Prágai Magyar Hirlap, 1929. december (8. évfolyam, 274-296 / 2199-2221. szám)

1929-12-11 / 282. (2207.) szám

HB9 december 11, szerda. 'P'RAGAlMAGfeajiHlKLAP Két bécsi leány a halálba menekült a szülőt szigor elől Az egyik az apai téboly, a másik a nagyváros áldozata »Az aoám az én ifvilkosom. 3ptív#»n htímmumr fíífcnrnffu MILYEN EDÖ VÁRHATÓ Ab atlanti óceáni depresszió előrenyomulása a kontinensre az időjárást nálunk változékonnyá tette. A hőmérséklet maximuma Pozsonyban 10, Losoncon 9, Prágában 8 fok volt. — Időprognózis: Változékony, kisebb csapadékra (havazásra) haj­ló, valamivel hűvösebb, élénkebb nyugati széliek — Előadás a komáromi katolikus legény- egyletben. Komáromi tudósítónk jelenti: Va­sárnap délután kezdte meg a komáromi kato­likus legényegylet műsoros délutánjainak so­rozatát. A megnyitó beszédet Iváufy Géza, az egyleti önképzőkör vezetője, a komáromi já­rási ipartársulat titkára tartotta, lelkes fogad­tatás mellett. Majd az előadó asztalnál a ma­gyar könyvhétről, könyvekről és írókról tar­tott Ivánfy előadást, melyet figyelemmel hall­gatott meg a közönség. Az előadás helyenként szatirikus éllel mutatott rá a társadalom fela­dataira a magyar írókkal és a szlovenszkói magyar könyvekkel szemben. Az előadás után Vádnál Lászlónak három bohózata került szín­re, mely a derültséget állandóvá tette a szé­pen látogatott teremben. — A lengyel ortodox egyház zsinata. Var­sóból jelentik: Varsóban december 11-én kezdődik meg az ortodox egyház zsinata, amelyen a lengyelországi ortodox egyház összes püspökei és érsekei Dionysius metro- politával az élükön megjelennek. A zsinat a lengyel ortodox egyház kérdéseit tárgyalja meg és a konkordátum kérdésével is foglal­kozni fog. xx Rád'ó az ű^ető versenypályán. A Berlin mel­letti Maríendorf-i ügető vensenypá’ya látogatói, röviddel ezelőtt, rádión keresztül éríesübek Paris­ból a Prix de l’Are de Triomphe-i verseny le­fogásáról. Az átvitel 5 órabér kezdődött, és büen adta le az egész verseny lefolyását a starttól a célig. Nyugodtan mondhatjuk, hogy nem a „Marieu- dorf-i nagy díj" volt a nap szenzációja a verseny- pá'yán, hanem a párisi verseny lefolyásának rádióátvitele. M. U. Dr. NEUMANN Ml. SA fogorvos, PrahaU., ViciavslcC n 1 Rendel 9-1, 3-6. Telefon-. 10,60* — Álarcos banditák az ünnepi banketten. Newyorkból jelentik: Newyork egyik leg­előkelőbb lokáljában, a Bronx étteremben egy magasrangu állami tisztviselő tisztele­tére ünnepi bankettet rendeztek barátai. Ja­vában folyt a lakoma, midőn hét álarcos rab­ló hatolt lövésre emelt revolverekkel a te­rembe és felszólította a meglepett bankett- rendezőket, hogy ad ják át ékszereiket és pén­zűket. Az estélyen jelenlévő delek tá veket egy röpke pillanat alatt lefegyverezték, azután egybehordtak az ékszereket és a vendégek pénzét, majd eloltották a villanyt és a sötét­ségben támadt zűrzavarban kereket oldottak. — Bizomány az ősi erényben. Nyitrai tudó- eitónk jelenti: Vass Bernát kereskedő följelen­tésére bűnvádi eljárást indítottak sikkasztás címén Fischer Adolf nagytapolcsányi szabó ellen, aki a följelentés szerint 4500 koronával károsította meg a céget, amelytől nagyobb- mennyiségü bizományi árut kapott, amelynek értékével el nem számolt. A nyitrai kerületi bíróság hétfőn tárgyalta Fischer ügyét, aki azzal védekezett, hogy az elszámolásra tarto­gatott pénzt ismeretlen tettes a privigyei vas­úti állomáson ellopta tőle. A bíróság megálla­pította a vádlott bűnösségét és figyelembevé- ve az enyhítő körülményeket, kéthavi fogház­ra ítélte föltételesen, de kötelezte az okozott kár megtérítésére. Az Ítélet jogerős. — Anyja felbujtására agyonverte és szét­darabolta édesatyját egy 15 éves