Prágai Magyar Hirlap, 1929. november (8. évfolyam, 249-273 / 2174-2198. szám)
1929-11-28 / 271. (2196.) szám
4 'WWM-Ma.üÍMRHIRLAP í92# noreiwber 88, ee&fórMfc. Minden utópiát megvalósíthatónak tartok <— válaszol Holczmann dr. osendeeen. Amit emberi ém ikigondol, az l’^höteégee. vagy valamikor tehetséges leket —• Tatrángi Dávid megalkotta az „Otthon vá- rofeá“-t Jókai Mór képzeletében. A kuitura minden eszközével elképzelt váro«> kémény, füst, járványok nélkül. Oregon államban Verne Gyula képzelete alkotta meg a „Frankvártér, ahol az orvot*! hy» giéma mindég mai kelléke már abszolút magassá' gokban válik életté. Switft 200 év előtt— meg- irta Gulliverében, bogy a légy fertőzést terjeszt Verne hamarább irta meg' a repülőgépet, fonográfot, tengeralattjárót, mint ahogyan azt felfedezték Swift-V e rue-Baco u u - We !«-levegőj ében nem hit ábránd a jövő 'látra városának, mint az „egészség városának” — elképzelése sem. Éppen a Prágai Magyar Hírlapban fog!atkoz ; tani már a Tátra város kialakulásával, a méh Csorbáié 1-Barlaugliigetig fokozatosan épül ki. Csal egy kicsit több meglátás az emberekben, csak eg; kicsit több nagyvonalúság, Damoklos kardja he . lyott megértéé, s a Tátra város délibábja — való ság lesz. — Hisz nem is délibábot Látok, amikor egy olyat r Tátra várost képzelek el amelynek közös központ fűtése, Uanatizációja van, füst és por nélkül. I .1 ..Zöldiéhez” egyáltalán nem leheleUeu egy vasú • és autóul és a „Gerlachfalvj-csueetra egy csillag : vizsgáié •.. 1 Az uj város nem lesz úgy elzárva a világtól I mint a mostani összefüggő, de még is széttagol t Tátra. Repülőé;lomás felállítása, drótnélküli tele ; fon s a technika vívmányának az eszközei leketőv 1 teszik, hogy a modern, abszohit hygienikus váró a világgal állandó összeköttetésben legyen. : Az uj fejlődés, majd uj gazdasági, uj élet!ehető ségeket nyit meg. Ilyen elhelyezkedési lehetősége! már most is nyílnak a Tátrában, például nem eg I nyelvoktató találhatna elhelyezkedést, hisz : hosszú hónapokra tehetetlenségre kényszerülte ' 1 igen sziveseu tanulnának. S sok más exiszteud ■' találhat más megélhetést. Természetesen a megértésen kívül elsősorban ^ jelenlegi hibákat kellene segíteni. , — Itt van mindjárt egy baj a Tátra kapujánálkoprádnál, amelynek utjai Tibetié tf.-uuy ifjúk a.j , a helyet s magam voltam nem régen tanúim am t kor egy angol család, amely autón jutott r • Poprádig — az utak miatt, mielőtt a Tátrát mos , nézte volna. virszaforduH. A telefon-szolgalat esti kilenc óraj megszűnési i a hiányos vasúti közlekedés, slb. is elzár beuimke . a világtól. — Pedig ml nem „Zauberberget” aki i runk a Tátrában, hanem állandó kapcsolatot a vi ; lúggal és a célunk, hogy az idekerültek kontaktus bán maradjanak azzal az adottsággal, amelybe: ezelőtt voltak «s amelybe gyógyultan vagy kipihen ten ismét visszatérnek. Ezekről a dolgokról ijeszélgettünk Hokizman főorvossal és a nap színesen bukott le a „szalóki csúcs mögött, hogy holnap újból aranyosa® csille góa ragyogjon & Tátra fölött... ^ f f <yo annak, hogy azok szükségleteiket a nemzeti ! bégünkhöz. tartozó ipartól szerezzek he és az ipar i munkás fogyasztási szövetkezetek beszerzéseiké közvetlenül magyar gazdáinknál eszközöljék. Xen álomkép ez. Nagyon sok példája van a viiággaz da$ágban a nemzeti gazdasági érd-ckkupcso átok nak és az öntudatos gazdasági együttmunká'Jio dás igen hatalmas gazdasági erőket meg tudót ingatni. Nem értek egy egészségtelen és az egye -ckr-o hátrányos öneiiátási borendézkedést, mer ; ■sít a gazdasági, rendszert éppen é-P a kg éle seb I ben elitélem, A kölcsöuőB támogatást azon bar j minden o-lyan esötben megvalósíthatónak tait-oan j mikor, ugyanaz mi üzleti előnyök egymás közűt biztosit!ki lók, mint bármily en más viszony’aibar ób abból a .fejtörésből indulok ki, hogy saját termelésünk minden tekintetben állja, az idegem ver sunyt. Nagy li'i-Uu volna, ha a kezeukedélcm a szövetkezeti szervezet leépítésében ellenséges es-oleke delet látna. Szövetkezein' szen-ezeteiuk megteremtésének óé hálózatai kiépítésének nem kelt okvetlenül kereskedelmünk érdekeit és prosperitását sérteni. Tisztában kelj lennünk azzal, hogy a szövetkezeti szervezet gazdasági boldogulásunk megteremtéséhez nélkülözhetetlen, de tisztában keli ,lennünk azzal is, hogy a szövetkezeti szer- űzőt bármilyen tökéletesén működjék, az soha- I r,em birkát olyan mozgékonysággái, mint a privát kere-ykedcde-ui. Éppen ezért a magánkereskedelemre szükségünk vau és annak nagyon sok olyan tér áll rendéi kedésére, hód szövetkezeti szerv erőt tel a forgalmai nem temet kbouyolíts.ni. A gazdasági munkaprogramnak csak egy nagyon nagy vonásokkal odavetett és ki szakított vázlatát tudtam itt adni. A munka, lehetősége és szükséglete annyira, nagy és sokoldalú, hogy égy program bap alig tehet azt felölelni. Do talon nincs is szükség arra, hogy mindenre kiterjedő programot adjunk, mert a program munkapontjait bárki a legtöbb államban meglévő gazdasági szervezeteknek programjából lekopirozhatja. A programnál sokkal fontosabb az, hogy úgy mag} araa- guu-k vezéred, mini magyarságunk minden tagja birtokába jusson annak a meggyőződésnek, hogy a. gazdasági ru-unka megeröcödésilnket fogja t-zo'gál- ni és boldogul ásunk a t. fogja biztosítani. A gazdasági munkává,1 növelhetjük jólétünket é» a jóiét emelésével egyé-nes arányban áll politikai függetlenségünk. Anyagi eszközök birtokában áldozhatunk és megtortóinkh etjük kulturális munkánk anyagi szükségleteit. Magú a gazdasági munkaprogram lény-egében nagyon kegyitoerüűUbttő ép fentebbi kűrvona-loíásomínaJ egyedül ezt kívántam klha.rg- sulyortd. Szervezkódjüők 1 Létesítsünk minden téren szervezeteket, szövetkezzünk ó*. dolgozzunk kéz a kézben. Et a program, r mondva kiharcolása a már fenolt említett bitéi politikánknak egyik pontják képezi. Egyike a legnehezebben megoldható kérdések nek, hogy ki végezze a faluban elvégzendő pro paganda éa'-szervezés munkáját. Arra, sajnos. neii gondolhatunk, ho-gy minden faluban „fa-ingazdát‘ áUitöuulk, mert ezt meg Darányi és utódai sem tudták megvalósítani. A falu népének vezetésébe* egyedül a falu hivatott, vezetőire, a lelkészek és a tanítók munkájára támaszkodhatunk. Nem kételkedhetünk abban, hogy fogunk találni százává, olyan lelkes férfiakat, kik szívesen ée örömmé fogják a &züktó'fgetó munkát vállalni, Fontos híva •tás vár e téren a. magyar