Prágai Magyar Hirlap, 1929. december (8. évfolyam, 274-296 / 2199-2221. szám)
1929-12-11 / 282. (2207.) szám
' — Mai nfimvnk 12 oldal Előfizetési ár: évente 300, félévre 15Q negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre! évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. Egyes szám ára 1*20 Ké A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztőt politikai napilapja Felelős szerkesztői DZURÁNY1 LÁSZLÓ FORGÁCfí GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulica 12, IL emelet. Telefon : 30311 — Kiadóhivatal: Prága IL, Panská ul 12/111. — Te- lefon: 34184. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha Sztovenszkó második kiítséiweiése Menekülnek az idegenek a kínai pokolból Csankajsek ai utolsó pillanatig ki lkai tartam - Sbanghai körül nyogodtabb a helyzet Irta: ALflPY OYtILA ár. tartományi képviselő Pár nap uralva tárgyalja a szlovonsakói országos képviselet a jövő évre szóló országos költségvetést és talán nem lesz érdeklőién, ha ezzel behatóéiban foglalkozunk nemcsak az országos üléseken, de a sajtó utján a nagyobb nyilvánosság előtt is. A múlt- évi költségvetés május hóban ment fel a belügyminiszterhez, aki azt többször is ide- oda küldözgette és a jóváhagyás elől kitért, mert ezzel elismerte volna azt, hogy a költségvetésiben bevétel gyanánt előirányzott állami járulékokat folyósítania kell. Prága nem szívesen fizet, még akkor sem, ha a követelés mindenképpen jogosult is. Ez a harc a belügyminisztériummal egységes frontot teremtett az országos választmányban, sőt a képviselőtestületben is, bár ez mindössze érdemlegesen csak egy Ízben ült össze. Magának a költségvetésinek a jóváhagyása is a legfurcsább módon történt. A 271 millió kereteiben mozgó költségvetést jóváhagyta ugyan a belügyminiszter, azonban az egyes költségvetési fejezetekre vonatkozólag törlési jogával élt és az országra bízta a hiányzó fedezet előteremtését. Ez a tény már a komolyság rovására ment, mert ez teljesen azonos a fából vaska rikacsirtólás mesterségével. A jövő évi költségvetés ugyanezekben a keretekben mozog: 272 millió kiadás és bevétel jelzi a költségvetés határait. A valóságos eredmény azonban ettől messze elmarad. Az országos választmány már nem képes utalványozásokat teljesíteni a hitelek kimerülése miatt és amit ebben az évben még megszavaz, annak javarésze már a következő év költségvetése terhére megy. Mindennek az oka az országos költségvetésnek labilis volta, mely nem a realizmus adottságainak talaján épült fel, hanem a jóreménységek ködiém és a prágai központi kormány elképzelt jóakaratán. C-soda-e ilyen körülmények között, ha a költségvetés számai ima- ginárius számokká változnak át? A légüres térben mozgó költségvetés nélkülözi a pozitív tapasztalati tényeket és valóságnak hiszi a törvény szavai szerint kiszámítható járandóságokat, melyeknek számítása talán helyes is, de nélkülözik a centrális hatóságnak, a belügyminiszternek hozzájárulását. Szlovenszkő községeit az 1927. évi 77. számú, a községek gazdálkodásáról szóló törvény szerint a kiegyenlítési alapból 42 millió illette meg és a belügyminiszter mégis csak 19 milliónak folyósításához járult hozzá. Ilyen körülmények közt az országos pénzügyi gazdálkodásnak zátonyra kellett futnia. Ez áll általánosságban a szlovenszkói országos költségvetésre, minek igazságát kétségtelen bizonyossággal hirdeti az országos választmánynak az a határozata, hogy folyó évi kiadásainak, főleg beruházásoknak fedezetéül 30 millió kölcsönt fog felvenni. Ugyanez fog megismétlődni az 1930. évben, mivel a költségvetési fedezet egyensúlyát csupán egy újabban felveendő 68 milliós kölcsön tudja kiegyensúlyozni. A szlovenszkói országos költségvetés egyedüli reális fedezete, a 160 százalékos országos pótadó fejében 88 millió folyik be a jövő évben, ha ugyan a gazdasági helyzet és a mezőgazda- sági válság, .melynek legerősebb sodrában vagyunk, addigra enyhül. De ennek egyhar- madrériTiét a pénzügyi vezér igazgatóság a oepaakodák személyi kiadásadaatak