Prágai Magyar Hirlap, 1929. november (8. évfolyam, 249-273 / 2174-2198. szám)

1929-11-28 / 271. (2196.) szám

ámasí-j-c-r Ór iásé mém®prémcsempé­szsfpek sittek nyomára Lengyelországban Varsó, november 27. A lengyel rendőrség 6 napokban egy óriási arányú szörmecsemp-és®­társaság működéséről rántotta le a „prémet". A társaság a huzamosabb idők óta űzött csempészettel több mint tízmillió zloty kárt okozott a kincstárnak. Az elmúlt éjszaka egy- idobén 47 helyen tartottak házkutatást, töb- tek között ismert varsói szőrmekereskedők raktáraiban is. A csempészszövetség vezetője a vilnai vám-kamara volt igazgatója, akit nagyszámú tettestársával együtt letartózta- I táska helyeztek. »Ha A diktátora lennék... Bemard Shaw előadása London, november 27. Bemard Shaw a Kingsway Hall-ban a Fabianus- társaságban másfélórás előadást tartott „minden­féléről, ami eszébe jutott". — A Daily News — mondta a többi között — körkérdést inléz most Anglia nevezetes emberei­hez (hozzám nemi), hogy mondják el véieményü­! két arról, mi lesz mához ötven évre. A legtöbb j válasz abban téved, hogy7 az angol parlamentet j megváltozhatatlan valaminek képzeli el. Ez éppen- i séggel nincs igy! Sőt az angol parlamentnek mai ! formájában el kellene tűnnie, 9 helyébe kellene I lépnie egy brit szövetséges parlamentnek, egy ipa- I ri parlamentnek, angol nemzeti parlamentnek, kü­lön skót és külön ir parlamentnek. — A nők — mondta ezután minden átmenet nél­kül — amióta kéztartással foglalkoznak, élénk I érintkezésben vannak az élet dolgaival. I Majd Snowdennéről kezdett beszélni: | — Mrs. Snowden, ahelyet, hogy elfogadta volna a kiérdemesült pártrendszert, hirtelen birtokába vette Mr. Tbomas, Mr. Lloyd George és Mr Baldwin fejét és összeverve ezeket, kérdezte: — Mit gondoltak ti hárman, mit csináltok? Ezután röviden kitért a Ház rablólovag erköl­cseire és egy7 fordulattal a nevelés ős közoktatás | ügyeivel kezdett foglalkozni. j — Oxford — mondta — a kommunizmus köz i pontja és csak azért látogatják hallgatói, hogy7 e j lehelő legkevesebb tudással fokozatot nyerjenek holott sokkal jobb volna, ha minden egyetem rendfokozat nélkül megállná helyüket az élet­ben. Nem átallom bevallani, ha valamilyen nagy vihar felforgatná egész Angliát és ha én lennék Anglia diktátora, senki, aki Etonból, Oxfordból Iiarowból, vagy Cambridgebő! való, nem léphetni egy angol gyerek közelébe, nemhogy még tanít hatná is. — Egy intelligens kormányzat első kötelessége volna törvénybe iktatni, hogy angol egyeteme' | végzőit ifiu he léphessen közhivatalba és semmi i féle köztestület tagja ne lehessen. És el kellene | tiltani őket a tanításnak még csak a lehetőségé tői is. Csókás idill a francia kamara éisiaiiai lésén Páris, november 27. A kamara tegnap éjsza­ka tartott ülésén, amelyen folytatták a mező- gazdasági politika megvilágítását, derűs és szo­katlan intermezzo zavarta meg a tárgyalások nyugodt rendjét. Abban a páholyban, amely a miniszterek által meghívott vendégek részére van fenntartva, egy fiatal pár foglalt helyet. A fiatalok szemmel láthatólag unták a száraz politikai és közgazdasági vitát és érdeklődé­sük inkább egymásfelé fordult. A nyilvános­sággal, a kamara plénumával nem sokat tö­rődve gyöngédkedtek, becézték és csókolták egymást. Taráién miniszterelnök észrevette a kormány vendégeinek páholyában lejátszódó szerelmi idillt, amely nagy mulatságára szolgált. A kormányfő gondjairól megfeledkezve egyre sűrűbben pillantgatott a szerelmes pár felé, időnként felnevetett s az egészet úgy szem­lélte, mint az ő tiszteletére rendezett szhijá^- tékot. A