Prágai Magyar Hirlap, 1929. november (8. évfolyam, 249-273 / 2174-2198. szám)

1929-11-21 / 265. (2190.) szám

1W8 november 81, csütörtök. 'PRKGAI-A\AO'tAR-KIRLAI> A rendőrség és a lakosság harca a kéjgyilkos düsseldorfi rém ellen Összedőlt a düsseldorfi rendőrség feltevéseinek kártyavára Koeh György rendőrtisztviselöt elfogták, de kihallgatása alán szabad- lábrahelyeztéh — Tovább iotyik a hajsza a düsseldorfi Fantóm után — Edgár Wallace Düsseldorfba jön és részivesz a nyomozásban — Düsseldorf, november 20. Esténkint egy há­rom tagból álló deputáció járja a düsseldorfi karakókat, danzingokat, vendéglőket és kaba­rékat, három férfi, akik egy nőnek öltöztetett fabábut hordoznak magukkal. Amely lokálban pódium van, a deputáció „föllép", magával viszi, közszemlére állítja a fabábut és egyikük rövid előadást tart. A karnevál előirás-szeriien november 11-én megkezdődött s a vendéglők ajtajúiban zász­lócskák lengenek, amelyek hivják, csábítják a mulatni vágyókat. Tévedés lenne azt hinni, hogy a fabábuval házaló három férfi szintén a karneválozók vig regimentjébe tartozik. Lá­baikon szöges cipő van, fejükön zöld vadász- kalap „á la Greifer" s ruházatuk tüstént el­árulja, hogy a három ur: bűnügyi rendőr. A fabábu neve: Reuter Ida. Ez a Reuter Ida 31 éves életvidám szobaleány a düsseldorfi ipari negyedből, vasárnaponkint gyakran bejárt a városba, hogy „szórakozzon egy kissé az urak­kal". A rendőri jegyzőkönyv azt mondja: „Soha nem szórakozott pénzért." Szeptember 30-án a leány szétroncsolt kopo­nyával hevert a Düsseldorf melletti mező­ségen. Szexuális bűntény. A tetthely köze­lében vérnyom, a gyilkos 50 méternyi távol­ságra vonszolta áldozatát. Hol töltötte a leány szeptember 30-ának dél­utánját és estéjét? Talán a düsseldorfi lokálok közönsége felelni tud erre a kérdésre... Ezért faragták fába Reuter Ida mását és ezért ag­gatták rá a halott ruháit. — Tehát, uraim és hölgyeim, önök nem látták szeptember 30-án ezt a hölgyet? — Ez á kérdés hangzik el sokszor egymás­után, majd a bűnügyi rendőrtisztviselők hónuk alá veszik a fabábut és tovább vám dorolnak. Ahol megjelennek, elnémul a zene. Csönd fo­gadja őket és halálos csöndben távoznak' el is­mét a teremből. * Hol vannak Düsseldorf rémülettől halvány ábrázatai? Hol vannak azok az emberek, akik az iszonyattól rettegve a házfalak mellett sompolyognak? Az újságokban sokat olvasunk ezekről, talán rémképeket láttak a lapok? Az elegáns város képe most is olyan, mint azelőtt volt. Mindenki a dolga után jár, nem látható az idegesség. A várnsba érkező idegeneket szí­vélyesen, minden észrevehető bizalmatlanság nélkül fogadják. / A valóság az, hogy az emberek magatartása nem borzadályt és félelmet mutat, hanem csak rezignációt. Az iszonyat olyan mélyre van temetve lelkűk­ben, hogy nem tud látható alakot ölteni. Ahol mégis kifejezésre jut, ott ez a kifejezés aka­ratlan és groteszk. Egy leány, gépirónő... 21 éves, levelet ir a rendőrségnek, melyben fölajánlkozik, hogy ő majd segítségükre lesz a tettes kézrekerlté- sében. Állítsanak kelepcét és ő legyen a csal­étek. Mint írja: „okos, erélyes és szép vagyok... Biztosan hiszem, hogy sikerülni fog nekem a várost ettől a szörnytől megszabaditani...“ Nem kér egyebet, mint egy acélszemekből szőtt inget, amelyet a ruhája alá vehet, ezenkívül egy golyóbiztos kalapra, amolyan virágokkal garnirozott acélsisakfélére van szüksége. ^gy fölszerelve addig akar sétálni a város külső perifériáin, ameddig a gyilkos szemet nem vet rá és meg nem közelíti. * Schulte Gertrud cselédleány, akit augusztus 28-án a rajnai mezőségen 21 késszurással a testében találtak, még mindig a kórházban fekszik. Élete végéig megszenvedi a szörny- nyel való találkozását. Az orvosok csak mos­tanában állapították meg, hogy a gyilkos kése beletört a leány hátába és a kés hegye benne is maradt. A számtalan operáció megmentette ugyan a leány életét, de örök életében bicegni fog és a jobb kezét nem fogja tudni használni. A leányt szombaton este újból kihallgatták a tettes külsejére vonatkozólag. Emlékezete még mindig gyöngén működik, de azért vala­mi újra is visszaemlékezik. Eszébe jut, hogy a gyilkos, amikor kését az ő testébe már­totta. különös hangon nevetett. Mélyről jött ez a nevetés és valami izzó szenvedély re- kedté tette. / Most már hozzávetőlegesen meg lehet raj- a tömeggyilkos alakját és profilját. t 'vány, karcsú ember, körülbelül 170 centi­méter magas. Az arca vékony, egy pár foga hiányzik s bejzédközben a foghijjas részen át gyakran előbuvik a nyelve. Azt mondja magáról, hogy Düsseldorfban nőtt föl, bár szülei nem a Rajnavidékrő! származnak. Ezt a képet Schulte Gertrud rajzolta a gonosz­tevőről. Ilyen a külseje. Milyen lehet a bel­seje? „Ha én engedelmeskedtem volna az ő aka­ratának — mondja Schulte Gertrud —, nem lett volna elegendő erőm, hogy a gyilkos me­rénylettel szemben ellentállást fejtsek ki." Úgy véli, hogy a tettes hipnotikus erővel rendelke­zik, amit legalább annyira igénybe vesz, mint hosszú, rendkívül erős karjait. A legutóbbi szombat délután 5 óra tájban a düsseldorfi 13-ik rendőri kerület ügyeletes rendőr- őrszeme az őrszoba kapuján egy cédulát talált: „Gyilkosság! A gyermekhullát keressétek 7 óra­kor a ........ templomnál". Ké t rendőrautó szélvész sebesen robogott a megje­lölt templom felé. Harminc rendőr átkutatta a kör­nyező mezőségét. Sehol semmi. És azután mégis! Egyikük egy gyermeksapkát talált, egy matróz­sapkát. Csak rövid ideje heverhetett a bokorban. A rend­őri autók hazatérnek és maguk mögött hagyják a bűnügy láthatatlan falait, melyek körülveszik a templomkertet. Ha a gyilkos jön, a falak megnyíl­nak és bebocsátják. Esti hét óra van. A templom- tornyokban zugnak a harangok. A levegő párás és nehéz, hó és eső hull vegyesen. A vadászok idege­sen várnak a vadra. Semmi! Félkiienc óra már és a csapda éppen olyan üres, mint később tizen­két órakor és mint másnap, az egész nap folyamán. ss Bolondját járatta volna a gyilkos a rendőrség­gel? Vagy talán ő maga is a rendőrautón ment a tett színhelyére? Van egy nyom, Karpfen Frigyes bécsi sportúj­ságíró érdeme, hogy felfedezték... Ez a nyom talán elvezet a tetteshez. Egy elcsapott rendőrtisztviselő áll a nyom végén. A tömeggyiÚíos Haarman is rendőri besúgó volt. A pappendelli gyilkosság helyszíni rajzán a Fan-óm megjegyezte: „Gennat tanácsos, az én földim, tud­ni fogja, mit kell tenni". Honnan tudja a gyilkos, hogy melyik vidékről származik Gennat rendőrta­nácsos? De talán a 13-as rendőri őrszoba ajtaján talált cédulácska sem a gyilkos kezeitől származik? Az a téboly, amelyben a réan tettei születnek, elektromos áramként vibrál a városban és bolond­ságokra készteti az embereket. & A kis Albermann Gertrud nevelőanyja az áldo­zat temetésének napján egy levelet kapott, amely­ből egy hosszú költemény hullott ki. Aláírása: a gyilkos. A kütelémy eposznak indul, s a gyilkos és áldó-1 zata közötti dialógussal fejeződik be. Első részében a leányka elcsábításét ismerten,! a végén pedig a kegyetlen gyilkosságot és elmond-j ja, hogy mit beszélt a Fantom az áldozattal. Sok j körülmény arra mutat, hogy a gonosz költemény J szerzője tényleg a leányka gyilkosával azonos, más közvetett bizonyságok azonban rácáfolnak er­re a feltevésre. Lehet, hogy a poéta csak egy szerencsétlen bo­lond, aki lelkében élő gyilkos ösztönöket élte ki a szörnyű versben. A költői hajlamú düsseldorfi kéjgyilkosnak külön­ben sok plagizálója akadt. A rendőrség és a lapok szerkesztőségei úgyszólván minden nap kapnak egy pár levelet, amelyben ismeretlen emberek ön­magukat vádolják a bestiális bűntények joroza-á- val és megjelölnek egy pár helyet, ahol még áldo­zatokat találhatnak. Ezeknek a leveleknek legfeljebb egytized része származik a gyilkostól. A többi beteges tömegpszichózisban fogant,' amely járványszerüen terjedt