Prágai Magyar Hirlap, 1929. október (8. évfolyam, 222-248 / 2147-2173. szám)

1929-10-05 / 226. (2151.) szám

1929 október 5, sBombát ^ IAIíÜAR- H1 RIiAP BöckhHugó világhírű magyar geológus ázsiai kutató- útjáról visszatérve nyilatkozik'a paleszíinai kérdésről Perzsia legsötétebb sivatagjait derítette föl a geológia számára viszonyokról mondhatok egyetmást. Egész Perzsia területe fel van osztva a vándor törzsek között, amelyek élén egy-egy khán áll. Ezek a törzsek, mint egy hatalmas ár, vándorolnak mindig a nap után. Télen lejönnek a 3—4 ezer méter magas hegyekből a síkságra, mert akkor ott süt a nap. Decemberben szántanak, vetnek, márciusban le­aratnak és aztán elindulnak északra, a hegyekbe, legelőt keresni az állataik számára. Fekete sátrak­ban élik le primitív életüket, minden civilizáció híján. Főtáplálékuk a joghurtszerü „mast“, a rizs, a birkahús, a kecsketej és a lapos lepényszerü kenyér, a „mm“, — Az expedíciónk igen sikere? volt, rendkívül érdekes uj dolgokra jöttünk rá, amelyek a tudomány egyes kérdéseit egészen uj világí­tásba helyezik. Hét esztendei távoliét után, most egyideig ide­haza marad Böokh Hugó, hogy feldolgozza nagy­szabású kutatásainak tudományos eredményét. A publikációk angol és magyar nyelven fognak megjelenni. R. M. Megkezdték a világbajnoki meccs második szakaszát — A kilencedik játszma remis ~ Heidelberg, október 4. A világbajnoksági mérkőzés második szakasza tegnap kezdő­dött meg a neckarparti híres egyetemi vá­rosban. Az első szakasz nyolc partiját Wies- baden fürdőhelyen játszották le s Aljechin 4, Bogoljubov 2 játszmát nyert, mig 2 parti döntetlennel végződött. A kilencedik játsz­mában Aljechin vezette a világos bábokat s vezércsellel nyitott, amelyet Bogoljubov a cambridge-springei variánsba terelt. A 12. lépésben vezért cseréltek s Aljechin né­mileg jobb végjátékhoz jutott. Bogoljubov azonban nagyon finoman védekezett 8 a játszma a 30. lépés után remis-vei végző­dött. A tizedik játszmát szombaton este kezdik meg. A pióca-rezsintef leleplező példátlan agrár-panama robbant ki ütainszkóban Tegze főjegyző, Brascsajkő dr. és az agrárpárt többi korifeusa tönkreboldogitotta Ruszinszkó három leggazdagabb urbéresközségét — Lelketlen üzletek és panamák Sorond, Sztrabícsó és fzsnyéte községek rovására — Munkában a hivatalos vizsgálóbizottság — Még tisztázásra vár a zsupán és a kompetens hatóságok szerepe * Budapest, október 4. A uapokbau érkezett vissza Budapestre iöbb- esztendős expedíciójáról nagyturi Böckh Hugó, nyugalmazott h. államtitkár, a világhírű geológus. 1921-ben hívta meg tanácsadójául az Anglo-Per- sian, Európa leghatalmasabb petróleumvállalaia és azóta annak a megbízásából kutat uj petró­leum-mezők után Amerikában és Ázsiában. Leg­utóbbi expedíciója folyamán Perzsiát járta be és erről az útjáról mondja el az itt következőké : Fehér foltok Perzsia térképén — 1928 —29 folyamán délnyugati Perzsiában, Farsz tartományban végeztünk kutatásokat. Ez egy óriási terület, amelynek nagyrésze teljesen ismeretlen .és a térképen fehér foltok jelzik, hogy nincs felmérve. Roppant kietlen vidék, óriási ko­pár hegyláncok húzódnak rajta végig. Közöttük kösivaíagok, amelyeken napokig utazva sem ta­lálni emberre. Teljesen terméketlen talaj, úgy­hogy sokhelyütt még az öszvéreknek való eledelt is magunkkal kellett vinni külön tevekaravá­nokon. Az influenza kiirtotta a népet... — Ezeken a területeken kell járni, hogy az ember ráeszméljen arra, hegy mit jelent a viz. Vízzel minden, viz nélkül semmi Ha valahol a kopár sziklák között kénes forrás fakad, ott pál­maliget tarkítja a sivatag egyhangúságát. Ezen túl minden kő és kő. Érdekes ' ogy ezen a terüle­ten több helyütt kultúra virágzott valamikor. Régi perzsa kastélyok, khalek“ romjaira akad­tunk és bedült vízmüveket is találtunk. A terület csaknem egészen lakatlan, mert az 1917—18-as évek óriási influenza-járványa kiirtotta a betegséghez nem szokott lakosságot. Az elnéptelenedéshez hozzájárult a vizprobléma is. A talajvizet ugyanis primitív aknák segítségé­ve! vezetik el, amelyek könnyen bedülnek és állandó karbantartásra szorulnak. Mikor a nép nagyrésze kipusztult, nem volt elég ember a karbantartásra, az aknák tönkrementek. Nem volt viz, viz híján nem volt termés, éhínség fenyegetett és a maradók nép arra kényszerült, hogy elvándoroljon a vidékről. A sivatagba temetett múlt — Régi kultúrákról szólva, meg kell emlékezni a Farsz tartomány déli részén előforduló saját­ságos kupalaku épitményekrfil, amelyeket sírok­nak tartanak. Esek Wt méter magasak, egy mé- J tér átmérőijüek és úgy néznek ki, mint egy fel- forditott teáscsésze. Tetejükön kőralaku, oldalu­kon téglaalaku nyílás van, amely akkora, hogy azon be lehet tolni egy embert. Noha százával for­dulnak első egyes helyeken, < sehol se sikerült egyetlen csontmaradványt ] sem találnunk. i Hasonló építményeket Írtak le Bahrein félszige- i tén a kutatók. Én nem vagyox archeológus, csak < laikusként vélem, hogy ez a párszi kultusz vala- 1 milyen módosulata lehet. (A párszik tudvalevőleg t a ,.hallgatás tornyáéba viszik fel halottaikat, 1 ahol a saskeselyük prédája lesz a hulla.) c — Érdekes az is, hogy ezeknek a 6irtelepeknek J a közelében na^v'm kiterjedt vasércbányászat nyomai láthatók. Lázadás a nyugati eszmék ellen ­c — Utazásunknak egész váratlanul szakadt vége. í Siráz-tól délkeletre, Nirisz közelében jártunk, mii- kor egyszerre utasítást kaptunk, hegy azonnal hagyjuk el Farsz tartományt, mert a „Chamse“ arab törzsek fellázadtak. A lázadás oka az volt, hogy az uj perzsa kormány, — Kemál pasa mintájára — mindenféle moder­nizáló reformot léptetett é'etbe, ami a törzsek kö­zött nagy ellenszenvre talált. A vezető körök nem gondolták meg azt, hogy Törökországban minden­kor nagyhatalmú szultánok uralkodtak és igy a tőrök nép megszokta azt, hogy engedelmeskedjék. Kemal a szultán utódja, ő parancsolhat, de a hely­zet egész más a semüyen központi hatalomhoz nem szokott vándor törzseknél. És a háttérben £ ott volt az orosz befolyás, amely felhasznál La a f reformokkal való elégedetlenkedést arra, hogy lázadást szítson. — A lázadás miatt el volt zárva a tenger felé vezető ut és messze északra kellett felkerülnünk, hogy aztán Kertnansah-n át menjünk Bagdadba. Innen, a sziriai sivaLagon keresztül visznek a Naru-Transporl G'omp. autói, vagy repülőgépekkel lehet Kairóba menni. Mi a damaszkuszi utat vá­lasztottuk és Palesztinán át mentünk Kairóba. Palesztina — Alikor még Palesztina nyugodt volt, ámbár y. a zarabok