Prágai Magyar Hirlap, 1929. december (8. évfolyam, 274-296 / 2199-2221. szám)

1929-12-01 / 274. (2199.) szám

Curtius külügyi szüzbeszédét Franciaország komoly elismeréssel fogadta 1 német külügyminiszter Hugenberg ellen — Stresemann emléke is kötetese — A Young-terv ellenes „szabadságtönrény" a biro­dalmi gyűlés előtt Csehszlovák osziátysorsjáték Rendkívüli nyerési kedvezmények. 160.000 sorsjegy 80.000 nyeremény Az összes sorsjegyek fele nyer. Valamennyi nyeremény levonás nélkül fizettetik ki. A lehetséges legnagyobb nyeremény Ke 2.000.000.— (Kétmillió cs. szí. korona) Jutalom: Ke ! 000.000.— (1 millió) Főnyeremény: Ke 1.000.C00.— (i millió) továbbá: 300.000, 200.000, 5 á 100.000, 2 á 90.000 2 á &0.000, 2 á 70.000, 2 á 60a 00, ó á 50 000,é3 összesen Kcs 40,432.000 készpénzben. Hivatalosan megállapított árak: Egész sorsjegy Kcs 80, fél Kos 40, ne­gyed Kcs 20, nyolcad Kcs 10. A sors­jegyek közvetlenül vagy írásbeli meg­rendelésre valamennyi osztál yso r s j egy- ámdában kaphatók. Az I. osztály húzásai december 13-án és 14-én tartatnak meg. Berlin, november 30. A birodalmi gyűlés teg­nap délelőtt a Hugenberg-féle úgynevezett „sza>badságtörvénnyel“ foglalkozott, mely al­kalommal Curtius dr., Stresemann külügymi­niszter utóda, elmondotta külügyminiszteri szüzbeszédét. Mint ismeretes, Hugenberg sza- badságtörvényét annak a népszavazásnak alap­ján adta be, amely a Young-tervezet elvetését és a jóvátételek megszavazásában „bünös“ ál­lamférfiak megbüntetését kívánja- Mivel a nép­szavazáson a szavazatra jogosultak több, mint tíz százaléka elfogadta Hugenberg indítványát, a német nemzeti párt vezére benyújthatta ja­vaslatát. A birodalmi gyűlés többsége valószínűleg el­veti a javaslatot, de azt nem gátolhatja meg, hogy a tízszázalékos kívánság’ hatása alatt december 22-én általános népszavazást ne tartsanak Németországban a Yonng-ter­vezetről és a birodalmi külpolitika mai irá­nyának elfogadásáról. Akkor dől el, vájjon a német nép elfogadja-e a jóvátételi szerződést, vagy nem, és megbün­teti-e régi vezetőit, akik az eddigi jóvátételi szerződés ekei aláírták (köztük Hindenbuxgot. is), vagy sem. A parlamenti szavazás a nagy népszavazás­nak csupán előfutárja. A képviselők többsége valószínűleg elveti a szabadságtörvényt, ami azonban Hugenberg szempontjából se nem oszt, se nem szoroz, mert — mint említettük — a döntést csak a népszavazás hozhatja meg. A törvény parlamenti vitáját Curtius dr. külügy­miniszter arra használta föl, hogy vázolja elvi és praktikus elgondolásait a birodalom jöven­dő külpolitikájáról. Curtius mindenekelőtt Hugenberggel pole­mizált. Véleménye szerint a külpolitikát nem lehet plebiszcitummal eldönteni, mert a dip­lomácia bonyolult és komplikált gépezetének működését a nép nem tudja elbírálni. Külön­ben sem lehet az igazság fölött szavazással dönteni. Hugenberg indítványát a népnek el­enyészően csekély része támogatja, mert a józanabb elemek érzik, hogy a Young-terve­zet elleni állásfoglalás nem patriotizmust, hanem veszedelmes elvakultságot jelent. Né­metország akaratát képtelen rákényszeríteni a többi nagyhatalomra s ha passzív rezisz­tenciába sülyed, a nyugati népek egysze­rűen elveszik életlehetőségüket. Az az idő régen elmúlt, amikor a népek sorsát egyet­len állam, vagy a háborús alliánszok egy bi­zonyos rendszere döntötte el. Németország e régi módszereket kénytelen uj módszerek­kel fölcserélni. A birodalmi kormány min­denesetre teljes nyomatékkai arra törek­szik^, külföldön, hogy az uj idők szellemé­nek megfelelően minél előbb érvényre jut­tassa a német álláspontot, ami azonban nem történhetik erőszakkal, csak nyugodt és megfontolt diplomáciával. A Hngenberg-tör- vény elfogadása a birodalom újabb izolálá­sához vezetne, aminek gazdasági és politikai következményei szinte kiszámíthatatlanok. A német nép a vereség után sem vesztette el nemzeti öntudatát és büszkeségét, de kül­politikáját illúziók nélkül csinálja. A népek küzdelmében a legdöntőbb tényező a gazda­sági erő s a kormány mindenekelőtt ezt akarja a birodalomban helyreállítani. A* el­vállalt kötelezettségek lojális teljesítése töb­bet használ e tekintetben, mint a teljesítés megtagadása és a passzivitás. Curtius beszédének végén Stresemannról emlékezett meg, akinek életét hősiesnek ne­vezte. A hősiesség tettekben nyilvánul és nem kritikában, az élet igenlésében és nem a pesszimizmus katasztrófapolitikájában. Vi­szont Hugenberg politikája nem nevezhető heroikusnak, legfeljebb herosztrateszinck. Párisi hatás Párté, november 30. Curtius dr. külügymi­niszter tegnapi beszédét a francia sajté föltűnő rokomzenwel és megelégedéssel veszi tudo­másul A lapok véleménye szerint Curtius je­lentős személyi diadalt aratott. A lehető teg- erélyesebbben szembehelyezkedik a német nemzeti párt uszításával és kitart a Young- tervezet mellett. A párisi sajtó különösen azt hangsúlyozza, hogy Ourtiue hü maradt Strede- mann politikájához és saját kijelentése szerint lépésről-lépésre követni fogja azt. A szélső jobboldali Echo de Paris sem talál kivetnivalót a nyilatkozatban. A francia lapok szerint Hugenberg kényszerű mosollyal hall­gatta végig a német külügyminiszter meg­semmisítő beszédét és nem volt bátorsága, hogy válaszoljon rá. A parlament tribünjén a német nemzetiek vezetője nem mert lándzsát tömi törvényjavaslata mellett, csak suttyom­ban, kiterjedt sajtója és gazdagsága révén tudja a propagandát folytatni. A Journal sze­rint Hugenberg presztízse saját pártjában is csökkent, főleg azért, mert a vezér gyáván a háttérben mozog és a képviselők előtt nem mer nyíltan szint vallani. A mai nap Berlin, november 30. A birodalmi gyűlés ma délelőtt folytatta a Hugenberg-féle sza­badságtörvény második olvasását A ház a kora délutáni órákban bizonyára leszavazza a törvényjavaslatot Hugenberget egyedül a nemzeti szocialisták, a keresztényszociaüs- ták és a német nemzeti párt követik, ez utóbbi annak a 17 képviselőnek kivételével, aki badarságnak és kivihetetlennek minősí­tette Hugenberg eszméjét B tizenhét ellen­Igyon Gottdiener PEZSGŐT zéki párttag magatartása miatt a német nemzeti frakció ma egész éjjel tanácskozott de a tizenhét renitens képviselőt nem tndta meggyőzni. Ez a csoport Lindeiner-WAdan képviselő vezetése alatt ma délután tartóz­kodik a szavazástót Az éjszakai ülésen Kardorff néppárti kép­viselő hevesen megtámadta Hugenberget Azzal vádolta, hogy a népet szánt-szándék­kal félrevezeti. Vad és felelőtlen agitációjá- val gyöngíti Németország