Prágai Magyar Hirlap, 1929. december (8. évfolyam, 274-296 / 2199-2221. szám)

1929-12-01 / 274. (2199.) szám

ANDRASNAPI HEHENTO Irta: D2URÁNYI LÁSZLÓ öt hete vajúdnak a begyeik és miután min­iden elképzelhető permutációban és variá­cióban sorra végigpróbálták az összes koalí­ciós lehetőségeket, Végezetül is a Invátal- npkkoT.mány szürke egér kéje készül meg- ez^tetni. A prágai páriáimén tar izmus már prezentált jónéhány exotlk.umot az uj Euró­pa életéiben, de ami itt öt hete az uj kor­mány megalakítása kerül végbemegy, az szinte egyedíütvalóau páratlan tünemény a parlamentarizmus történetében,' jobban mondva: diszkreditálásában. Fölösleges lenne annak bővebb fejtegeté­sébe belemenni, hogy a itala] állam tizen­egy esztendő alatt sem egészséges párt- rendszert , sem pedig megfelelő páriámén in váltógazdaságot nem tudott kialakítani. Sem polgári, sem baloldali részen nincs egy át­fogó keret, hanem mindkét oldalon csupa divergencia, széthulló közép és kis egységek 6 a sok párt rendszerére az lenne igazán jellemző, hogyha külön pártijukat is megala- ki tárnák az egyesületbe tömörült Novákok- A választás nem döntötte el pajramcsszerü magától^iteiődésseh hogy Ceehs/.lovákiá- bm a polgárság vagy a munkásság pártjai vegyék-e át a kormányuralmat. Mert ha nyilvánvaló is a polgári többség, a polgári czöveákézés útjaiban áll egyrészt a nemzeti állam dhimérája, másrészt az az ezernyi gravámen, amit a kisebbségeknek mindén eddigi kormányzat részéről el kellett szen­vedőtök. De ha mindezeket az akadályokat ■— e pillanatban szánté elképzelhetetlen módon — el is takarítanák az útból, ott áll a maga ellenkező akaratával a Hradásin, mely résziben kiegyenlítő törekvéseinél, résziben pedig Benieesel való nagy céljainál fogva a szocialistákat mindenáron berni akarja látni a kormányban. A koalíciók első összeállásánál úgy mu­tatkozott. hogy sem a polgári, sem a szocia­lista blokk nem hajlandó kompromisszumra, de ez csak merőben spekulációt jelentő tak­tikai ' fogás, ha ugyan nem föl szín volt. Humoros a helyzet. Tíz párt igyekezett a maga közel hainmadtfél'szá® képviselőjével ajtóstul a kormányba, végeredményében valamennyi kompromisszumra kész és a hatalmi önzése megengedte határig meg­alkuvásra elszánt: és ebből a monistruózáis s ók adu lóm/ból m égsem lehetett öt hét alatt olyan kormánytöbbséget összenőni, amely csak egy óráig is megállbatott volna. A prá­gai politikai aldhimisták már rég megfejtet­ték a titkot, hogyan lehet a tüzet a vízzel egyesíteni, de mintha az idők változásával megtört volna az alöhimla ereje, aminthogy csődöt mondott a nemzeti konoentráció am algam izáló receptje is: föl szín re kerültek és letfojth a tatlia o erővel jelentkeznek a por­iamén tmek és a demokráciának — az orga­nizmus mélyéről PöTtörő — betegségei. És Antikorr a politikai élet legsúlyosabb ténye­zői a természetes fejlődéssel ellentétben erőltetik ezt a természetellenes koncentrá- riót, akkor a képzelt kouezolidiálás helyett maguk havják ki és nyújtják el a nagy vál­ságét, atncfly már többé nem kormányvál- m/kp hanem a parlament válsága. Hogy * hosszas va júdásból valóba® a Ihi- aratalnokkorm ány szürke egere fog-e meg- aajOSetni, vagy pedig a Hradzein szellemében való polgá rí-szocialista koalíció, az mit sem változtat a dolgon, mert egyformán beteg megoldás mindafcettő. Az edeő nem » meg­oldás, csak elodázás. De neon lelhet életké­pes a tervezett koalíció sem, mert kívül ugyan alig lesz komolyan fenyegető ellen­| zeke, de annál súlyosabbak és a legkisebb kirobbanásban is megsemmisítéssel fenye- ; getőek lesznek a saját maga belső elilenté- ■ tei és bomlasztó csirái. És ezek a belső gyengeségek és gyakori ütközésnek kitett robbanó anyagok halálosan veszedelmeseb­bek .minden külső ellenzéknél. Ennek a korín ány többségnek önmagában lesz a leg­veszedelmesebb ellenzéke, amely kizárja az egyenes vonalon való kormányzás lehe­tőségét s amely eleve lehetetlenségbe és meddőségre kárhoztatja. Nem akarunk szatírát inni « ezért nem kívánjuk az elmúlt őt hétnek kaleídos®kóp- szerüen pergő eseményeit és változatait sorra számba venni: csupán egy momentu­mot ragadunk ki, amely azonban Maesaiku- san jellemzi a prágai, politika olimposzi szín já tékéit Volt néhány csalóka óra, araikor úgy mu­tatkozott, hógv sikerül a Hradzsin terve s Udrzsal, á deszígnált miniszterelnök teéi*é- ben állítólag már ott voltak a kinevezési dekrétumok- Az osztozkodás tehát papíron már kész volt, de az uj kormánynak még papiroson sem volt meg a programja. Ez a tény mindennél többet mond. Arról nem vol a polgár i-szooialigta al­bán sznak programja, hogy miképpen akarja az államot kormányozni, a napról-napra so­kasodó problémákat megoldani s azok meg­oldásában milyen irányzatot kíván inaugu- rálni. Ha mindez a koalíció & a kormány megalkotásában csak másodlagos kérdéssé vált, hogyan lehetett volna ennek a .kor­mánynak programja árról, miit tervez Szlo­vén szkóval és Ruszanszkóval. öt hete folynak a tárgyalások, de ezen­közben még Sziovenszkó nevét ©em hallot­tuk említeni. Ahogyan a centralizmus szá­mára Sziovenszkó sohasem jelentett problé­mát és programot, úgy nem jelent ma sem- És a centralista irányzaton belül lehetnek ibár vajúdások és harcok, de Sziovenszkó követeléseivel sraemibe® még leplezetleneb­ből és kérlelhetetlen egységességgel mutat­kozik meg az arculata, —- most már egészen odáig, hogy nem is alkar tudni az öntudatos és nemzeti érzésükben gerinces szlovákok­ról, hanem csupán a cseh pártok járszalag- jára került csehszlovákokról, akik viszont centralistábbak a prágai oentmlnstáknál s minden erejükkel akadályozzák a® autóno- imista törekvések legtávolabbi vonatkozásba- jutását is a kormányhatalommal, mert a morvántuli kapitalizmus tüzérnél zavartala­nul akarják kis pecsenyéjüket megsübra. Prágának pedig — a tizenegy eetendő sor­vasztó eredményeiben megmutatkozó, kí- méletlien kapitalista programon kirvfU — egy programja van Szlovenszkóva 1 szemben: izolálni és gyöngíteni azokat, akiknek vwm szlovens^kói programjuk. Ke ha Himkw és pártja «MA a leckéből nem okult és hajlandó len még valaha olyan poüttkai azaltamortáJéra, agnteővel 1926-ban odaült egy intézményesen beren­dezkedő centralista politika szolgálatába, akkor azt fogja csak számunkra bebizonyi- tani, hogy nem lehel hinni az 5 srzdovePszkói programjában sem. Az á nagy politikai tévedés, amelybe a gyerekcipőben járná aotonoemosfei politika Ellentétes hírek az orosz-kínai fegyverszünet megkötéséről A kínaiak fentartásokkai fogadják ei az orosz feltételeket — Az sffenziva megállt — London, november 30. A Times mukdeni ] jelentése szerint Oroszország és Mandzsúria j megkezdték az előzetes tárgyalásokat a ha-! tárimoidens elintézésére. Egyelőre korai len­ne megegyezésről szólani. Az orosz kor­mány egyik táviratában azt követelte, hogy mielőtt az érdemleges tárgyalások rí* meg­kezdenék, a keletkinai vasút két elűzött, igazgatója térjen vissza állomáshelyére- azaz a kínaiak állítsák vissza a vasút men­tén az eddigi status quót. Ugyanakkor arra kéri a kimi kormányt, hogy nevezze meg delegátusait, akikkel a status crao helyre- álüótásának problémáját é« az orosz foglyok ezaíhadoubocaátását megbeszélhetné Formá­lis tárgyalásokra csak az előfeltételek telje- sitése után kerülhet sor. A mandzsuriai ha­tóságok az oroszok kívánságának teljesítése előtt bekérték a nankingi kormány vélemé­nyét A folyamatban lévő tárgyalások elle­nére tegnap 12 repülőgép fiöbbszáz bombái dobott Pokeso városára, amely 248 ménfőid távolságban fekszik Mancsulitól, Az óvatos Kína öbarbi®, november 30. A Umted Press értesülése szerint a» ©ro*s jelentésekkel el­lentétben m kínaiak nem fogadták el fenn-1 tartás nélkül a* oroszok fegyverszüneti fei­I tételeit. Csangszolirt kormánya a moszkvai i követelésekkel szemben a következő állás- ; pontot képviseli: Hajlandó a keletkinai vas­útnál helyreállítani a konfliktus előtti hely­zetet, de követeli, hogy a szerződés előírá­sait a szovjet minden tekintetben betartsa és a kínaiak a vasnt igazgatásánál pontosan 50 százalékban részesedjenek, . A mandzsu- riai kormány ez alkalommal megismétli régi vádjait, amelyek szerint az oroszok a konfliktus előtt a keletkinai vasútnál lévő helyzetüket bolsevista propagandára hasz­nálták Iri A kínai kormány továbbá vétót e.:.« ^ •£. voü orosz igazgató ví»s*alrüM)6os ellen, mert ez & két személy nem tudja biz­tosítani a zavartalan ügyvitelt. A béke ér­dekében a kínaiak nem küldik vissza a régi hivatalnokokat, hanem újakat neveznek ki A mandzsu rí ai kormány ugyanakkor garan­ciát kér a* oroszoktól arra vonatkozóan, hogy hagyja abba Kínában a bosevista pro­pagandát. A Kínában elfogott orosz állam­polgárokkal egyidejűleg az Ovo szór szagban elfogott kínai állampolgárokat is szabadon keH bocsátani. A esapatszáUitásokat mind­két oldalon meg keH szüntetni. A cbabarov- srM tárgyalásokra kiküldött kínai delegá­tust utasították, hogy követelje erélyesen az oroszok kivonulását Mandzsúriából­esett, amikor a hajdan félelmetes erővel ki­bontakozó nemzett mozgalmat opportunista vizekre terelte e lojalitása ellenértékékép­pen az autonómia fokozatos kiépítését re­mélte Prágától, a most letelt, öt hét ignorá- Msaiiiban és megaláztatásaiban keservesen megbosszulta magát. Ér a betelézett nagy csalódás hátterében most már a centraliz­mus dtévesEthetetlen kontúrjaival áll ott az autonómia Potiemkin-ikulássBája: a Slo­venská Kra jima. Ebből ugyan nem épülhet ki semmi, ami a leghalványabb beváltása lehetne a páttsburghi szerződé? Ígéreteinek. A® opportunizmus és a kormányban való réezvétel nem előre vitt, hanem csak hátra. Nem jelentett fokozatos építést, hanem csak fokozatos Tomboláét a® ideálokban, a nem­zett pnognamban és a célok egyenes szolgá- la iában. Hlinka Andrásnak, amikor ma névmpjét üli rózsahegyi feHegváráib a n és számiba- vésni keserű csalódásait, amelyeket az ara­nyos Prága okozott neki, téveriheteBeoÜf meg k«B éreante, hogy ő —■ oaak Szűovensz- kón van otthon. Ée csak Sztovenezkóra, ön­magára, népére és a® ott: élő tesbvérnemze- tefere támaszikodlbatik. Saját erejére, népe erejére, vafamennyiiünk eredére. Prágának nem kellel!. És ha van benne önérzet, mágabizás és történelmi elhivatás, akkor kísértse bár újabb hivó szó, most mát ő mm fog menns sem igórctee, sem saép szóra, mert meg kellett bizonyosodnia róla, hogy amikor egy nemzetet reprezentáló népvezénrel nem az egyenrangúság nyelvén lárgyaltak, sőt még csak nem is keresték, voltaképpen egy nemzet programnál Nettók semmibe. És ez a semmibevevés azt. bizo­nyítja, hogy az esetben, ha tárgyalásba is bocsátkoztak volna vele, nem a nemzet ve­zérével, hanem csupán 18 mandátum szám- adógazdájával kívántak volna egyoldalú al­kura lépni. Hlinka nem lett kegyvesztett, mert a szlo­vák autonómia pártjának és a prágai oenfcra- li zmusnak viszonyában a kegyet nem Prága gyakorolta. Hlimika nem vesztett, semmit, <te egyet mégis él kell veszítenie, hogy újból elnyerhesse a széles tömegek bizalmát, Sziovenszkó vezér! pálcáját: el kell ve<szi.te­nte a gyiöcigeségéA a tétovázását és a méltat­lan alkukra való hajlandóságát. Amiről a közelmúlt hetekben annyi szó esett és ami csak reménység volt a testvéri szivekben, a arfovemszkóí autonómiát a ős­lakos blokk eszméje ftt áll a megvalósulás küszöbén. Talán mér a közeli órákban el fog dőlni, hogy Hlinka Andrásban megvan-e az erős ■szív, a 'becsületes szándék és a gátlásokon és akadályokon győzedelmeskedni tudó akarat a nagy feladat elvégzésére, ;imelyre a történelem kijelölte Mai számunk 20 oldal Előfizetési ár: évente 300, félévre 15Q M SzlovenSzkÓÍ és fUSzinSzkellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice negyedévre 76, havonta 26 Ki; külföldre; . .. . r 12, IL emelet. Telefon: 30311 - Kiadó­évente 450, félévre 226, negyedévre 114, fösxtdóesMiöt pOLttlKCU IKXpiLCipjd Felelői szerkesztői hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. - Te­havonta 38 Ké. Egyes szám ára 1*20 Ké DXURÁNY1 LÁSZLÓ FOR6ÁCH 6ÉZA lefon: 34184.—Sürgönydm: Hírlap, Praha

Next

/
Thumbnails
Contents