Prágai Magyar Hirlap, 1929. október (8. évfolyam, 222-248 / 2147-2173. szám)
1929-10-05 / 226. (2151.) szám
!$29 október 5, worobai ' :'V; Háromezerötszáz bányaműn kás sztrájkba lépett a pécs szénbányákban Pécs, október 4. A pécsvidéki szénbányák baiti a main,kasok váratlanul sztrájkba léptek Mintegy 3500 munkás hagyta abba a műinkéi A sztrájk oka az, hogy a munkások pár hé nappal ezelőtt 25 százalékos béremelést kér tek. A bányaigazgatóság azt ígérte, hogy < béremelést karácsonyra meg fogja adni vala mennyi bányatelepen. A munkások akko: meg is nyugodtak ,és tovább dolgoztak. Mos azonban hirtelen előálltak régi bérköveteié síikkel és beszüntették a munkát. A műnké sok megbízottai és. a bánya igazgatóság kikul dőltei közt tárgyalások kezdődtek meg, ame lyek eddig nem vezettek eredményre. A bá nyatelepeken mindenütt rend és nyugalom van. Pokolgép a gyorsvonat alatt a jHgosziáv-feoigár határon Belgrád, október 4. Az a gyorsvonat amely Pirotot a jugoszláv-bolgár határon tegnap este szófiai irányban elhagyta, három és fél kilométer távolságban a bolgár határtól, szerb területen pokolgépre futott. amely a kerekek alatt felrobbant. Jelentéktelen anyagi káron kívül a pokolgép más bajt nem okozott és a gyorsvonat rövid megszakítás után folytathatta útját. Amikor ma reggel egy katonai bizottság a merénylet helyének környékét átkutatta, egy második pokolgép robbant fel, amely két csendőrt súlyosan megsebesített. Ötvenéves Jubileum az ungvári városi kórházban Ungvár, október 4. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Az ungvári városi közkórháznak nagy és bensőséges ünnepe lesz október 6-án, vasárnap. E napon lesz ugyanis félszázados jubileuma annak, hogy a Szent Vincéről elnevezett szatmári irgalmas nénék átvették a kórházi betegek ápolását. Ötven éve annak, hogy az irgalmas nénék bevonultak az ungvári közkórház falai közé, ahol halálmegvető odaadással végzik nemes, emberbaráti hivatásukat és a betegek százezreinek nyújtottak enyhületet. Az irgalmas nénék ungvári működésének ez ötven éve sok százezer korona megtakarítást jelent. Tudvalevő ugyanis, hogy a szerzetes apácák teljesen ingyen, csupán lakás, koszt és ruha fejében végzik humánus hivatásukat. Ezt igazolja az a szerződés is, melynek pontjai között a lakáson, koszton és ruházaton kívül még egy igen megható és az emberi hiúságok közepette igen lélekemelő pontja van, amely arról rendelkezik, hogy mi történjék azzal az önfeláldozó nővérrel, aki betegápolás közben, vagy más okok folytán elhalálozik. A szerződés e pontja az eredeti szövegezésben a következőképpen hangzik: ,,e) Esetleges halálozás esetében egy egyszerű fekete koporsó és egy egyszerű temetési szertartással egybekötött temetés költségei a közkórházat terhelik.4* ... Egy „egyszerű fekete koporsó" és semmi egyéb. Ennyire van jussa az önfeláldozóan ápoló irgalmas nővérnek. Túl minden emberi hiúságon, csupán ennyire ... # Ha történelmi visszapillantást vetünk az elmúlt ötven esztendőre, régi, közismert, nagytekintélyű emberek nevei vonulnak fel előttünk. lg}7 az ungvári kórházi választmány és a Szent Vincéről elnevezett irgalmas nénék szatmári anyaházának tartományi főnöknője között kötött szerződés aláírói között szerepel a Lukász Regis Fr. tartományi főnöknő neve, mig az ungvári 'kórházi bizottság részéről Telendy Antal elnök, Lám Sándor, Bene Lajos és Novák Endre dr. kórházi igzagató főorvos választmányi tagoké. A szatmári püspökség részéről ott