Prágai Magyar Hirlap, 1929. október (8. évfolyam, 222-248 / 2147-2173. szám)

1929-10-13 / 233. (2158.) szám

« im Mbar 18, TmÁmmp. <$M<jmtMA<$6sR‘Hroi£5i? 15 MILYEN IDŐ VÁRHATÓ Aa egén Köeépeorópában hideg, esős időjárás uralkodik. A hőmérséklet maximuma a köztáraa^ s&gban Pozsonyban 15, Prágában 18 fok. ■— Idő­prognózis: Változékony, felhős, hűvös, nyugati széllel. — Ismét letartóztatták Snaczky Antalt. Po­zsonyból jelentik: A pozsonyi felsőbíróság vádtanácsa csütörtökön foglalkozott Boricziky államügyésznek a Snaczky Antal szabadlábon való hagyása ellen benyújtott fellebbezésével. A vádtanács a fellebbezésnek helyt adott és ennek alapján az ügyészség indítványára még csütörtökön újból letartóztatták Snaczky An­talt és a kerületi bíróság fogházába szállítot­ták. A szabadlábon való hagyásért annak ide­jén letett kauciót a kerületi bíróság vissza­fizeti. xx Esti tanfolyamok a kassai állami ipar­iskolán. Mint az elmúlt években, úgy czidén is a következő tanfolyamok fognak megnyílni október hó közepén: 1. Kazánfűtő-tanfolyam, dinamógépkezelő-tanfolyam és gázmotorkeze- lő-tanfolyam. Beiratás október hó 14-én, hét­főn este 7 órakor. Beixatási dij 20 Kcs. — 2. Autóvezető (soffőr) tanfolyam. Beiratás ok­tóber hó 15-én, kedden este 6 órakíjr. A tan­díj összesen 700 Kcs., mely összeg részletek­ben is törleszthető. Vidékiek Írásban is je­lentkezhetnek október 15-ig. — Kérjen mindenütt Polenai-gyógyvizet. — Szárai tojás, tojás nélkül. Pádéból Írják:- A. rendőrség óriási éleimiszerosalás nyomára jött. Egy Dulaar nevű ember társaságot alapított „Nem­zetközi Élelmié zergyár" címmel, amelynek fő- specialitása a „száraztojás** volt. „Garantáltan** valódi kínai tojásokat hirdettek, de a tojáspor csak kukoricalisztből, konzervtejből és ragasztó- anyagból állott. Naponta körülbelül 50.000 kilót adtak el belőle, — különösen a hentesek és a kü­lönböző vendéglők vásárolták, akik kitűnő étele­ket készítettek a „tojáspor'*-ból. Dulaart letartóz­tatták. M. U. Dr. NEUMANN MIKSA fogorvos, Praha II., Václavské n, 17. Rendel 9-1, 3-6. Telefon: 30,600 — „Avanzsált" Mary hercegnő, mert meghalt az apósa. Londoniból írják: Az angol király le­ányának, Mary hercegnőnek apósa, gróf Hare- wood, Leeds közelében levő birtokán meghalt. Az idős angol főnix 83 éves volt. Gróf Hare- wood idősebbik fia, Lascelles vicomte néhány évvel ezelőtt vette feleségül Mary királyi her­cegnőt A hercegnő, aki a házasság révén vi­comtesse lett, most apósa halála után „avan­zsált". Lascelles vicomte tudniillik most örökli apja ciméfc, úgyhogy Mary hercegnő, az angol király leányának legújabb címe Harewood gróf­nő. HftLTENSERGER Gyártelepek: Budapest - KoSice PieStany FEST - TISZTIT - NOS Központi üzem cime: Halterrberger Festögyár, Koáice 2 — Letartóztatták a vágsellyei magtárfosz­togató banda tagjait. Nyitrai tudósitónk jelen­ti: Az utóbbi időben Vágsellyén egymást ér­ték a magtáríosztogatások. A betöréseket ren­desen éjnek idején követték el álkulccsal. A nyomozás eredménnyel járt s a csendőrök tegnap letartóztatták Szekeres János, Deák Benjámin, Zaicsek Dezső és Zaicsek Alajos vágsellyei legényeket, akik beismerték, hogy hónapokon keresztül egy ötödik társukkal, aki napokkal ezelőtt katonának vonult be, rendszeresen fosztogatták a magtárakat. — A newyorki rendőrök hidroplánon iildöstek egy gyilkost. Newyorkból jelentik: A légi rendőr­ség hidroplánon vette üldözőbe a tengeren Boston felé menekülő William Baker kapitány kis hajó­ját. Bakert azzal gyanúsítják, hogy ökölharcban megölte egyik barátját. Négy rendőrtisztviselő ült a rendőrfőnök rendeletére a hidroplánba és utolérték a kapitányt, akit átemeltek a repülőgép­be és diadallal a legközelebbi vasúti