fiatalságra; molyét ok. vetlemüi] bele szeretnék vonali e munkába.. Gazda, tiági programunk egyik pontja főiskolásaink gazdasági neveiét-e is. Ezen a téren is megtörtént m első lépés, unikor a Makk felállította közgazdasági szak osztályát. Fontos feladata gazdasági pl etünk vezéreinek, hogy e tszakoeztály keretében a fiatalsá| érdeklődését a ga.zd. munkára tereljék és a gazdasági munka, szeret étét. beléjük oltsák-. Hivatott „falugazdák” felállít-ása egyedül az érték-ritő k>ö vetkezetek keretében történhetne meg. hu a. szövetkezet olyan képzett vezetővel bír, ki szövetkezeti munkája mellett a falu népének irányítására is alkalmas Ezen két munkákör különben részben össze in vág, meri helyesen, az értékes kési lehetőségűik n-ek és viszony oknak megfelelően kellene a tanai elést irán vitám. Az ért élte Mtétóon keresatüfl kel'l belevonni föklmive-s nópftnkbo aat ijz- teái tózelteiam-t m a helyet gra-zdá-jiío-dás kövoMmé, nyeiről ülteti a,lapon kell meggyőzül őket. Niuos h&lye iát a további részletezésnek é*i in kább röviden még a rra térek ki, hogy mit tehe- tünk magyar ipainmkért és kereskedelmünkért. ‘A kisiipar életkérdéiso közga?da,ságü kérdéseink lóg. oehé-zébbike. A gazdasági élet ma a konceut?áoió jegyéiben halad és előre láthatólag a jövő alakulása aa. hogy a nagy gazdasági erőik tedjeson ki fogják szorítani a kis ga.zdasági egyede&et. A küz- teLmet azoniban ennek danára folytatnunk kell ee gvökéziiünk kell mogmentom a kit; owz'tonejákat. Érre egyrészt lehetőséget nyújt a kiváló munka- toljeíiitmény, mely ád-ja vepsenyt a tomegmuniká. raj és másrészt a szövetkezéts róvéu kod megszc- romünk a ki® egyodéknek azokat az előnyöket, ndyckkol a nagy vállalkozás a prlóri rendolko- cik. Kdoipatunk érdekében ezért súlyt kell helycr- nünk a eza.koktuf,á#,ra és a ezakképzettaég fej* öpzté-séro. A tőkeerős nagy gyári termeléssel szem. joeai fiod-ig ki’slpav-osri-jnikat toron élő és órtiíkofcitó <fövetik őzetek be kell töműriteniiuk. Iparunk ■**- .‘intve- uigy kié*, mint gyári Iparunkat -*- erdekm nóu kapóiéiatot keli] tor-oimtwrünik közöttük és a. iwzögazdatóág között. Ha kiépítjük mezőgazda,sági izövetkoaeteánk s®or rozeték, adva íeez a lőhető séegyike gazdasági- kataszterünk foiifdktetcsn is, mely gazdasági javainkat számba ve-s-zi és erőfor- rágainkat nyitván tartja. Tudnunk kell, hogy kiró ■-V,ámíthatunk és ki igényli leginkább és elsősorban munkánkat. Az egyes termelési ágaik között, mint arra írj ár fentebb i« rámutattam, a mezőgazdaság igényli a legímten-zívobb támogatást, mert míg az ipar és kereskedelem ön maga is megteremti gazdaság kap- loioJata-H, adóig a. mtzöga.zdasíiggal fogiaJkozó la- kostóág legnagyobb tömegét alkotó kisgazda teljesen szorvezettemil és kiszolgáltatva áll. Kinga*- dáink éródsoiuek vmicimét egy gazdaszövetségre kell bi«nuuk, mely községenként f-eláÜitja gazdaköreit. A ga'zdató-zövetség hivatott a falu népének minden n&vrn nevezendő érdekét szolgáin,t. Leg- fontosabb munkája a kisgazdák nevelése és tani- !ása, be In éri-ve a szakismereteik oktatását és a termelés fejlesztésének szokásos eszközeit is. Beleértjük azt a nagy munkakört, melyeit összefogja.]~ va „faluiéji-esztés” ala.