI FÓRUM-MOZGÓ HETI MŰSORA Vasárnap: A hold asszonya. — Le Blue Saraían koncertje. AZ IVÁN SZINTABSULAT MŰSORA RIMASZOMBATBAN Vasárnap d. ti.: Szökik a- asszony. este: Diákseerelem. — Bucsuclőadás. LOSONCON: Kedd: Három a kislány. — Megnyitó. Szerda: Szibéria. —• Szinmü-újdonság. Csütörtök: Szibéria. Péntek: Volga bar. — Énekes, táncos vígjáték be. mutató. Szombat: Mit susog a fehér akác. — Operett. Vasárnap d. u.: Régi nyár. — Operett, eefe: Mit susog a fehér akác.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents