Prágai Magyar Hirlap, 1929. november (8. évfolyam, 249-273 / 2174-2198. szám)
1929-11-10 / 256. (2181.) szám
í©í$ november 10, vasárnap, wa»'a« 7 'prkgm-Macfam-wnöjSR Zichy Nándor gráf nemzetiségi politikája Irta: SZULLO GÉZA, a csehszlovák nemzetgyűlés tagja Zijűhy Nándor gráf oenteim áriurnát most ünnepli a katolikus Magyarország. A nagy államférfi emlékére Budapesten most jelent meg a Zichy Nán- dor-emlékalbum, melybe SzüÜő Géza, a nagy magyar politikushoz méltó, alábbi megemlékezést irta: A nemzetiségi kérdés Magyarországon újkeletű, A rendi Magyarország alatt nem volt nemzetiségi kérdés. Ennek az oka nem az volt, mintha nem lettek volna Magyarországon különböző fajok, de az, hogy az annyiszor leszólt rendi alkotmány egyike volt a világ legjobb intézményeinek. A magyar alkotmány nem papiros alkotmány. A magyar alkotmányban benne van gyanaz, ami az angol alkotmányban: a com- mons sense, a józan ész. A mi őseink nem in- díuíkti ve temem ették meg a jogot, hanem de- duktive, intézkedéseikben nem volt más, csak a józan ész, s a legfőbb alapvető tétele a jognak és soha nem a strictum jus, a merev jogokat alkalmazták, hanem a méltányosságot, a bölcsességet. Azokban a gömbölyű, okos magyar tábla bírói fejekben sokkal több logika és intézkedéseikben sokkal több bölcsesség volt, mint nagyon sok ezer oldalas kiskatúlyázott és kihüvelyezett papiros alkotmányban és doktriner jogmondásban. A magyar alkotmánynak volt egy intézménye, a nemesség, amely a legjobb óvszer volt egy nagy kiterjedésű és csekély számú lakosságú országban arra, hogy meg tudja tartani az államnak a nemzeti jellegét. Magyarországon a nemesség nem egy kasztot jelentett, de azt jelentete, hogy a nemes minden közjogi jogosítványnak a tulajdonosa. A nemessség Magyarországon nem kaszt volt, de közjogi institúció, amelybe folyton és mindig mindenki szabadon bejöhetett és szabadon bevétetett, aki érdemei által erre alkalmasnak tűnt feL Míg például Csehországiban a XVII. században 480 nemes család volt, addig ugyanabban az időben Magyar^, szagon a nemesség száma egy félmillió volt. Miután Magyarországon a hivatalos nyelv & latin volt, a nemességnek pedig mindenki tagja lehetett, aki arra érdemes volt, ha pedig nemes lett, akkor magyar nemes lett. ezáltal a nemesi intézmény volt az a ki balanszírozó institúció, amely a saját egyediségének a fenntartása mellett a nemzeti állam részesé', é tette az egyént. Akár szlovák, akár német, akár olasz, akár román, akár vend, akár horvát eredetű volt az, aki a magyar nemesség jogát megkapta, megmaradhatott szlováknak, németnek, olasznak, románnak, vendnek vagy horváinak, de magyar nemes ember lett, szolgálta az államnak a célját, de meg tudta tartani a saját maga egyéniségét. Ez volt az oka annak, hogy nem lehetett nemzetiségi kérdés Magyarországon, ezt a kérdést csak az újabb kor teremtette meg. Akárhogy változik meg egy államnak az alkotmánya, akármilyen mások lesznek az irányelvek, az emberek mindig ugyanazok maradnak. Az természetes volt, hogy mindenki, aki közjogi funkciókat látott el Magyar- országon és hivatalban volt, az mind nemes ember volt, mert megkapta a nemességet, vagy már nemes volt. Az is természetes volt, — hiszen a nepotikus érzés az emberiségben a legerősebb érzések egyike — hogy ezek az állásban levő tisztviselők az újabb állásokba családjuk tagjait helyezték el. Tették ezt személyes indokból, mert az ő vérükről volt szó és nemzeti indokból azért, mert ezekben látták legnagyobb garanciáját annak, hogy azt a célt, amelyet szolgálnak, ezekkel érhetik el a legjobban. És itt van az ugrópont. Negyvennyolc után a nemesség megszűnt abszorboatáv közjogi institúció lenni. Kitüntetéssé vált. Másrészt a hivatalokban ülő osz- tály egy kaszttá