Prágai Magyar Hirlap, 1929. október (8. évfolyam, 222-248 / 2147-2173. szám)

1929-10-05 / 226. (2151.) szám

1929 október 5, szombat. PRÁGÁI AÓA&gAR-HIKLAP 3 „A magyaroknak mindent megadunk.." Királyi rendelet Jugoszláviát kilenc bánságra osztotta A délszláv állam isi iieMifása — Bánok az országrészek élén — Az aufonőmista gondolat halála — (agy) Ne vegye tőlünk rossz néven Hodzsa Mi Ián, hogy ezt a szépen hangzó kijelentését igazán nem vehetjük komolyan. Még ha más időben mondta volna és nem pont a választás napja előtt négy héttel, diszkutábilis értéket tulajdoníthat­nánk neki, de igy még a legmegrögzöttebb és legnaivabb könnyenkivök is napirendre térnek felette és pedig éppen Hodzsa Milán személye miatt. Hodzsa Milán volt az, aki a legtöbbet Ígérte nekünk, de ígéretei mind ott vannak, ahol a ta­valyi hó: elolvadtak és eltűntek a lefolyó vi­zekkel. Hodzsa Milán volt az, aki nekünk mindent meg­adott, aki a szláv telepítés határait kitolta a Du­náig, akinek pártja megvalósította gyakorlatban a földreformot, amit ők agráráéinak ráciának ne­veznek és benne az uj bárókat, a zsupánfiókáka1, komákat és sógorokat uiaradékbirtokokba ültet­te, a magyaroktól elvett és potom áron kisajátí­tott uradalmakba, melyekből éppen csak a ma gyár népnek nem jutottt. Azaz, hogy juto‘t annak is, haszonbérbe imitt-amott előre lefizetendő öt­száz koronák ellenében holdanként és ráadásul a kiváltandó domovinár-igazolvány is belek erűit a lajbizsebbba. Az ilyen agrárdemokrati „köz­társasági földművest" aztán szemmel tartják és a gyerekei természetesen a. szlovák iskhába irat­koznak, sőt azt is nyilvántartják róluk a Hodzsa- pasalikok janicsárjai, hogy kikkel érintkeznek, mert a magyar ellenzéki érzelmű, egyenesdoreku emberekkel ez szigorúan el van tiltva. Hodzsa Milán voif az, aki kijelentette, hogy elitéli a lélekrablást és ennek ellenére egyre másra jönnek a panaszok a magyar iskolák erő­szakos elméptelen:'. énéről, szinmagyar gyermekek származásának vegye lem zésé ről és a magyar is­kola elleni pergőtüzekről. Mindent megad a ma­gyaroknak, csak éppen a magyar egyetemeket végzett Ifjaknak diplomáit nem engedi nosztrifi- kálni, ellenben a Honoluluban végzett egyetemi tanulmányok adekvát értékűek a prágai Károly- egyetemeivel. A magyar mérnökök világhíre nem jó márka neki, akik jók voltak a mandzsunál vasutat építeni és Amerikában is a műszaki tel­jesítmények élén haladnak; itt Hodzsa rendeleté­ből újból be kell iratkozni és újból vizsgázni ok, ha netalán letelepedni és állást elfoglalni akarná­nak. Hiszen Ígért őkegyelme nekünk kulturális au­tonómiát is, de azt már nem valósíthatta meg; legalább megígérte mégis, mert úgy szeret min­ket, hogy mindent megígér... Kár, hogy a ter­mészetünk nem képes megszokni az agrár-erköl­csöket, már amilyeneket Hodzsa Milán honosított meg pártjában. Pedig megint fel fognak pontosan bukkanni a piros-fehérre festett. póznákat kitűző és a lánohuzó emberek a választás előtt való na­pokban a magyar falvak határaiban és mérik a földet, azután a szavazás eredménye után kerek­re vigyorodott arccal dicsekednek a vasúton, hogy milyen jól sikerült a parasztifogás ... Hodzsa mindent megad nekünk... Aki tudja, hogy mit jelent a minden a választás előtt, az kellően tudja értékelni is annak tartalmát. Hi­szen Hodzsa is jól ismeri azt az anekdotát, hogy a tárgyilagosságtól leginkább eltérnek az embe­rik a házasság előtt, választások alatt és var <lászát után. Hodzsa volt az a politikus, aki meg­kötő tte a cseh és szlovák érdekházasságot, most választások idején a magyar szavazatokra vadá­szik korteseinek dandárával, mert az agrárde- mokráciának szüksége lenne a Csömör Istvánok és a Kocsis Andrások nyelvében magyar, szivé­ben csehszlovák mameüikjajra, a földigéretért mennybéli jussáról is lemondó Hodzsa-buszárok- ra, akiknek nincsen soha egyéb kívánságuk, mint egészségére kívánni az éccakai nyugodalmat már kerán reggel Az minden, amit mi kívánunk, sokkal több, mint azt Hodzsa Milán gondolja. Az nem egy-év- fclyamos, gyorsított tanítóképző, vagy egyetemi magyar lektorság (magyar egyetem helyett), 6Őt nem is a holdanként ötszáz koronás földbérlet agrár-boldogsága: mi csak a demokráciát akarjuk magát és semmi mást. De ebbe beleértjük az ál­lampolgárok között-Aralő egyenlőséget, természe­tesen állampolgárságot azok számára, akik földön­futókká lettek az agrárdemokrácia jóvoltából, földet azoknak, akiket a magyar birtokokról tíz­ezrével eresztettek szélnek és végkielégítésük holdjait a holdban kereshetik; egyenlőséget a kisebbségi állampolgároknak és számarányuk sze­rint való részesedést az állam -igazgatásának minden ágazatánál, úgy a hadseregben is, nyel­vünknek, kultúránknak szabadságát és önkor­mányzatát, gazdasági téren a gyarmat-rendszer megszüntetését, a konkvisztádori intézmény el­törlését, egyszóval a teljesjogu állampolgárságot, amelyet az alkotmánylevél is hirdet. Mi r«em aka­runk mást, mint azt, hogy a jó törvények ne ma­radjanak a papiroson, hanem az életben is ér­vényesek legyenek és becsületesen hajtsák azokat végre. Nem ajándékot kérünk, hanem jogjt, nem kegyadományt várunk, hanem azt, ami a köteles­ségek pontos teljesítésének megfelel, nem borra­valót, hanem kiérdemelt bérét és jutalmát az állampolgári munkának. ügy látjuk azonban, tiz évre visszatekintve, hogy erre a csehszlovák mentalitás szerint nin esen hajlandóság. Egyesekben felülkerekedik a jobb érzés és az igazság szava, de az elvész az ellenünk törő zsivajban és lármában. Tiz év nem volt elegendő arra, hogy a magyar kisebbség nagy és égető kérdéseit megoldják. Ezért első sorban Hodzsa felelős, aki Prágában Szlovenszkó politi. kaját irányította, hiszen a többi mellette csak másodrendű, vagy statiszta szerepet vitt és a kó­rusban énekelt. Hodzsa Milánnak nem csak Ígér­nie kellett volna a ma<*var kisebbség számára, de adnia is. És ha sikerült volna Prágának azt szuggerálnia, hogy mindent megadjon, akkor nem I Belgrád, október 4. A tegnap délután 5■ óra 30 perckor tartott miniszter tanács után Zsivkovics táibornok miniszterelnök közölte a sajtóval, hogy a jugoszláv királyság uj be­osztásáról rendelkező törvény hamarosan életbe lép. Zsivkovics többek között a követ­kezőket mondta: — Ma, kilenc hónappal a január hatodik! történelmi jelentőségű maci fesz tűm után, hozzáfoghatunk ahhoz, hogy államunk terü­letét objektív kritériumok alapján kilenc egységes részre osszuk s így a közigazgatást leegyszerűsítsük és a nép szempontjából hasznosabbá tegyük. Államunkat 33 kerület­ibe osztottuk. A jövőben 9 bánság fogja az egységes Ju­goszláviát alkotni. A központi kormányzat szempontjából ez a beosztás nagy megkönnyebbülést jelent, mert leegyszerűsíti a racionális módon meg­szervezett közigazgatást. A mai kerületi ha­tárokat meghagyjuk, hogy fölöslegesen ne komplikáljuk a helyzetet. Az uj bánságok neveiket azokról a folyók­ról kapták, amelyek keresztülfutnak raj­tuk. A szerb-horvátszlovén királyság uj hivatalos neve „Jugoszláv királyság" lesz. Éz a név szimibőlikusabb és jobban fejezi ki a délszlávok egységét miint az előző. A jugoszláv királyság uj