találjuk a Hámon József anyaházi igazgató, úgyis mint tartományi szu- perior nevét, végül, mint a szerződés jóváhagyója Schlauch Lőrinc akkori szatmári püspök neve szerepel, aki e történelmi okmányt 1835/1879. szám alatt, „Budapesten az ország- gyűlés tartama alatt" 1879 november 22-én irta alá. # A jubiláris ünnepségek október 6-án, vasárnap reggel fél kilenc órakor kezdődnek az ungvári rőm. kát. templomban, ahol Ta.hy Ábris püspöki vikárius nagymisét mond, fényes segédlettel. Mise közben ünnepi szentbeszéd lesz, melyet Chira Sándor gör. kát. papnöveldéi spirituális mond el. A mise végeztével körmenet indul a templomból, az összes ipartársulati szakosztályok és egyéb vallásos egyesületek, valamint iskolák zászlói alatt a közkórház udvarára. A közkórházban felállított díszes emelvényen Ifrabár Konstantin főpolgármester üdvözli az irgalmas nővéreket. A róni. kát. egyháztanács részéről Kerekes István dr. az egyháztanács világi elnöke méltatja az irgalmas nővérek működését. Majd Pinta Alois dr. közkórházi igazgató üdvözlő szavai következnek. Az ünnepséget Te Deuin fejezi be. Rendtörvénybe ütköző cselekedetet követ el az, aki (Ingvaron Kossuth Lajosról uccát akar elnevezni Szekerka főjegyző különvéleménye a magyar szabadsághősről — Minősíthetetlen kirohanás Kossuth Lajos emléke ellen — Ungvár, október 4. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Felháborító eset foglalkoztatja Ungvár őslakos és magyar társadalmát. Az ungvári képviselőtestület ugyanis kedden délután folytatólagos rendkívüli ülést tartott, melynek jelentéktelen maradék tárgy sorozati pontjai között szerepelt egy igen figyelemreméltó pont: Kerekes István dr. és Gaár Iván ker.-szoc., illetve magyar nemzeti párti képviselőtestületi tagoknak és társaiknak javaslata arról, hogy a Radváuezi ucca a nagy magyar szabadsághős és a demokrácia önzetlen harcosának; Kossuth Lajosnak a nevéről — mint akit évtizedekkel ezelőtt Ungvár díszpolgárául választott — neveztessék el. A javaslat a városi tanácsban minden akadály nélkül keresztülment. Mikor azonban a. referens a közgyűlés elé terjesztette, felállóit Sekerka városi főjegyző és egy, papírlapról lenézett beszéddel a történelmi hazugságok egész sorát zúdította Kossuth megszentelt emlékére. A beszéd nyílt provokálása volt a csehszlovákiai magyarságnak, mert Kossuthot nemcsak gyalázta, de mint de- nunciánst is állította be, aki a császári udvarnál a szlovákok és ruszinok ellen intrikált. A főjegyző szavai nagy felháborodást keltettek az őslakos és magyar képviselőtestületi tagok lelkében, melyet még fokozott az, hogy a cseh képviselőtestületi tagok tüntető tapssal honorálták a kegyeletet és nemzeti érzést sértegető főjegyző előadását. A magyarság érzelmeinek kifejezést adandó, Rácz Pál képviselőtestületi tag állott fel szólásra és vieszaulasdtotta a főjegyző történelmi hazugságoktól éts történelmi ostobaságoktól hemzsegő beszédét, egyben rámutatott arra, hogy íme: a kormánysajtó által annyira óhajtett oseh- magyar közeledést és barátságét éppen a csehek hiúsítják meg az ilyen beszédekkel, mintegy igazolásául annak, hogy a oseh-ma- gyar barátság humbug. A főjegyző beszédének fentebb vázolt tartalmából azonban egy igen súlyos rész emelkedett ki, amikor a szónok a rendtörvécnyre való hivatkozással arra szólította fel a javaslat beadóit és a javaslatra szavazni szándékozókat, hogy vonják vissza a javaslatot. A főjegyző kereken kijelentette, hogy aki megszavazza ezt a Javaslatot, az állam- ellenes cselekedetet követ el! A főjegyzőnek ez a terror isztikus kijelentése a miagyar képviselőtestületi tagok béketüré- sét a végsőkig feszitette. Végre is 15 szóval 11 ellenében a javaslatot a cseh és a kinevezett többség elvetette. A korompai felkiáltójelek Észrevételek Stodola Kornél pozsonyi kereskedelmi és iparkamarai elnök évi jelentéséhez Prága, október 4. A pozsonyi kereskedelmi és iparkamarának két bét előtt tartóit közgyűlésén Stodola Kornél kamarai elnök részletes beszámoló beszédet mondott, a beszédet annak idején mi is ismertettük kivonatosan, de különös figyelmet szentelt annak a kormány félhivatalos, főleg pedig a külföld informálására dolgozó sajtója, amely öles címek alatt hirdette Stoüolának ama megállapítását, hogy „Szlovenszkó közgazdasági helyzete megnyugtató 6s kielégítő." Ha az említett közgazdasági beszámolóba szódét ismételten átolvassuk, bizony belezavarodunk e azt Be tudjuk, hogy miiképpen kell azt értelmeznünk: a szlovenszkói közgazdasági viszonyok ma- gasztalása oly túlzott a rideg, mindnyájunk által érzett valósággal szemben, hogy az egész beszédet hajlandóik vagyunk szatírának nézni. A beszéd kolportáíásának módja a kormánysajtóban azonban megmagyarázza azt, hogy itt nem kereshetünk szatírát, de a szlovenczkói közgazdasági viszonyok tükörképét sem találhatjuk meg benne, hanem egyszerűen a külföld megtévesztésére és elkápráztat hsára szánt propagandacikkel van dolgunk s ezt megállapítva, legfeljebb azon tűnődünk el, hogy a jeles közgazdász hírében álló Stodola Kornél, volt szenátor miképpen adhatja oda a nevét ily sületllen propagandához. A közgazdasági beszámoló beszéd minden mondatára önálló cikkel tudnánk válaszolni, amelyben' a propagandaközlemény minden szavát megcáfolhatnánk, a szlovemszkói közgazdasági viszonyok rosszul sikerült dicshimnusza azonban nem érdemli meg azt, hogy cáfolatára cikksorozatot szánjunk s ezért megelégszünk az alábbi rövid m eg jegyzésekkel. Stodola bevezető szavai szerint egész Csehszlovákia közgazdasági helyzete kielégítőnek mondható. Stodola, a kamarai elnök elfelejti azt, arait Stodola, a szenátusi költségvetési vita vezérszónoka számtalanszor hallhatott s amiről ő maga is beszélt, nevezetesen a súlyos milliárdokra rugó adóhátralékokat. Egy közgazdaságilag konszolidált álltam háztartásában nem találunk évekre visszamenő adótartozásokat, konszolidáció nélkül pedig alig mondható a helyzet kielégítőnek. A nagyke rés ekedelmi árak indexének szerény esésével a közelmúlt napokban foglalkoztunk és Stodola elnöknek erre vonatkozó megállapításai alapján szintén nem tudjuk azt a mesiszeható következtetést levonni, hogy a közgazdasági helyzet kielégítő volna. A gyáripari termelés egyes ágaira Stodola kamarai elnök ugyanazt mondja, amit a köztársaság és Szlovenszkó közgazdasági viszonyairól mondott, hogy tudniillik a helyzet mindenütt, ki el égi tő. Nem tudjuk, hogy Stodola kamarai elnök mikor járt Közép- és Kelotszlovenszkón, propaganda be ezéde szerint ítélve bizonyára nagyon régen. —Most, a küszöbön álló nemzetgyűlési választások alkalmával módja és ideje lesz arra, hogy szőkébb hazájából Szlovenszkó egyéb tájaira is kiránduljon s ha ezt megteszi, nagyon ajánljuk becses figyelmébe mindenek előtt a tizenegy év előtt még vígan füstölgő korompai vasgyárak és kohók kéményeit, amelyeket a nép saavajáráse találóan nevezett el „felkiáltó jeleknek". A korompai kohók vörös fénye ma nem világit be a sötét éjszakába, ellenben a munkáslakások hajdan békét, megelégedettséget sugárzó otthonaiból mia a kommunizmus és bolsevizmus vörös lángnyelvei törnek elő. Avagy talán annak örül Stodola kamarai elnök ur s azzal van megelégedve, hogy a Rima- és a Murány-völgyében tiz év óta ugyancsak pihenő vasgyárak, érckohók, öntödék berendezését a legutóbbi hetekben ócskavas gyanánt sikerült elkótyavetyélni? Szlovenszkó kis- és gyáriparát tizenegy év előtt dér fagyasztotta meg, Szlovenszkó közgazdasága halálos álomba merült s tizenegy év alatt nem akadt a csehszlovák politikusok között oly egyéniség, oly szellem, amely azt mondta volna, hogy Szlovenszkó közgazdasága „nem halott, csak alszik" s (fel lehet ébreszteni — s ekkor jön Sto dola Kornél nr s megállapítja azt, hogy Szlovenszkó alvó közgazdasági helyzete kielégítő. Stodola kamarai elnök ur a kielégítő viszonyok teljességét abban látja, hogy a handlovai szénbányák néhány vagonnal több szenet termeltek, mint a múlt évben, s ebből arra következtet, hogy Szlovenszkó ipara fellendült, mert nagyobb a szénszükséglet. Ennél a pontnál hajlandó az ember a leginkább arra, hogy a propagandaküzleményt szatírának minősítse. Stodola kamarai elnök ur — úgy látszik — nem érezte az Idei ho<*szu tél borzalmait, észre sem vette, hogy lakájai még május első napjaiban is fütik úri lakosztályát s ezzel előmozdítják a szénbányák termelését. Amit Stodola a munkásbiztositó pénztáraktól szerzett számadatokkal csinál, az a számokkal való közönséges labdázás: ha júliusban a minimumra esett a munkanélküli ség, az természetes, hiszen borzasztó volna, ha még aratási időben is munkanélküliségi segélyt kellene fizetni a munkások százainak. E pontnál nemcsak a munkái, hanem a munkaadó is nagyon elégedetlen azért, mert a szociális biztosítás reformja ellenére a beteg- . biztosifás még mindig drága s rossz. — Stodola kamarai elnök ur nem szorul betegbiztosítói gyógykezelésre, de lui az ott uralkodó viszonyokkal annyira meg van elégedve, n igyon ki vámjuk neki, vegye csak egyszer igénybe a betegbiztosító „óriási szociális vívmányát" s garantáljuk, hogy még egyszer nem fogja azt Írni semmiféle propaganda kedvéért sem, hogy a közgazdasági helyzetünk kielégítő. A pénzpiac 1 helyzet ének az ismertetésénél maradt egyediül ée kizárólag tárgyilagos Stodoia, araikat megállapította azt, hogy a pénzpiacon pónxineég uralkodik, hitel nincs. A mezőgazdaság beHyne tétnek ismertetés érnél Stodola megelégedett a statisztikai adatok köfr lésével, amelyékhez ceak az* fűzte hozzá, hogjj Szlovenszkó mezőgazdáinak helyzete előreláthatólag javulni fog, mert a vílágtermés a múlt ént termésnél gyengébb, a világpiacokon kisebb Itm a kínálat. Alig két hét múltán kiderült, hofjy Stodola nagyon tossz jós volt ebben * kérdésben le; Kanadából érkező jelentések szerint a busa ezer vagon számra áM felhalmozva a nagy vasúti társaságok raktáraiban e nem akad rá vevő. Stodola, beszámolójának vége felé megállapította azt, hogy képzett szakmunkásokban hiány mutatkozik, mert ezek Francia-, Németországba, Belgiumba 6 Hollandiába vádorodnak ki. Ez az egyetlen rövid megállapítás hatomra dönti Stodolának egész beszámolóját, helyesebben: szétoszlatja a beszámolóval kelteni szándékolt gyönyörű illúziókat: „közgazdasági helyzetünk általában kielégítő", ennek ellenére a szakmunkás a külföldre menekül. Ha itt olyan paradicsomai állapotok uralkodnának, amilyenekről Stodola kamarai elnök