Prágai Magyar Hirlap, 1929. szeptember (8. évfolyam, 198-221 / 2123-2146. szám)
1929-09-07 / 203. (2128.) szám
4 rPRiXCAI-A\tAGtoR-HtKbflg 1929 HWptember 7, saombad Ámde ennek a magyar nemzeti társadalomnak egy jó részét a magyar ifjúság képezi, tehát a nemzeti kötelességteljesitésben itt a magyar ifjúságnak is ki kell venni a részét! Ebben a kötelességteljesitésben kell, hogy találkozzanak az öregek és fiatalok és a kötelesség egysége és teljesítésének nemzetmegváltó jelentősége kiáltón igazolja, hogy sí öregek és a fiatalok között semmiféle karcnak, semmiféle küzdelemnek helye nem lehet! A fiatalok az öregekkel együtt kötelezve vannak a nemzetmentő együttes munkára, amely munka főképpen a fiatalság érdekében történik, mert az övék a jövő. Az öregek és a fiatalok között, lehetnek fölfogásbeli különbségek, de harc és küzdelem egymás ellen sohasem lehet, mert hiszen egy a cél, amelynek érdeke cgyüttmunkálkodást parancsol. Do a fölfogásbeli különbségek kifejezésének a módja sohasem sértheti meg azt a köteles tiszteletet, amelyet a szülője iránt kell, hogy az ifjú mindenkor érezzen! Nekünk, szlovenszkói és ruszinszkói öreg magyaroknak. semmiféle hatalom nincs a birtokunkban, ilyet tehát sem önként, sem kényszer hatása által át. nem adhatunk ifjúságunknak! Itt tehát ez a tényleges állapot megköny- nyiti az öregek és ifjak közötti probléma megoldását! Nekünk csak szenvedés jutott osztályrészül. abból pedig minden erőnkkel szeret- nők kitagadni a mi ifjúinkat! (Viharos taps.) Az öregek a nemzeti társadalom kebelén belül a magukét elvégzik, áldoznak munkát, időt. pénzt és életet! Á fiataloknak is meg kell tenni a magukét! Nem elég a cselekvés szükségét hangoztatni, tényleg tenni is kell. A magyar fiatalságnak tényleg meg kell kezdeni a föladat megoldását, rá kell helyezkedni az önsegély és a magyar szolidaritás elvére, az ehhez szükséges organizációt meg kell teremteni és annak keretét be kell tölteni lelkes, önfeláldozó és eredményt biztositó altruisztikus munkával! A diáksegélyezés céisxerü útja A szövetkezeti eszmét karoljátok föl, fiuk, legyetek annak megingathatlan és fáradhatatlan munkásai és ezen eszméért az egész magyar nemzeti társadalommal együtt harcolva, lehetetlen, hogy elmaradjon a nagyszerű eredmény: a saját nemzeti erőnknek megteremtése, amely egyedül képes biztosítani a meglévő nemzeti értékállományunk megtartását és a nemzeti életlehetőség biztosítását, amelyben benne van foglalva és pedig úgyszólván elsősorban a ti 'boldogságtok! A szövetkezeti gondolat A diákjóléti intézmények is csak szövetkezeti alapon működhetnek eredménnyel. Mindenki odaadja a maga kis filléreit és akkor megszületik az a lehetőség, például a menzánál, hogy azt saját kezelésünkbe véve, jobbat és többet nyújthatunk minden magyar ifjúnak, mint szövetkezeti tagnak és az ifjúságnak az igazgatásban való részvétele is biztosítható. De a menzánál a magyar ifjúság maga segíthet legjobban a magyar ifjúságon. Egyszerűen ott kell étkeznie lehetőleg minden magyar ifjúnak, azoknak is, akik egyáltalán nem szorulnak segélyre, mert az együttélés ezen formája nemcsak hogy fokozza a magyar ifjúság szolidaritását, hanem teljesen, vagy részben kifizeti a segélyre szoruló diákok étkezését. Ha tehát a Csszl jód Bróm Gyógyvíz a legerősebb jódos források ' Csizfürdő, Szí venszkó. magyar ifjúság a tanulás lehetőségét biztosítani akarja a maga számára, úgy azt a saját erejéből elősegítheti, csak legyen hozzávaló kötelességtudásfc. felelősségérzete és akaratereje. Ennek réalizálása megindulhat a mostani kongresszusból annak bizonyságául, hogy a magyar ifjúság nemcsak szónokol, de cselekszik is a nemzet és ezzel a sajátmaga érdekében. Persze a tanulás lehetőségének