Tokio, december 10. A nemzeti kormány pozíciója egyre jobban gyöngül és a nankingi kormány Kina legnagyobb része felett elvesztette hatalmát, úgy hogy az ország a felbomlás és az anarchia állapotába került, a normális élet megszűnt. A közlekedés többhelyiitt egyáltalán megállt, vagy csak a legnagyobb nehézségek árán tartható fenn. Ennek következtében az adminisztráció csaknem lehetetlenné vált, a közrend fen tartása, egészen bizonytalan. Mindenütt fegyveres banditák garázdálkodnak, az élet- és a vagyonbiztonság a minimumra csökkent. Nem csoda, ha az anarchiába sodródott országból tömegesen menekülnek a külföldiek. Pe- kingből egyre tart az asszonyok és a gyermekek elszállítása. A japán, angol és Jmrüéiefi vfis a magyar felsőhöz ülésén Szörényi József felszólalása után Bethlen miniszterelnök fejtette ki a kormány álláspontját, amely szerint Magyarország nem vállalhat további reparációt és nem engedhet a trianoni békeszerződés 250. szakaszából amerikai asszonyokat és gyermekeket ma a Slieking gőzösre hajózták be. A központi kormánynak ma már alig van megbízható katonasága. A szétzüllött csapatokat összeszedni alig leket. A szívós és kemény Csankajsek azonban az utolsó pillanatban sem adja fel a küzdelmet és törzscsapatait, hadseregének legkiválóbb részét, amelyet eddig tartalékban tartott, Nanking közelében csoportosította. Shaiughaiban a francia hatóságok a francia telepet szöges dróttal vették körül, mert attól lehet tartani, hogy a városban az ellenséges csapatok között harcra kerül a sor, amely könnyen átterjedhet a francia koncesszió területére is. Angol részről is megtették a szükséges elővigyázatossági inilézr kedéseket és Hongkongból egy 650 főnyi brit katonai osztag van útban Shanghai felé. A Síhanghaiíból érkező legújabb jelentések szerint a helyzet ott most kissé megnyugodott. Shanghai és Nanking között újból normális a vasúti összeköttetés. A központi kormány több divíziót Shanghaiba küldött, hogy az ottani helyőrséget a rend fen tartásában támogassák. A " konzuláras testület tagjai most azzal foglalkoznak,, hogy a külföldiek védelemre szoruló asszonyait és gyermekeit a Jangcse területéről kiszabadítsák, mert ott az állandó zendülések következtében a helyzet válságos. losangban a felkelőket húsz m ér föld- nyíre visszavetették s a városban most nyugalom vau. Budapest, december 10. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) A felsőház mai ülésén Szterényi József báró'engedélyt kért. hogy a napirendtől eltérően, a jóvátételi kérdésekről beszélhessen. Szterényi többek között hangoztatta, hogy a párisi tárgyalásokon még mindig a trianoni szellem uralkodik és még mindig tart a háború utáni győzelmi mámor. Csupán Olaszország mutatta meg velünk szemben ismételten barátságát. Magyarországot teljesen izolálni akarják a 1 külfölddel szemben. A békediktátum egyetlen kedvező pontját is meg akarják változtatni. A párisi tárgyalásokba különben sem volt joguk a hatalmaknak belevonni a trianoni szerződés 250. paragrafusát, amely a magyar alattvalók magánjogi követeléseire vonatkozik. Összesen 524 magyar alattvaló élt panasz- szal 1,450.000 katasztrális hold elkobzása miatt az utódállamokkal szemben. A római katolikus egyház 62.358 katasztrális holdat kitévő ingatlanainak elkobzása miatt tizenkét pör indult, tizenöt helyiérdekű vasút lefoglalása miatt pedig 60 magyar vállalat magánjogi követelése cimén indult meg a seül levonja és visszatartja. Ilyen zavarok közt múlt el az első költségvetési év gazdálkodása és. adminisztrációja. A. magyar pártok képviselői az országos választmány kebeléiben konstruktív munkát végeztek, ezt magúk a többségben levő pártok is elismerték. Ennek ellenére mégis megtörtént, hogy a többség elutasított olyan kétségtelen és jogosult kérést, amelyet megtagadnia nem lett volna szabad. Ha felállítjuk a mérlegét annak, hogy a költség vetés végrehajtása folyamán miiben és hogyan részesedett a magyarság, meg leéli állapi tanunk azt a tényt, melyet a szlovák pártok képviselői sem vonhatnak