Prágai Magyar Hirlap, 1929. október (8. évfolyam, 222-248 / 2147-2173. szám)
1929-10-17 / 236. (2161.) szám
Lássunk tisztán! Bethlen István nagy beszéde a magyar kormány munkaprogramjáról s a súlyos gazdasági helyzetről „Amíg a világpiacokon nem állnak ke normális viszonyok, a magyar gazdasági helyzet sem javulhat meg" — A demokratikus törekvéseket Bethlen is magáénak vallja Irta; T9RK91Y JÓZSEF dr.( a magyar nemzeti párt országos elnöke A hirtelenül jött választások gyors tempóban tor mik a toglebetottonebb korto.s fogásokat. A jól kieszelt párttaktikák mellett az egyéni törtoíések rikító színekben világítanak rá azokra a hátterekre, amelyeket a politika nagymesterei sohasem fednének tol a nagy nyilvánosság előtt, de ezek a kis nagyravágyók széthúzzák a fátyolt és a boszorkánykonyha rejtelmei napvilágra jönnek. Jgv került nyilvánosságra Stunda István „kép viselő jelöl t“-nek „A kutmérgező Prágai Magyar Hírlap" cimii, a Reggel október 11-iki számában közölt cikkében a szlovenszkói református egyházzal szemben tanúsított magatartás boszorkánykonyha-receptje. Mit főztek ki ezen a konyhán? Hodzsa Milánnak volt egy megértést hirdető politikája. Megérttette az agrárpárttal hogy a magyaroknak is vannak szavazatai. Próbál jóink meg magyarul beszélni velőik, hátha elejtik a sajtot. Hogy szépen szóljon a magyar szó: Zodh püspök szájába adták. Hogy a azó igézete® legyen, megtoldották egy-egy állampolgársággal, egy kis választási költséggel, mutatóba itt-ott egy-két hold földdel, a kipéóé- zett főkolomposoknál pedig mairadékbirtok- kaL Minél nagy óbb volt a szorongatott embe^ rek száma, annál jobban lehetett a megértést hirdetni közöttük. Az állampolgárságok tömeges elvétele, az elrettentő kiutasítások, fizetés- és nyugdíj révizi ók, ezeknek megfelelő adókezelés, a földéhséggel szemben a földreform felett gyakorlott egyeduralom kívánatossá tett ígéretei képezték a bevezetést ehhez a politikához. Zooh püspök belefáradt és kidőlt az ígéretek beváltása előtt. A jeles cikk szerint Sbunda István lépett a helyére. Tapasztalt ember, tudja, hogy Tótmegyeren valósággal osztanak maradékbirtokot. Nem megy hát ingyen a kortesszolgálata. A „képviselőjelölt" ur Zodh püspök mandátumát is maradékbirtoknak tekinti, igényét nagy hangon jelenti be reá. Szolgálatát pedig úgy akarja elvégezni, hogy a szlovenszkói magyar kálvinistákhoz fordul, mint ezeknek az őrangyala. Papi palástiját büszkén emlegeti. E palást alól azonban kemény rúgásokkal ütközik ki az agrárpárti lóláb. A „képviselőjelölt" ur nem átallja ezeket árni: „a református lelkészi kar a maga kál- váriás útját a Prágai Magyar Hírlap politikájának köszönheti. Mindaddig, amíg a Prágai Magyar Hírlap intrikái, politikai hazardőrsé- ge, lázi tó sajtószolgálata nem hívta ki a köztársaság kormányának megdöbbenését, itt a republikában az összes állampolgár-lelkészek rendesen kapták kongraájjukat. Mikor azonban az agrárpárt a Prágai Magyar Hírlap és társai lázitő politikája következtében nem viselhette tovább annak az ódiumát, hogy egy ilyen politikai atmoszférában élő magyarság felé szimpátiáikat ápol, nem vállalhatta a felelősséget a sovén cseh és szlovák pártokkal szemben azért az engedékenységért sem, melyet a magyarság irányában tetteiben tanúsított". A képviselőjelölt" ur tudtunkkal a református egyházi ügyek referense volt a pozsonyi íreferátueban. Hivatali tisztét még ma is tartja. Köszönjük ennek a hivatalos titoknak az e;árulását, hogy a szlovenszkói református egyház ügye azért nem mehet előre immár 10 esztendő alatt, mert a sovén cseh és a sovén szlovák pártokkal szemben az agrárpárt nem vállalhatta a felelősséget azért az engedékenységért sem, amelyet eddig a maBudapest, október 16. (Budapesti szerkesztőségünk telefonj el ontó se.) Az őszi szezonban tegnap folyt, le az egységes párt első pártvacsorája, amelynek keretében Bethlen István gróf miniszterelnök nagy beszédet mondott a kormány munkaprogramjáról, a súlyos gazdasági helyzetről és annak orvoslásáról. Fölsorolta a resszortminiszterek által benyújtandó törvényjavaslatokat, majd hangsúlyozta, hogy a gazdasági rekonstrukcióra föltétlenül szükség van. Ennek előföltétele az elegendő produktivitásra alkalmas olcsó tőke jelenléte, valamint a mezőgazdasági termények rentábilis