állomásiig vitték, onnan pedig vasúton Newyorkba kísérték be. Bakernek ez volt a legelső kényszerű légiuta- zása. A newyorki rendőrfőnök, aki nagy híve a légi rendőrség szaporításának, nagy érdemnek tün­teti föl, hogy Bakert olyan ^vorian fülöncsipték. A newyorki pályaudvaron a fotóriporterek a légi- utazást megtevő hős rendőrükről és a delikvens­ről fényképfelvételeket készítettek és minden rendben lett volna, ha a dologba Massachuselts áliam is bele nem szólt volna. Ez az állam tiltako­zást jelentett be, mert a newyorki rendőröknek nem volt joguk az ő vizükön letartóztatást fogana­tosítani, Baker elfogatása ugyanis a massachu- eelfsi part közelében történt. Baker tagadja a gyilkosságot és azt állítja, hogy elfogatása nem volt különösebb rendőrbravur, mert a hajója igen lassan haladt előre s azért állott meg, mert azt gondolták, hogy a hidroplánt baj érte, mikor a tengerre hirtelen leszállóit. A letartóztatott Bakert Malachúsétts állam kikérte és ők akarnak fe­lette Ítélkezni. Rembrandt-Salon J perzsaszönyeg áruház 0 Kosice, Malom utca 7. —■mm—■ mami ■unna min mii un mi SZIDHÁzKÖn^VKOLTüRA Felhívás a csehszlovákiai magyar Írókhoz a I. é. dec. 8-Í5. közt megrendezendő könyvhét tárgyában A társadalmi és kulinregyeeületek II. kongresz- ezusa Kassán egyhangú lelkesedéssel hozta meg határozatát, hogy ez év december 8—16. közt az egész országban magyar könyvhetet rendezzünk. A könyvhét országos megszervezésével a kongresszus a Kazinczy Társaság írói szakosztályát bízta meg. Mivel azt akarjuk, hogy a könyvhéten Csehszlo­vákia minden magyar írója lehetőleg minden könyvével részt vegyen, az Írói szakosztály meg­választott tagjainak küldött személyes megkeresé­sen kívül, ezúton is felhívjuk Csehszlovákia min­den magyar Íróját, hogy akár saját kiadásukban, akár valamely kiadó által könyvalakban megjelen­tetett eredeti, magyar nyelvű müveiknek egyelőre egy példányát küldjék meg az alább megadott címre « egyúttal közöljék levélben a következő adatokat: 1. A megjelent könyv enne s a megjelenés neve: 2. A kiadó cinné: 3. Hol kapható? 4. Hány példány áll eladás céljából rendelke­zésre? 5. A könyv eladási Ara: (Nb. Az eladási órait a könyvhét adminisztrálá­sára s az eladás közvetítésére levonásba hozandó 25 százalék levonásával az Íróknak elküldjük, a végleges leszámolás után esetleg megmaradt tiszta hasznot a Kazinczy Társaság iró- és müvész-nyara- lótelepének berendezésére s irodalmi pályázatok kiírására fordítjuk.) A könyveket s jelentkezéseket Darkó István, iró, Koáice, Éder-u. 9. címre kérjük. Kartárei üdvözlettel: Darkó István, s. k. Sziklay Ferenc, s. k. Baj van a beszélő Síimmel Londonban Irta: ZILAHI LAJOS Londonnak ma mégis csak a beszélő film a legnagyobb eseménye. Olyan értelemben a leg­nagyobb, hogy a legtöbb einbeT erről beszél. A legtöbb plakát erről kiabál. És este, mikor színes, estélyi lángokba öltöznek a szürke lon­doni uccák^ a legtöbb lámpafényt a beszélő fil­mek reklámjai foglalják le maguknak. A dolog nem csupán azért érdekli a milliós tömegeket, mert mindenki érzi, hogy itt uj kul­túra van születőben, hanem azért is, mert va­lami óriás boxmérkőzés izgalma izzik a levegő­ben. A néma film birkózik a beszélő filmmel. Korai dolog volna azt hinni, hogy a talkie, vagy amint most Londonban hívják: a „dialo- guedilm" már knock outolta a néma filmet. Láttam most plakátokat Londonban, amiknek példáiul ez a szövege: „Jöjjön el a Bayawater- moziba, Ígérjük, hogy nem fog talkiet hallani!" Ez a kecsegtető ígéret álmatlan éjszakákat okoz azoknak az üzletembereknek, akik min­den vagyonukat a beszélő filmre tették föl. Azt olvasom a pesti lapokban, hogy odahaza falrengető kassxasikere van az első beszélő