Prágai Magyar Hirlap, 1929. november (8. évfolyam, 249-273 / 2174-2198. szám)
1929-11-10 / 256. (2181.) szám
<I>RKGAI-AVACitAU-HlXÍIiAn tm Egy szép leány meg egy csúnya leány Már &z is oktalanság, hogy az ember néha eszik-isxik anélkül, hogy éhes volna, csak mert a háziasszony kinálja, vagy a barátai követelik. L>e csupa tiszteletből, vagy barátságból udvarolni, ez még nagyobb oktalanság. Ezt cselekedtem ón. Lóránd barátom vitt belé. Loránd akkortájt Manóinak udvarolt és kezdte már őt mindenféle megengedhetetlen kirándulásokra magával vinni, csakhogy Manóinak elváihatatlan barátnője volt Micóka, aki megveszett volna az irigységtől és mindent elrontott volna, hacsak ő is nem kap egy hasonló nagy udvarlást. Loránd tehát rám bízta Mieókát, hogy őt meg én intézzem, baráti áldozatkészséggel És ugyan hogyan lehet egy ilyen lányt intézni? Na, ugyebár, nem tehettem mást. mint hogy baráti elszántsággal megkezdtem a hason jóképpen megengedhetetlen kirándulásokat, mozihajárá- sokat, satöbbi. Ismétlem, nem a magain számára kezdtem ezt az egész udvarlást. Tisztára Loránd bará tóm érdekei lebegtek szemem elölt, mikor a Micóka csuklóját először önfeledt hévvel un-g csókoltam, vagy amikor a nyakán a szőke liaj pihébe roszketegen belélcheltom. Micóka tói jességgel jelentéktelen volt, én őt h/.**!őu is elég gyakran láttam, de soha eszembe nem j jutott volna ilyesmi. A szeme apró volt. a haja j Eakószőke, a termete szürke volt, aroszine kö- j zopes. A világ nőinek rengetegében csak olyan | volt, mint a fák között az akácfa, mely csak arra való, hogy az utakat szegélyezze és a fáradt vándoroknak igv némi üdülést nyújtson, vagy hogy a homokos talajt megkösse. Hanem gondos ápolással, azt hiszem, ruég ; parkbeli díszfának is alkalmazhatóvá válik el- 1 vétve az akácfa. Ez a Micóka, ahogy az ember | foglaikozui kezdett vele (ez az ember, ha meg ; ei nem felejtették, én voltam), ngyszer oak j elkezdett megpeodtiini. Mikor még <-í»ak annyit j mondtam neki, hogy nini, de jó\ágasu kislány ez a Micóka, hat nyomban — bár va.ahogy szinte vísazautasitóiag — kihúzta magát, legalább két ujjnyival magasabbra, azután tigy i-s maradt. A melle — ugyebár a kirándulásuk fokozottabb oxigéafogyasztásától — magasabbra, önérzetesebbre emelkedett, az arca megpirosodott. Mikor Loránd egy júniusi vasárnapon meglátta, egészen eicsudálkozott és azt mondta, hogy nincs is jogom magamat barátsági áldozati baromaak tekinteni, mert Micóka olyan csinos teremtés, hogy még egy herceg & szerencséjének tarthat egy ilyen rno- zitársnőt. Azt éa k megfigyeltem, hogy akkortól kérdővé, hogy a csuklóját csókolgattam, a szeme egészen megnőtt és mogsötétedett. Az is igaz, hogy a azem pupillája a homályban általában nagyobb s ex a szemet mélyebbé teszi, mi pedig sxerettük a kései alkonyatok homályát. Szerettük? Minek túlozni, el kell ismernem, hogy nem nagyon szórakoztattak ezek a mind lendületesebb szavalások és egyéb velejárók, az egészet csak olyannak éreztem, mint egy műkedvelő színpadi próbát egy óppenhogy tűrhető partnerrel. Elég kényelmetlen volt nekem közben az is, hogy Mária, akivol ekkortájt igen komolyan foglalkoztam, meg-meglátott a dologból egyet-mást és semmiképpen se volt hajlandó elfogadni, hogy