Prágai Magyar Hirlap, 1929. november (8. évfolyam, 249-273 / 2174-2198. szám)
1929-11-28 / 271. (2196.) szám
tm **r*m&*r 88, cfig'tgTfflk. 5 A düsseldorfi héjgyilkosságoh, ahogy az idegorvos láíja Irta: Bálint Aladár ár(Kassa) ám Éttegoji ujaágoiva&ó hozzászokott ahhoz, h««y tajmteágokat csak olyan jelenségekből vonjon le, amik a szenzáció erejével bimak, amiket különös, hajmeresztő csodaként tálalnak eléje. Pedig, aki csodaváró, vagy csak jósán logikája szemmel jár-kel az életben, az meglátja a csodát kivétel nélkül minden jelenségbe n, az meglátja a felhőkarcolót a földszintes villában, a rádiót Galvan első békakisérle- tében, —< vagy a düsseldorfi gyilkost önmagában, vagy ha ennyire nem mer őszinte lenni, bármelyik embertársában. Ez kissé pesszimisz- tíkos felfogás, nem is merik hangoztatni csak j idegorvosok egymás között, tudván, hogy sen- j ki sem lehet egészen normális, hogy a szellemi j normál,itás olyan fogalom, amit még senkinek j sem sikerült definiálni. Nem sikerült pedig ■ azért, mert nem létezik, — egy ismeretlen fo- j galom. De mondom, ezzel a felfogással az ideg- j orvos többnyire egyedül marad és ba egy nagy j szenzációról kérdik a véleményét, kénytelen ő j, is annak a bizonyos jelenségnek a szenzációs voltát elismerni és azt mint egy különálló, csodálatos valamit analizálni. Mi teszi tehát a düsseldorfi gyilkosságokat oly szenzációssá? Először is maguk a, gyilkosságok, azok hajmeresztő volta, nagy száma, j szexuális háttere, másodszor pedig az a bámu-1 •latos ügyesség, amivel a gyilkos ki tudja ke-1 rülni üldözői kezét. 1. Vegyük' először az el&ő pontot. A kéjgyilkosság egy perverz szexuális eselekedet-, ami a. legintenzívebb formája annak, a perverzitáscsoportnak, amit szadizmusnak hívnak. A szerelmi tárgy kínzása, testi vagy lelki formában, ellentétben a masochizmussal, ami abban áll, hogy az illető személy szerelmi tárgyával kínozta* ja önmagát, Mindkét fogalom ismert lehet előttünk, nemcsak könyvekből, de többé- kevésbé enyhe formájában a magunk életéből. •Az „abnormális", perverz ember azután azt. teszi, hogy nála ezek az ösztönök, amik az emberek nagy többségéből kipusztulnak a kuli íjra, vallás hatása alatt, hogy nála ezek az ösztönök tulerősekké válnak, szenvedélyekké lesznek, leinek okát még a gyermek fejlődésében kell keresnünk, olyan hatóerőkben, amiknek a tárgyalása itt messzire vezetne. De ösztön ez is, szenvedély ez is. Nekünk érthetetlen, minket, borzadállyal tölt el, de vau ebben a borzalomban valami abból is, ahogy a kissé ideges ember fél az elmebetegektől, mert — megokolatlanul — a maga sorsát látja bennük. Tudom, hogy most. nem mondtam kellemes dolgokat, nem- is védeni, akarom a gyilkost, se megbocsátani neki, csak megismerni őt, mint ahogy az ember meg akarja ismerni az ellenségét. (Hogy az ellenség megismeréséből ered a megbékülés is, az már csak egy utólagos eredménye az én másik szándékomnak: kiismerni az ellenség gyengéit, hogy könnyebben legyőzhessem!) Mert, ha még közelebbről nézzük őt, akkor egy kínos feleszmélésen kapjuk rajta magunkat: nini, hiszen ez az ember sze relmi elragadtatásálban verseket ír, mint, egy szerelmes gimnazista! Mennyivel jobb és