tovább és mind nagyobb tömegeket száll meg. A legszörnyübb azonban a kutatási és ásási düh, amely különösen a külváros gyermekeit és sukanca.it ejtette meg. Ezek a gyermekember ,-k csoportokba verődve hegyes botokkal, ásőszerszá- mokkal járják a vidéket és ássák a mezőséget. Ta­lán hullára akadnak ... A 15.000 márkás jutalom csábítja őket. Ss Tizenegy' nappal ezelőtt a düsseldorfi színházban bemutatták Theodor Dreisernek „Tón in des Töp- fers Hand" cimü drámáját, amelynek tárgya igy kéjgyilkosság. A gyilkos a darab szerzőjének beállításában csak egy szerencsétlen ember, aki aki borzadály he­lyett részvétei vált ki. A düsseldorfi színházláto­gató közönség szótalanul hallgatta végig az elő­adást és midőn a függöny legördült, egyetlen né­zőnek sem verődtek össze a tenyerei. A tetszésnek vagy nem tetszésnek senki sem adott kifejezést és a szinház nyolc nap után levette a drámát a mű­sorról. A beavatottak úgy tudják, hogy a műsorváltozás rendőri beavatkozásra történt. Egyetlen lap sem foglakozott a műsorváltozás kulisszatitkaival. Mindenki hallgat és vár. A gyanúba veti Koch rendőrtisztviselő tisztázta magát a kéj gyilkosságok elkövetésének vádja alól Düsseldorf, november 20. Tegnap még a rendőrség és a végsőkig felizgatott közvéle­mény is azt hitte, hogy a gyanúba vett Koch György rendőrtisztviselő kézrekeritésével megoldódik a düsseldorfi Fantóm rejtélye, de ez a hiedelem már az éjszaka folyamán össze­omlott, úgyhogy a nyomozás ma újból holt­ponton áll. Koch Györgyöt, akinek véres salját az egyik gyilkosság színhelye közelében találták, az esti órákban a szociáldemokrata Volkszei- tung egyik riportere kinyomozta és átadta a rendőrségnek. Azonnal a rendörigazgató- ságra vezették, ahol több órás kihallgatás után nem találtak alapot további fogvatar- tására. A kutatást vezető Gennat rendőr- tanácsos véleménye szerint Koch ellen nincs több gvanuok, mint számos más gyanúba vett egyén ellen, de semmiesetre sincs annyi, hogy börtönben tarthassák. Eldöntetlenül maradt az a kérdés, hogy ke­rült a volt rendőrtisztviselő nyaksálja a gyil­kosság színhelyére s hogy a rajta taíált foltok valóban embervértől származnak-e? A szak­értők azt állítják, hogy felületes vizsgálat nem döntheti el ezt a kérdést, a pecséteket csak a leglelkiismeretesebb szakvizsgálat utján le­het. agnoszkálni. Ebben az irányban már megtörténtek az intézkedések, ami azonban nem állhatott útjában a gyanúsított szabadon- bocsátásának. Az esti órákban még egy ember a rendőr­ség kezére került, eerv az elmegyógyintézet­ből megszökött elmebeteg, aki az egész na­pon át Düsseldorf uccáin r.:^ H és azzal rémitgette az embereket, hogy ő a düssel­dorfi Fantom s hogy most kezdi el igazában a gyilkolást. A járókelők elfogták, a rendőr­ségre vitték, ott azonban semmi összefüg­gést nem találtak az elmebeteg nagyhangú kijelentései, zavaros monomániás beszéde és a düsseldorfi rém pnmesztettei között. A mai nap krónikájába tartozik az az érdekes híradás is, amely szerint Edgár Wallace, a világhírű bünügyi-regény- iró szobát rendelt az egyik diisszeldorfi szál­lóban s a napokban a városba érkezik, hogy részt - vegyen a nyomozás munkájában. A pozsonyi rendőrség és a Híradó anonim levelet kapott az állítólagos düsseldorfi gyilkostól Pozsony, november 20. (Pozsonyi szerkesz­tőségünk telefon jelentése.) A Híradó mai szá­ma és ennek nyomán a Grenzbóte, valamint több külföldi lap is a düsseldorfi gyilkosság­gal kapcsolatban olyiirányu jelentést közölt, hogy a düsseldorfi gyilkos anonim levelet irt a Híradó szerkesztőségéhez, amelyben jelez­te, hogy Pozsonyban tartózkodik és legkö­zelebbi áldozata egy széplakuccai nő lesz, akit a Dunába fog dobni. A Híradó mai száma azzal a megjegyzéssel közli a levelet, hogy valószínűleg misztifikációról van szó és az egészet nem tartja másnak, miüt éretlen tréfának. Miután atomban a magytrorcaágá é* németor­szági lapok nagyobb