pozícióját a kü­szöbön álló hágai konferencián. Emlékez­tette a német nemzetieket az Erzberger- és Rathenau-gyilkoseágokra és azt kérdezte tőlük, vájjon ugyanolyan áldatlan helyzeted akarnak-e teremteni, mint annakidején. I szászok is bizalmatlanok a román kormánnyal szemben Bukarest, november 90. A kamara üMeéa Hmm Ottó Roth, a szászok parlamenti ©söpört- jáaak vezére, a fötirati javaslat tárgyalásánál nyilatkozatot olvasott föl. A képviselő e nyi­latkozatban leszögezi, hogy a szászok kiábrán­dulással állapítják meg, hogy a trónberaéd nem emlékezett meg a kisebbségi kérdésről A szász iskolákat az állam nem támogatja, úgy­hogy a szászoknak, akik válságos helyzetben vannak, kell azokat föntartani. A német ki­sebbségnek a kormányba vetett bizalma meg­rendült és ezért a fölirati javaslatot nem fo­gadja el. — A prágai magyar követség cáfolata. A’ prágai magyar követség a csehszlovák táv­irati iroda utján a követkeaó cáfolatot adta te: „Egyes szlovák lapokiban olya® hírek jelemtek meg, hogy a Szüllő dr. képviselőm® tartott házkutatás alkalmával egy az ő nevé­re kiáflitott magyar útlevelet találtak. A prágai magyar krr. követség a leghatározot­tabban kijelenti, hogy SzüHŐ Géza dtr.-nak, mint cseh szlovák áBampolgámak, magyar uüevete oean lehetett és oe*m le voít" FORRÓ MEZÓK ,w REGÉNY m Irta: MÓRICZ Vilma kicsit felfigyelt. Hirtelen megsej­tette, hogy elfeledkezett arról, aki vele szemben ül s gondolatait önmagának mond­ta el. Ennek a férfinak a hangja oly nyers volt s a lefojtott hang mögött olyan állatian vad valami lobogott, hogy megriadt. Fábján annyira belevitte őt valami szelíd muzsiká­ba, hogy már mindenkiben legalább annyi szivet akart látni, mint ami abban volt. — Drága, drága, nem © világira való ezerat! —, mondta, a férfi. Benne iszonyait támadt, végig vorraglott és egész teste rémült volt — Idefigyelje® — mondta a férfi s visz- szafojtott hangon valami nagyon szépet akart mondani. — A maga ura, az, szegény, egy beteg ernmer volt. Valljuk be őszintén-, degenerált típus volt Régi betegség volt benne. Az ősei bűnei voltaik benne. Nem magának való volt. Maga egészséges ember. Maga egy isteni nő. Olyan maga, mint egy virág. Nem tudott magával mit kezdeni. Vil­ma, Vilmácska, kedves kis angyal! Jöjjön velem. Legyen a feleségem. Vilma nyugodtan nézett a férfira. Nézte annak a vibráló, remegő arcát. A vágytól, az ©lepedéstől remegett annak minden vo­nása. S az a fekete bajusz * kemény orra aílatt, s ahogy a száját k,nyitotta, mint egy fekete barlang nyilt ki. a fehér fogai fekete közökkel. A dohánytól átitatva s kemény ke­fével tisztítva olyan volt, mint egy éhes far­kas, aki a fülemile hangján akar énekelni, hogy megtévessze s bekapja a kis madarat. Csak ült nyugodtan s egész testébe® iszo­nyatba.!. Kezdett rájönni az i,smert érzésre, kezdett biztos lenni a dolgában. A férfit félrevezette a pillanatnyi gyönge- fiég s -/.cmével rárohant, mintha semmi erő nem volna, ami ellenállhatna neki. — Vilma, Vilmáim! — mondta s a szeme oly fényese® égett, mint a tüzokádó. — Most tudorai, ki vagyok. Kiszakítom ma­gamat az egész világból. Magát akarom. Ma­ga az enyém. Nincs itt oe asszony, se gyerek. Mindent kidobok, csak maga kell nekem. Vilma. nyugodt volt