beosztásáról szó­ló törvény, amelyet a király tegnap este irt alá, a jugoszláv királyságot a következő ki­lenc bánságra osztotta; ^ A szávai bánság 2,320.000 lakossal, a dunai 2,100.000 lakossal, a vardari 1,405.000-rel, a drinai 1,400.000-rel, a moravai 1,200.000- rel, a drávai 1,040.000-rel, a vrbászi 850.000-rel, a partvidéki 800.000-rel és a zétai 740.000-rel. Az egyes bánságok terü­lete a következő: Yardar 39.567 négyzet­kilométer, Száva 36.897, Zéta 32.322, Dri­Berlin, október 4. A köztársasági elnök Curtius dr. birodalmi gazdasági minisztert bízta meg a külügyminisztérium ideiglenes vezetésével. Párisi kommentárok Pária, október 4. Amikor tegnap Strese- mann halálának híre megérkezett Párisba, a lapok és a közvélemény pusztán emberi szempontból gyászolta a nagy német állam­férfiüt, akinek halálhíre Parisban alig keltett kisebb megdöbbenést, mint Berlinben. A francia lapok mai kommentárai a tragikus eseményt politikai szempontból vizsgálják és felvázolják azokat a veszedelmes következ­ményeket, amelyeket ez a haláleset maga után vonhat. Stresemann neve elválaszthatatlanul össze volt forrva a háború utáni Európa kialakí­tásával és Németország fellendítésével; ő volt az az államférfim aki a világtörténelmi jelentőségű német—francia közeledésnek legmeggyőződésesebb szószólója volt. Halála megzavarja a politikai perspektívákat, ami nem csekély aggodalmat okoz Parisban. Ma a legszélsőségesebb jobboldali sajtó is a megbecsülés és a sajnálkozás hangján emlé­kezik meg Stresemannról. A Victoire, a fran­cia nemzeti szocialisták orgánuma például a következőket Írja: — Stresemann szellemi és testi bátorság­ról tett tanúságot, amikor az Erzberger- és HWWWWWBBBWM—IIIIHI II III ........ sod ródnék a kormányválság és a pártválőág az államválság felé. A csehszlovák államférfiak a döntő percekben sohasem tudtak sem nagyok, sem nagylelkiiek lenni nem tanulták meg, hogy a politikához mm elég a manir és a ravaszság, ahhoz a jövőbelátás és teljes erkölcsi integritás >s szükségéé. na 29.273, Duna 28.160, Mórává 25.721, Vrbász 20.558, Partvidék 19.417, Dráva 15.936. Minden bánság élén a bán áll, aki a királyi kormányt helyettesíti. Valamennyi hatóság az ő fenha lósága alatt áll. Az uj törvény le- egyszeirüsiti a közigazgatást, lényegesen le­szállítja a kiadásokat és lehetővé teszi az ügyek gyors lebonyolítását a mai központi rendszerrel szemben, amely rendkívül kom­Rathenau-gyilkosságok atmoszférájában vég­rehajtotta nagy politikai tervét és megvál­toztatta a német politikai addigi irányát. Az ugyancsak szélső jobboldalon álló Ave- nir szerint Stresemann politikai változása után belátta, hogy Németország feltámadása a világbéke meg­erősítésétől függ és a belátásnak odaadta életét. Az Oeuvre szerint a veszteség Németország és a világ szempontjából egyformán fájdal­mas. Németország Stresemannban Bismarck óta legnagyobb állami érfiuját veszi ti el, Európa pedig rekonstrukciójának legjobb építőmesterét. Stresemann az volt a béke szempontjából, ami Bismarck a háború szem­pontjából, — írja a radikális szocialista Éré Nouvelle. Stresemann a népet testvériesülé­sének akaratát íestetisette-meg, Bismarck a hatalom vágyát és akarását. Rieth követiségi tanácsos, aki Hoesch párisi német nagykövet távollétében a követséget vezeti, az Excelsior munkatársának interjút adott és többek között a következőket jelen­tette ki: — Stresemann halála Németország szem­pontjából nagy veszteség. Tekintélye, presz­tízse s az a bizalom, amelyet egyformán élve­zett a birodalomban és a külföldön, nehezen