suhanc. Szó­fiából jelentik: Stara Zagora községben teg­nap megrendítő családi dráma történt. Chris­teite gazdálkodót, amint éppen hazatérőben volt, megtámadta 15 éves fia, egy fejszecsa­pással a földre terítette, azután szörnyű ke­gyetlenséggel elevenen szétdarabolta. A rend­őrség elfogta a gyilkost és megállapította, hogy a fiút édesanyja és fivérei bujtották fel a gyilkosságra, hogy megszabaduljanak a családfőtől, aki akadályokat gördített a csa­ládi vagyon felosztása elé. A nyomozás ered­ménye alapján a családtagokat is letartóztat­ták. xx Mindenki Strassberghe* megy! Széplak-u 25 alá és ott szerzi be a karácsonyi ajándékokat. Egyedül áll Pozsony­ban! A legnagyobb választék ékszerekben, arany- és ezüstáruban és az összes elismert gyártmányú órákban! Elképzelhető legolcsóbb árak!!! Csak Széplak-ucca 25. (A cégnek helyben nincs fióküzlete.) — Egymillió csehazlovák korona értékű ékszert loptak el egy holland ékszerésztől. Berlinből jelen­tik: Szombaton délután egy holland ékszerész je­lent meg a berlini rendőrségen és bejelentette, hogy 120.000 márka értékű ékszert, amit a zsebé­ben viaszkofivászonba burkolva vitt magával, is­meretlen tettesek ellopták. Az a gyanúja, hogy a lopás a földalatti villanyosban történt, ahol nagy volt a tolongás. Bécs, december 10. Két fiatal leány követett el tegnap Bécsben öngyilkosságot, mindkettőjük tragédiája nyomán a szülői ház áporodott levegő­je csap fel Az egyik leányt a bestiális apa lappan­gó tébolya kergette az öngyilkosságba, a má6ik a falusi nyomor s a kérlelhetetlen szülői parancs elől menekült a halálba. Becs harmadik kerületének egyik uccájában évek óta tudtak arról a kegyetlen bánásmódról, amely­ben egy R. nevű iszákos, zavartagyu férfi része­sítette húszéves Karolin leány't. A leány maga ke­reste kenyerét, irodába járt és sohasem adott arra okot, hogy könnyelmű életmóddal gyanúsítsák meg. De apja, kinek soha egy józan perce nem volt, ál­landóan bántalmazta s valóságos kinzókamrává rendezte be szobáját. Rögeszméjévé vált a részeges, züllött embernek, hogy leánya rossz útra térne, a a legszigorúbb s legkegyetlenebb eszközökkel nem tartaná vissza attól. A leány végül is halálrakinzottan s lelkileg meg- semmisülten megelége'te a kegyetlen életmódot. Szombaton nem ment haza, hanem egy kis szállo­dába tért és szobát nyittatott. A szálló alkalma­zottainak feltűnt a feldúlt külsejű leány s így töri ént, hogy az egyik alkalmazott, amikor odalo- pózott a különös vendég ajtajához és semmi neszt sem hallott, benyitott a szobába. R. Karolint ágyában fek^e, eszméletlenül talál­ta, kezeügyében egy kés hevert és csuklóiból vastag sugárban ömlött a vér. Azouual értesítették a mentőket, akik a szeren­csétlen teremtést beszállították a kórházba, ahol ápolás alá vették. Az orvosok remélik, hogy eset­leg meg tudják menteni az életnek. Az öngyilkos leány terjedelmes búcsúlevelet hagyott hátra, ame vben részlete en leírja szomorú életét. Kijelenti búcsúlevelében, hogy azért megy a halálba, mert már nem bírja tovább szülei ököl­jogát elviselni. „Apám az én gyilkosom, — írja, — legyen há­romszor átkozott!*4 A bestiális apát pedig, mintha csak leánya szörnyű átka fogant volna meg rajta, ugyanabban az órá­ban, amikor a leányt a kórházban kötéssel lát­ták el, elborult elmével szállították be a tébolydába. A másik eset, amely halállal végződött, egy elő­kelő bécsi házban játszódott le. A Biirgenland egyik falujából néhány hónappal ezelőtt kis, tizen­hatéves parasztleá íyka került föl szolgálni Bécs- be. Egy belvárosi elöke’ő házban kapott állást 6 a felette értelmes, természetes intel'igenciáju kis cseléd annyira megnyerte asszonya tetszését, hogy