megnyugtatóbb volna azt- olvasni róla, hogy az áldozatait kifosztja és hogy már apagyilkos is volt. Ez az emberies beállítása ennek a többszörös gyilkosnak csak tudományos célt szolgálhat. Csak tudományos beállítása annak a fölfogásnak, hogy ez az ember talán nem i& elmebeteg, — csak az elmebetegség határán van. Vannak a lelki abnor mi tásnak olyan formái is, amelyek a betegnek meghagyják a rendszeres gondolkodás tulajdonságát, csak a karaktert és ösztönéletet érintik betegesen. Ezek az u. n. pszichopátiák. Ezek közé tartozik némely nagy zseni, egy-egy bogaras, különös ember, aki a szomszédunkban 61 és bizonyára ezek közé tartozik ez a düsseldorfi embertelen ember is. Ami a perverz ember cselekedeteit a leginkább jellemzi, ez a kényszerűség (Zwang — a német pszichológia nyelvén). A kényszerűség a normális szerelmi életnek is sajátsága, gondoljunk a normális szerelmi életnek sok muszá- jára, „ha minden kötél szakad, akkor i«“, „ha egy ingben veszem el, akkor is", „ha a becsületemet vesztem, akkor is". A perverz ösztön fokozottabb ösztön, mint a normális erotika, mert a normális erotika átalakulhat barátsággá. pajtássággá, a muszáj elhalkul egy volt-ra, az abnormális ember szexualitása nem alakul át soha más energiává. Megmarad ugyanannak a szerelmi energiának, a beteg mindig ugyanazt a szerelmi kielégülést keresi: muszáj, muszáj. muszáj. Az ógörög tragédiák Anankója hajszolja ezeket a boldogtalan embereket. 2. A. másik kérdésre most már könnyebb válaszolni. Hogy lehet az, hogy egy, egyetlenegy ember dacolni tud a német, rendőrséggel és egy megrémült nagyváros éber lesbenállásávaT? Csak úgy, ahogy a szerelmes leány hónapokon keresztül félre tudja vezetni, bizalmatlan környezetét, ahogy egy szerelmes pár Te tud győzni minden akadályt, ami. összejövetelüket megakadályozhatná. Az őszinte érzés megkétszerezi az ember energiáját. Hát még. ha az érzésből szenvedély lesz. Us mennyivel inkább, ha ez a szenvedély egy beteges szenvedély, amely nem néz se jobbra, se balra, csak a. vak -szenvedélyt, érzi, amely megsokszorozza az erejét és emberfeletti tulajdonságokat kölcsönöz ■ékL Aki már látott dühöngő elmebeteget, an Clemenceau kegyetlen kézzel szakította szét fia s a galántai magyar asszony boldogságát a háború alatt — Michnay Ida harca Kassa, november 26. (Kassai seenkesztő- ségíiuíkitol.) A Tigris meghalt és vele a háborús engesztelhetetlenség szelleme. Ölemen- ceau gyűlölete a magyarokkal szemben tnég jóval a világháború kitörés előtt nyilatkozott meg egy családi vonatkozású esemény- nyel kapcsolatban- A háború alatt is sok szó esett a CHemenceau-esalád magyar kapcsolataikról és most a Tigris halálakor ismét aktuálissá lett felidézni ezeket a kapcsolatokat, amelyek Clemenceaut heves tiltakozása ellenére is a magyarsághoz kötötte. Clemenceau fanatikusan, kegyetlenül viselt háborút politikai ellenfeleivel s éppen olyan kegyetlen- seggel rombolta szét esztendőkig tartó belső viszonyok után családjának rnagyarvonal- kozásu rokoni kötelékeit is. Clemenceau egyik közeli rokona ól. Kassán: a magyar nemzeti párt főtitkárának, Vámay Ernőnek felesége. A rokonság onnan származik, hogy ifjabb Clemm-cmu György a háború .előtt