utjai ezzel még nincsenek kimerítve. A megfelelő nemzeti szemináriumok megalkotása és értékes munkával való megtöltése is idetartozik. A magyar kulturális program Az érvényesülési, vagyis az elhelyezkedési lehetőség biztosításában a magyar ifjúság szerepe már nehezebb. A szövetkezeti eszmét megtanulni, a gyakorlati keresztülvitel módjait elsajátítani, az organizáció megteremtésében ezáltal alkalmassá válni, apostolokat és munkásokat nyújtani az eszmének: ez a föladata a magyar ifjúságnak. A magyarság kulturális programja: a nemzeti termelés élére szellemileg és erkölcsileg kiváló ifjak százait állítani; a nemzeti termelés szolgálatába megfelelő erkölcsi és kulturnivón álló tömegek százezreit állítani Itt a vezetők nagyrészt a magyar ifjúság soraiból kell, hogy kikerüljenek. Tehát megvan az ifjúság nagy elhivatottsága Ehhez azonban kei! a közgazdasági műveltség és az igazi erkölcs tulajdona és a szociális igazság szolgálata. Komoly munka vár tehát a magyar ifjúságra é.s ennek érdekében ki kell küszöbölni az elválasztó vonalakat és úrrá kell tenni az ig//.i magyar testvérszeretetet. I Amidőn az elmondottak megszivlelését ajánlom, a nagybizottság meleg üdvözletét tolmácsolom és Isten áldását kérem a kongresszus munkájára. O&'vizló beszédek Szűnni nem akaró zugó taps köszöntötte Törköly József dr. rendkívül mély benyomást keltő szózatát, melyet Turchányi Imre dr.- nak, az érsekujvári Magyar Kultur-Egyesület elnökének üdvözlő szavai követtek. Turchányi dr. meggyőző szavakkal mutatott rá az ifjúság fokozott felelősségére, amidőn ezúttal az egész csehszlovákiai magyar társadalom érdeklődése mellett tartja kongresszusát, amely már nemcsak a diákélet átmenő problémáit tűzte megoldási célzattal maga elé, hanem a kisebbségi sorsban élő magyar társadalom tőlük, a jövő harcosaitól vár olyan programadást, amely azt a reményt ébresztheti a magyarságban, hogy a kisebbségi sors intézése idővel jó kezekbe kerül. Miután Berecz Kálmán a nagyszámú üdvözr- lő táviratokat olvasta fel, Dobossy Imre, az érsekujvári diákszervezet nevében mondott üdvözlő beszédet. Rámutatott arra, hogy az érsekujvári szervezet teljes pártatlansággal készítette elő a kongresszust, nem ismert különbséget ,.haladó“ és „reakciós", „jobboldali" és „baloldali" között, nem akar a diákok közötti szellemi harcban győzőket és legyőzőiteket látni, csak azt óhajtja, hogy a diákságnak sok nagy szellemi és szociális problémája a megvitatás során közelebb jusson a megvalósításhoz. Az a hitük, hogy magyarnak lenni nem érdem, nem dicsőség, .hanem állapot, dicsőség és érdem csak azoké. akik dolgozni tudnak a magyar élet jobb jövőjéért s eredményeket is tudnak felmutatni. Lelkes üdvözlő szavai után egymásután emelkedtek szólásra a különböző delegátusok: Széga Elemér a prágai MAKK, Takáts Győző a brünni MAKK, Fáy Kálmán a brünni Cor- vinia, Pál Ferenc a brünni Sarló, Duka-Zó- lyomi Norbert a ro^onvi MAKK. Waldmann Bözsi a kassai diákszervezet, Hrdina Lajos a lévai diákszervezet, Boross Zoltán a rimavölgyi diákszervezet, Deme Lajos a rozsnyói diákszervezet, Gömöry János az eperjesi diák- szervezet, Mazár Sándor a losonci diákszervezet, Schirschitz László az ipolysági diák- szervezet, ifj. Mohácsy János dr. a komáromi diákszervezet, Greschner Jenő a Szlovák Diákszövetség, Robinson dr. a Prohászka Ottokár Kör, Baráth László a Luther-Kör, Kiss Gyula a losonci református teológia s Tóth Kálmán a református diákság nevében mondottak üdvözlő beszédeket. „... Mi okozok a feszültséget.. — mondja Balogh Edgár Fokozott érdeklődés előzte meg Kessler- Balogh Edgárnak, az úgynevezett Sarlós-mozgalom szellemi vezérének megszólalását, melyet a pozsonyi Sarló nevében mondott el, „ A problémák