ridegűilt, amely a születési elvet tette önkéntelenül a magáévá. A születési elv mindig családi összeköttetést jelent, a születési elv mindig el rá r k ózó ti sá go t, kaszttá váló< ridegül éet teremt meg. A kultúra és a műveltség negyvennyolc után épp úgy terjedt, mint negyvennyolc előtt, de uj generációk támadtak, uj intelligens rétegek keletkeztek, a,melyek már a vérség általi nem elegyedtek bélé a birtokban és hivatalokban ülők kasztjába, a egy oly helyzet teremtődött meg, hogy valóban a vármegyékben és a hivatalokban irányító lett az a felfogás, amelyet egy hires bihari afepán igy fejezeti ki: első a nexus, azután a politika és azután a tehet-és. Ez a jóakarata és igazán melléket!zaí nélkül való irány az intelligenciában hifurcátiót teremtett meg: voltuk osztályok, amelyek a közhivataloknak részesei ée az államhatalomnak gyakorlói voltak és voltak osztályok, amelyek tehetségük mellett, de születésük miatt ezeknek a funkcióknak részesei nem tudtak lenni. Származott egy elkülönült hivatalnoki osztály ée létrejött egy intellektuel ügyvéd, mérnök, orvos, pap, iparos stb. osztály, amelyeknek műveltségi fokozata, világnézete ugyan egy voílit, de az állami életben és a közéletben való részesülést lehetősége nem volt ugyanaz. A nemzetiségi vidékeken az ott feltámadt intelligencia egy a külföldről táplált nagy tévedésbe esetit bele és azt hitte, s úgy kezdte magyarázni, hogy azért nem lehet főszolgabíró, alispán, főispán és képviselő, s azért nem lehet magasaibbrendü és rangú állami hivatalnok, mert ő román, szlovák, német, horvát stb. eredetű. Nem vette é^zre, hogy csa,r azért nem lehetett olyan könnyen ennek a testületnek a tagja, mert ő nem volt a nemességből] származott, nemesi eredetü. A társadalmi divergenciát, a társadalmi különbséget állami különbséggé, s a faj iránit! szeretetel faj iránta gyűlöletté alakították igy át egyesek. T? n /'-vilii lriíir»<4j?W:f/vb le^nír\!KJKh,Oií AiM/un I MmSségek: • iSíjwjfr fe, Smyrna, Peisia. Uatódi csomózással R csehszlooák technika legnagyobb olomónya! rál az újabb felfogásban és valahogyan az újabb közigazgatási alkalmazásban nincs meg az a oommoms seuse, amely a magyar alkotmány alapját képezi. Amikor Zichy Nándor Nagyszombatban volt, amikor Zichy Nándor végigutazta Sárost, végigjárta a német kerületeket, lángolóan hirdette a magyar nemzeti államhoz való tartó- zandóságát mindenkinek, hirdette a kötelességtel jesitésnek teljességét, de hirdette mindig a hatóságokkal szemben azt, hogy annak a népnek, amely a maga verejtékével teszi termékennyé a földet, amely nép a maga energiájával tartja fönn az államot, annak a népnek az intellektusát a saját nyelvén kell kifejlesztenie, mert nem a magyar nyelvűségben, de az egy irányban, a múlt tradíciójának és a jövő törekvések azonosságában van a nemzet nagyságának a biztosítéka. Nekem még megadatott, hogy sokszor tudtam Zichy Nándor gróffal komoly dolgokról beszélni. Zichy Nándor gróf a legkomolyabb kérdésea meg neon értettség ellem küzdöttek mindazok, akik látták azt, hogy a magyar nemzetnek femiiar adásár a szükeégeeek ások a bölcsességek, amelyek már Szent István királynak törvényeiben Le vannak téve, hogy „a többnyelvű országban minden nyelv és minden nyelvű lakosság egyforma mértékben részesedjék az álfflaimihatalomban, hogy az államét igy a sajátjának tekintve folytonosan erősebbé és erősebbé begye azt". Ez alatt a légkör alatt Európában a nacionalizmus fokozottabb erővel éledt fed mindenütt és ennek behatása alatt & legkiválóbb elmék csodálatos elfogultsággal a szélső sovinizmust tartották a magyarok elsőrendű feladatának. Egy Grünwald Béla, egy Beksics Gusztáv — több nevet nem is akarok felhozni — akik eredete nem is fajma- gyar, mégis fajmagvar