itt csak baráti áldozatként gyakorolt elefántoskodásról van szó. Egyszer aztán meg is látott bennünket Mária, ahogy a ligetben majdnem karonfogva mentem Micókával. — Ki az a hölgy, akivel tegnap önfeledten sétált? —• kérdezte közömbösséget szinlelve, rejthetetlen nehezteléssel. — Hát hiszen ez az, ez a Micóka, egy szürke kis — — Nono, éppen nem is olyan szürke, sőt Igen hatásos, elegáns, öntudatos egy nő. i— Ugyan, a Kovács Micóka ... ►— Kovács Micóka lenne?! Hogy meg se ismertem! De hogy megszépült, kikupálódott az az egykori jelentéktelen kicsike ... No, csak folytassa, kedves barátom! Súlyos összeveszés lett Micóka miatt. Mária neheztelésének súlyossága mutatta, hogy Ko- j •rács Micóka igazán csinos, számottevő valaki. Nagy szomorúságomban szerencsére aegit- i cégemre jött a Loránd és Manci végképpenvaló Ösezeveszéae. Manci nemcsakhogy összeveszett Loránddal, hanem el is átázott valahová a Dunántúlra a nagynéniéhez, ahol férjhez is imént egy régi esdeklőjéhez. Ezzel az én lovagi szolgálatom is Micóka mellett természetszerűleg véget ért. Elmulasztottam két kirándulást, érre irtára neki két buta levelet, ő is irt négy ugyanolyant és a szakítás ezzel hivatalosan is megtörtént. Vagy három hétig nem láttam ntána Micó- kát. Akkor délelőtt megláttam egy rövidárukereskedésben, valami idősb nőrokonával bevásárolni volt. Először szemközt láttam, azután inkább csak háromnegyed profilban, mert tüntetőleg elfordítva igyekezett tartani magát, (1 o úgy persze, hogy azért engem ellen- orfzhos-on. a köszönésemet is alig vette észre. Hát meglepett most a Micóka külseje. Három négy ujjnyival kisebbnek találtam, az arc- | ezine fakóbb volt, a termete szürke volt. A I A szeme, oh, a szem milyen apró, szűk, hunyó ri. szegényes szem lett!- Lám — mondtam magamnak ldintudatos tűrni rímmel —, mihelyt megszűnt a barátságunk, kevesebbnek látom őt, és ez mutatja | gyit rló: ágomat,, komisz férfi voltomat, hiszen | Amikor a brit világbirodalom elpusztul Shaw legújabb darabja, amelyet sohasem lóg megírni — Krisztus és a feltámadt Ismeretlen Katona szerepel a darabban Bemard Shaw csak egyetlen embernek szo- koit interjút adni s ez: F. L Minnigerode au goi publicista, aki régi jó barátja a nagy Író nak. Most Minnigerode a Newyork Times iro dalmi mellékletében hatalmas cikket ir Bér nard Shawról. Senki sem ismeri 0. B. S.-t olyan jól, mint ez az angol újságíró. Minnigerode mindenki előtt cáfolja azt a vádat, hogy Shaw reklámhajhászó. >— Ez nem igaz — Írja. Ellenkezőleg: nem ő keresi a nyilvánosságot, hanem a nyilvánosság keresi őt. Minden lépésére kíváncsiak, úgyhogy amikor Adeichi Terraceon lakott, hegyes szögekkel ellátott drótkerítéssel kelleti kertjét körülvennie, meri csak így tudta távol | tartani a kiváncsiakat Különben valószínűen még a háza ajtaja; is betörték volna az érdek lóitok Hiába bújik el az Adria v .elvik kis szigetén vágj valami csendes eldugott lalu bán az olasz tavak pariján: musio.p mar az egész világ tudja hogy ott vart és ha sétálni megy az országúira, alig tud elmenekülni a riporterek és fotngr r elől — Sokan félreértik őt 8 amikor legutóbb a rádióban beszélt és azt möndta hogy: Íme most 0. B Shaw beszélget a világegyetem mel — ezt a tréfát