kamara elnöke, Buisson rosszalva konstatálta a miniszterelnök figyelmetlenségét és fenyege­tően ráncolta össze szemöldökeit. Körülnézett, hogy ő is lássa, min mulat olyan jól és rend- zayaróan a kormányelnök. „Mélységes - meg­döbbenéssel" vette észre ő is a páholyban csó- kolódzó fiatal párt. „Micsoda szokások ezek!" — kiáltotta tettetett felháborodással, mert arc­vonásai elárulták, hogy ö is mulatságosnak tartja a jelenetet. Méltóságát azonban meg kel­lett őriznie. Utasította a teremszolgát, hogy az illetlenül viselkedő fiatal párt vezesse ki. A fiatalok'az egyik miniszter meghívójával iga­zolták magukat és továbbra is helyükön akar­lak maradni, do a kamara elnöke erélyesen végét szakította az idMlnek. Nem k-is bosszúságára Tardieu miniszterelnök­nek. aki úgy bosszulta még magát. Iiogv jelen­téktelen kérdésben bizalmi szavazás elrendelé­sét kérte. Természetesen, megkapta a többséget 1929 november 28, e&ütftrttík. r hz önvédelmet hozza fel mentségül a szép Mátyás Gemma gyilkosa Szónoki mesíermü volt a kéjgyilkossággal vádolt Singer Richard védekezése — Azí állítja, hogy a leány kohmn- mámorában dührohamot hanoii és hésseí vaűdalhozoU gesztikulált és futkosott, majd a kés élét a nyakára illesztette és mélyen a saját testébe vágott. Mindent elkövettem, hogy a leányt eltávolitsam valahogy a lakásból, de nem akaTt menni. A nyakán hasított sebből vér csurgóit és egyre azt kiabálta: Betörő, tolvaj, gazember... Segítség! Közben tovább járta ezt a szörnyű vitusíáncot. Egyszerre rám emelte a kést és hatalmas szö- kenéesel mellettem termett. Védekeznem kellett, Felragadtam qgy széket és feléje sújtottam. A szék fája a homlokon találta, visszatántoro- dott és földrezuhant. Feléje mentem. Hogy azután mit tettem, arra már nem emlékszem.... Azt hiszem birkóztunk a késért s e közben megsebesítettem őt. Az elnök figyelmezteti a vádlottat, hogy mos tani védekezése nem egyezik régebbi vallomá­saival, egy pár egészen uj momentumot tár a bíróság elé, például azt, hogy a leány kokain- mámoros volt. Erről a vizsgálat idején nem be­szélt. Singer az elnök kérdésére azt válaszolja, hogy ezt az ütőkártyát a főtárgyaláison akarta ki­játszani. Arra a kérdésére, hogy mi célja volt a ház pin­céjében ásott gödörrel, azt válaszolt:!, hogy ott kincset sejtett. Rögeszméje volt, hogy a pincé­ben kincsnek kell elrejtve lenni és meg akarta találni azt. A bíróság a délutáni tárgyaláson megkezdte a tanuk kihallgatását. Egybehangzóan azt vall­ják, hogy Singer nagy szoknyavadász volt, aki feltűnő­en gyakran fordult meg a kávéházakban és nyilvános helyeken, elegáns, szép hölgyek tár­saságában. A tanuk egyrésze a vádlott állításaival ellentét­ben, szolid és tisztességes leánynak mondta Má­tyás Gemmát. A fontosabb tanukat a holnapi tárgyaláson hallgatja ki a bíróság. Bécs, november 27. Mátyás Gemma gyilkosa tegnap délelőtt és dél A’n hosszú órákon át né­zett szembe a bíráival, akik kifogyhatatlan tü­relemmel intéztek hozzá újabb kérdéseket, me­lyek annak a tisztázását- igyekeztek előmozdí­tani, hogy a gyilkosságnál szerepet játszott-e az önvédelem. A vádlott védekezése előterjesztésénél pom­pás szónoknak s éppen olyan jó stilisztának bizonyult, aki folyékonyan, retorikai fogások­kal spékelve adta elő mondanivalóját. A psziihi-átereket támadta, azokat a szakembe­reket, akik a múltjában számtalan apró csel Aedetét el­mebetegségre vezették vissza, most pedig, amikor élete legnagyobb őrülségéről van szó, épelméjünek és beszámithatónak mondják. Mint vallja, életének 38-ik életévéig az ő kezé­től -senkinek még a haja