Prágai Magyar Hirlap, 1929. november (8. évfolyam, 249-273 / 2174-2198. szám)
1929-11-21 / 265. (2190.) szám
T>Ra;GAI -AVaGYAT!- HI RliAP 1929 november 21, csütörtök. A lelkiismeretSurdatása veronai roncsolta idegzetét év óta és vitte most sírba KZsigmondoS Budapest, november 20. A Pesti Napló a következő érdekes cikkben emlékszik meg Kunfi Zsigmond haláláról: Hétfőn délben rövid jelentés érkezett Bécs- bői Budapestre, hogy az emigráció egyik Bécs- beu élő vezére, Kun.fi Zslgmond délelőtt 10 órakor váratlanul meghalt. A híradás nagy föltiinést keltett annál is inkább, mert minden valószínűség amellett szól, hogy az alig 50 esztendős szocialista vezér, akinek idegrendszerét az elmúlt tíz esztendő eseményei súlyosan megviselték, nem természetes halállal halt meg. A tanárságtól a népbiztosságig Kunfi 1879-ben Kolozsvárt született. A kolozsvári egyetemen szerzett bölcsészeti doktorátust, majd Temesvárra nevezték ki reáliskolai tanárnak. Résztvett a szociáldemokrata mozgalmakban és ezért 1907-ben távoznia kellett állásából. Budapestre jött, belépett a Népszava szerkesztőségébe, rövidesen a Lan helyettes szerkesztője lett és 1910-ben a választójogi mozgalmak idején már vezérszerepet játszott. 1914-ben Károlyi Mihállyal együtt részt vett az amerikai agitációs* kőrúton s vissza jövet — közben kitört a háború — Franciaországban Károlyival együtt internálták, de később szabadon engedték. Hazatért Magyarországra. rövid ideig katonáskodott, azután folytatta politikai tevékenységét A Nemzeti Tanács tagja volt és a Károlyi-kormányban először a népjóléti és munkaügyi, maid a közoktatásügyi tárcát vállalta. Amikor kitört a proletárdiktatúra, közoktatásügyi népbiztos lett és ezen a ponton kezdődött meg idegeinek öez- szeomlása, I K ufifí szembe fordul Kun SéSsvaJ Típusa volt a sokat dolgozó, külsőleg na- j gyón energikus, de belsőleg nagy gátlásokkal j küzdő férfinak, akinek nagy lendületét és munkabírását idegei állandóan akadályozták. Már a kommün legelső idejében többször szembehelyezkedett Kun Béla akaratával, mondogatta, hogy őt egy világ választja el a diktál toroktól és május 1-én a Népszavában Írott vezércikke kifelé is látható jelét adta énnek az állásfoglalásának. 1919 junius elején a szovjetkongresszuson éles összeütközésekre került sor a szakszervezetek és a népbiztosok kormánya között. Kunfi nyílt ülésen fordult szembe Kun Bélával és nagyon energikus szavakban ostorozta a szovjetház dőzsöléseit. Azt követelte, hogy ugyanakkor, amikor az ország egész lakossága éhezik — tökhöz, gcrstlihez alig tud jutni —, a szovjet vezérei ne rendezzenek pezsgős dáridókat a Hungáriában, hanem ugyanazt a kosztot egyék, amolyet a gyárak munkásai Ez a beszéd nyílt szakadást jelontett Kunfi és a népbiztosok között. Egy kitűnő idegorvos, aki akkoriban is jól ismerte, így nyilatkozott róla: ■— Ebben az időben Kunfi izgalmakat, csapást, veszélyt már nem tudott idegerővel legyőzni, nagy befogadóképességű agya és rossz idegei nem találták meg az egyensúlyt. Szerek nélkül sok éjszakát töltött álmatlanul, míg végre a Veronáihoz folyamodott, hogy éjszakai Dyugalmá.t biztosítsa. A veronál A veronál először gyakori vendég, később állandó utitárs lett ettől kezdve Kunfi Zsig- mond életutján. Már nemcsak esténkint na.rko- íizálta magát álomba, hanem narkotikumokhoz folyamodott akkor is, ha előadást kellett tartania, vagy nagyobb beszéd előtt állt. Idegrendszere még igy is gyakran makrancosko- dott és sokáig állandó félelemben járta az orvosokat, Attól tartott, hogy paralitikus, mert beszéd közben hetüket és szótagokat hagyott ki. Az orvosok megnyugtatták, hogy mindaddig. amíg ezt a hibát, észreveszi, nincs oka félni, de ez a megnyugtatás sem volt elegendő abhoz; hogy a narkotikumoktól szabadulni tudjon. A szovjetház urai és Kunfi között történt űyilt szakítást nemsokára, a. külvilág számára is megpecsételte az a hir, hogy Kunfi lemondott a közoktatásügyi népbiztosságról. Ekkoriban már nem volt egyetlen nyugodt perce sem és tudta, hogy Kun Béla a proskribáltak listájára tette. On'ryilkouságl kísérlet a pozsonyi ligetben Közvetlenül a kommün bukása előtt Kunfi Budapestről Pozsonyba utazott, amolyet akkor már csehszlovák csapatok tartottak megszállva. de hivatalosan még Magyarországhoz tartozott. Itt érte a kommün bukásának híre és közvetlenül ezután követte el első öngyilkossá gi kísérletét.. Nem tudta, hogy m!t hoz számára n jövő, hogyan fogják szereplését megítélni: kiment a pozsonyi ligetbe, leült egy pa/lra és a nála lévő hatalmas mennyiségű Veronáit mind bevette. Meg akart halni. A.z öngyilkosság nem sikerült- Egy kéáői járókelő felfedezte r mozdulatlan, de még meleg testet ős orvost hivott, A pozsonyi orvos, aki azelőtt sem, azóta sem látta Kunfit, megmentette az életnek és két teljes hónapon át házában tartva, gyógykezelte. Miután tudta, hogy betege állandóan izgató szereket szed, a tudomány minden eszközével igyekezett azokat fokozatosan elvonni tőle, hogy igy visszaállítsa idegeinek teherbiróképességét. Két hónap múlva úgy látta, hogy munkája sikert ért el és beleegyezett Kunfi távozásába. Kuni! Becsbe ment. Az emigráció többi vezetőinek hitével szemben, akik abban bíztak, hogy rövidesen visszatérhetnek Magyarországra, tisztán látta az eseményeket és ezért igyekezett exiszt-enciát teremteni magának. Bécsben találkozott feleségével és leányával is. Az asszony egy fogorvosnál mint asszisztensnő dolgozott, Kunfi pedig az Arbeiter- zeitung szerkesztőségében jelentkezett munkára. Nagy nyelvtudása segítségére volt és a legutóbbi időkben már az osztrák munkáslap külpolitikai rovatvezetője lett | „Úgyis igy halok raegM Közben meghalt az édesanyja, akit nagyon | szeretett s ez újabb csapás után a veronál is- i mét megkezdte romboló munkáját Kunfi szervezetében és az elmúlt három esztendő alatt két ízben is olyan súlyos mérgezési tünetek j között, találtak rá, hogy élete igazán csak j hajszálon függött. Egyszer, amikor murához1 tért, megkérdezték tőle, hogy öngyilkos akart-e lenni. — Nem tudom, — felelt Kunfi — csak azt tudom, hogy nagyon ideges voltam és sok Veronáit szedtem. Addig szedtem, amig csak egészen el nem kábultam. Különben nem is fontos az egész, mert ha újra ilyen idegállapotban leszek, megint csak szedni fogom a Veronáit, ha meghalok, meghalok. Ar. orvosok dolga lesz, hogy a halál okát megállapítsák. A legutolsó halálos veronáladagot 1929 májusában vette be Kunfi Zsmmond és erre barátai a Iainzi gyógyintézetben helyezték el. Három hónapot töltött ekkor Kunfi zárt intézetben, ahol lassan ismét elvonták tőle a narkotikumot és júliusban gyógyultan bocsátották el. ismerőseinek ekkor is pesszimisztiku- san nyilatkozott: — Most egészséges vagyok, — mondta — de rajtam úgy sem lehet segíteni, úgyis az lesz a vége, hogy igy balok meg, Vezek’o álmok Ebben az időben Kunfi még mindig rosszul aludt éjszakánként és kínzó álmai voltak. Álmában állandóan azokkal az emberekkel találkozott, akikkel aznap valami összetűzése volt és ezek az emberek mindig börtönőri egyenruhában jelentek meg és nyakánál fogva ugyanabba a börtöncellába cipelték. Kunfi maga is megriadt ennek az álomnak törvény- szerű ismétlődésétől és felkereste Fteini professzort. A pszichoanalitikus professzor megállapította, hogy az emigráns szocialista vezér tudat alatt bűnhődni és vezekelni