jelentőséget tulajdoníta­nak ennek az anonimlev élnek, pozsonyi szer­kesztőnk megkérdezte a pozsonyi rendőrigaz­gatóság bűnügyi osztályát e levélre vonatko­zólag, ahol azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a Hiradó ugyan nem mutatta be ezt a levelet a rendőrigazgatóságnak, dé a pozsonyi rendőrigazgatóság szintén ka­pott névtelen levelet, amely német nyelven volt írva és a következőket tartalmazta: „Én vagyok a düsseldorfi gyilkos és felhívom a rendőrséget, hogy szüntesse be a razziákat, mert különben vér fog folyni Pozsonyban". A rendőrség ennek a levélnek se ni tulajdonít nagyobb jelentőséget, mert azt hiszi, hogy úgy a Híradónak, miint a rendőrségnek irt le­velet egy kéz irta és valószínűleg éretlen tré­fáról van szó. Ezzel szemben úgy értesülünk, hogy a po­zsonyi rendőrigazgatós,ág tegnap formálisan is bekapcsolódott a düsseldorfi rendőrségi nyomozásba, amennyiben a rendőrigazgatóság bűnügyi osztálya hivatalos átiratot intézett a düsseldorfi rendőrséghez és fölhívta figyel­mét a Pozsonyban nemrégiben történt két ti­tokzatos bűnügyre. Mint ismeretes, az elmúlt esztendőben a pozsonyi Mély-uton több kés- szúrással meggyilkolták Strazenicky Ágnes prostituált nőt és a gyilkosság tettesét azóta sem sikerült elfogni. Annakidején a rendőr­ségi nyomozás megállapította, hogy a gyil­kosság idején az egyik szállodában tartózko­dott egy Düsseldorf környékéről való fiatal­ember. A rendőrségnek az a feltevése, hogy esetleg összefüggés lehet a düsseldorfi kéj- gyilkosságok és e pozsonyi gyilkosság kö­zött és esetleg nincs kizárva az sem, hogy a néhány évvel ezelőtt Pozsonyból eltűnt Kohn Erzsikét is talán ez a gyanús düsseldorfkör- nyéki fiatalember tüntethette el. Árvízkatasztrófa DéMesben London, november 20. A napokig tartó eső­zés következtében Délwales messzi vidékei viz alá kerültek. Sok ezer ember hajléktalanná vált, Duffrin közelében az egyik folyó áttörte gát­ját és elárasztotta a termékeny vidéket. A há­zak nagy része Összedőlt. Egy fiatalember a vízbe fűlt, miközben egy kisgyereket akart kér mentem. A vélt kisgyerekről később kittint,-. hogy nem is ember, hanem kutya volt. A vasúti közlekedés sok helyen megakadt. A Rhonda völgyének lakossága, körülbelül százezer ember, teljesen el van zárva a külvilágtól és napok óta megközelíthetetlen. Az angol bányászok m vezére London, november 20. Herbert Smith, a bányamunkások szakszervezetének elnöke, tegnap végérvényesen lemondott állásáról. A szakszervezet végrehajtóbizottságának tegnapi ülésén egyhangúan Tóm Richards alelnököt, & délwalesi bányászok megbízottját, választották meg elnöknek. A végérvényes elnökválasztást csak' a szakszervezet rendes évi konferenciáján fogják meglenni. Tóm Richards 1934—1920-ig munkáspárti képviselő volt. Herbert Smith le­mondása egyúttal azt jelenti, hogy visszalép a nemzetközi hánvamunkásszervezet vezetésétől Francia asküdtbiráság életfogytig- tani kényszermunkára ítélte a gyilkossággá! vádolt csehszlová­kiai asszonyt Paris, november 20. A meluni esküdtbiró- ság tegnap ítélkezett Zarubkova csehszlovák állam polgárnő és kedvese, Orszegovs^zky len­gyel munkás bűnügyében. Azzal vádolták őket, hogy Zarubkova férjét, aki szintén csehszlovák állampolgár, előre megfontolt szándékkal meggyilkolták. A bűncselekmény elkövetése után összeköl­töztek és letartóztatásuk napjáig együttéltek. A gyilkosságot csak 13 hónappal a tett elkö­vetése után fedezték fel, amikor a környéki erdőségben megtalálták az ál­dozat holttestét. Az esküdtbiróság az asszonyt ée kedvesét életfogytiglani kényszermunkára Ítélte, a bíróság elnöke azonban az enyhítő körül­ményekre való tekintettel a büntetés fegyel­mi utón való leszállifását ajánlja. Csehszlovákia egyetlen szépirodalmi képes hetilap'a a Képes Hét Gazdag tartalommal jelenik meg minden csütörtökön­$$$ff eSSEtyé. hosy tsas var IJ PALABAt Í0J használjon!

Next

/
Thumbnails
Contents