í't i»meriiul<. Igeo fontos munkája a szövetkezeit:] mzujo propagálása, a közös munka nagy előnyeit és az ömetartás nagy erejét beteolta.nl a ki® ember öntudatába, a kis embereket erős nagy tömegekben megszervezni. Nőm szabad e téneo a inai részleges munkánál megmaradni, hanem azon elindulva é* azt kifejlesztve az egész országra kiterjedő részletes és hiánytalan munkát kcíJ végermiink. Nwj? szabad moigál'lni'unk ezoai a téren sora a propaganda munkájánál, liánom gyakorlati alapon kell tanításunk basMiát niépiinkkel ó-rzóloritctu-üiík, No-to ezahad uie-gelegednünK arzai, hogy' van égy maga wejé- böl életre kelt e* magara hagyatott partíiku-laric fogyasztási tzöveukezetünik -- mutatónak: hanem egyesült és közös erővel kell a nagy pioni- ioI: segitsógére tóietnünk, hogy a gaóvetkezőt munkáját, az egész országra kiterjesszük, és annak ál* dátetó muRlkájában egétó? népünk résjesüljöu. — Ugyanígy a gazdasági szükségeletek ellátása céljából életre hívott gazdasági, uzövetkezetet orezá- goa szervezetté kei! kiépítenünk. A szükség!,etek beszerzését szolgáló szövetkezeti intézmények ».lapjai tehát te vannak rakva és azok csak fej. le fűtésre várn-alr, de teljesen b iá nyzanazk ar. éi-té- keflőté&t szolgáló tózervein'k. Ezek is reák szövetkezeti alapon létesülhetnek té; ki kell építenünk az értékeifeitő szövetkezetek legkülönfélébb fajtáit A j gabonaraktár., a tej-, a* álíatértékéMtŐ-, *tb. »zö-1 vetkezőtöket.. Nem eza,bad olfelodkez-nünk azonban arról, bogy a, tózövfjtkozotd szervezet kiépitése még felelő követkézé.-ti törvényt kövétől én a lét:*?], tendő garrkiiB-ágí vezórlőblzotttóágnukDák egyik igen főntor. unuuikája, hogy érdeleinknek megfelelő törvény késnitétóébén közreműködjék. A b-itelszö* vétkozőt.i hálózat kjiéfpdté»o iltetve egy kDébbségi közgoot mjegíemnééfce, jobban oltáei sem tudják általánotóííani. Pedig az egész- eógiigyi kérdések oly átfogóan hatalmasaik, hogy nem egy kis Tátra, de nagy országok határán érnek túl g talán G-enf tudna valamelyee kis reménnyel kísérletet tenni a megoldás terén. Nekem ás üistózeszond kissé a szivem, lm súlyos fertőzi betegeket látók hálókocsában utazni, vagy hí süppedősen szöuyeges-hotelsíobákba hívnak hasonló betegekhez s mikor arra gondolok, hogy rövi desen ott más fog aludni — más, ki fogékonyság gal bir talán fertőző bajokkal szemben. —• Mindé; túlér a Tátra határain. Még jó, hogy ahol mi nen tudunk segíteni, ott segít a nagy Ismeretlen. — Koustitneió-diszpoziciQ-fogékonyság: oly fo galnrak, amelyeket ma ismét becsülni s talán ér tépi tudunk. Az emberiségre általános tényeket nem lehet egy emberen rendszabály-ozni. S ugyan ilyen kis pont a Tátra is internacjonális viszony latban. — A tuberkulózis és a Tálra ijein egy fogalom A Tátra nemcsak ily szűk keretekre van berendez ve. Ila ll-t jobban gyógyulnak .a betegek, uii.u masnit - ez a klimatikus faktorokon kívül — ; megfelelő tapátóri-a! átokkal é$ bereudezése-kkc bíró intézetek érdeme, Itt vau mindjárt Matlárháza amelynek sorsát, jövőjét ma már úgy a tudományo; világ, mint a segiteége-t váró betegek figyelemmé kísérik. A «zó ellialkul és bennem a gondolatok- tömeg* vetődik fel gyors egymás útónban ... — Ml a