regéi, okkor a szakmunkás nem meame el rnnon, mert a megelégedettség még senkit &em kergetett el a nyugalmi helyzetéből, elleniben az üres gyomor üzi- hajt'ja az embert országról országra. Ahol pedig a szakmunkás gyomra üres, ott nem mondható a közgazdasági helyzet kielégítőnek. Mint a fent előadott rövid összefoglalásból Is kitűnik, a legerősebb optimista akarás mellett sem vagyunk képesek meglátni Szloveruszkó köz-* gazdasági helyzetének kielégítő jellegét s valóban nagyon érdekei, hol szerezte Stodola kamarai elnök ur azt a rózsaszínű szemüveget, amelyen kereisztül nézve Szlovengzkóról olyan képet nyújtott, mint egy újabb ígéret Földjéről. A korompai felkiáltójelek egymagukban ts el- fojthatatlanul kiáltják az ég felé, hogy Stodola nem tartott közgazdasági helyzetjelentést, hanem a közgazdasággal semmi rokonságot 6em tartó poétika himes-virágos mezőin kalandozott el, azonban nagyon rossz költőnek is bizonyult, mert Arany János Ars poeticájának ama tanácsát, hogy „Költő hazudj, csak rajt ne csípjenek" bizony nem fogadta meg s költeménye oly naiv nagyításokkal van télé, hogy azok az egész írásművet teljesen élvezhetetlenné teszik. Tömöri János dr. Zalesktt súlyos fealeset érte? Varsó, október 4. Eddig ellenőrizhetetlen hírek szerint Zaleski lengyel külügyminiszter egy Varsó melletti autókarambolnál súlyosan megsebesült. A hírt hivatalosan nem erősítették meg. A rendőrség nem engedi, hegy a szerencsétlenül Jártaik neveit a sajtó közölje. . A magyar kormány a vidéki gabonauzsora ellen Budapest, október 4. (Budaipesti szerkesztőségünk telelőn jelentése.) A tegnaip délutáni minisztertanács, amelyen Bethlen István miniszterelnök elnökölt, a vidéki gabonauzsora letörlésével foglalkozott. A kormány ebből a célból nagyobb gabonavásárlást eszközöl és vidéken gabonaközraktárakat szervez. A minisztertanács ezután a vámtarifa reviziójával és az iparfejlesztés problémájával foglalkozott behatóan. Félmentették Csaposs Géza alsópeéli plébánost Pozsony, október 4. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti: A pozsonyi felső bíróság csütörtökön tárgyalta Csaposs Géza alsópeéli plébános rendtörvényes ügyét. Mint még emlékezetes, Csapass plébánost a nyitjái államügyészség fogta perbe azon a címen, hogy 1928 augusztus 19-én az alsópeéli róm. kát. templomban szentbeszéd alkalmával azt állította volna, bőgj'- Szent Istvánt azért kell tisztelni, mert igaz magyar volt és ő a magyart azért tiszteli, mert bedsülefes. A ose- het és szlovákot nem azért nem tiszteli, mert. az cseh vagy szlovák, hanem mert az gazember. A nyitrai kerületi bíróság három tanú esküvel megerősített vallomása után tizen- négynapi fogíházra ítélte Csaposs plébánost, aki az ítélet ellen fellebbezett, de fellebbezett az ügyész is súlyosbítás végett. A pozsonyi felsőbíróság ez év junius 6-án tárgyalta a felebbezéseket. Szilárd Marcéi dir. védő akkor indítványozta, hogy a, bíróság hallgasson ki arra vonatkozólag tanukat, hogy a három megesketett tanú ellenséges viszonyban volt .a plébánossal, azért vallottak ellene és hogy a plébános ellenkezőleg prédikációjában azt Állított a. hogy minden becsületes embert tisztel. A felsőbíróság akkor a tárgyalást elnapolta és közben a helyszínen lefolytatták a pólvizsgáiatol. ilyen előzmények után a csii lörtölvi felsőin rósági tárgyaláson Csaposs plébánost Szilárd Maróéi dr. dr. védőbeszéde után fölmentették a vád alól. Pék államügyész három ínapi meggondoláei időt kért.