felvetésének hálátlan szerepét mi vállaltuk, — mondotta többek között Kessler-Balogh üdvözlő beszédében — e felelősségünk tudatában vagyunk akkor, amidőn elismerjük, hogy mi okoztuk azt a feszültséget, ami a kongresszust megelőzte. De az az érzésünk, hogy ezt a rendeltetésszerű szerepet a magyar jövő érdekében kellett, hogy vállaljuk, mert szent hitünk, hogy a magyar jövő méltó beteljesüléséhez a magyarság nagy szociális regenerálódásán keresztül jutunk el". A magyarországi és erdélyi diákok üdvözlése Rády Elemérnek, a^főiskolás cserkészek delegátusának üdvözlő szavai urán a budapesti Bartha Miklós Társaság szónoka mutatott rá arra, hogy milyen magas intellektuális fokon áll a csehszlovákiai magyar ifjúság szellemi élete, majd Albrecht Dezső, az erdélyi magyar diákok delegátusa mutatott rá rendkívül hatásos, formás beszédben arra, hogy a szlovenszkói magyar diákság nagyszerű mozgalmai iránymutatásul szolgálnak már évek óta az erdélyi magyar diákok számára. A gombaszögi táborozásnak alkotó magyar szelleme megtermékenyítő hatással volt az erdélyi diákmozgalomra s büszkeséggel jelenti ki, hogy a szlovenszkói példaadás után ma már Erdélyben is lehet falu mozgalomról beszélni s most is szivesen jött a kongresszusra, hogy Fizessen elő a j#®r KÉfSSS ÜSf-1'ir Előfizetési ára Y\ évre 36- - Kcs. Minden újságárusnál kapható Az Expres jelentése szerint sey genfi lapban isiiéi fölmerült a kis- antant titkos katonai szerződéseinek hire Prága, szeptember 6. Az Expres tegnapi száma „A Journal de Génévé közzéteszi a kisantantállamok titkos katonai szerződéseit" címen a kővetkezőket Írja: E híren nem kell csodálkoznunk, mert hiszen Benes külügyminiszter orgánuma, a Ceské Slovo maga volt az, amely néhány nappal ezelőtt megerősítette e titkos szerződések létezését. így a genfi hir tulajdonképpen csak ennek következménye. E bevezetés után az Expres a következőket jelenti Géniből: A tegnapi Journal de Geneve szenzációs tartalmú cikket közöl a kisantantállamok között kötött titkos katonai szerződések szövegéről. A cikk terjedelmesen leírja, mikor kötötték meg az egyezményeket és közli azok tartalmát. A szerződések nem uj energiákat s lelkesedést vigyen magával haza, az erdélyi diákmozgalomba. Tomboló taips fogadta az erdélyi kiküldött lelkeshangiu, rokonszenves beszédet, de ugyanolyan lelkesedéssel fogadta a kongresz- szus Dinnyés Károlynak, a magyar tanítók üdvözlő szónokának felszólalását, aki rendkívül nagy hatással mutatott rá mindarra, ami egybe kell, hogy forrassza a magyar diákságot. A kongresszus üdvözlő táviratokat küld Ezután elhatározták, hogy Masaryk köztársasági elnöknek, Drobny országos elnöknek, Szüllő Géza dr. és Szent-Ivány József pártvezéreknek, Grosschmid Géza dr. szenátornak és az 50 éves születése napját ünneplő Móricz Zsigmondinak üdvözlő táviratot küldenek. r Czuczor Gergely szobrának megkoszorúzása Az ünnepi ülés bezárása után az egész kongresszus zárt sorokban Czuczor Gergely szobrához vonult, ahol elhelyezték a diákság hódolata jeléül a Diákszövetség babérkoszorúját. Drágáin József, majd Cottely István dr. mondott megkapó hangon lelkes emlékbeszédet. Cottely dr. diákszövetségi elnök Czuczor Gergelyben a nagy magyar idealistát ünnepelte s találóan mutatott rá arra, hogy a jövőt építő magyar ifjúságnak is idealistának kell lennie s a múltat nem szabad kitépnie szivéből. Minden igazi nemzeti újjászületés csakis a múlt bázisán lehetséges. Végül Kessler-Balogih Edgár fejezte ki formás, hatásos beszédben a diákság hódolatát a jobbágysorsból költővé emelkedett Czuczor Gergely előtt, akinek „át kellett élnie a meg nem értett magyar lélek, a megoldatlan magyar szociális probléma és a reménytelen nemzeti szabadság hármas