kétségbe, hogy a magyar nemzeti kisebbség az országos erőforrásokból igazában csak .morzsákkal részesedett. Mi nagyon jól tudjuk azt a tényt, hogy az országos bevételi forrásoknak nemcsak ol% mtórtekbea. iáftúlluuik a fedezéséhez pör és végül 2800 elbocsátott magyar tisztviselő indított keresetet visszatartott fizetése miatt. Összesen tehát 3955 magyar alattvaló sorsáról van szó. Szterényi beszéde végén határozati javaslatot terjesztett elő, mely szerint a felsőház tiltakozik a trianoni békeszerződés 250. paragrafusának nullifikálása ellen, ez ügyben helyesli a kormány magatartását és azt a felsőház egyértelmű támogatásáról biztosítja. Szterényi fölszólalóba után Bethlen István miniszterelnök emelkedett szólásra. Szótanom keli — úgymond — arról a problémáról, mely a jelen pillanatban talán a legnagyobb aktualitással bír a nemzet élete szempontjából és kötelességemnek tartom rövid pragmatikus beszédben ismertetni azokat a szempontokat, amelyek a kormányt vezérlik. Erre vonatkozik első tételem. Ha a velünk szemben álló nemzetek figyelembe veszik az 1924-ben történteket, amikor Magyarország szanálásáról volt szó, ügy Magyarország további reparációs teljesítésre nem kötelezhető. A trianoni szerződés értelmében ugyanis Magyarország répa-rációjánál figyelembe veendő közteherviselésünkkel, amely számarányunknak megfelel, de ennél sokkalta magasabb mértékben. Enpek ellenére kulturális intézményeink közül alig egy-kettő részesült országos támogatásban, holott a magyar . kisebbség kulturális munkája éppen úgy a konszolidációt szolgálja, mint a szlovák nemzeté. A magyar vidékek utal megmaradtak a maguk elhanyagoltságában és a beruházások előirányzott munkái is elmaradtak a folyó évben. A meliorációs munkák- tekintetében sem volt paritás és folyószabályozások sem történtek magyar vidékeken. Ezek szerint nem túlozunk, ha azt állítjuk, hogy az országos költségvetésből levő magyar részesedést csak ,'z regékekben fejezhetjük ki. Ilyen körülmények között természetesen felmerül az a kérdés, hogy helyes-e- magyar kéjpví©élőinknek a beilleszkedése a® ügyaz állam teljesítőképessége, ami az 1924. évi megállapítás szerint nem haladhatja túli húsz éven keresztül az évi tizmiüiló koronát. Az azóta- lefolyt öt év alatt Magyarország teljesítőképessége csökkent, mivel Szomszédaink elzárkózása gazdasági krízist idézett elő és az országnak nélkülöznie kell a gazdasági fölépítéshez szükséges tőkéket. Magyarország fizetőképességét nemhogy emelték, hanem csökkentették és én vállalkozom arra, hogy ezt a tételt részletekbe menően is az illetékes helyen bizonyítsam. 1924-ben olyan kijelentések történtek egyes faktorok részéről, amelyek nélkül Magyarország nem ment volna bele a reparáció ily módon való megállapításába. Nem vállalhat Magyarország reparációt a 250. paragrafus értelmében és az ezen paragrafus alapján magyar állampolgárok követeléseinek kiegyenlítése érdekében sem. Második tételem, hogy Magyarország nem mondhat le a 250. paragrafus védelméről abban a tekintetben, hogy a magyar állampolgárok az utódállamok területén lévő vagyonukat és birtokukat- megtarthatják és azok séquestrum alá nem vehetők. Erről a védelemről sem a múltra, sem a jelenre, sem a jövőre vitel mai rendjébe ás nem volna-e inkább célszerű a kritika álláspontját elfoglalva a sokkal könnyebb bírálat ók terére lépni. Ezt a kérdést mindenesetre fenn kell tartanunk a jövő megfontolásoknak. Felelősségünk tudatában tettük mérlegre munkásságunk eredményeit. Hogy az nem üti meg a mértéket és nagy passzívummal végződik, az hibánkon kívül esik, hiszen a magyar kisebbség kérvényei közül azok zöme még ma is elintézetlenül bever az előadóknál a különféle ügyosztályokban és ezek a kérvények ide-oda való, teljesen céltalan küldözgetésével hónapok múltak el anélkül, hogy azok az országos választmány elé kerültek volna. Talán keserű szemrehányásként hangzanak el ezek a szavak, dá nekünk nincs okunk kertelni és az igazság kimondása elől kitérni, mert ez a mi egyesegyedüli fegyverünk.