véleménye; az uj reménységről, a Gef son-diétáről? -*• kérdezem— Az igazság középpontján az életiuga nem tnc megállni s mégis ennek a pontnak erkölcsi igaz ságát kell, hogy magunkkal vigyük az útra. Ez a igazságos alap a lehiggadt bumanizmus, közö; megbecsülés és é'le-'bölcsesség rejtekhelye. Kilengésekre gondolok, amikor eszembe ju GeraoudBauerhrueh sóineutes dicíája, amelynek ; napi sajtó izgalmas cikkekben a tiiberlmlózis biz tOi gyógyszerének referált. Intézetek alakullak, a. emberek özöu'.öllek, reménységek lángoltak Fel i gyógyítók irányában. S holnap — az inga másil végletéről csalódottan fogják ezt is elvétni. A: igazság itt is középütt van. Ériek ©1 itt is ered ményt, bár a legújabb tapasztalatok — rnelyrő a lapok midig nem tettek említést — cáfolják ezt ügy látszik, néni a sószegény ételek', nem a drágr sópóélék, nem a komplikált előírások, hanem a, emellett adott jó öreg csukamájolajat illeti meg í dicsőség, ott, ahol eredményt sikerült elérni. — Egyik legnagyobb német klinikus mondott? ezt hóuapokkal azelőtt s ma már újabb tapasztala tok bizonyítanak emellett. Kissé csalódottan hallgatom a?, aj reményvesztést és visszatérek a Tátra sorsára, megkérdem hogy milyennek látja a Tátra jövőjét: Tátra Matlarháza. november 37. I fSaját tndositónktól.) A már behavazott hegyőr-| mókát beragyogja a napsugár... Az örök zöld üde- eége, a patai, csobogása, a sok-sok szín valahogyan megcáfolja a novemberi, az őszt. A madárházai „Uj bzanatórium41 előtti kis pádon ülünk ..,,. A modern építkezési technikának s a kultúrálatlan vadonnak nagyszerű kontrasztja hat meg baaüiiket... Hotezmann Gyula dr.-ral, a kiváló epeciáltetával beszólgettink.., Hotezmann dr. főorvos, aki nemcsak az emberi szervezet, de az emberi lélek pompás ismerője, — itt fent ezer méterrel magasabban, a naphoz, a csilIngóikhoz, a miudensóghez mélységes ember filozófiával látja á dolgokat. — Látja mondja a főorvos — hiába nem engedi a Tátra, hogy a november tudata az enyészetet idegessé belénk, mégis ősz van — A láttunk gomolyognak a felhők ...» Foprád völgye ködben úszik... s mi itt felülről napfényes helyről nézzük uz idő változásait. Felemelő órzás ez így, ha a! napi változások fölé emelkedve ér««he!.jük magún-í ka-t, As emberi f-elfe!éte*r«kv-& ötó-stöijö-si utegkivá-1 írásának ize ez. Ilyenkor arra gondolok, hogy milyen szép volna, ha helyzeti adottság nélkül is megvo’tja minden emberben a törekvés ós tudás felülről, távlatból nézni saját dolgaira, embert a reá inak s magának napi gondjaira. Az étet az örökösen nagyszerű analógiák törne* géuek csodája. Molekulák moío-guak kz anyag- i bán, corpusculumok rohanása a fény, corpusculu-! mok tömege az energia •*«• s mi jde-oda rohanój .'orpuöculumok vagyunk a mirutenségbep. Odaüt- , özünk h határialakboa, ewáguteó rab a misünk bari — mint a gáz motekuái — e ilyenkor és^re- goq-1 íoljuk venni önmagunkat s ki-ki pÜ-lanatnyi feieez-1 uél-éeét az egyedüli igazságnak hiszi. — Tálra törvény ... Felvonultak volt -* minden j díjalró! — az egyedül igaznak hitt érvhadsere-1 rak... 8 aztán önként efvqnuU mind a két tábor, /álfőzik nz idő s m idő mozgást jeleni- Köabcnj 'áitozik a törvény „géniig epidemikusa1’, változik