akar valamiért, mindaddig nem is tud megnyugodni, amig ez a szándéka tett formájában kielégülést nem nyer. Forró sikerű kezdődön meg a prágai daimi éleiének müvészesttel magyar diákság társam szemesztere Uj tehetségek feltűnése, nagyszerű művész program és reggelig tartó táncmulatság: a prágai magyar egyetemi és faiskolai hailgatóh ismerkedési estje Prága, november 20. A prágai magyar diákság, amely az évek folyamán a csehszlovák fővárosba került magyarság összekötő tényezőjévé nőtte ki magát, tegnap este ismét felejthetetlenül szép és kellemes estét szerzett önmagának és a prágai magyar kolóniának. A Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete (MAKK) a prágai Weinbergén lévő Cseh Korona intim színháztermében rendezte meg szokásos évadnyitó estjét művészi nívón megrendezett hangverseny és táncmulatság keretébeu. A termet ezúttal is zsúfolásig megtöltötte az érdeklődő közönség, amelynek soraiban Masi- revicb Szilárd meghatalmazott miniszter magyar királyi követfel az élén a prágai magyar követség tisztviselői és családtagjaik is megjelentek. Az est védnökei között ott volt Szent-Ivány József nemzetgyűlési képviselő, továbbá ott voltak Dzurányi László főszerkesztő és Forgáck Géza felelős szerkesztő vezetése mellett a Prágai Magyar Hírlap szerkesztőségének, kiadóhivatalának és nyomdájának tagjai és azok családjai. Ott láttuk mind a két magyar leányotthont Szakai! Hajnalira és Irmann Klára dr. vezetése mellett és a Prágában mar régebben élő magyar kereskedőcsaládokat is. A finom ízléssel összeállított műsort ezúttal a magyar zene, tánc és ének jellemezte. Valamennyi előadott szám azt bizonyitóttá, hogy a prágai magyar diákság a művészi önképzés terén is hatalmas haladásról tud beszámolni. A prágai magyar diákok előadásai mindenkor olyan értékeket hoznak a felszínre, amik a nagy nyilvánosság teljes elsimeré- sére és a szakkörök dicséretére méltók. Áll ez elsősorban is a prágai magyar ifjúsági zenekarra, amely ma már olyan tökéletes együttes, amin kifogásolni valót a legszigorúbb kritikus sem találhat. A Brükk Sándor szakavatott és energikus vezetése alatt, álló diákzenekar a legteljesebb fegyelmezettséggel és összhanggal nyitotta meg Kéler Béla „Magyar vígjáték nyitányá“- val az estét és fejezte be azt egy pattogó indulóval, hogy azutáD a hajnali órákig húzza a táncoskedvü ifjúság talpa alá valót. Szinte csodálatraméltó volt, hogy az éj folyamán csak úgy a közönség soraiból ugrottak ki a legkiválóbb zongoristák, akik Brükk Sándor, majd a neves nőtaköltő, Miliola Gyuszi vezetése mellett a legmodernebb láncokat és a régi magyar csárdásokat egyforma szépséggel és tudassa! játszották. Kellemesen hatott, hogy a zenekart a modern hangszerekkel is kiegészítették, ügyjiogy az a mai tánc minden követelményének megfelelt. Az esi műsorán a zenekar előadásain kivüLl négy m/öryörü magánszámot élvezhettünk. Mülzor Alico magyar táncszólója a Gömörből Prágába származott tehetségnek öntudatos, az amatőr nívót messze felülmúló produkciója volt. Mölzer Alice, akinek annak idején a szakértők nagy művészi jövőt jósoltak, valósággal a leikével éli át táncprodukcióit. Magyar szólója a közönség megérdemelt tapsait l váltotta ki. Mölzer Alicet zongorán Veress László kisérte, akinek azután zongorán előadott magyar dalai az est egyik legértékesebb számát képezték. A fiatal, már Budapesten is nevet szerzett zongoraművészt és zeneszerzőt a természet mellett a családi hagyományok is művésszé avatják. Egy igazi tehetség tudását és képességeit tárta az előadásával betelni nem tudó közönség elé. A naturalistából tökéletes zongoraművésszé fejlődött Veress László gyönyörű magyar dalai