s most eszébe villant, hogy ez a férfi becsukta az ajtót a rendőrsé­gen ... De most nyugodt lett, mint a biró, aki halálos Ítéletet mond ki. —'Kérem. Hagyjon magamra. — Soha! Koporsóm bejártáig —- mondta a férfi — Ön a magáé vagyok, maga az enyém. — Semmi közém magáihoz. — Viszlek. — Takarodjon! Ebben a pillanatba® belépeti Blanka és sikoltva futott nővéréhez $ átölelte. Vilma hidegem mondta: — Mentsetek meg. Blanka heves zokogásba tört te. A férfi tétovám nézett körül. Az volt ben­ne, hogy feft kell gyújtani ezt a házat, vagy romiba dönteni, vagy... Meglendítette a fejét Érezte, hogy ébresz­tette a csatát önökre. Még egy percnyi várakozás után egy szó nélkül megfordult s elment. Vilma a szoba hátsó részébe imdíuJt, nővé­re vele ment, ölelte és vitte. — Mi történt? Vilma egy halott nyugalmával mondta: — Semmi. Aztán a szemei tágranyiltak s legyintett, mintha valami ige® nagy dologról monda­na le. — Mi az Vilmám? — Semmi. A bosszú is ?: um' Mi ’i.’eu semmi. VTI. A főkapitány átment az irodába Bábkyhoz. Bátky felnézett s mikor őt meglátta, ör­vendve mondta: — Még egy ötletem van. Nem ke® vissza­riadni « dolgoktól... Gondolkoztam az egé­szen újra meg újra. Én azt hiszem, közel já­rok a gazfickóhoz. — Milyen gazfickóhoz? — A gyilkos. Engem egyéb nem érdekel, csak a gyilkos... Én még attól eem ráadok vissza, hogy a hatósági személyeket gyanú­ba vegyem... Nem!... Barátom, meg kel tudni, hogy pén teken hol volt hatósági szem­le, vagy vizsgálat, vagy kiszállás... Hátba hivatalos kocsi volt az a bizonyos autó... — Hegy jut az eszedbe? — kérdezte fölé­nyes mosollyal a főkapitány. — Eszembe jutott. S ez igazán villámgyor­san megállapítható... A katonai revolver­ről jött ez az ideám ... Mit tudorai én, nincs-e benne a hadsereg... A főkapitány élesen nevetett, — Szóval mindenki gyanús. — Ez a ti elvetek! Gyilkosságnál minden­ki gyanius, még én is, te is, mindenki A főkapitány újra felkacagott s megszorí­totta bunsuzásra a Bátky kézéit. Mikor kiment az ucoáira, egyenese® és büszkén ment, mint akinek a szép este jói esik. A S zentkirályi-uccára fordult be. A kór­házból éppé® akkor jött ki Fetter főorvos. Az orvos ellenkező irányban akart menüd, de ő uténakiáltott: — Halló! Az orvos megfordult, cvákfcerén át figyel­mesen nézett, s miikor felismerte a főkapi­tányt, megállóit. — Szervusz. — Szervusz kérlek ajásaan. Megrázta ennek is a kezét, keményen. — Na, hogy van « ind Baltazár Pista bará­tunk? — A baikairját nem fogja többet hasznába. — Annyi baj legyen. Jofbbfcarrad m meg tudija ölelni az asszonyokat. Nevetett. Aztán azt mondta: — Mondd csak kérlek, mi van a látlelet­től ? Bevezetted már a főkönyvbe? Az orvos hallgatott. A főkapitány nevetett — Hát csak írd 'be — mondta —■ hogy lö­vés n bal ikwloscsoflVto®, vagy hol. A főorvos nagyon melegen, nagyon mé­lye® hajlott meg. (Folytatjuk.) Közismert tény, hogy Schmidthauer Igmándi «eier9vlie« Európa legtartalmasabb keserüviz-forrása s mint Ilyen egyedüli a mega nemében. Gyomor- és bél tisztító hatása páratlan. Rendszeres adag éhgyomorra fél ivó pohárral, sok esetben elegendő már néhány evő kanállal is Forrás-ismertető és gyógyjavalat minden palackhoz mellékelve. 1929 dmmbw 1, istiár—if.

Next

/
Thumbnails
Contents