j ! gondolatok viruteheiája a m étet megy a | nsga utján, csak a jövő tudja, hová, Tngamozgás| z élet, egyik vég létből átrohan ,a mátóikba * az: niber kas pont a mozgató erők gravitációjának j látásában. — Első percben mindenkiit megkap a terv: izoMni a tuberkulőritóL P-robáikoriak vele már ....... iagysí ilü állatkísérletek mondottak csődöt, pedig tt az egyéni szabadságot nem kellett számításba enni. Amerika kapott egy izolációs törvényt — «j incfeen gyakorlati eredmény. Az. életet nehé* iegrendszabá!yózni. Egyes országokban, pékéül: Angliában, a „íny home is my bome“ hazáiban ax egyéni öntudat oly fejlett, hogy a himlőŐszi beszélgetés a Tátrában ... A Tátra-íörvény, a Gerson-diéta> a jövő Tátm~városa, amely nem is olyan utópia. *. Gazdasági munkaprogram Irta; HÜ€OCSY~DII?Z SÁNDOR dr. Biba- volna a? jfj, Koc-zor Gyula álltad kifejtet j^lunbaprogram" mellett s-zó nélkül elhaladni. J gazdasága munka halatózthaíatlan szükségét min deniki egyformán átérni és tényleg úgy van, ho-g; megkezdésének ideje elérkezett. Tény, bogy pofi tikai tevékenységünk kisebbségi életünk elánul tíz esztendeje alatt minden lehetőséget kiaknázott mely az adott, viszonyok között részünkre kínál kozoí-í. Nagy eredményként kell elkönyvelnünk hogy magyar pártjainkra eső szavazatok e-zárn; emelkedett. Politikai tevékenységünknek kj-magae ló eseménye pártjaink választási egy ütemük ödése Tény, hogy magyarságunk kulturális téren a lob© tőséghez képest mindent megtesz. Különféle ku! turális szervezeteket lótetóitettünk ég te nem ki céiiiyelhet-ő kulturálte munkával dietsekedhetunk Csupán gazdasági téren hiányoznak kiépített é; egész magyárságunkat átfogó azervezete-ipk. Gaz ftasági téren eddig csak részletmunkát végez tűnj- op nél-kidőzzük a gazdasági ólét minden térért kiterjedő munkaprogramot, Kétségtelen, bogy ki sebbeégünk jövő bojd&gulás-a érdekében mindéi rendelkezésünkre álló lehetőséget ki keli mentenünk. Be keli ismernünk, bogy politikai eszközöfei kel a jeteö vtezonyek között táboruink határai: nagyobb mértékben alig bövitbetjük tovább. Poétikai téren a közeljövőben alig mmélhetj ük olya? előnyök kiviváe-át, melyek zaklatott életünk meg könnyítését és boldogulásunk javítását eredményezhetnék. EzzeJ szemben gazda-sági téren kiaknázatlanok még meglévő javaink és a küzdelem munkájára besz-ervez&tlenül hevernek gazdaság: erőink. Pedig a gazdasági téren elvégezhető műn. kával rengeteg előnyt biztosíthatunk magunknak ^jztoeitbatjuk egyaránt fenta-aradásunkat és boldogulásunkat, Gazdasági helyzetünk m-egazilárdíi- tás-a étó esetleg elérhető javulása nélkülözhetetlen teltétele eddig kivjvott és a jövőben kivívható politikai jogaink biztosításának, Knituráüs jogaink védelmén# és kulturális életünik tejlcaztéisémek i-s aiapkelléke gazdasági jólétünk, l Azopt ha gaz* datóágUag nseggyeogülve nyomorral fog k-oleoi küzdenünk, akikor mindén politikai jogunk illuzórikussá válik ég kultúránkat sem ingjuk tudni használni. Ha, ga.