filmnek. Londonban nem egészen így áll a helyzet. Lehet azért, mert Pesten még az«> iz­gatja az embereket, hogy a film beszel. Igaz, hogy angolul bőszéi, amit nem értenek meg, de beszél. Londonban azonban meg is értik, hogy mit beszél. És itt van a baj. Mert legtöbbnyire sületlenségeket beszél. És ma már a londoni mozik bevételi naplója megerősíteni látszik azt az igazságot, hogy „hallgatni arany". E pillanatban a néma filmek a kötélhez szo­rították a beszélő filmeket. A „The Four Fea- thers" és a „The Pagan" anyagi bevételei messze túlszárnyalják a két legnagyobb be­szélő film: a „The Coeoanuts" és a „The Broadway Melodie" bevételeit. A pánik elmúlt. A néma film magához tért. Azt hiszem, az volt a szerencséje, hogy a nagy ijedtségtől nem szólalt meg, mint általában a némák szoktak. Igazán nem tartozom a szenvedélyes mozilá­togatók közé, mert kissé mindig meghülyülve távozom az előadásról, ahol margarinizü ame­rikai történeteket kell végigélveznem, mindezt megsózva olyan magyar főiiratokkal, amikért rendes körülmények között többévi börtönbün­tetés járna. Itt Londonban azonban délután is, este is a beszélő film hanghullámaiba vetettem maga­mat, miután a színdarabok közül igazán csak a „legrosszabb" és — amint a Times irta — szenilis darabot érdemes megnézni, amellyel Bemard Shaw hökkentette meg kritikusait, „politikai extravaganciának" nevezvén uj da­rabját, a „The Apple Cart“-ot. De maradjunk a beszélő filmnél. Fölösleges és unalmas volna, ha minden darabról külön beszámolnék, inkább csak vázlatosan és nagy általánosságban próbálom leimi, hogy mit érez­tem a beszélő filmek előadásai alatt a szőnye­gekkel bevont, pazar berendezésű, óriás londo­ni mozik kényelmes karosszékeiben, miközben a nézőtér levegőjét a mézzel és ópiummal ke­vert angol cigaretták édes füstje töltötte meg s miközben — nem találván meg a sötétben a székek karfájára illesztett kis hamutartót — magam is fcöbbizben kiégettem a vastag sző­nyeget. Meg kell jegyeznem, hogy Londonban már itt vannak a „színes" filmek is. Amikről, akik még nem látták, azt mondják: Ez még semmi, hanem majd a színes film! Tehát sorba veszem tapasztalataimat. 1. A beszélő filmen minden nőnek bajuszos fórfihangja van. Bejön egy filigrán kis nő, az ember azt várná, hogy csicseregni kezd és mi­kor megszólal, olyan hangja van, mint egy rondőrőrmesternek. 2. Viszont a férfiak hangja azt a benyomást kelti, hogy a tüdejük, gégéjük, nyelvük, szóval összes beszélőszervük bádogból van. Nem nvndom! jó minőségű angol bádogból, de bá­:5. 1 -iá: 1. >íum:’■;)n v.:1 ‘lenül j-^cn voltán'.. azon a fizikaórán, mikor azt tanították, hogy a fény sebessége sokkal nagyobb, mint a hangé. Ezt magam is tapasztaltam, például vadásza­ton. Távolabbról nézve, a láng és a füst már elhagyta a puskacsövet és a dörrenés csak el­késve érkezik hozzám. Már most a londoni mozi erkélyén ülve, amely jó messze van a szinpadtól, a szavak lángja és füstje már régen elhagyta a színész ajkait, hogy ne mondjam: a puskacsövet, mire a hang dörrenés© a fülem­hez ér. Erre azt mondhatná valali: „de hiszen, kérem, a rendes színházban is ezt kellene ta­pasztalnom, ha például a kakasülőről nézem az előadást..." Igein, de! A kakasülőről a színészek is kiseb­beknek látszanak. Olyan kicsiknek, mintha egy falufii templom tornyából nézném őket. Az aj­kuk mozgásának finom kis árnyalatait már nem tudom ellenőrizni. Egy ilyen óriás londoni moziban azonban, ha a premier plánban jelenik meg egy fej, az majdnem akkora, hogy ne na­gyon túlozzak, mint az alagút bejárata és más- félméteres ajkakról 1 ebben el a szerelmi sutto­gás: „I lőve you..Ennélfogva, mikor ajkait kinyitja és azt mondja: áj, —- én fönt az erké­lyen még nem hallok semmit, mikor pedig a „Jőve1* szó v-betüjónél ajkait összezárja, akkor azt hallom „áj". Ez azonban csak apró techni­kai hiba, amelyet bizonyára ki fognak küszö­bölni. A míkrofónoikat a nézőtér különböző pontjain fogják elrejteni. El fog jönni az idő, amikor a leghátulsó sorban is meg fog szólalni a karosszék alattunk és azt suttogja „Szeret­lek, édesl" A technika vívmányaitól minden kitelik. 