mindenesből szobalánnyá lépett elő s csak a háziasszony kiszolgálását, végezte Boldog megelégedettséggel teltek a leány napjai, tetszett neki a környezet, az uj életmód, a nagyváros ra­gyogása s mind messzebb tűnt em'ékezietóben a kis burgenlandi falu képe. csak szülőháza felé kül­dött olykor egy vágyakozó sóhajt. Egy nap azonban végzetes levelet kapott szülei­től. Megírták neki. hogy legényt választottak neki, ezt'.t hagyja ott szol­gálati helyét és jöjjön haza: férjhez megy. A leány valósággal kétségbeesett, néma irtózással gondolt arra, hogy egy szeretetlen férfi oldalán újból paraszti sorban éljen. Még megpróbálta ha­lasztani. odázni a do’got, könyörgő leveleket kül­dözgetett haza, de szülei hajthatatlanok maradtak, egyre határozot­tabban jött az írás, amely hazaparaucsolía. Szegény kis cselédleányka, akit megszéditett az előkelőség, a pompa és a ragyogás, jobb étel és szebb látnivaló, ekkor rövid számot vetett tizen- hatéves életével és a rávárakozó évekkel s az el­múlt éjszaka pontot tett számadása végére. Szobájában kinyitotta a világitógáz csapját, lefeküdt és örökre elaludt. rel is megajándékozzák a darabot és a szán- házat. A friss előadás szereplői közül Hege­dűs Gyula egyszerű játékával hatott talán a leginkább. Külön kiemelést érdemel Szigeti Jenő és Földényi László, akik két munkanél­küli lecsúszott embert ábrázoltak: életet tud­tak vinni a néha gicses mondatokba Dénes György és Sarkadi Aladár megpróbálták sze­repüket derűvel gazdagítani — már amennyi­re lebetetl. (•) Szerzők estélye Komáromban a könyvhét propagandájában. Komáromi tudósítónk jelenti: Vasárnap több komáromi fiatal iró: Erdőházy Hugó, Kossány .József, Környei Elek a kultúrpa­lotában szerzői estét rendeztek és költeményeket olvastak fel.. Az est többi részét könyvhét-propa­gandának rendezik és k'vá’ó komáromi kulturfór- fiak szólnak a közönséghez a magyar könyvről és a magyar Írókról A könyvvásár megindult és Komáromban a Spitzer Sándor és a Hermann Endre-féle könyvkereskedések árusítják a magyar könyveket. (*) Jan Boycr, a Nobel-dij jelölt norvég iró nyi­latkozata a magyar irodalomról Néhány nap óta Budapesten tartózkodik Jan Royer, a norvégek "Iső írója. A kiváló iró már többször volt az irodalmi Nobel-dij jelöltje és nem kétséges, hogy rövidesen meg is fogja kapni ezt az értékes dijat. Budapesten Heltai Jenő kalauzolja az illusztris vendéget, aki­nek a tiszteletére a Pen Klub vacsorát adott. Be­szélgettünk Jan Boyerrel. „Nagyon meg’epett en­gem a magyar irodalom és a magyar színház ma­gas nívója — mondotta — Magam is hosszú ideig Párisban éltem és ebből a centrumból figyeltem az európai irodalmat. Sajnos, innen nem lehet olyan jól látni a kisálamok literaturáját. mint a hely­színén. Budapesti tartózkodásom alatt sokat ol­vastam (magyar írókat német fordításban) és so­kat jártam színházba. Mondhatom, magas színvo­nalú, fejlett és egészséges literaturát találtam. Odahaza imi fogok errő1 a magyar kultúráról*. — Jan Boyer elmondotta, hogy a két és félmilliós Norvégiában 40—50.000 példányban fogynak el a sikeres könyvek. (*) Egy régi orosz darab feltámasztása. London­ból írják: Az Everyman Guild színházi társaság most elevenítette fel Oszlrovszktj hajdan nagysikerű orosz iró „A vihar" cimü színdarabját. A darabot 1860 bán írták és arról szól, hogy egy ssükláló- körü nő milyer végzetesen befolyásolhatja azoknak a sorsát, akik vele együtt élnek. A szinmü. mely pompás rajza az orosz életnek, zajos sikert aratott és az Everyman minden este megtelik közönséggel. (*) A színház szerepe a rsikáarói világkiállításon. Az 1933-iki csikágői világkiállításon nagy szerep jut a színházművészeti kérdéseknek. Az ez