-zdasági-lag erősek vagyunk és biztosított gazdasági javakkal rendelkezünk, akkor minden politikai kinyomás eltenöte módot, találhatunk kultúránk biztositágára As polítáka'i függetlenségünk kivívására. Kocnor megjelölte a gazdasági munka elvégzésére szükséges szervezet kellékét és részletesen kifejtette as elvégzendő munkát. Olyan programot adott, mely egy állam kormányzatának is dicsőségére válik. Helyesen, a program fökövetel- ményónek a mezőgazdaság támogatását és megerősítését jelölte meg. Természetes, hogy egy nép gazdasági életének és boldogulátóának alapja a fejlett és helyes alapokra fektetett mezőgazdaság. — Többszörösen áll ez kteabbségi magyarságunkra vonatkoztatva, melynek óriási többségű zöme mezőgazdasággal foglalkozik, erre van utalva ós ebben van ereje. Sajnos, azonban, nélkülözzük azokat az anyagi eszközöket, melyek a Ivoczor által kifejtett program megvalósításához okvetlenül szükségesek. Csak hosszú évek tervszerű munkájával szerezhetjük meg azt a tökét, mely az általa fe-leorolt munkák elvégzéséhez nélkülözi letelten. A munkának -*- kétségen és vitán ki.vüj --'a szövetkezés az alapja és egyben követelménye is. Elsősorban olyan politika-mentes szervre van szükségünk, mely az egész gazdasági élet minden terére kiterjedő munkát tervszerűen ó« program- szerűen irányítja. Ennek a, •— nevezzük egyelőre így — gazdasági vezérlő bizoittóignak munkakörébe tartoznának az áitalánou gazdaságpolitikai kérdések, mint. vám-, adó- és vasutitarifa politikai kérdések-, valaniáii-t az állami g-zubveneióbaij ó* nzállitá-cokbaD vajó részesedés eltenörzése tótb. A közöl* szerv gyakorlati mui|.ká.ját gazdatóágj szer- '.'ezetek léte-tó-it-és-ével kezdi e|, illetve már meglévő gazdasági szervezeteinkül kell kiépítenie. Az egyes speciális célokat szolgáló ezer'esetek hivatása leez s aj át hatáskörük bén, saját speciális feladatnak megvalósítása. A. különböző szervezetek működését a közön szerv egyöntetű program alapján irányítja és biztosítja azok harmonikus rmrn báját. Az eredményes munka alapkoljóke az anyagi eszközök előterem lése és a szükséges hitel biztosítása, mely munka szintén a közös szervre vár. Eredményes nemzetiségi gazdasági munkát csak úgy remélhetünk, ha függetlenül a kormány nagyon kétségetó anyagi támogatásától és függetlenül idegen tőkeforrások tél saját anyagi erőnkre támaszkodhatunk. Olyan keretet kell létesítenünk, mely egymásba kapcsolja, kisebbségi mczögazdas.á- gunkat, iparunkat és kereskedelmünket. Gazda sági munkánkban egymásra utaltságunkból kell kiindulnunk ée meg kelj teremtenünk a különböző ágai kölcsönös támogatóé át. Erőforrásainkat ogak önmagunkból termelhetjük ki ée csak itt teremthetjük meg. Céltudatos ée tervszerű gazdaságii propagandamunkára van szükségünk, mely belemeri magyarságunk minden tagjának öntudatába hogy fennmaradásunk é« jövő boldogulásunk a’ap- követelménye gazdasági függetlenségünk. Ennek megteremtése céljából pedig mindnyájunk munkájára szükségünk vám. Hiba volna azonban megelégednünk e terén a tisztán teoretikus propaganda munkájával, hanem olyan gyakorlatilag működő üzleti szervet kell életre hívnunk, mely a különböző termelési ágak kölcsönös íámogatátóát * gyakórlatá életben valóra, váltja, Komoly, Igazi rounkára vari szükség, mely kézzelfogható .e-lő^yö* kei, biztosit éf m anyagi .javai: gyarapodását tud- j». leJamztattir. As akfMc, munka ekó. keüékfiáítek