sokan komoly önlbtLég nek vették. Mikor felolvasásában azt mondta, hogv Berir nd Russell a világ Imm1— M, embere egy kivételével ós ehhez jelentősen hu nyoritotl. a humortalan e k nn- nt azt hitlék. hogy ez nagykörű komoly őodíeséret Ezután következik Minnigerode cikkének legérdekesebb része Közli Bemard .Shaw egy nicg nem irt darabjának részletes tervét úgy, amint azt az iró bizalmas beszélgetések során elmondotta neki. — Shaw akkor ergy francia darabot látott, amely az Ismeretlen Katona sírjáról szólt Azt mondotta, hogy a darab kitűnő és hogy ő is szeretne darabot írni az angol Ismeretlen Katona sírjáról. Elmondta részletesen a darab tervét éa később azután felhatalmazott arra, hogy ezt a rendkívül érdekes darabtervet a nyilvánossággal közölhessem A darab meséje — A darab színhelye London, idő: a XXI. század. Megint világháború vau. de sokkal borzalmasabb és pusztitóbb, mint minden eddigi. A legördögibb emberirtó eszközök tizedelik az emberiséget. Anglia kétségbeejtő helyzetben van, valóságos halálküzdelmet kell folytatnia at éleiért. Az angol helyzet napról- napra válságosabbra fordul. Már mindenki tudja, hogy a háború elvesztett a a Brit biro dalom, Assiria, Görögország, Róma és Karthágó sorsára fog jutni. Az angol hadvezérek szárazon, vizen és levegőben egyaránt csatát vesztenek. Most fordul először elő az angol történelemben, hogy az egész lakosságot valami leírhatatlan vad pánik fogja el. — Izgatott konferenciák követik egymást, mindenki tanácskozik, hogyan lehetne megmenteni a helyzetet. MegoldáB azonban nincs. Az ellenség kíméletlen és Nagy Britanniának ezeréves fennállás után el kell pusztulnia. — A király felismeri a helyzet reménytelenségét. Meghallgatja ugyan minisztereit, de tudja, hogy nem sokat számit, amit mondanak. Ezért végső kétségbeesésében a megfenek lett és minden védekező eszköztől megfosztott emberek utolsó mentsvárához^ — az imádkozáshoz fordul összehívja a birodalom előkelőségeit a miiitsztori- a felsőhó'/ és alsóház tagjait, mindenkit aki »7 országban számit és felszólítja őket hogy a Buci;in /ham palotából vonulja nak át veze ése alatt az Ismeretlen Kafona >irj;:‘ioz « Westminster apátságba Isten se gitsé/ét kérni — A XXI századbeli London képe nem sokat változott a XX szazad óta Bar « repít* ló.-épek és léghajók elavul Iá tették a hadi hajókat, még mindig fennáll a tengerészeti minisztérium és az ország még mindig tele vuii admirálisokkal mert az admirálisok nehezeid en halnak ki mint h másfajta emberek és minthogy valamikor az angol vilA hatalmat a tengerészet alapította meg Anglia mgaszko dik hozzá most is » régi angol elvnél fogva hogy ami jó volt a nagyapámnak, az jó les? nekem ia — Tehát (Wsregyfittek a Rurkingh-m oalo áhun ni ország össze* tiofabitifásní közöttük számos höhrv mer ■•■.ditíkai életben a höl gyek már nagy szerepel játszanak. És a ha lalmaá tér. ami n Buckingham palota előtt el terül, tele van sebesültekkel rokkantakkal özvegyekkel és árvákkal Ar ó sorfaluk közöli vonulnak el az orszá'/nagyok a király vezető sével az Ismeretlen Katona sírjához. Lassabban mennek, mint a temetési menetek, lehaj lőtt fejjel, összeszorult szívvel, súlyos aggó dalmak alatt görnyedve. A hatalmasok találkozása