külföldi elhelyezhetősége. Nem leheteti előre látni, hogy a nagynevű államférfiak munkássága a világbéke érdekében nem lesz elegendő a világgazdasági helyzet rekonstrukciójára, ellenkezőleg a pénzpiac helyzete egyenesen katasztrofális mindenütt. Az agrárius exportállamok ma nem exportálnak és a magyar gabona sem értékesíthető. A miniszterelnök ezután részletesen megvilágította ennek okait. Végleges segítség csak akkor biztosítható, ha minden államban fölismerik a probléma égető szükségességének fontosságát. Másik kardinális baj a hiteldrágaság. Londonban a kamatláb hat és fél százalék, míg békében 2—3 százalék volt. Ennek következtében Magyarország csak kismértékben vehet igénybe külföldi tőkét. A krízist főképpen az a körülmény idézte elő, hogy a kibocsátott hitelek jelentékeny részét olyan célokra használták föl, amelyeket hosz- szulejáratu hitelekből kellene fedezni. Meggyőződése szerint, amíg a világpiacon nem állnak be normális viszonyok, itt sem lehet segíteni a helyzeten. Állami kölcsönt lehetetlen a külföldi piacokon gyarság irányában tetteiben tanúsított. Nagyszerű engedékenység! És nagy boldogság és eredmény a magyarok javára!! De értjük a dolgot. A református egyház hivatalos ügyei azért akadtak meg, mert az ügyosztály referense, az agrárpárti mandátum-aspiráns, engedékenységet nem tanúsíthatott. A rektorátus egy tisztviselője pártkényszer alatt állott. Olyan párt kényszere alatt, amely nem viselhette tovább annak az ódiumát, hogy a fennálló politikai atmoszférában élő magyarság felé szimpátiákat ápol. Amit a sovén cseh és sovén szlovák pártok nyakába varr, azért vonják felelősségre ők a referens urat. Amit az agrárpárt boszorkánykonyhájáról árul el „a kutmérgező" megnyilatkozás, azért vegyen ki t an Búst sa ját gazdáitól. A magyar közvélemény azonban a vétkes mulasztások e nyakatokért igazolni-a.karásából meglátja azt, ami akaratlanul is árulkodik, hogy honnan van az a fékevesztett gyűlölet, ami a tipikusan magyar református egyházzal szemben lépten-uyomon megnyilatkozik. A „képviselőjelölt" ur vélt kortesei, az eddig megtévesztettek is átlátnak majd a szitán s a teljesítet 1-en sok Ígérettel szemben kijózanítja őket ez az ámlkodás: hogy ódiummá vált a látszólagos szimpátia és a csehszlovák agrárpárt nem vállalhatja a felelősséget tovább az engedékenységéért j elhelyezni a reparációs’ tárgyalások befejez- j tóig. Most ülésezik Parisban a keleti jóvátétel! bizottság, -amely hivatott e kérdést elintézni. A szanáláskor Magyarország 200 millió koronás jóvátételt vállalt és bizonyos kötelező Ígéretet kapott, hogy az összeget nem emelik föl. Magyarország több jóvátételi fizetésre méltányosan nem kötelezhető. Nem lehetünk páriák — úgymond —, költségvetésünket kizárólag jóvátételekre nem tarthatjuk fönn, egyéb közszükségleíek is vannak kulturális és más vonatkozásban. A miniszterelnök ezután áttért az iparvédelem kérdésére. Az ipar mindig megfelelő védelemben részesült, a szomszéd államok azonban agrár védő vámokat állítottak föl és — úgymond — így mezőgazdaságunk érdekében, várfttarlfánk revízió alá veendő, ugyanekkor az iparvédelem más módon foganatosítandó. Szükséges, hogy Németországgá! mielőbb kereskedelmi szerződést kössünk. Költségvetésünk az adózás terhére fokezhatat- lan. sőt az adózásban bizonyos könnyítés válik szükségessé. A gazdasági helyzettel a politikai helyzet bizonyos összefüggésben áll. Mindenesetre azonban óvatosan kezelendő minden politikai törekvés. A sajtó is közöl bizonyos elferdített tényeket. A demokratikus irányzatok előtérbe jutását jómaga is követeli, csupán a tempó betartása a fontos. A pártnak és a kabinetnek uj programra nincs szüksége. Ami az idegen programokban jó, az az egységes párt programjában is megvan, ami hiányzik belőle, az a többi párt programjában rosz- szul van meg. Az országban forradalommal senki sem fenyegetőzhet, erre oka senkinek sincs, mert a kormány a végső fokig megteszi kötelességét. A referens ur e hivatali csehszlovák agrár- párti taktikájának ilyen változására az egyházzal szemben a Prágai Magyar Hírlap intrikáit, politik ai * hazardőrségét és lázi tó sajtószolgálatát állítja oda bűnbakul, mint amely kihívta a köztársaság kormányának megdöbbenését. A Prágai Magyar Hírlap a kisebbségi magyarság