szála sem görbült meg. Ha valaki megütötte, ő visszaütött, ha ‘bottal támadtak rá, ő is botot használt, de késhez nem nyúlt soha. Ezután Singer Richárd a házaséletéről be­szélt, az első és második feleségével töltött évekről, majd áttért Mátyás Gemmával kötött ismeretségének részleteire. A leány jellemét igyekszik a lehető legsötétebb színekkel festeni. Azt állítja, hogy a leány feltűnő kokettéri-ával provokálta ki az ucca.i megszólítást, álnéven mutatkozott be neki és egy kávéházba hívta, A leány egész viselkedése olybá tűnt előtte, * mintha kokain-mámorban lenne. A Singer lakásán lejátszódó jelenetek a vád­lott előadásában szintén elriasztó jellemkópét adják a leánynak. Mámoros extázisában — beszélte a vádlott - mindenáron vért akart látni. Megfenyege­tett, hogy megöl engem. Tébolyulton futko­sott fel 9 alá a szobában, szemei vadul forog­tak. Amikor csillapítani próbáltam, csak még jobban indulatba jött. A konyhaasztalon egy kést talált, hadakozni kezdett, mint az őrült Az Uügvári kozlíórház jubiláló irgalmas nővérei A városi bizottság ezüst babérkoszorú! adóst át a ?5nöknörcefc * Ungvár, november 27. (Ruszinszkói szer kesztőségünktől.) Ungvár város képviselőtes tülete legutóbbi ülésén egyhangúlag elhatá rozta, hogy a városi közkórházban működi Paulai Szent Vincéről elnevezett irgalmas né nék alkalmazásának ötvenéves évfordulóját a város a rend tagjainak elismerését és hálá ját fejezi ki. Ennek alapján utasította a vá ros vezetőségét, hogy ezüst babérkoszorút ké szittessen és azt a város közönsége ■hálájánál és elismerésének látható jeleként ünnepiéi formában nyújtsa át a kórház főnöknőjének A városi hatóság ennek a feladatnak va­sárnap délelőtt tett eleget. A képviselőtestü let által kiküldött bizottság délelőtt 11 órakoi nyújtotta át az ezüst koszorút a kórház- kápol­nájában. Az ünnepély programja szerint z koszorút előbb Taliy Ábris r. k. püspöki vi­kárius megáldotta. Hrabár Konstantin főpol­gármester az igy megáldott koszorút és a2 ajándékozásról,, illetve elismerésről szóló jegyzőkönyvi kivonat díszpéldányát szívhez szóló, költői gondolatokban bővelkedő beszéd kíséretében nyújtotta át a főnöknőnek. A hivatalos bizottság tagjai Gaar Iván magyai polgármester, Terray Elek városi tanácsos és Rácz Pál képviselőtestületi tag voltak. Meg­jelentek még az ünnepségen Fibiger Sándor, a püspöki vikárius állandó helyettese, Novák Endre dr., a kórház nyugalmazott igazgató­főorvosa és Chiva gör. kát. szemináriumi spi­rituális, aki Gebe Péter püspököt helyettesí­tette. A szép ünnepség után Iiosvay István kórházgondnok villásreggelit adott. Fölfedezték a tasrar® szérumát San Francisco, november 27. A kaliforniai lapok júliusban az elragadtatás hangján szá­moltak be Giuseippe Caronia nápolyi egyete­mi tanár fölfedezéséről. Az olasz professzor fölfedezése nem kevesebbet jelöniéit, mint hogy néhány napon belül megtudjagyógyi- tani a maga különleges oltási módszere ut­ján a tífuszt. Caronia tudományos munkás­ságával most megint részletesen foglalkoz­nak a főbb sa-nfarnciscói lapok, amelyek a professzornak egy újabb fontos tudományos fölfedezéséről számolnak be. E szerint Co- tonia bakteriológiái kutatásai révén, ame­lyeket a kaliforniai egyétem megbízásából végez, felfedezte a kanyaró baci-ílusát, ame­lyet eddig hiába igyekeztek megtalálni s egyben sikerült neki előállítani egy olyan szérumot, amely a veszedelmes betegség ellen tökéletesen immunizál. A kaliforniai lapok beszámolói szerint a kórokozó bacil- lusok olyan végtelen kicsinyek, hogy úgy­szólván a legtökéletesebb mikroszkóp szá­mára