Jézussal — Amint az Ismeretlen Katona sírjához közelednek, megdöbbenve látják, hogy Jézus Krisztus ül a síron. Valamennyien földre borulnak elölte. Krisztus nagyon egyszerű hangon azt kérdi: — Uraim, mit tehetek at érdekűkben? — A király felemeli fejét, letérdel és imádkozni kezd A hercegek, miniszterek és államférfiak, sőt államhölgyek követik példáját. Krisztus csendesen hallgatja a király imáját, majd amikor megpillantja a Westminster székesegyház dékánját, szerényen bocsánatot kér tőle, amiért hivatlanul ide tolakodott — Mikor azután az uralkodó befejezte Imáját Krisztus egyszerűen megjegyzi: „Majd ő bizonyára semmit sem változott, csak az én szemem más. Csalódtam. Néhány nap múlva a ligetben sétáltam a Loránd és Mária társaságában, akkor egyszerre esek föltűnt Micóka*, ugyanannak az idősebb nőnek a társaságában, akivel már láttam. Félénken odaköszöutem. — Kinek köszöntél? — kérdezte Loránd csöndesen. — Hallatlan, és te kérdezed? Hát nem ismered? Micóka... —• Micóka? — bámultak el mindketten. — Hogy megváltozott... Kisebb lett és szürkébb. — Igazán? — ámultam el. — Én pedig azt hittem, hogy nem is változott igazában, csak az én szemem más, amióta megszűnt a barátságunk. — Dehogy, barátom, —■ oktatott ki Mária, láthatólag teljesen meggyőződve a Micókával való szakításom teljességéről. — Jegyezze meg magának, hogy egyetlen igazi szépitőszer van a világon a lányok számára: ha valaki igazán szereti őket. Ettől szépülnek-rutulnak, de valóságosan ám! Ránéztem Máriára: —- De mennyire szépül most maga, Mária... Tökéletes a 6 és 8 Hengeres JORDÁN mert mindaz meg van benne, ami , szakértők szerint egy jó automobilhoz tartozik. Vezérképviselet Csehszlovákia részére: E. FIORIANSZ | Co.. Urafisiaw®, BosfScová 2|a. meglátom, mit tehetek as érdekükben" és eltűnik. A következő pillanatban megnyílik • sir ée kilép belőle a száz évvel ezelőtti Ismeretlen Katona. Nincs rajta uniformis, nincsenek felt űzve érdemrendjét Halotti köpeny van rajta ée láthatóan nagyon zavarban van. Ennek a második csodának a láttára lemét leborul mindenkL — Az ország rcrine-java térdel ax Ismeretlen Katona szelleme előtt, fia a király imádkozik hozzá: — ö szellem, a száz év előtti Ismeretlen Katona szelleme, sírodhoz járultunk ebben a sötét órában, hogy Isteni sugallatot kapjunk tőled, aki a mull század világháborújában lelkesítetted seregeidet. Hassa át a te szellemed a pilóták szivét, akik az űrben lebegnek, a tengerészek szivét, akik a tengeralattjáró hajókkal siklanak és a katonák szivét bárhol is járnak. Elveszett már a régi angol szellem és nem tudjuk ... Az Ismeretlen Katona szelleme hirtelen félbeszakítja a király Lmáját. — Hol vagyok? — kérdi és csodálkozva dörzsöli a szemét. És a király igy felel: — A Westminster apátsárban vagv és minden polgár szívének oltárán. — Westminster apátság? Szivek? Milyen városban vagyok? — Ismét meghajlik nt egész gyülekezet, csak a király emeli tel büszkén a fejét és mondja: — A Westminster apátságban, a brit birodalom szivében London városéban. — Szomorú mosolv lelőni?* meg az Ismeretlen Kólóim arcán és mély szánalommal né* a rv'Ue !