egészének lett a sajtó- orgánuma. A kisebbségi magyarság védelmét teljesítette egész fennállása alatt. A szlovenszkói református egyház ügyével a nagy nyilvánosság előtt eddig eléggé nem is foglalkozhatott. Ebben nem az elhanyagolás szándéka vezette, hanem az a tapintat, mely- lyel nem akart elébe vágni egy autonómia birtokában élő egyház belső ügyei rendezésének, még akkor sem, ha jogkeresése az annak elintézésére hivatott fórumokat járta. Az egyház belső ügyét kívülről való hozzászólásokkal el mérgesíteni nem akadhatta. Megelégedett azzal, ha az illetékes egyházi funkcionáriusoknak a hivatalos székből elhangzott nyilatkozatait közölhette, vagy az egyház kiválóságainak a szőnyegen forgó kérdések valamelyikére vonatkozó cikkét közrebocsátotta. Az a tárgyilagosság, amit óképpen gyakorolt a lap, semmiképpen sem szolgáltatott okot arra, hogy a kormány, vagy ennek közegei a református egyházzal szemben éreztessék boeszuállásukat Az egységes párt tagjai hatalmas éljenzéssel fogadták a miniszterelnök beszédét. Ezután Erady-Harrach Tihamér a párt nevében üdvözölte Gömbös Gyulát, az uj honvédelmi minisztert. Gömbös megköszönte a meleg fogadtatást. Elmondotta, hogy akkor határozta el magát arra, hogy politikával fog foglalkozni, amikor 1918-ban egy politikus kijelentette, hogy nem akar többé katonát látni. A pártpolitikában nem kíván részt venni — mondotta Gömbös —, de a nemzeti politikában az őrtálló szerepét akarja betölteni. Az Isten különös kegyének tekinti, hogy a magyar nemzet büszkesége: a nemzeti hadsereg élén szolgálhatja hazáját. Az nj kereskedelemügyi államtitkár Budapest, október 16. (Budapesti szerkesztőségünk teleforijelentése.) A kormányzó Kál- lay Miklóst, Szabolcs- és Ungvármegye főispánját a kereskedelemügyi minisztérium államtitkárává nevezte ki. Az egységes párt kisgazda képviselői napirendre térlek Balthazár 12 pontja felett Budapest, október 16. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Az egységes párt kisgazdaképviselői tegnap Mayer földművelésügyi miniszter elnöklete alatt értekezletet tartottak, amelyen Bethlen miniszterelnök is megjelent. A kisgazdák Balthazár református püspök ismeretes 12 pontja fölött polémizájtak, amelyekre vonatkozólag Bethlen miniszterelnök felvilágosításokkal szolgált. A kisgazdaképviselők Váry Albert indítványára Bethlen fölvilágositásai után napirendre tértek Baltha^ zár 12 pontja fölött azzal az indokolással, hogy a párt programja- mindazt magában foglalja, ami az ország, valamint a kisgazdatársadalom érdekeinek megvalósitására alkalmas. Tudtunkkal a református egyház sem szolgált rá, hogy vele a köztársasági kormány csak a csehszlovák agrárpárt felelősségére álljon szóba. A csehszlovák agrárpárt kortesei eddig is sokra vetemedtek, de a politikai csepürágásnak és bukfendbányásoak ilyen mutatványaira még egyik sem merészkedett. Ehhez referensnek kellett lenni előbb a pártpolitikai protektorátus alatt álló minisztériumban s a lámpával keresett omni- potenciát a csehszlovák agrár tüleked'ésben kellett felismerni, hogy azután a „képviselő- jelölt" ur nagyobbat ugorjon elődjeinél. így sorolja fel az agrárpárt felelősségére a legmesszebbmenő kedvezményekben részesültek: „Mindenekelőtt Czinke István és Balogh Elemér püspök, Idrányi Barnabás, Gyalókay László esperesek. Rajtuk kívül pedig ötvenkét református lelkész. Ezek tanúbizonyságot tehetnek amellett, hogy igenis, bár nem volt rendben az állampolgárságuk* nyugodtan teljesíthették lelkipásztort tisztüket egész addig, amíg a Prágai Magyar Hírláp ezt lehetetlenné nem tette." Mi is mindenekelőtt Czinke István püspök urra hivatkozunk, aki kénytelen volt eltávozná régi egyházából és magas egyházi megbízatásából, mert nem bírta el a „legmesszebbmenő kedvezményeket". Egyszerűen csak az ő búcsúlevelére utalunk. Balogh Elemér püsMai számunk 12 oldal Előfizetési ár: évente 300, félévre 130 rt Szlovenszkói és rUSzinSzkÓi ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldrei 1'i'L “ 7 * ^ 12, II. emelet Telefon: 30311 -Kiadóévente 450, félévre 226, negyedévre 114, Főszerkesztő; # pOLltlKCLl íiapiiGp/Q. Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. — To» havonta 38 Ke. Egyes szám ára 1*20 Kö DZURANYI LÁSZLÓ FORGÁCfi GÉZA lefon: 34184.—Sürgönyeim; Hírlap, Praha