iizettíutgy-lismík esztendővel a diószegi cukorgyárnak volt a mémiökc 6$ itt ismeretséget kötött Michnay Jenő galántaá járás- biró szépséges leányával, Idával. Az ismeretségből szerelem, a szeretemiből az öreg Clemenceau legkevesebb tiltakozása ellenére is házasság lett. A M iclmay-c.salád és Váruay Ernőinek családja közeli rokonság. Alkalmunk volt ma Vámay Ernőné úrasszonnyal az öreg Cle- meuoaeuiról és a család vonatkozásairól beszélői. Váruay Ernőn é a következőket mondta: —- Clwneneau György apja ellenzése ellenére vette el unoka búgomat, az akikor .szépségéről híres Michnay Idát. Házasságuk az öreg minden akadékoskodása ellenére is boldog volt. A fiatal pár rövid diószegi tartózkodás után i az öreg Tigrissel mikor megismerte menyért, kibékült a fia-, tatokkal. De ez a kibékülés nem volt. őszinte. | Uuokahugom ugyan sohasem panaszkodott a házsártos természetű Clemenceau magyar- gyülölele miatt, de a világháború kitörésekor az öregből kitört a magyarok ellen táplált szenvedélyes gyűlölete. Most már teljes erővel n ©kifeküdt, hogy családjának magyar kapcsolatait szétszakítsa. Addig nem nyugodott, umig fia. el nem hagyta feleségét gyermekeivel együtt, akik a háború vegén már francia katonák | voltak. Unokái ingom csak ezután irt levelében panaszolta cl szenvedéseit. Családi élele eddig az ideig nagyon boldog 1 ehetett. Az. ifjabb Clemencauné, bár teljesen as-saiajiilá-, lódotl. a párisi élethez, de emellett szivében magyar maradt. Gyermekei, George és Pieri'c mellett magyar nevelőt landolt a háború kitöréséig, ezenkívül párisi lakása is tele volt magyar motívumai kézimunkával és bútorzattal. Olc- meuceauék majdnem minden évben etrán- dultak Gál álltára édsanyjuk, MLolmaytné látogatására. Az évekig folyt válópör befejezése után a még mindig gyönyörű asszony másodszor is férjhez ment egy francia gyároshoz. — Az ifjabb Clemenceau a háború alatt egy alkalommal eltűnt, akkor halála Innét költötték, pedig egy kórház vidéki, magányában töltő Un napjait válófélben lévő feleségével, akit az öreg Clemenceau mesterkedése ellenére is halálosan szeretett. A gaiánt.aí Keszler-fam illa csak nemrégiben látta ■veiiéé-gihl Ölemenc amiéi, akinek nemrégen volt az esküvője és a ga- 1 untalak még bizonyára élénken emlékeznek a Tigris magyarbarát fiára, aki szívesen töltötte idejét a magyarok között valahányszor Magyarországba jött látogatóba. Parisba költözött, ahol az öreg Clemenceau Huszonhétszer Ítéltette el magát s több mint negyven évet töltött a fegyházban Kyzíink Károly 77 éves öre-^ápó csak a iegyház levegőiben ind iéiegxeni s ©ff is Tegnap öt évre ítélték el, mert megzsarolta az állami közegeket, hogy mindenáron újból íecsukassa magái — »Itt vagyok, csukjon le őrmester ur, én lakat alatt akarok élni s a mirovi Iegyház kecskéit legeltetnin Brünn, november 27. Senki sem tudja, ő maga, Kyzlink Károly sem, hogy mi történt vele 1874-ben, amidőn mint. huszonkétéves legényt elsőidben Ítélték el négyévi fegyházra. Nagyon régen történt ez és Kyzli.nk Károly kiepacsovi születésű, nőtlen fémöntő ma. 77 éves öreg apó, nem is törődik a múlttal, távolról sem érdekli az, ami mögötte van. Az első négyéves büntetés kitöltése után, amelyet közerőszak büntette címén mértek rá, szabadlábra került, de néhány hónappal később gyújtogatás miatt tizennégy évre ítélték, majd felségsértés címén hat hónapot kapott, utána lopás miatt tizenhárom évet ült, erőszakos nemi közösülés miatt két évet, majd tizenöt, hónapig, azután nyolc hónapig volt a fogházak vendége, utána életveszélyes fenyegetés miatt három évet, majd öt. évet, azután ötödtől évet kapott s utolsó büntetését 1927-ben kezdte meg életveszélyes fenyegetés miatt, amikor két évet kapott. A közbeeső kisebib- riagyobb büntetéseket is beleszámítva. Kyzíink Károlyt 1874 óta huszonhétszer Ítélték el 8 az elpusztíthatatlan fegyenc több, mint negyven évet töltött a fegyházban. Kyzlink apó csak a fegyiház levegőjében tud létezni, a. iegyház számára foglalkozást, oxisz- tenciát jelent, bármennyire furcsán is hangzik: amikor ül, azt mondja, hogy pompás állása van. Csak a fegyházban érzi magái otthon s ha kiengedték a levegőre, fölöslegesnek, elhagyottnak érezte magát, ezért gyorsan utánanézett, miképpen kerülhetne vissza megszokott környezetébe. Hirtelenében a császárról mondott kevésbé hi- \ zelgőket, vagy a csendőrségre ment és meg-1 fenyegette a. csenaőrörsöt, vagy szülőfaluja- j bán, ahová eltoloncolták, naphosszat ordito-i zott, hogy fölperzseli a biró házát. Kyzlink csak azért mutatkozott a javithatatlari bűnöző szerepében, hogy minél előbb lakat alá kerüljön. Most legutoljára október 13-án engedték ki két év után a inirovi fegyházból. Kyzlink Mi- rovból elbaktatott egyenesen a. blanszkói csend őr őrsre, megállóit Krejesirik. Ricjiárd őrmester előtt, ráhunyoritott keskeny szemeivel és odadörmögte: —■ Ht vagyok, csukjon le. Az őrmester ránézett .Kyzlink apóra., elgondolkozott kissé s rögtön, rájött, ki áll előtte. Ugyanis éppen két évvel azelőtt, állított be hozzá ugyanez a különös ember s akkor is azt mondta: „Itt vagyok, csukjon le." Ezért, az őrmester csakúgy, mint két évvel ezelőtt, most is csak azt felelte: —- Miért, csuknám le magát, nem megy az olyan könnyen, hiszen semmit sem követett el. nak nem újság a'düsseldorfi gyilkos hihetetlen erőfeszítése sem. A legvéznább, napokon keresztül éhező elmebeteg, ha egy hirtelen izgalom lesz úrrá rajta, erősebb lesz, mint három- négy markos ápoló: szivet tépő látvány a legtapasztaltabb orvos számára is. Hogyisne! Az ápoló csak rendet akar a betegszobában, csak a kötelességét teljesíti, bízik a társa ügyességében, vigyáz arra, hogy a, betegnek ne essék komoly bántódása... De a beteg? öt egy „isteni" sugallat vezeti, vagy egy képzelt éHensége elöl menekül, vagy egy belső parancsot hallott, — neki muszáj! Ez a szubjektív oka annak, hogy miért tud egy ember győzni oly sok fölött. Az emberi lélek tele van.csodákkal és rejtelmekkel. dó annak, akinél ezek a csodák és rejtelmek nem törnek felszínre és nem kérnek egot. Mert az ilyen lélek csak arra termett, hogy szenvedést okozzon magának és embertársainak. fi PALABA, |p| használjon! Kyzlink apó haragra gerjedt és fenyegetően vágott vissza az őrmesternek: — No hiszen, csinálok én majd valamit, egész biztos, csinálok. Fölgyujjtom az egész falut, az én szülőfalumat. Ez hatott. Mivel az öreg már kétszer ült gyújtogatás miatt s az emberek félnek is tőle, a csendőr kénytelen volt, akár csak két évvel ezelőtt, Kyzlinket letartóztatni. Másnapra azonban kiengedték az öreget, aki megrökönyödve vette ezt tudomásul. Harmadnapra azonban újból csak megjelent a csendőrörsön s különböző furfangokkal keresztülvitte, hogy egy hét. múlva már a kerületi bíróság fogházában ült. Nemsokára büszke elégtétellel vette tudomásul, hogy az államügyészség a 98h-paragrafus alapján vádiratot dolgozott ki ellen,e amelyben zsarolás utján elkövetett közerőszak címén emelt, vádat,. Kyzlink apót tegnap vezették a büntetőbíróság elé. Nyugodtan leült. Megelégedetten lehunyta szemeit és várt. Azután csak a. fejével bólogatott, araikor az elnök kikérdezte na- cionáléja felöl. Arra a, kérdésre, hogy miért, akarta-, hogy a csendőrök lecsukják, csak dör- mögött: — Lakat, alatt, akarok élni. Az elnök azonban tovább érdeklődött: — Es miért akarja életét a, börtönben befejezni? — Hát kérem, én ott rendesen élek, egyáltalán tetszik ott nekem. Az elnök tovább firtatta a "vádat: —• S gyújtogatott volna, ba az őrmester úrié nem csukja? Az öreg hevesen rámondta: — Fölgyujtottam volna a biró portáját.. — S miért, éppen a bíróét? — Nem tart rendet a falum bírája. A községtől csak azt kapok enni, amit a kutya sem akar fölfalni, A vádirat teljesen ugyauaz. mint két évvel ezelőtt, ugyanazokat a fenyegetéseket tartalmazza, ugyanazok a személyek szerepelnek benne, ugyanaz a, bíróság foglalkozik vele, csak a büntetőtanács elnöke más. Csakúgy, mint akkor, ma sem lehet sokat kivenni az öregből, alig lehet szólásra bírni s ba vén fejéből még előmotoszkál valami gondolat, mindig csak egy gondolat az: visszatér ő újból Mirovra, nyugodt otthonába, amelyet már megszokott s ahol kecskéket őriz a nagy kertben s ahol, mint régi, jólismert bűnösnek, minden respektusa megvan fölfittesei és fegyenc- társai előtt. A bíróság visszavonult tanácskozásra és ötévi súlyos börtönt mért Kyzlinkre, ne- gvedévenkint böjttel súlyosbítva, dó a vizsgálati fogságot beszámította, a büntetésbe. Az öreg a megelégedettség boldog arc- kifejezésével hallgatta meg az elnök szigorú szavait s föllélegzet.t annak hallatára, hogy öt évre biztosítva van az exisztenciája. Az a kevés valami, ami több, mint. negyvenévi Fegyház után még megmaradt a leikéből, csendben örvendezett, hogy ez az öreg élőlény, egykorvolt ember, különös bolond. Kyzlink apó öt év.re megint el van látva lakással és> kenyérrel. Az urak ott. a, bíróságon mindent- megtettek. arai tőlük ki tellett. alaposan rámértek a büntetésből csakhogy az öreg ne tiltakozzék, mint fiatalabb éveiben tette, a büntetés alacsony kiszabása ellen. A hetvenhétéves apó fölkászálódott, u vádlottak padjáról s a fogházőrrel elindult, hogy átöltözzék megszokott íegyencruhájába. de tiez- tességtudóa.n még útközben odamondja a bíróságnak: — Köszönöm, uraim, köszönöm; én lakat alatt akarok élni. Nyugodt és megelégedett, az emberek sajnálattal, borzalommal, de megértéssel néznek utána: Kyzlink apó nemcsak élni. hanem meg is akar halni a fegyházban. Csehszlovákia epyetlen szépirodalmi képes hetilapja a Képes Hét Gazdag tartatommal jelenik meg minden caütörtökőa