alka­lommal adott program tendenciájában kimondot­tan üzletellenes. Ezúttal semmiképp sem akarnak a szokványos színházi szórakozásokkal versenyez­ni. Az úgynevezett kasszasiker- és beszélőfilmlehe- tőségü darabok szóba sem jöhetnek. Éppenséggel a fordított irányt akarják programjukban támo­gatni. Amerika egy nagy lendülettel itt elveti ma­gától az üzlet lehetőségét és az időtlen, az örök színház, a színpadról fokozatosan leezorult mélyen művészi irányzat fejlődését akarja bemutatni. Mi­lyen érdekes, hogy ez a felszólítás Amerikából ér­kezik. A világkiállítás színházi programjában a ra­dikális épitészetü modern színházért száll sikra, azért a színpadért, mely korlátlan teret biztosit a játék számára. A drámairás uj formáját propagál­ják. A nemzetek színházi érdekettjeinek megkül­dött felszólításban hangsúlyozol n kérik a meg­hívottakat. hogy terveiket ötleteiket színpadra, drá­mára, színpadi architektúrára, Íróra, rendezőre és színészre vonatkozólag minél előbb közöljék a ki­állítás vezetőségével. (•) Magyar grafikusok a British Muzeumban. A British Múzeum gyönyörű grafikai termeiben most állították ki a muzeum újabb szerzeményeit. Ezek között igen előkelő helyen általános feltűnést keltve szerepelnek a magyar grafikusok. A magya­rok rézkarcai a terem közepén vannak elhelyezve két vitrinben; köröskörül a falakon ugyancsak újabb szerzeményű metszetek, rajzok, akvarellek, a terem további traktusaiban válogatott lapok a muzeum legremekebb mesterművei: Lucas, van Lydon, Rembrandt, Hercules, Seghere stb. Külö­nösen Ferenczy Valérnak van nagy sikere, aki egymaga hét rézkarcával van képviselve. Kívüle még Aba Novák 2, Komjáthy 4, Varga Nándor 2, Szörnyű 2, fstókovics, Krnetty, Zádor, Csóka, Antal Elemér, Barcsay Jenő. Conrád Gyula, Patkó, Rud- nay, Torday-Sahilling. Sándor József, Simkovios, Szobotka egy-egy erős müvükkel szerepelnek. A kiállítás anyagát legnagyobbrészt a kultuszminisz­térium ajándéklapjaiból állították össze, kiegészít­ve a Contemperaray ArtSociety Print Fund ajándé­kaival. (*) Jubilál a bécsi Kabaréit dér Komiker. Bécs­ben nagy sikerrel működik a Kabarett dér Komi­ker, amelyben minden évben számos magyar színész is szokott vendégszerepelni. A kis kabaré, amely a legjobb komikusokat gyűjtötte össze, most ünnepli fennállásának ötéves jubileumát. AZ IVÁN SZÍNTÁRSULAT MŰSOR LOSONCON: Csütörtök: Szybill, operett. Péntek: Zenebohócok. Szombat: Szupócsárdás. A POZSONY MOZIK MŰSORA: December 10—12-ig: Redoute: A fehér szonáta. (Werner Pittschau.) Átlón: Az apák bűnei. (Janninge Emil.) Tátra: S. 0. 8. (Haid L. és Friedland A.) SzroHÁzKörrtv-KüLTtlRA wmf Két bemutató Budapesten i. Katica — Bemutató & Városi Színházban. — Az utóbbi években — sajnos —, meg kel­lett szokni, hogy a szerzők tucatszámra al­kotják a klisére formált, jelentéktelen operet­teket. De ez még nem baj. A baj az, hogy a színházakban elő is adják ezeket a kellemes banalitásokat, amelyeket néha — mintikogy jobb alig akad, — elfogad a közönség, mely e tekintetben már régóta a minimumra szál­lította le egykor nagy igényeit. Ilyen a Vá­rosa Szflinházban ma bemutatott Katica című operett is. Szerzői, — Marto-s Ferenc és Már­kus Alfréd, — nyilván úgy vélik, hogy a kö­zönség nem állná ki, ha akár a színpadról, akár a zenekarból újabbat, eredetibbet, ötle­tesebbet nyújtanának feléje. Tehát gondosan megmaradnak a széles utón, amely a megbíz­ható, kipróbált, agyoncsópeít mese- és zene­számok szabályosan lapos kockáival vám ki­kövezve. A darab úgy kezdődik, hogy az el­adósodott vendéglőssé hozzákényszeriti gaz­dag hitelezője fiához bájos nevelt leányát, aki mást szeret. A további fejlemény sem hoz meglepőt, ha