keresztjét". Végtelen vita a delegátusok szavazati Jogosultsága körül A délutáni teljes ülésen órákig tartó végtelen vita folyt afelett, hogy kik jogosultak szavazásra. Cottely István dr. az elnöki megnyitó után rögtön bejelenti, hogy két irányzat van. Az egyik szerint csakis azoknak a szervezeteknek a delegátusai szavazhatnak, amelyeknek hatóságilag jóváhagyott alapszabályaik vannak. (Prága, Brünn és Pozsony szervezetei.) A másik javaslat szerint minden vidéki szervezet három tagja szavazati jogosultsággal bir. E körül a téma körül igen alapos, de rendkívül, hosszadalmas vita indult meg. Mohácsy dr. szerint jogi természetű kérések felett csakis jóváhagyott alapszabályokkal biró szervezetek képviselői vehetnek részi. Ezzel szemben szellemi kérdésekben a vidéki szeregyformák. Csehszlovákiának a másik kiét antantállammal való megállapodásai különféle lehetőségekkel számolnak, melyek Magyarország és Olaszország oldaláról jöhetnének. A román-jugoszláv szerződés e tekintetben figyelemmel van Bulgáriára és Szovjetoroszországra is. A csehszlovák- jugoszláv egyezményt állítólag már 1928 márciusának elején kötötték meg Prágában. Minden megjegyzés és dedukció nélkül regisztráljuk a nagy genfi lap figyelemre méltó leleplezését — írja az Expres. — Leleplezése a genfi tanácskozások idején egyik irányban sem jelent kellemes helyzetet még abban az esetben sem, ha kisül, hogy a híradás nem igaz vagy nem hiteles — fejezi be cikkét az Expres. vezetek képviselőit is meg kell szavaztatná. Duka-Zólvomi Norbert kompromisszumos javaslata után Széga Elemér arra mutat rá, hogy szellemi kérdések felett nem lehet szavazni, jogi kérdések felett pedig csakis hiteles jogi személyek szavazhatnak. Berecz Kálmán azt javasolja, hogy bízza meg a kongresszus a hatos bizottságot, hogy a védnökök bevonásával vonuljon vissza 8 ő döntsön a kérdés felett. Kessler-Balogh támogatja Berecz indítványát. A hatos bizottság kétórás tanácskozása Egész sorozat hozzászólás után végül mégis Berecz indítványát fogadják el. A hatos bizottság — Törköly dr. és Holota dr. védnökökkel, mint tanácsadókkal kiegészítve — visszavonul. Csaknem kétórai tanácskozás után Cottely dr. újból megnyitja az ülést s izgamas feszültségben enunciálja, hogy a hatos bizottság egyhangúlag úgy határozott a kérdésben, hogy a szövetségre vonatkozó jogi kérdésekben csakis a jóváhagyott alapszabályokkal rendelkező szervezetek delegátusai szavazhatnak, vagy olyanok, amelyek alapszabályaikat legalább 40 napja nyújtották be, minden többi kérdésben azonban minden vidéki szervezet 3—3 delegátussal szavazhat. A vita folyik tovább... Törköly József dr. és Holota Jenő. dr. újabb magyarázó felszólalása után sajnos még mindig nem fejeződött be a rendkívül terméketlen vita. A prágai MAKK-nak egyes delegátusai ismételt felszólalásokban fejezték ki „aggodalmukat" a szavazati jognak túl széles kiterjesztése miatt s a gyűlést kissé pühán vezető elnök nemcsak a további vitát tette lehetővé, hanem az ülés újabb felfüggesztését, is elrendelte, ami annál is inkább sérelmes volt az általa vezetett hatos bizottságra, mert a védnökök által kiegészített hatos bizottság döntésének a kongresszus már előzetesen alávetette magát. Törköly József dr. szenátor azonban végtelen türelemmel és szeretettel foglalkozott a kérdéssel, újólag tanácskozásra vonult visz- sza az aggodalmaskodó diákokkal s rövidesen sikerült is meggyőznie őket arról, hogy a hatos bizottság döntése minden szempontból helytálló. A közel négyórás vita után végre este hét felé tért ál a kongresszus a jelentések meg- haligatá>sára. Varga Imre titkár jelentése és Brogyányi Kálmán kulturrefercns jelentése után újabb vita indult meg, mely a késő esti órákig tartott. ‘ (s. d.)