közt már kiütközött az elégedetlenség. Én a palesztinai zavarok okát abban látom, hogy Palesztina rendkívül kis ország és kevés a ter­mékeny területe, úgyhogy 20—25 évi befektetéssel is legfeljebb alig más­félmillió lakos számára lehet megélhetési lehe- 1 tőséget teremteni Viszont az országban már s vaa 600 ezer aéah Bármennyire érthető is a cionista mozgalom, a program nehezen valósítható meg. Mert ha sike­rülne is az arabokat kitelepíteni és helyükre j igazán mintaszerűen gazdálkodó — zsidó telepe- j •eket lenni. Ruszinszkó, október 4.- Rozsypál ruszin- szkói országos elnöknek, jobban mondva a cseh agrárpártnak rezsimje esztendők óta jó­formán minden hónapban kitermelte azt a botrányos szenzációt, amely hűen dokumen­tálta, hogy^ az agrárpárt saját külön terrénu­mának tekinti ezt a kis országrészt. Ellenzéki lapjaink esztendők óta kétségbeesett igyeke­zettel törekedtek a pangniak és visszaélések leleplezésére s arra, hogy végre megszaba­duljon Ruszinszkó az őt gazdaságilag és min­den tekintetben tönkretevő agrár-diktaturá tói. A manipulációk végtelen sora után most végre kirobbant az a botrány, amely egy­részről az egész ország közvéleményét és mértékadó tényezőit meggyőzheti a ruszin- szkói állapotok tarthatatlanságáról, más­részt remélhetőleg megszabadítja Ruszin- szkót az agrárok ötesztendős uralkodásától. Kipattan a panama Politikai és zsurnalisztikái körökben már két évvel ezelőtt sűrűn sugdostak arról, hogy az agrárpárt több korifeusának vezetésével hallatlan visszaéléseket követtek el Gó­ró nd, Sztrabiesó és Izsnyéte községek úr­béreseinek kárára. Összefüggésbe hozták ezeket a visszaéléseket Nagylucska község libertinusainak ismert és nagy port felvert perével, illetve a per egyik mellékhajtásával. Két hónappal ezelőtt ezek a síigdolózások komolyabb formában is je­lentkeztek, azután állítólag az országos hiva­tal egy vezető tisztviselőjének és egy Mun- kács-környéki cseh maradókbirtokosnak be­csületes iniciati vajából puskaporos torony­ként robbant a botrány: az országos hivatal bevezette a legszigo­rúbb vizsgálatot. A vizsgálat, melyet Mold Károly és az orszá­gos hivatal egy másik vezető tisztviselője folytatott le, az elmúlt napokban befejeződött és értesüléseink szerint teljes meztelenségben tárja fel és állapítja meg minden kétséget kizáróan azt a meg­döbbentő rablógazdálkodást és azokat a panamákat, melyeket a községek kárára el­követtek. Az ügy előzményei a következőik: fiz agrárpárti „közkereseti társaság" Évekkel ezelőtt Sztrabiosó, Gorond közsé­gek élére vezető jegyzői minőségben Tegze Lászlót nevezték ki. Tegze főjegyző az agrárpárt egyes expo­nenseivel, akiknek nevet a vizsgálat már megállapította s akiknek ténykedésére és szereplésére mi is rátérünk, a három jó­módú, Ruszinszkóban szokatlanul gazdag úrbéres községnek Gorondnak, Mezötere- besnek és Izsnyótének tönkretételét tűzte ki céljául azon egyszerű indokból, hogy az úrbéres községekre ráoktrojált vételből és eladásokból milliós hasznot vágjanak zseb­re. Első ténykedése az volt, hogy az egyik község hatalmas értéket képviselő erdejét eladta és vásárolt helyette egy má­sik erdőt, amelynek feleannyi sem volt az értéke. A pár százezer koronás hasznon a „közkere­seti társaság" osztozott. Eikótiravetélt birtokuk Sorrendben Izsnyéte község következet!. Tegze eladatta az izsnyéteiekke] Mezőka I szó ily határában fekvő értékes földbirtoku­kat, holdanként 2000 koronás árban, ami I egyenesen nevetségesemért ugyanezeket a i! földeket ina holdanként 10.000 koronás áron parcellázzák. i A kitügő ingatlan helyett vétetett a község- ■ gél ezen a pénzen egy olyan ingatlanterüle- ; tét, amelynek pénzértéke előbbi birtokukhoz i hasonlítva egy negyed résznek sem felel meg. Toupalik zsupán szerepe Ezek a machinációk természetesen nem mehettek anélkül, hogy Tegze háta mögött ne állottak volna olyan hivatalos tényezőik, akik ne fedezték volna a százezrekre rugó panamát, hiszen ennek kipattanásától élőbb­ét óbb tartani kellett. Félni kellett tőle annál inkább, mert hiszen rögtön az első időben súlyos ezresekkel vesztegették meg azokat a falubelieket, akik látták ennek a manipulációnak bűnös­ségét. De vesztegettek tovább is. Hogy kik fogadták el ezeket a vesztegetési pénzeket, azt a vizs­gálat megállapíthatta, mi csak azok neveit tudjuk, akik visszautasították a pénzt. Az egész adásvétel Toupalik z»upán jóvá­hagyásával történt. És itt adódik az első kérdés. Mit tudott már akkor Toupalik zsupán Tegzeék manipuláció­járól? A jóváhagyás akkor történt meg, mi­dőn neki már jelentették, hogy egyik vezető tisztviselője visszautasította a veszetegetési pénzt? És ha mindezekről nem tudott Toupa­lik, hogyan hagyhatott jóvá egy adásvételt, ahol milliókról volt szó s ahol kétségtele­nül megállapítható volt, hogy az úrbéres községekre mérhetetlen kárt jelent? Ennek a megállapításánál adódik a második kérdés: Az erdőhivatal azon vezető tisztvise­lője. akinek nevét a vizsgálat már szintén megállapította, hogyan adhatott ebben az ügyben olyan szakvéleményt, amely az adás­vétel létrejöttét elősegítette? Hol volt az erdőhivatal vezetősége akkor, amikor ezt az egész ügyet hivatalból el kel­lett bírálnia? Borsos expenznúta Mert ez az ügy nem két hétig húzódott. Er­re bizonyíték Brascsajkó Gyula dr.-nak, a ru- sziniszkói ügy véd,szövet ség elnökének ebben a panamában való lehetetlen szerepe. Brascsajkó dr. volt az adásvételi ügylet jogi mestere és szülője. Jóllehet bizonyos erdőterület eladását az il­letékes prágai minisztériumban a községek volt főjegyzője, Nagy Barnabás már évekkel ezelőtt kijárta. Brascsajkó dr. hónapokon keresztül azzal hitegette őket, hogy az eladás és kiterme­lés érdekében sűrűn kénytelen interveniál­ni Prágában. Az interveniálások számláját be i.^ nyújtotta. Minden állítólagos minisztériumi intervenció- ; ért a készkiadásokon felül 2500 koronát, i mondd és ird 2500 koronát számított. Tízez­rekre rúgott csak az intervenció követelése. Az ebben az ügyben a község megbízásából felutazott kompetens személynek kijelentet­ték a minisztériumban, hogy semminemű intervencióra nem volt szük­ség. Az intervenciók után került a sor az eladás- f ra. Rögtön az eladás után pedig sor került egy ] újabb személy bekapcsolására. Feljelentés j folytán ugyanis röviddel ezután az országos hivatal Deutsch főtanácsost r küldötte ki a visszaélések kiderítésére. o Deutsch főtanácsos odautazott és azután visz- szautazott. Különben nem történt semmi. \< Most, amikor végre kirobbant a panama, jog- i gal kiváncsi rá a közvélemény, hogy miért nem történt semmi. A panamák sorába itten kapcsolódott be azután több olyan személyiség is, akiknek nevét a vizsgálat már megállapította, de kik­nek ténykedéséről a helyszínen felvett jegy­zőkönyvek alapján kívánok majd további cikkeimben beszámolni. Tegze főjegyző szálfa-üzlete Tegze főjegyzőnek és agrárbarátjainak ezen nagy vonalakban megrajzolt ügyön kí­vül legjobb üzletük volt Pokorny főtisztvise- lővel, az erdőhivatal kiküldöttjével lefolyta­tott azon panamájuk, amely tömeghamisitá- sával és tömegcsalásával könnyen tartja a rekordot a hasonló bűncselekmények előtt. Tegze ugyanis Pokornyval két egymásutáni esetben 400—400 szálfát adott el nyilvános árverésen a község lakosságának, amely nélkülözte az épületfát. A kétszer©* eladás­ból természetesen óriási összegek folytak be, a ruszin és magyar paraszt Űzetett és Tegzéék — Írtak. írták, hogy ki mennyit fizetett és átlag minden ezer koronánál 200 —300 koronával kevesebbet számoltak el, mint amennyit a vevők a famennyiségért ténylegesen fizettek. Ebben az ügvben szin­tén lefolytatta a mostani vizsgálóbizottság a vizsgálatok 100 és 100 jegyzőkönyvet vet­tek fel s a hamisítást s a visszaélést min­den esetben megállapították. A helyszíni .jegyzőkönyvek adatainak ismer­tetésével fogjuk tudni csak ezt a hallatlan méretű panamát részletekben is megvilági- tani. Addig talán a vizsgálóbizottság jelenté­se is a közvélemény asztalára kerül s az egyetlen intézkedés a hatóságok részéről, jobban mondva a kormányzat részéről csak az lehet, hogy szétrobbantja ennek a szerencsét­len országrésznek testére ráragadt érdektár- sasáigot és gyökeresen kigyomlálja a ruszin- szkói rendszer dudváit. Lifvmov megelégedéssel vette tudomásul az angol-orosz megegyezést London, október 4. Dowgaleweky párisi szóvjetnagykövét ma visszautazik Póriéba, miután tegnap véglegesen megállapodott Henderson angol külügyminiszterrel az an- ^ol-orosz diplomáciai viszony ujraifelvételé- nék kérdésében. A két diplomata ellhatároz- a, hogy a részleges tárgyalásokat hamaro­san megkezdik. Oroszország beleegyezett az vngliai szovjetipropaganda teljes megszűnte- lésébe, Anglia viszont moratóriumot adott a szovjetnek a háboruelőtti adósságok vissza- izetésére. Henderson a megállapodást az ingói kabinetnek, majd az alsóháznak tuc­atja be jóváhagyás végett. Moszkva, október 4. Litrinov külügyi népbiztos a szovjetunió távirati irodájának munkatársa előtt kijelentette, hogy az an­gol-orosz diplomáciai megegyezéssel rend­kívül meg van elégedve. — Horthy István lemondott a tlszántull re- ormátus egyházkerület főgondnokságáról. )cbrecenből jelentik: Vitéz Horthy István ny. avassági tábornok lemondott a tiszántúli ref. gyházkeriilet főgondnokságáról. A lemondás ka. liogv Horthy István nem azonosítja nia- át Balthazár Dezső református püspök poll- iIcai elveivel, amelyeket a. püspök legutóbb özzétett 12 pontjában kifejezésre juttatott. ez a maroknyi zsidóság sokmillió ellenséges arabtól volna állandóan körülvéve. Ja pedig otthagyják az arabokat, még rosszabb a íelyzet és az egész mozgalom csak igen korlátolt veretek között mozoghat. Vándorfás a Nap körül — Visszatérve perzsiai utunkra, még az ottani

Next

/
Thumbnails
Contents