csak azt nem nevezzük megle­pőnek, hogy a darab hősnője hol mint pa­rasztlány, hol pedig mint külföldi táncosnő és szabadalmazott démon jelenik meg ideálja előtt, s hogy az erkély leghátulsó sorában is mindenki azonnal ráismer mind a két alak­ban Biller Irénre, csak maga Tolnai Andor, a bonvivánt nem, annak ellenére, hogy hol az egyikbe, hol a másikba szerelmes, igen praktikusan mindig abba, aki éppen jelen van. Ez a tény adja a műfajban megkívánt úgynevezett bonyodalmat. Enyhítő körül­mény, hogy Martos, a rutinos szövegíró köny- nyedségóvel irta meg a dialógusokat, ame­lyekből igy néha egészen kedves jelenetek fejlődnek. Az előadásit voltaképpen az egyik mellék­szereplő viszi: Rátkai Márton, egy öreg pin­cér figurájában. A színpadon csak olykor van igazi élet, szivbeli elevenség, amikor ő ott van. Feltűnést keltett az uj tánckomikus, Kő- rössy Zoltán, nemcsak pompás táncával, de színészi alakításával is, a félszeg tanár sze­repében. A két Irén, — Biller és Zilahy — szintén ügyesen és temperamentumosán igyekeztek a darabot sikerre vinni; ebben a törekvésben segítette őket Tolnai Andor, va­lamint a többi szereplő is, a zeneszerző Már­kus Alfréddal együtt, aki maga vezényelte az előadást. A rendezésben voltak fogyatékosságok, de voltak színes, jól kidolgozott mozzanatok is, például a mezőkövesdi háztüznéző és kézfogé, a menyasszonytánccal. II. Özönvíz — A Magyar Színház bemutatója. — Expresszionista elgondolás keverve némi naturalista incselkedéssel és amerikai morál- prédikáoiók jegyében pereg H. Berger özön­víz oimü komédiája, amelynek budapesti elő­adásánál kuriózumnak szánták, hogy Alex Síéin, a vilnai társulat ittmaradt igazgatója rendezte a darabot. Évek óta kisért az eről­ködésszámba menő igyekezet: újat adni min­den áron, „ami még nem volt", csakhogy e tagadhatatlanul beosülésre méltó szándék eredményei körül némi szépséghiba van. A színdarab reformátorok müvei ugyanis — a magyarországi sikerstatdsztikát nézve — egy­két kivétellel rövid ideig bírták ki a rivalda kegyetlen törvényeit, ellenben az úgyneve­zett „régi szabású" drámák jórésze uj „trük­kök" igénybevétele nélkül érkezett el a si­ker csúcsaira. Az Özönvíz szerzője erős szi- uekkel stilizált képek sorozatában hirdeti azt a jelen esetben naivul ránk pirító morált; gyűlölködünk, egymásra törünk, megbékélés­hez csak a halál pillanataiban jutunk; tehát ne bántsuk egymást, mert úgyis jön a halál. A oublikum elé lépnek a hősök és vezércikk­monda tokban oktatják ki erre a felfedezésre a közönséget. A dikciók gyűlölete, vagy béke- vágya programszerű, a morális prédikációk nem embereket mutatnak: gramofonlemez­ként hatnak. A Misslssipi kdáradt, özönvíz zuuul a városra s egy expresszionista stilusu, bár törzsvendégei a zajos mulatóban reked­nek. A különc törzsvendégek eddig gyűlöl­ködtek, sőt verekedtek is egymással, de a ha­lálfélelem eltüntette az alantas indulatokat és azok, akik még az imént egymás pusztulását kívánták, most vezeklésben, meleg testvéri­ségben olvadnak össze. Amikor vége van a vizözönnek, természetesen újból a régiek. Ex­presszionista fogásokkal próbálta a szerző pó­tolni a naivul elénk tárt gondolatokat. De gondosan ügyelt arra, hogy a halálfélelem komor hangulata nem jelenthet kasszasikert — mondjuk — egy nyirkos pincében. A ha- láláifélelimet garnirozta tehát énekkel, jazzal, négertáuookkal és a mondáin bar-élet összes csillogó kellékeivel, ahogy ez egy okos szer­zőhöz illik. így megtör tömhetik, hogy a felü­letesebb szórakozásra vágyók még a siker­Országos Magyar Könyvhét 1929. december 8-15. Vásárolja a belföldi magyar Irodalom termékeit!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents