Prágai Magyar Hirlap, 1929. október (8. évfolyam, 222-248 / 2147-2173. szám)
1929-10-23 / 241. (2166.) szám
1W9 október 88, nerda, 'PEXGAI-MAGfcMi-HlKLAP 7 védelmező iszükiátóKÖrü sovinizmus „aem- »eti“ szempontokat látott érvényesülni. Azt & „gazdaságpolitikai1* magyarázatot hangoztatta, hogy a pusztuló szlovenszkói ipar magyar és zsidó kezekben van. Általános denfütség mellett emlékeztette hallgatóit .Jat'oniC2ky János beszéde folyamán Benesnek arra a tíz év előtti nevezetes „történelmi tévedés“-ére, hogy ,,tiz év múlva itt netu lesz mór magyar kérdés**. Lelkes helyeslés melleit utalt arra, hogy épp 3 magyarság pátijainak helyes ellenzéki politikáit volt az oka annak, hogy a szlovenszkói magyarság most tiz év után is igenis létezik. Ezen a kipróbált utón kell tovább haladnunk! A szlovák néppárt kormánypolitikája eredménytelenségének megállapitásával kapcsolatban a szónok hivatkozott Hlinka Andrásra, aki a Tuka-pörben szerepelt vallomásában azt mondotta, hogy a szlovák néppárt a kormányban semmit sem ért el. Erre a rendőrhatóság jelenlévő képviselője figyelmeztette a szónokot, hogy a Tuka-pör- reí nem szabad foglalkozni, miután az nem szerepel a napirenden. Ha figyelmeztetésének nem lenne meg az eredménye, kénytelen volna Jahloniczky dr.-tó! a szót megvonatni. Az őslakosság az autonómiát követeli — hangsúlyozta Jahloniczky János dr. beszéde végén —, hogy sorsán segítsen. Benes azt írja emlékirataiban, hogy külföldi útjaikon annakidején sokat, szenvedtek, de abban mindig egyetértettek Masarykkal. hogy ki kell tarta- niok. Nekünk is ki kell tartanunk minden szenvedés ellenére és az igazság, ha nem is jár repülöuton, végül mégis csak eléri cé?ját. Lelkes taps és éljenzés követte Jahloniczky János dr. beszédét. Az utolsó szónok Böhm Rudolf szenátorjelölt, a keresztényszocialista Ellinger, a félvak, véznatestü gyilkos hurokra kerüli s bevallottat hogy végzetes tévedésből lőtte le a Ftorián-házaspárt Smutny csendőrőrmesteren akart bosszút állni, amikor megölte Flórián csendőrtiszthelyettest — Egy csavargó élete útja ismeretien bölcsőtől háborún, logságon, zöld káderen, £egyházon, vakok intézetén keresztül a gyilkosságig Prága, október 22. Tegnapi számunkban megírtuk, hogy a seletici csendőrtiszthelyettf? é felesége gyilkosának, Ellinger Józsefnek a prá gai rendőrség már nyomában van. A hatóságok úgyszólván csak lépésről lépésre tudták megkö zeliteni' Ellingert s előbb társait tették ártalmatlanná. Elsőnek egy Maxa Sztaniszló nevű tizenhat éves csavargót fogtak el, akinek illetőségi bizonyítványát Flórián csend őrtiszthelyettes irodájában találták meg. Masát rövidesen kinyomozták s ekkor kiderült, hogy illetőségi bizonyítványát egy Baloun József nevű tizenhét éves másik csavargónak adta, akit azután Prosnitzban tartóztattak Is. Baloun beismerte, hogy jelen volt Flóriánok meggyilkolásánál s elmondta, hogy Ell.'ngertő később elvált.. Ellinger harmadik társát tegnap fogták el Prágában egy Senigla István nevű tizenhat párt országos igazgatója volt. aki nagyhatású beszédéhen többek között a következőket mondotta: Tizenegy évnek a kálváriajárása arról győzött meg bennünket, hogy Sziovenszkó ősla kosságának össze kell fogni, ha azt akarja, hogy a kara tnyil vaníliása erőteljesebb legyen s ha ellenfeleivel szemben eredményesebben akarja fölvenni a harcot. Éppen a cseh pártok azok, melyek úgy a múltban, minf a jelenben számtalanszor példát adtak arra. hogy a cseh nemzeti gondolat veszélyeztetése, vagy megtá- madtatása esetén elfelejtik mindazt, ami őket egymástól elválasztja és összefognak fajuk érdekében. Elfelejti a cseh agrár, hogy agrár érdekekért kellene küldeni, elfelejti a cseh katolikus néppárt a pokrokárok gyűlöletét, megbocsát. a huszitának, sőt Kramár is félelmetes ellenfelével. Benessel is képes összefogni, ha arról vau szó, hogy ezzel a cseh nemzetét megvédjék. Sőt tovább megyek. A cseh szociáldemokrata párt sutba dobja féltve őrzött internacionalizmusát, ha ellenünk kell fordulnia és szívesen segit uszítani a legféktelenebb, soviniszta. kapitalista cseh nemzeti demokratának is. Bármily tagoltak is legyenek a cseh pártok, bármily szakadék válassza el őket o°ztáiy-. vagy világnézeti szempontból, ők elsősorban í csehek, másodsorban csehek és csak harmad- sorban katolikusok, szocialisták, vagy kommunisták és ebiben van az erejük, mert. őnáluk a cseh nemzeti gondolat mindenek fölött áll. Ezzel az összefogással szemben a mi törekvéseinket. és programunkat csak úgy tudjuk realizálni, ha mi is összefogunk, összetartunk, kiküszöböljük mindazt, ami látszólagosan elválaszt bennünket és kéz a kézben sorakozunk fel. Kicsinyes szempontoktól vezéreltetve nem engedhetjük meg magunknak azt, hoev mikor az ellenfél már a várunkban van és féltve őrzött kulturális és gazdasági bástyáinkat lerombolni törekszik, azzal mulatozunk, hogy ki tud nagyobbat, vagdosni egymás fejére. Elég volt ebből a meddő tehetetlenségből, elég veit ebből a testvérharcból! Ez a mostani összefogás a legjobbkor jött. al/kor, amikor rajtaütéssel szerteszét akarták szórni Sziovenszkó őslakosságának sorait. Ezúttal azonban megtörtént a hihetetlenül, különösen Prágának hihetetlenül hangzó ösz- szefogás, ami még Prágát is respektussal tölti | el. Ellenfeleink az egész vonalon megtorpan-) tak és ezt a kábultságot fel kell használnunk. | Ezért küldjük most kérő és hivó szavunkat mindazokhoz, akik még nincsenek táborunkban, hogy jöjjenek közénk, mert itt az idő: most vagy soha. Ez az összefogás, ez az erőpróba, az itteni őslakosság jövő politikájának fordulópontja lesz. A vak sovinizmus szülte pusztító árnak csal: ez a nekilendülés vethet gátat. Felszólítjuk Sziovenszkó őslakosságát, a i gazdát, a kisiparost, a munkást, az intellek- j fuellt egyaránt, hogy álljon be a harcolók j csatársorába. Mert harcot hirdetünk a gyűlölet politikája ellen, amelyet Prága Szlovenszkói) meghonosított. Ez a harc csak akkor lesz ered ményes, ha most összefogunk és ezzel kihar coljuk az autonómiát, mely jobb jövőt és több kenyeret jelent. Megmondjuk őszintén és nyi’ tan: Sziovenszkó a szlovenszkóiaké, mi ni gyarok, németek, szlovákok és ruszinok ön magunk akarjuk sorsunkat irányítani. (Úgy van!) | Sorakozóra hívjuk fel az őslakosságot! Sorához őri az iparostársadalmat, mely mindig gerince volt a városoknak s amely tisztességével és becsületességével vezetője volt a városoknak. M az iparosságot a helytelen gazdasági politika teljesen tönkretette. A történelmi országokban levő különböző gyárak szubvencionálása folytán kisiparunkat le- sorv&sztütták s a lehetetlen adózási rendszerrel u '•vszólván koldusbotra juttatták. Ugyanaz a helyzet a munkásságnál: Ezt az osztályt csapták be a legrutabbul. 1919-ben a mindent boldogító demokráciával szédítették el a munkásságot, egy szebb és jobb jövőt festettek eléje és közben a hiszékeny munkásságot befogták morvántuli érdekeik szekerébe, l ‘ 1 tervszerüleg belehergelték a lehetetlennél lehetetlenebb bér mozgalmakba, amely azt eredményezte, hogy az alacsonyabb bérrel dolgozó prágai munkássággal az itteni munkásság helyét elfoglaltatták. Azonban a szlovenszkói munkásság már kezd felocsúdni, az annyiszor hitegetett munkásság belátja, hogy az internacionalista cseh szociáldemokrata párt köpenye alatt a legtürelmetlenebb sovinizmus tobzódik. Mi a munkásságnak elsősorban munkaalkalmát követelünk. Adják vissza leépített gyárainkat, műhelyeinket, legalább annyit, amennyi a régi Maqyarors'umon volt, hogy ismét boldog lehessen a szlovenszkói munkásság. Sziovenszkó bármely osztályáról beszéljek is, ilyen sötét színekkel vagyok kénytelen sorsukat ecsetelni. Egyforma itt a lelki nyomorunk és anyagi küzködésünk. Ebből a káoszból csak egy kiút van. az ösz- szefogás és Sziovenszkó autonómiájának a kivívása. A kálváriajárás tizenegy évét értük el és én úgy látom, hogy a kálvária utolsó stációjához értünk, a kereszthez s összefogásunkkal a feltámadásunkhoz. (Lelkes taps és éljenzés.) éves holicsl származású csavargó személyében. Senigla elmondta, hogy Ellingerrel és egy má sik, ismeretlen nevű csavargóval még pénteken érkeztek meg Prágába, de utitársai megszöktek tőle. A rendőrség mindezen adatok birtokában tegnap razziát tartott a prágai éjjeli menedékhelyeken s az egyikben föl is fedezték Ellingert. A gyilkos annyira meg volt lepve, hogy ra^ne külésre nem is gondolt. Lefogták tárát, egy Dimitrovics Viktor nevű csavargót is. Mindkét tőjüket elővezették a rendőrigazgatóságra, aho egész éjszaka folytatták kihallgatásukat. A Zöld Káderben Ellinger teljesen beismerő vallomást tett Elmondotta. hogy törvénytelen gyermekként Becsben született, soha nem ismerte szüleit. * falun, az emberek jószívűségéből nevelkedett Piécsbe került, mint szabóina-, ott élt egy ideig, azután mindjárt a háború kezdetén bevonult, fejsérülést ie kapott, majd fogcágba esett. Negyedíél évig volt orosz fogságban s 1917 ben hazatért. Újból besorozták kát- ná nak. de hamarosan dezertált és a hírhedt zöld káderek egyikéhez csatlakozott. A káderek főleg lopásokból éltek. Egy alkalommal Ellinger zöld kádere azt a hirt kapta, hogy az országúton lengvel-zsidó menekültek nagy transzportja közeledik. A káder kivonult, de csak egyetlen zsidőasz- szony; talál*, akit Ellinger kirabolt. Ellingert hamarosan elfogták s különböző de liktumok miatt 10 évi fegyházra ítélték. Büntetését Boryban, Mirovban. Karthouzban é« egy szlovenszkói fegyházban ülte le. Nyolc hó JBolyv&itAI csak a t Csizi-Jódfcura, Csizfürdo Eliiiiger, » gyilkos. napot három évi feltételességgel elengedtek a büntetéséből, úgyhogy 1927-ben kiszabadult a karthouzi fegyházból. Azt mondja, hogy a fegyházban félszemére megvakult s másik szemére is rosszul lát, de valószínűbb, hogy’ fejlövése okozta ezt. Kiszabadulása után tisztességes kereset után akart látni, visszatért Zseroticbe, a szülőfalujába, de a szomszéd falubeli, seletici c-'endőr őrmester túlságosan szigorúan ügyelt rá s az a körülmény, hogy Ellinger fegyenc volt. állítólag lehetetlenné tette számára, hogy tisztességes módon megkeresse kenyerét Ellinger ezért haragra gerjedt Smutny csendőr- őrmester ellen, aki kötelességét teljesítette, amikor a feltételesen szabadlábra helyezett fe gyencre felügyelt. A vakok intézetében Ellinger különben is szembaja miatt nem foly tathatta szabómesterségét s mikor más'foglalkozási ágban sem állotta meg a helyét, faluja elküldte a cbrliei vakok-intézeíébe. Itt azonban már nem akarta magát öreg fejjel a kosárfonásra adni, ezért össze is veszett a felügyelőkkel. Mivel nem volt teljesen vak. többször elküldték Brünnbe bevásárolni. Egy Karas nevű beteg egy ilyen brünni útja alkalmával rábízta, a harmonikáját, hogy javíttassa meg Brünnben, azonkívül ezer koronát is adott neki kölcsön Karas, aki jómódú gazda fia volt Ellinger, amikor Brünnbe ért, először is eladta a harmonikát, majd ennek árából és a kölcsönkapott oénzbőJ olyan mutatást csapott, hogy reggelre csak háromszáz koronája maradt. Másnap kijózanodva ébredt s megfontolta hely zetét. Az intézetbe már nem mehetett vissza, ezért mit tehetett egyebet, elivott még 200 ko rónát, majd sütkérezni ment ki a Spiibergre. Leült egy padra s hamarosan melléje tévedt egy fiatal csavargó, aki néni volt más mint Baloun József, beszélgetni kezdtek s majd, amikor kitapogatták egymás múltját, elhatározták, hogy kirabolják a seletici kastély gondnokát, akinél Ellinger egyszer sok pénzt látott s aki röl tudta, hogy magányosan él. Ellinger még megjegyezte, hogy könnyebb volna a rablást csendőregyenruhában végrehajtani, egyszersmind Smutnyn is bosszút állani. Baloun, aki annyi „éiettápasztalat“-ot árult el Hatál kora ellenére, hogy maga Ellinger is megdöbbent, mindenbe beleegyezett. Első dolguk - olt. hogy valami igazoló iratokat szerezzenek azután felkerekodtek és Znaimon keresztül Se- leticnek tartottak. — Znaimban Ellinger egy szállóban 100 koronáért katonai pisztolyt vett egy házalótól. A félvak ember végzetes tévedése Mikor Seleticbe értek, Baloun előre ment a csendőrőrsre s éjjeli szállást kért. Ellinger ezalatt az országúti fák alatt várakozott Balount kérésével elutasították s mikor már kilépett az ajtón, visszahívták. Ellinger. aki egy faluval előbb lerészegedett. utána ment. hogy mi történik vele. Kitárta szélesen az iroda ajtaját 9 odaüllt Flórián csendőrtiszthelyettes elé. akit Smutnynak nézett: — Ismer engem? — Hogyne ismerném! Ne beszéljen ostobaságokat. Hagyjon békén, látja, hogy most el vagyok foglalva ezzel az emberrel. Ellinger. aki nem ismerte fe: Flórián hangját, még mindig azt hitte, hogy Smutnyval áll szsun- ben. A tiszthelyettes ezzel tovább folytatta Ba- !oun kihallgatását e az iróa-zralhoz ült. hogy egyes adatokat feljegyezzen. Baloun ekkor a szemével intett Ellingernek. aki kihúzta revolverét, amelynek biztosítóját már kint szabaddá tette s a tiszthelyettesre lőtt. A osendőrtiszthelyettes holtan bukott le a izékről. A lövésre berohant Flóriánná s mikor látta, hogy mi történt, állítólag Ellingerre vetette magát. Ellinger kétszer ellökte magától az asz- szonyt. de mert gyenge és erőtlen, attól félt, hegy az asszony legyűri, ezért rásütötte fegyverét. Az asszony is holtan a földre zuhant. Ekkor még betévedt egy kisfiú, de rögtön kiszaladt és becsapta az ajtót. Kereszíül-hasal Cseh* és Marvaország utjain Ellinger és Baloun a kettős gyilkosság után elmenekült. Egész éjszaka futattak, amíg c-sak Brünnbe nem értek, Itt két napig tartózkodtak, azután megkezdték vándorutjukat. Útközben ősszeákadtRk Seniglávai, akit, Baloun még régebbről ismert. Wildenschwertnél Baloun megszökött egy csendőr elől, magára hagyva két társát, akiket a csendőr rövid igazoltatás után tovább engedett Útjukra. Kolin mellett- Eiiin- ger és Senigla felszedett egy harmadik csavargót, bizonyos Diraitrevicset, aki ugyan Ber-in- be tartott, de azért velük ment Prága felé. Mikor Prágába értek. Ellinger és Dinfiírevics magárabagyta Sculg- lát és elrejtőzött az éjjeli menedékhelyen, ahol két koronáért szállást és levest kaptak naponta. Itt kerültek azután ez éjszaka rendőrkézre. Ellinger, a kétszeres gyilkos, kis termetű, gyenge testalkatú és félszemére teljesen vak. Kihallgatásakor nyugodtan viselkedett * cellájába olyan ember magaviseletével ment, mint aki örül, hogy túl van a legnehezebbjén. A tájékozott gyilkos Ellinger négy napig bujkált Prágában elfo- gatásáig. Állandóan újságot olvasott, úgyszólván a gyilkosság fölfedezése óta s mindig tájékozva volt üldöztetéséről s az el* fogatására folyamatba tett intézkedésekről. Ehhez tartotta magát s igy, ha valamely elfogatóparancs felemlítette, hogy barna bajusza van, azonnal leborotváltatta. Ha az újságok azt Írták, hogy sötét felöltőt visel, azonnal becserélte valahol világosra. Közel két héten keresztül keresték Cseh- és Morvaország összes csendőrőrsei, azonkívül a bajor határvidéki vadászok is kutatták a bajor erdők rengetegeiben. Talán még ma is bujkálna Ellinger. ba társai el nem árulták volna. A SZOCIÁLDEMOKRATÁK ÁLDEMOKRATÁK. AKI IGAZI DEMOKRÁCIÁT AKAR, AZ A 2-ES LISTA MELLÉ ÁLL. BENES PARTJA AGYUKKAL, TANKOKKAL, BOMBA VETŐ REPÜLŐGÉPEKKEL, GÉPFEGYVEREKKEL TELERAJZOLT PLAKÁT SEGÍTSÉGÉVEL CSÁBIT MAGÁHOZ VOKSOKAT, AKI BÉKÉT AKAR, AZ MIND A 2-ES LISTÁRA SZAVAZ. / A FORRADALOM VÉRONTÁS. A KOMMUNISTÁK FORRADALMAT AKARNAK. ELÉG VOLT A VÉRONTÁSBÓL! SZAVAZZ A 2-ES LISTÁRA! AZ AGRÁRPÁRT ÉS A SZOCIÁLDEMOKRATÁK A CSEH IMPERIALIZMUS SZOLGÁI. MAGYAR VOLTÁT TAGADJA MEG AZ, AKI RAJUK SZAVAZ. B5hm: Adják vissza leépített mühelyéinítet!