is láthatatlanok maradnak. így tehát Coronia a bacillusofc természetét kórtani ha­tásukban volt kénytelen tanulmányozni. Caronia hosszú és kitartó laboratóriumi kísérletei eredményesek voltak. A szérum hatása gyors és biztos volt, a patkányok, tengeri nyulak. amelyeket a kanyaró kultúrá­jával oltottak be, tényleg immunisoknak bi­zonyultak, miután- Caronia a megfelelő szé­rum injekciókat megadta nekik. Erélyes Intézkedések a peseti megmentésére Madrid, november 27. A minisztertanács tegnap fontos döntést hozott, amely kizárólag a pezeta árfolyamának megszilárdítására vo­natkozik. A miniszter tanács elhatározta, hogy Spa-nyoloiszág a köze1 jövőben aranyban visz- szafizeti külföldi adósságait. A pénzügyi, a ke­reskedelmi és 0 bankkörök régóta követelik a pénzügyminisztertől, hogy egyezzék bele az arany exportálásába, mert-ez az egyetlen mód arra, hogy a hülföldöu Spanyolország gazda­sági presztízsét helyreállítsák. Általános véle­mény szerint a tervezett módszer megjavíta­ná a pezetát, ami valószínű is. Anglia állítólag nj kölcsönt hajlandó folyósítani Spanyolor­szágnak, de hogy mekkora összegben, arról egyelőre nem érkezett jelentés. Egyetlen tartsa kirabolta az Union Pacifii vonatát Cheycnne (Wyoming), nov. 27. Az Union Pacific nyugat felé haladó vonató Oheyerinetől három mérföld-nyíre nyugatra égj , rabló feltartóztatta. Aláásta a síneket és igy kisiik- tattá a vonatot, majd behatolt a kocsikba és vala mennyi utasítói elvette pénzét és értéktárgyait. A vonat személyzete a mozdonnyal fiegiteégct hozott mire azonban a rendőrség megérkezett, a rabh A másik Wagner Most hozzák nyilvánosságra a nagy zeneszerző első felesé­géhez irt szerelmes leveleit, életének ismeretlen részleteit, értékes kéziratait élettörténetének hivatalos felfogását felépítsék. Wagner tehát irt Natáliának és visszakérte összes leveleit. Wagnernak ez a Natáliához irt levele a Burell-féle gyűjteményben van. Natália Wagnertől való függő volta ellenére is'.nemmel felelt. Wagner ismét, irt, levele fenyegetően hangzott, erre Na­tália visszadott 250—300 levelet, de a levelezés egyharmadr észét, közötte Wagnernak anyjához irt legintimebb szerelmes leveleit megtartotta. A vissza adott leveleket nyilvánosságra hozták. Natália makacsul ragaszkodott megmaradt tu­lajdonához. Mikor Mrs. Burellnak sikerült bizalmát megszereznie, inegmutata neki a leveleket, Wagner kezétől irt értékes -szerzeményeket, és saját kezé­vel irta meg számára Wagnernak anyjával való házasságának legfőbb eseményeit. Még életében eladta azután majdnem az egész birtokában lévő anyagot Mrs. Burellnak, halála után az azután a hagyaték hátralévő részét is megvette. A Burell-gyüjtemény még nem nyilvánosan hozzáférhetővé tett katalógusában szerepel Wag­ner első operájának, a „Tündérekének prózaváz­lata és Gluck „Iphigenia Aulishan‘‘-jának két tel­jes átdolgozása. Wagner levelei és a hozzá intézet­tek száma meghaladja az 500-t és bőséges irodalmi és életrajzi anyagot tartalmaznak. Wagner. ? pole­mikus, a kritikus és antikritikus, Wagner, a poli­tikus és forradalmi emigráns nyilatkozó meg bennük . Itt ' an még egy Wagner kedvest-nek, ■Jessie La üss óinak Minnához intézett levele. Minna, bár szenvedett a viszony- miatt, eltűrte azt. ^uját- kezüleg irta keresztben a levélre: „Álnok te­remtés!" A Minnához intézett 150 levél között tannak Wagner szerelmes levelei. A kiadók azt állítják, hogy ezek a levelek elegendők, hogy a bayreulhi felfogást: mit jelentett Wagner .számára első fele­sége, szétrombolják. További 50, E. B. Riefzhez, Wagner barátjához intézett levél, még nagyobb bi­zonyossággal leplezi le Wagnernak Minna iránti érzelmeit. És itt a gyűjtemény fénypontja: „Az el­veszett levél", az 18ő8-ban irt nyolcoldalas levél, melyet a „Tristan" első felvonásának befejezése után azzal együtt akart Mathilde von Wesendonck- nak átnyújtani. Minna elfogta és nagy jelenetet rendezett Matildnak. Ekkor Wagner Velencébe menekült. 1806-ban meghalt Minna. A gyűjtemény­ben még más kincsek is akadnak. Weinert Luzan- ne naplója, ki 1875—76-ig nevelőnő volt Wagner házában s naiv stílusban pontosan feljegyezte a wahnfriedi élet eseményeit. 1898 óta a Burell-gyüjtemény legfőbb része széf­ben van elhelyezve. Egyes részeit ruhaszekrények­ben őrizték. Még mindig lázasan kutatnak néhány lel vél után. Úgy7 látszik, hogy harmincegy évig nem voltak tisztában a gyűjtemény értékével, most azután napfényre kerül. Egy angol Wagner-rajongó, névezerint Mr. Bur- rel, évek előtt felfedezte és megszerezte Wagner­ünk első feleségéhez intézett leveleit, melyek Wagnernak Minnnához való viszonyára uj fényt vetnek és nemsokára angol nyelven megjelennek. A Burrel-kézirátok, melyelmek lenyomatát a iunday Times hirdeti, nagy szenzációnak igérkez- lek. Wagner kezétől eredő dokumentumok ezek Is bármit tartalmazzanak is, fontos szerepet ját­szanak abban, hogy életének egyik hosszú és gaz­ing korszakát megérthelővé tegyék. Arról a kísér­etről van szó. hogy átértékeljék azt a szerepet, nelyet Minna asszony Wagner életében játszott és nelyet napjainkban a Wagnerk utatás a bayreuthi radációk értelmében fog fel. Szóval Wagner Minma mosó le lének megmentéséről. Philip Dútion Hűre és Wawerley Lewis Rost, — 1 leveleknek kiadói, melyek jövő év elején Cassell- íál fognak megjelenni, — a Sunday-Timesben írdekes történetet mesélnek el felfedezésükről. Mrs. Burell, a későbbi Groydwyn lord neje, ki szenvedélyes Wagnerrajongó volt, anyagi eszkö- ;ök birtokában régen kezdte a Wagnerre vonat­ozó emlékek kutatását. Egy nagy Wagner életrajz negirására készült. Első törekvései, hogy a mester létére vonatkozó első adatokat összegyűjtse, még Vagner életének utols éveire esnek, arra az időre, nikor -- mint ezt a kiadók hangsúlyozzák, —! losi-ma asszony biztatására és befolyására elkezdte} z egész világon szerteszét elszórt leveleit össze­gyűjteni. Úgy látszott, már nem is akadt Európá­in említésre méltó Wagner-kézirat. Egy szép napon azt hallja Mm. Burell, hogy étezik egy idős hölgy, akinek a birtokában egy, azelőtt Wagner tulajdonát képező zongora van. lég kell ismerkednie ezzel a hölggyel. Egy né- aetországi utján megtudja, hogy az Eisnigben, ízászországban él. Felkeresi Mikor Wagnerre te- j éli a szót, bizalmatlanságra talál. Nem enged, j 7égül győz Wagner iránti rajongása és az idős! lölgy bizalmába fogadja. Ö Natália. Natália Wag-i ier első feleségének törvénytelen leánya. A sors Irs. Burell útjába hozta azt a talán egyedüli ényt, aki Wagner Minnáról a valóságot tudja. 836-ban, mikor a 21 éves Wagner feleségül vette 27 éves Műmét, Natália 9 éves volt. Wagner őt =; magéhoz vette és Minna fiatalabb testvéreként zerepelt. Egész idő alatt, mig Wagner és Minna gyütt éltek, náluk voii. Mikor Minna nyolcévi el- | lagyatottság után meghalt, leányára hagyta min- enét, azaz leveleket és okmányokat. Egész életé­in rendszerető asszony volt. Nemcsak minden lé- ólét őrizte meg, hanem minden dokumentumot, mi Wagner művészi pályafutására vonatkoz-ott. Uncsesbányát Wagner életrajzírója számára. Natália szegény volt. Wagnertől függött. Bay- euthban azon, voltak, hogy a tradiciót, Wagner

Next

/
Thumbnails
Contents