<er.et re — Hiszen ti bolondok varvtok — kiáltja a/AUán. — Én német katona vagyok és a kölni dómban volna a helyem. FBgyoojr a darab tartalma. És Shaw ezt a drámát soha sem fogja megírni. Mikor megkérdeztem hogy miért, — e»ak mosolygott, de nem telelt. Ml okozta Beethoven süketségét? tU'rlia november eteje. Az egyik német könyvkia<iúvalkvi-oi adta utoat kJ komáin Roíiwod uj Beethoven-kény vének o-'H»et fordítását A könyvnek le*Térdekesebb része az a levóiváltáa, ame'yet Romáin Rohand Ma ragé dr. francia fü tor vassal folytatott Bee'boven eö kétségéről Marage dr. világhírű szak tekintély© a hai* iáaí zavaroknak ée különtK*ő egykorú adatok alapján igen alaposan fogta tkozott Beethoven aűketsé gének okaival ba — Beethoven esetében — írja Maraga dr. —■ nínca mtó középfülgyuUedás okozta süketségről. Beethoven eset ében először a éa mélyhaogok tűntek el a baltáéból, a köaéphanapikat n>ég •okáig elég tisztán hallotta. Mieíó't n»ég megsüke- tű« volna, állandó föhtugások gyötörték é* reod- kirttt bántotta a hangos beszéd Ebből arra lehet következtetni, hogy a fül labirintusa •érült meg, tehát at a aterv, amelyből a baüóKieg kettéégazA. Beethoven fülének labirintusa már 28 éve* korában beteg vofc. Két érvel később már erősen romlani kezdett a nagy teoekőllő hallása. A betegség oormábs lefolyású volt. Egyideig Beethoven még hallotta a szavakat, de már nem értette őket pontosan ée 46 éves körétől kezdve már nem hallotta meg a világnak semmi sőréjét sem. Maraga nem tudja pontosan megállapítani, hogy milyen betegség okozta Beethoven süketségét. Középfülgyulladás, tífusz, influenza vagy exifiliez nem okozhatta a süketséget, mert az ilyen betegségek ezimptómái mások. Maga Beethoven süketsége okául azt hozta fel, hogy egy ezenvedéyles düh- kitörésében megtántorodott és a hátára esett. Ez azonban csak siettethette a betegséget, de nem lehetett eredeti oka. Egyet biztosan tudunk: Beethoven fcuberkulótikuean terhelt volt. Gyakori bélzavarai is erre vezethetők vissza és tndjuje hogy a zeneszerző anyja is tuberkulózisban haK meg. Nincs kizárva, hogy Beethoven fübbaja is tuberku- lóttkus jellegű volt — Azok a bet'gek, — Írja Ma ragé — akiknek: süketsége a magashangok iránta ©Kampóilássa! kezdődik, rendszerint nagyon erős azé Horni munkát végeznek. Minden szellemi funkciót pontosan tudnak végezni egészen eddig, amig nem következők be a fülzngás. A ftilzugás előtt Beethoven hallása szokatlanul éles volt Természetes, hogy a rendkívül éleshallásu, tehát tnléraékeny Jűl köoy- nyen hajlamos a megbetegedésre. Romáin Roliand továbbfejleszti a fükwvoe megállapításait és azon a véleményen van, hogy Beethoven óriási szellemi koncentrációjával, nagy Ingerlékenységével, fe lfokozott idegéi étével csak fokozta hallószervéoek gyengeségét, érzékenységét s igy végeredményben bizonyos fokig Beethoven zsenije volt süketségének ha nem is oka, do mindenesetre egyik előidézője ée siettető}©. írók egymás kozott Au egyik regényíró metéli a kollegájának: — Egy barátom a múltkor a pályaudvaron mgvetíe a Szivek Szárnyán című legújabb regényemet. Olyan izgalommal olvasta, hogy egészen megfeledkezett magáról ée három állomással tovább utazott. A kolléga bólintott: — Magam is úgy jártam ezzel a regényeddel. Négy állomással utaztam tovább. A ka- l<tuz. elfelejtett felkölteni . w . v (Parting SkomJ