4. A színes mozi az más. A színes mozi iga­zán nagyon mulatságos. A színes mozin az em­bereknek hupikék hajuk van és citromsárga kezük. Ha már színes, legyen színes. Pedig úgy olvasom, hogy ezeket a színes film szalagokat először valamilyen szerben megfürdetik. Váj­jon milyenek lehetnek ezek fürdés előtt? Álta­lában a színes filmek olyan hatást keltenek, mint azok az olcsó látképes levelezőlapok, ami­ken például a Duna vize az Erzsébet-hid alatt bátran elmehetne kékitőnek. 5. És mindennek tetejébe, amint föntebb i« említettem, a beszélő filmnek az a legnagyobb baja, hogy beszél. Ugyanaz a sors érte, mint a szép, de buta nőt. Mihelyt kinyitotta a száját, vége volt. Az igazság kedvéért meg kell jegyeznem, hogy láttam egy hangos filmet, amely valóban elragadó volt. A „The British Movietone News“-ban, vagyis az angol híradóban szere­pelt és azt mutatta be, amint óriás birkanyá- jaJc bégetve vonulnak keresztül egy hegyszoro­son. Érdekes, hatalmas és újszerű érzést adott ezer és ezer birkának a bégetését hallgatni A birkáknak frenetikus sikerük volt. Annál lany­hább érdeklődés mutatkozott a következő kép iránt, amelyen már emberek beszéltek. Pedig az amerikai színészek mindent elkövettek, hogy elhitessék a közönséggel, hogy ők is birkák. Persze, magam is érzem, hogy mindez rossz­májuk kritika. Valami azért titokban szoron­gatta a torkomat, hogy itt valami uij, hatalmas, csodálatos világ van születőben. A beszélő film még a bölcsőjében nyafog, de egészen bizonyos, hogy meg fog tanulni emberi hangon beszélni. Majd jön a televizor és olyan lesz minden la­kásban. mint a villanykörte. A nagy tömegek lelkének világossága. Ezt tiszteletlenség volna lebecsülni. Mégis, ahogy most kiszédülök London fény­árban úszó, beszélő mozipalotáiból, különös vágy fog el. Elvonulni egy méhesbe és Hora­tiusi olvasni! HA PRAGABA JÓN KERESSE FEL EMMI WEIL HÍMZŐ ÉS BA- TIKM0TERMÉT. PRÁGA I„ VELKA-KARLO- VA 5, II. UDVAR, ITT EM. ÜZLETEK ÉS DI­V \ TSZ A TANOK RÉSZÉRE MEGFELELŐ ARAK I F Casanova- Bar, Kassa LU — BERG Október 15-től. Szenzáció! Szenzáció! Szlovenszkő legelegánsabb mulatóhelye. (*) A Pestcr Lloyd Darvas János uj köny­véről. Darvas János „Elsüllyedt világ" címen Pozsonyban megjelent kötetéről a Pester Lloyd a kővetkező kritkát közölte: A háborút nemcsak milliók élték át, de az élményt sokan sokféle formában megrögziteni igyekeztek éspedig nem kevesen kötött formában. Igaz, Körner-, vagy Petőfi-vágásu háborús kiöltő nem akadt, annál különösebb azonban, hogy amikor a háború már elmúlt, a háborút átélt költők megtalálták a háborúról való mondani­valójukat, a költészet szavát. A békekötés után tiz esztendőre jelennek meg ezek a retro­spektív háborús könyvek. Ilyen jelentőségre számitó könyv a Darvas János magyar költő­nek, a szlovenszkói ifjú magyar generáció egyik erős tehetségének vékony verseskötete is. Mindenekelőtt kiemelendő, hogy Darvas annyiban különbözik a többi háborús költőtől és békeköltőtől, hogy sem háborúra nem iz­gat, sem pacifizmust nem üz. Megtalálta a sa­ját maga formáját, amelyet arra használ föl, hogy ezen idők emberi tartalmát hangsúlyoz­za ki. Kuszaság nélkül, egyenes vonalvezetés­sel a realitás és a misztika határán járva, raj­zolja meg egyéni élményeit, melyek — mivel Darvas igazi költő — meleg emberiességén keresztül egyetemesekké válnak. Lát kísérte­teket és angyalokat, lát katonákat és polgá­rokat, de mindent a maga szemüvegén keresz­tül. Ez adja értékét, mert ez a szemüveg köL tői módon alakítja a világot: a valóságot köl­tészetté, sűrített, komprimált formában. A tartalomhoz szigorúan hozzáidomul nála a ki­fejezés eszköze: a ritmusban és rímekben je­lentkező szó. A szó arénáján olyan ember, aki tud. Meleg emberiesség lehellete és lágy szo­morúság leng nála minden fölött, párosulva a jobb uj reményével. Mécs Lászlíóé mellett a szlovenezkói magyar lkának kétségtelenül a legjobb verseskötete. (*) Habar Jenő hangversenye Losoncén. Lo­sonci tudósítónk jelenti: Hubay Jenő dr., a buda­pesti zeneművészeti főiskola igazgatója, a világ­hírű hegedű-virtuóz, a losonci rám. katolikus egyházközség meghívására folyó évi november 5-én Losoncon, a Vigadó-szálló nagytermében hangversenyt ad. Tekintettel a losonci rám. kát egyházközség szűkös anyagi helyzetére, a jótékony- lelkű nsgymüvész a hangverseny egész jövedéknél az egyház céljaira ajánlotta feL A művészi ese­ményszámba menő hangverseny iránt megyeszerte rendkívül élénk érdeklődés mutatkozik. A hang­verseny jegyeire előjegyzéseket már most elfogad a losonci róm. kát. plébániahivatal. (*) A repülőtiszt (Joseph Késsél uj regé­nye). Alig van ember, aki idegen nyelven tökéletesen ki tudná fejteni a gondolatait. Mégis van két példa arra, hogy valaki idegen nyelven ne csak Írjon, de a legnagyobb iró- müvészek sorába emelkedjék. Szlávok, sőt lengyelek mindketten. Az egyik Joseph Con- rad, aki az angol regény klasszikusa lett, a másik Joseph Késsél, akit a kényes Ízlésű és igen soviniszta francia kritika fogadott be tagjai közé. Késsél első regénye, a „Véres puszta" a francia akadémia nagydiját nyerte el. Második regénye, a „Rongyos hercegek", a közönség legszélesebb rétegeit is meghódí­totta. Most látott napvilágot — magyar nyel­ven is — uj könyve, „A repülőtiszt", amely­nek miliője: a levegő, vagyis az aviatika. A hadirepülőgépen két ember ül: a pilóta és a megfigyelő. Egy gépen mindig ugyanaz a két ember ül. össze kell szokniuk, ki kell talál­niuk egymás gondolatait, mert fenn a magas­ban, ég és föld között, a motor berregése miatt nem lehet beszélgetni. Erről a két em­berről igazán el lehet mondani, hegy a sor­suk egymáshoz láncolta őket. Egy ilyen re­pülőgépre kerül egy párisi asszony fiatal sze­retője és féltékeny férje. Gyűlölik egymást, de a hősiesség, a halállal való közös játék tiszteletet és barátságot is ébreszt bennük egymás iránt Erre a példátlanul izgalmas szituációra építi fel regéynét Késsél. A re­gény — mint repülőgép — hajszálfinom ba- lanszirozással lebeg veszedelmes helyzetek fölött és mesteri leszállással végződik. — A repülőtiszt Déry Tibor kitűnő fordításában, a Pantheon kiadásában jelent meg. Ára kötve 26 K, fűzve 20 K. Kapható a Prágai Magyar Hírlap könyvosztályában Prága II., Panská ul. 12. III. (•) Hans Thomn ©sete aa élelmes képkereske- dővel. Berlinből Írják: Hajas Thoma, az ismert német festőművész a napokban ünnepelte kilenc­venedik születésnapját Ebből az alkalomból fel­elevenítik a festőnek egy kedves esetéit a műke­reskedőivel. A kereskedő néhány érvvel ezelőtt valahonnan megszerezte Thoana egyik szignálatLan képét és levélben felkérte a meetret, hogy utólag írja alá a festményt Thoma azonban igen prakti­kus ember és ezért art irta vissza a műkereskedő­nek: „A kép valóban az enyém, azonban csak ho­norárium ellenében vagyok hajlandó aláírni". Más­nap Thoma a következő választ kapta a műkeres­kedőtől: „A kép aláírása már nem aktuális, mert az ön b. levelét, amely aláirással van ellátva, a kép hátára ragasztottam.

Next

/
Thumbnails
Contents