lélekből fakadtak és csodálatos technikával nyertek kifejezést a zongora billentyűin, amelyek kacagtak és sírtak a szebbnél-szebb magyar nóták életrekeltésó- nél. Veress László nagy sikerét betetőzte saját szerzeményű, szivbeható „Régi csókra vá- gyok“ című dalával. Az ünneplés központja volt az éj folyamán is, amikor közkívánatra a csárdást táncolok zongoristája szerepét vállalta. Veress László Budapest után immár Prágában is — beérkezett. Lélekhez szóltak és szivet gyönyörködtettek a poprádi Rcchnitz Erzsébet által előadott Kacsóh-dalok is. A természet olyan gyönyörű hanggal és lelki szépséggel áldotta meg Reeh- nitz Erzsébetet, amellyel kárpótolta mindazért, amit a sors más oldalról reá mórt. A fiatal leány olyan hatalmas és tökéletes kolo- raturával rendelkezik, amellyel a legnehezebb ének-feladatoknak is tökéletesen meg tud felelni. Kacsőh-dalait ráadással kellett megtoldania és a hibátlan technikával, kifogástalan dinamikával előadott dalokat a közönség viharos tapsai kisérték és honorálták. A zongorakiséretet Dcnesdy Pál látta el alkalmazkodó művészettel. A magyar tánc igaz dicséretére vált két fiatal diákleány: a pozsonyi Hornyák Lonci és a beregszászi Makk Etus által előadott toborzó. A két. táncost mintha csak az Alföld valamelyik szinmagyar falujából ragadták volna ki, olvan temperamentummal és művészi készséggel járták a „verbunkóst**. Meg is nyerték érte a közönség legteljesebb elismerését A táncot Rakoítyay Miklós tanította be művészi érzékkel, a kíséretet zongorán Fényes István János adta tökéletes harmóniával. Az amalőrnívót magasan meghaladó program meglepetése Rudolfi Re7>ő mesternek, a kiváló magyar dalszerzőnek váratlan vendég- szereplése volt. Rudolfi tegnap átutazóban volt Prágában és készséggel ajánlotta fel páratlan tehetségét a diákestnek Olyat is produkált, amiben még nem volt része a prágai — a magyar zenei kultúrát amúgy is csak ritkán élvező — magyar közönségnek. Rudolfi egy speciális hangszeren: a kóneertciterán játszott operarészleteket és saját szerzeményű müdalokat nagy művészi készséggel. Dalait meleg baritonján kísérte és a közönség Szűnni Uem akaró tapsaira több ráadással tette felejthetetlenné prágai „beugrását". Ezzel a prágai magyar diákok ismerkedési Kunfi emigrációjának egész ideje alatt szoros kontaktust tartott fenn a II. internacioná- léval és éles harcot hirdetett a III. interna- cionálé, a bolsevisták ellen. Esztendők óta állandó jelöltje volt a II. internacionálé főtitkári állásának, meri Adlerra, aki ezt a pozíciót betölti, az osztrák szocialistáknak otthon lett volna szükségük. Amikor az idén nyáron kijött a Iainzi intézetből, az osztrák szocialista párt levelet intézett hozzá, amelyet Bauer és Adler irt alá és amelyben arra kérték, hogy a köz érdekében vigyázzon magára, igyekezzék egészséges és munkabíró maradni, mert a II. internaciaonálé erkölcsiekben és szellemiekben is vezérének tekinti és munkásságától sokat var. Erre a levélre tette Kunfi" azt a kijelentést, hogy ő már nem tud magán uralkodni, ha ismét szükségét fogja érezni, ismét csak a Veronáihoz fog nyúlni. — Á verouálos dobozt már álmomban is megtalálom, — mondotta — akárhányszor fel sem ébredek rá, csak reggel látom, hogy mennyi altatószert használtam el. Az utolsó veroná'adag A legutóbbi időben Kunfit, aki megtartotta magyar állampolgárságát, a felelősségérzet. egyre jobban kínozta és idegeinek ellentálló- kepessége már szinte a minimumra csökkent. Hosszabb idő óta betegeskedett, az Arbeiter- zeituugfól is betegszabadságra ment, amikor nemrégiben meghűlt. Nem lehet megállapítani, hogy a sok veronaitól legyengült szervezetének milyen része volt a legutóbbi betegségében, csak annyi bizonyos, hogy tüdőgyulladás támadta meg és az utolsó napokban óriási kínokat állt ki. Ismét csak a veronál volt egyetlen segítőtársa a kínok leküzdésében, míg végre vasárnap este olyan adagot vett be. amelytől örökre elaludt. estélyéről szóló reíerádánk ki is merült. Hibát követnénk el azonban, ha az elismerés szavaival néni emlékeznénk meg az estélyt rendező MAKK vezetőségéről, akik egy estére virágos tavaszt varázsoltak a telet váró prágai magyar lelkek be. A tegnapi est bebizonyította, hogy a prágai magyar diákság öntudatosan vállalja azt a nehéz kötelességet, amelyei az idők és a sors reá róttak. A magyar ifjúság, amely szívvel és lélekkel t.ud mulatni és mulattatni akkor, amiden ezzel a magyar kultúra rögös útjait egyengeti simára, mindnyájunk háláját., szeretetét és pártfogását. érdemli meg. Jelűnek Ferenc. Brehm íöriéneíe a harangozó hutyáról A kutyák értelme, érzelmei, sőt humora? Hát ez is van? — kérdheti csodálkozva valaki. A tapasztalat azonban igazolja ezt a állítást. A kutyáknak igenis van jellemük, tudnak örülni és főként tudják ugratni „embertársaikat'*. Foxlerrierek és a pincsik általában ravaszak, a borzeb szeles és alattomos, vadász- és juhászkutyák prüdek és aia- koskodók. A doggokat és a palikat úgy ismerik, hogy valami világot lenéző szarkazmussal kezelik környezetüket. Brehm meséli a következő kutyatörténetet: Szlavóniában, Wehvarenben volt a sekrestyésnek, egyben a kis hegyikápolna harangozőjának egy pincsikutyája. A kutya segíteni szokott gazdájának harangozás közben. Valahányszor a sekrestyés meghúzta a harangkötelet, a kutya is belekapott fogával. Annyira megszerette a harang szavát, hogy később már csak inteni kellett, és ..ön- állóan“ harangozott. És a kis hegyiközségre ettől a naptól kezdve szinte csapás lett a pincsi zene- szeretete. Minden állóimat felhasznált arra, hogy a ha’ottak lelkiüdvére szolgáló harangot működtesse. Ez még nem lett vo’m baj, azonban a kutya nem tartotta be a hivatalos órákat. Nem egyszer éjfélkor is felverte a környéket é6 a félrevert harang tüzet jelzett. A sekrestyés természetesen sok megrovásban részesült emiatt, azonban magányos ember lóvén, ragaszkodott kutyájához. Verés, szoktatás nem használt A kutya harangozott, amikor csak lehetett. A sekrestyés ezért bekente faggyúval a harangkötelet és olyan magasra kötötte, hogy a ku'ya nem tudja elérni. Egy ideig nyugalom is volt... Nagy ünnepély, volt a faluban. A lövészegyleti elnök megható szavakkal méltatta a falucska lövészeinek érdemét. Egyszerre csak — bim-bam — megszólalt a lélekharang. Hangos kacajba fulladt az ünnepi gyűlés, a nép sejtette, hogy ez a pincéi müve. A haragos sekrestyés feTszaIadt a kápolnába. ahol különös látvány tárult szeme e.Jé. Kutyája a harang’áb tetején trónolt, azon himbálta magát, a harang zengett és a kutya nekidühödteu ugatott. A sekrestyés zsákba dugta kutyáját és elvitte egy szomszédos faluba. A kutya azonban éjjelente vissza-vissza szökött — harangozni. Végelgyengülésben múlt ki a muzikális állat, élete uto’só éveiben azonban már nem igen harangzott: elgyöngültek a fogai. — A bécsi szabómesterek nyomorúsága. Pécsből jelentik: A bécsi szabómesterek tegnap nagygyűlést tartottak, amelyen iparuk ktasz- trofáli'ssá vált pangásával foglalkoztak. Mint megállapították, negyven szabó cég ál! közvetlenül a tönk szélén. Az utolsó hónapban nem kevesebb, mint 86 szabómester követett el ön- gyilkosságot. Határozatot fogadtak el. .amelyben felszólítják a kormányt, bogy a rwhab<»bó* zatal elé állítson vámkorlátokat, emelje a behozatali vámot 100 százalékkal és ugyanakkoi ts gye szabaddá a. kivitelt.