pótolható az eljövendő német külpolitikában. Mi, a párisi német követség emberei, akik elsősorban össze vagyunk kötve a francia— német közeledés eszméjével, amelyet az el­hunyt miniszter teljes erejével támogatott, ismertük legjobban Stresemann kitartásának, élelátásának és ügyességének magas „ fokát. Ezekre a kvalitásokra szükség volt. amikor a német külügyi hivatal megkezdte Európa tar­tós békéjének felépítését és összeköttetést ke­resett Briand-nal. Nagy érdeme, hogy nem­csak eredményeket tudott elérni, hanem meg­plikáltan intézte az agendákat. A bán'hatal­ma széleskörű lesz. Valószínűleg kiváló poli­tikusokat neveznek ki egy-egy bánság éllére. Rangjuk körülbelül a mai nagyzsupánok rangjának fog megfelelni. A belügyminiszter egyes kerületeket a bánság helyzetére való tekintettel inspektoré tusokká egyesíthet. Az. uj közigazgatási rendszer két hónapon belül életbe lép. A törvény keresztülvitelével a ■fcalügy- és a pénzügyminisztert bízták meg. győzte a német népet a közeledés politikájá­nak szükségességéről. Stresemann utódja, akárki lesz, követni fogja az elhunyt külügy­miniszter politikáját, amelyet a német nép többsége állandóan támogatott. Anglia gyásza London, október 4. Chamberlain a Times- ben közölt nyilatkozatában kijelentette, hogy Stresemann halála nemcsak Németország, ha­nem Európa szempontjából is váratlan tragé­diát jelent. Elsősorban Stresemann iniciatí- vájára és becsületességére volt szükség, hogy Briand-nal együttműködve, a locarnói szerző­dések megkötésével a világot rávezessék az igazi béke vizeire. Chamberlain kijelentette, hogy Stresemann személyében hü barátot vesztett el. Dawee tábornok, a londoni amerikai nagy­követ szerint Stresemann halála vesztesege az egész világnak. Az utóbbi években Euró­pa számos nagy államférfiut termelt, mon­dotta Dawes, de egyet sem vezettek tisz­tább motívumok, egyik sem mutatott na­gyobb bátorságot, egyik sem rendelkezett ragyogóbb kvalitásokkal, mint Stresemann, aki nehéz hazafias kötelességét értelem­mel, nyugalommal és céltudatossággal va­lósította meg. A Morning Post szerint Európa kegyelettel fogja őrizni Stresemann emlékét. Munkája halhatatlanságot biztosit számára. A lap Hindenburg elnök személyében látja annak garanciáját, hogy Németország foly­tatni fogja a stresemanni politikát. A Daily News attól fél, hogy Stresemann éle­te munkáját idő előtti halála megsemmisíti. A lap szerint Stresemann volt Ébert után a német köztársaság második nagy áldozata. Stresemann ideiglenes utódja Curtius német gazdasági miniszter lett Paris nem ocsúdott föl a tragikus esemény hatásából — Chamberlain „legjobb barátját" vesztette el — A jobboldal és a baloldal egyformán elismeri az elhunyt államférfiu képességeit 9 A mindent tudó 5 j húsz más típust helyettesit. Az ORION rádiólámpák telepfütésü normál sorozatának | 5 típusa van mindössze. De ez az öt típus tökéletes minden fokba és minden | kapcsolásba. M árnyékoltrácsu cső: szelektív I nagyfrekvencia erősítésre |IJ8 /B normál nagyfrekvencia cső és g ■ ■®if mint audion, oscillator első kis- B frekvencia erősítő is utólérhetetlen. jj normái audion cső, de mint köz- | benső és neutralizált nagyfrekven­cia erősítő és mint modulátor is verhetetlen. a'T/Td a™™ norrr|ál ellenállásos cső, de mint IZztLLAMHA IsrHr ™*iy anódegyenirányitó is pótolhatatlan, j ORION RÁDIÓ B JBj a legjobb hangszóró cső, két másik j eladási iroda csövei egyenrangú tejlesitménnyel. | PRAG Staroméstské Nám 21. MlndenszakQzlettienrészletesleirástéstájékozástkap 1

Next

/
Thumbnails
Contents