politikát, magyarosító politikát és hegamomikus magyar politikát hirdettek Szent István koronájának nagyobb dicsősége kedvéért. Nemes indokból tették, amit tettek. Ugyancsak nagyon sokan: Tisza Kálmán és társai, miután látták azt, hogy századokon keresztül a birtokos nemesség, amely iden- tilcus volt az államhatalom funkciójával, tartotta meg a magyar alkotmányt, szükségesnek látták ennek az osztálynak a privilegi- zálását és ezt a kasztot támogatták. Ez teremtette meg az eltagoltságot a nemzetiségek és a magyar vagy magyarrá átalakult nemzetiségek között. És ezen a ponton helyezkedik el Zichy Nándor. Zichy Nándor gróf azok közé a politikusok közé tartozik, akik gyermekkorukban megszokták a magas helyről való áttekintést, akiknek azért éles a szemük, nagy a horizontjuk, erős az i-télőképességük és bátor az öntudatuk. Zichy Nándor kezdettől fogva hirdette, hogy a nemzetiségi kérdés Magyar- országon nem fájlbeli gyűlölet kérdése, de közigazgatási kérdés, s a nemzetiségi kérdésnek megoldását nem lehet másképpen keresztülvinni, csak a szeretet utján és a kasztrendszer megdöntése által. Zichy Nándor hirdette az egyenlő, általános és titkos szavazati jogot. Zichy Nándor hirdette a demokratikus megújhodást, nem azért, mintha ő valami módon feladta volna azt a nemes értelemben vett arisztokratikus öntudatot, amely őt mindig az elsők közé helyezte, de azért, mert érezte- mint a régi negyvenhetos tradícióknak letéteményese azt. hogy valami nem talál a magyar alkotmányban, hogy valami nem kvadket mindig alaposan áttanulmányozta, de a komoly kérdések mellett gzerette a vidámságot, azt a hilaritást, amelyet a becsületes öntudat és nyugodt életviszonyok fejlesztenek ki. Ha igy visszagondolok azokra a kifakadá- sokra, amelyeket ő azért tett, hogy a néppárttal szemben való zsarnokoskodása miatt ne fajtájának ártson, de a fajtáját megjavítsa, ha elgondolom azt, hogy ő hogy akarta a katolikus klérus által fokozni a katolikus vidékeken a népnek az intelligenciáját és a vallás által jobban összekötni a világi intelligenciát a klérussal és ezáltal a néppel, akkor egyre erősebben domborodik ki az a koncepció, amelynek egyik legtudatosabb hirdetője és vezetője Zichy Nándor volt Százéves születése napján Zichy Nándornak emlékét ezért fogjuk mi immár egy más államhoz való tartozandóságunk közjogi helyzetében megünnepelni magyarok és szlovákok. A különös véletlen úgy hozta, hogy az a párt, amelyet én vezetek, sokáig abban a házban tartotta központját, amely házban és amely lakásban ezelőtt száz esztendővel Zichy Nándor gróf született. Az ő szelleme ott él a falak között a mi szivünkben és én mély tisztelettel és kegyelettel állok azon a helyen, ahol először látta meg Zichy Nándor gróf a napvilágot. Szemem elő tűnik az ő egyszerű és puritán alakja, szemem elé tűnik az a hatalamas koncepció, amely politikáját vezette, s mikor lelki nagyságát látom, a Capitolium palotája jut az eszembe, amely méreteiben az első pillantásra kicsiny, — hét ablak van csupán — csakhogy az anyag, amelyből épült, porfür és rózsaszínű márvány, alkotója és mintázója pedig Michel Anggelo. Az orosz hadügyi népbiztos megfenyegeti a hatalmakat Moszkva, november 9. „Ellenségek vesznek bennünket körüli", kiáltott fel Voorosilov hadügyi népbiztos, amikor teljes főparancsnoki uniformisban tegnap reggel a Vörös Téren hadseregszemLét tartott a moszkvai gamizon fölött* „Az Angliával való kapcsolatok felvételét nem tekinthetjük nagy eredménynek. Az igazság az, hegy ezáltal az idegen kapitalistákhoz való viszonyunk nem változik meg jelentékeny mértékben. Tudjuk jól, hogy az angol proletariátus szeret bennünket, azonban ez a proletariátus munkáskormánya ellenére is teljesen tehetetlen. A valóságban Anginában még mindig a burzsoázia kormányoz. Az Angliával való kapcsolatunk helyreállítása mindenesetre eredményt jelent nekünk. Azonban még mindig ellenségek vesznek körül benünket, amelyek halálunkról és megsemmisülésünkről álmodoznak. A burzsoázia háborút készít elő ellenünk. Gyenge pontjainkat akarja kitapogatni, igy például Kínát. Kína háta mögött Anglia rejtőzik és még más országok is, amelyek térdre szeretnének kényszeríteni bennünket. A mi türelmünk meglehetősen nagy, azonban a mi türelmünknek is egyszer csak vé- geszakad és ekkor minden támadást a legerélyesebben verünk vissza. Az idegen kapitalisták nehezen vállalkozhatnak a háborúra,’ mert a világ munkásai a mi oldalunkon állanak. Minden intézkedést megtettünk védekezésünkre. Vörös hadseregünk nagy vívmány. Évről-évre erősebb lesz, jobban kiképződik, jobb vezetés alá kerül és mindinkább tudatossá válik benne az a hivatás, amelyet be kell töltenie. Éljen a vörös hadsereg! Éljen a világforradalom!" így beszélt a hadügyi népbiztos a katonai parádén, amelyen megjelenít Stalin is. A munkások felvonulásán a legtöbb zászlón és jelvényen ez alkalommal vallásellenes és Kina-el- lenes feliratok és karrikaturák szerepeltek- A nagv Operában volt a bolsevista diszgyü- tés, amelyen Kalinin elnök beszélt. Kalinin kijelentette, hogy Anglia kényszerült a szovjettel való kapcsolatok felvételére, mert kereskedelmének szüksége van erre. Amikor a bolsevista tömeggyülés politikai programja lejátszódott és a művészi résznek kellett volna kezdődnie, a moszkvai szovjet elnöke felemelkedett helyéről és a következőket kiáltotta ki: — Ma este nagyon sok Írásos kórdezősködés érkezett hozzám Stalin elvtárs egészségi állapotára vonatkozólag. Stalin elvtárs jól érzi magát. Talán alkalom nyílik, arra .hogy még ma este meglássátok. Mintegy háromnegyed óra múlva a színpadon helyet foglaló delegátusok hirtelen tapsolni kezdtek. Stalin megjelent ,az Opera baloldali részén levő nagy páholyban. Á taps az egész nézőtéren szétterjedt és az emberek hangosan kezdték kiabálni: — Stalin! Stalin! StaJim néhány pillanatig vonakodott, azután a páholy párkányához lépett. A taps most valósággal orkánná fejlődött, amire Stalin komoly arccal egy ízben meghajolt a közönség felé. Egyetlen mosoly sem jelent meg az arcán, amikor párthívei zajosan ünnepelték. Hallgatva megfordult és a páholy második széksorán két főadjutánsa, az orosz Molotov és a georgiai Orghonokddse között foglalt helyet. Kalinin elnök közvetlenül előtte ült. Az este hátralevő részén, amelyben két órán át zeneszámok kerülték sorra, Stalin mozdulatlanul ült és ázsiai jellegű arcán meglehetős fáradtság mutatkozott. Csupán akkor derült fel némileg ez a szigorú arc, amikor a műsoron kaukázusi dalok kerültek műsorra. Amikor a primadonna egy georgiai szerelmi éneket énekelt el, a szigorú ázsiai még előre is hajolt és élénken tapsolni kezdett. így telt el Moszkvában a nagy parádé, immár a tizenkettedik, mióta a bolsevizmus megdöntötte Kerenskij uralmát. Az Angliával való kapcsolatok felvételéről az Izvestija legújabb száma a következőket írja: „A szovjetunió őszintén üdvözít azt a szándékot, amely a két ország kapcsolatának felvételére az angol kormány részéről megnyilvánult. A két ország kormányzati rendszerének ellentéte dacára a kereskedelmi kapcsolatot á két ország lakosságának érdekében szükségesnek és hasznosnak tartjuk. A kapcsolatok megszakítása a békére közvetlen veszedelmet jelentett. Elégtétellel állapítjuk meg, hogy a tapasztalatok szerzésének ideje nem volt eredménytelen. A dolgozó osztályok most támogatnak bennünket. Ha az angol kormány valóban mind a két felet kielégítő bázist kivan megteremteni, hajlandók vagyaink törekvését támogatni és mi bennünk alkalmas szerződő felet talál."
